Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
KÉT ARATÁS Jöttek a gépek. A tsz vezetői jutották be értük a járást. A kombájnokat haragos, kárörvendő, kétkedő emberek ellenőrizték, mennyi szemet perget, hogyan pocsékol. Csalódtak. A kombájnok és kombájnotok állták a sarat. Újra aratnak. Megint ilOO holdon érett be a termés. A tsz vezetői már nem is terveztek aratópárokat. A kaszákat rozsda marja, az emberek csak azt látják, hogy a kombájnszé- rün gyűl az árpa, a búza, a rozs. Mennek zsákokkal. Munkaegysége arányában mindenki kap abraknak, kenyérnek valót. Számukra már csak ennyi az aratás. De míg telik a zsák, szapora köztük a szó. Nagy János hatvanéves, így szövi a mondatokat: — Látjátok, nem kell aratni és mégis kenyeret eszünk. Bezzeg vágtam én huszonnyolc évig. Porcikám sem kívánja már. Hordtam a rudast... — Nyolc méteres létrán? — Dehogyis. Nyolc méteres kazlakra fitymálva mondta a gazda, hogy áll- tóhelybői átugorja. Tizenkét- ■ méteres volt az a létra. Nem volt a vicc. És hat hét után 5—6 mázsa terményt kerestem. — Csak hatot? Én megkerestem a kilenc mázsát is. Az öreg arató szóra sem méltatja a kötözködő asz- szónyt. Azt meséli hosz- szan, miként is volt. A Sipos bokor felé dűlőút vágja ketté a búzatáblát A három kombájn ott arat. Feketeruhás nénike napel- ' lenzőnek tartva a kezét, • hosszan nézi őket. Hát ezt is megérte. A búza sűrű, a' tsz-elnök szerint a 45 hold ezer mázsát is lead. A gépek úgy zúgnak benne, mint az erősen etetett leterhelt cséplőgép. Barci János főagronómus büszke a kombájnosokra. — Hajtják egymást. A Pristyák köztük a vezér, a NAGY JÁNOS: „Huszonnyolc évig voltam részesarató, nem volt az vice...” ka. A hat kombájnvezető csupa olyan dolgot mond, amit bárki megtehet. Pristyák szerint ha lehet 80 forint helyett miért ne keressen százötvenet az ember. Szorgalom dolga. Ná- dasi megszámolta: 240 zsir- ző van a kombájnon és megtanulta, ha reggelenként egyet is kihagy, megbosszulja magát. Lakatos Mihály nem vár ölhetett kézzel alkatrészre ha hiba adódik, motorra ül — megtette — ha kell éjjel rángatja elő a raktárost, hogy reggel időben kezdjen. Már- földi József minden figyelmét a munkára összpontosítja. A nagycserkeszi Kossuth Tsz-ben nem gond többé a nyár egyik legizzasztóbb munkája, a gabonabetakarítás. Kiszámolták: egy gép 60 aratópár helyett dolgozik, s ha nem lennének, most a tsz valamennyi tagja arathatna. A kombájno- sokat megbecsülik. Nemcsak azzal, hogy széltében- hosszában elmondják, rendes emberek, de anyagiakban is. A tsz-tagok már tudják és vallják, hogy a gépek munkája által ők maguk lettek gazdagabbak. Most úgy mondják, jobb lenne, ha több volttá belőle. Seres Ernő PRISTYÁK ISTVÄN: „Tavaly 415 holdat arattam, idén is ennyit.” A tarlók felett jóízű nevetés száll. Vajon mi a titka a 400 holdas teljesítménynek? Az igazság az, hogy nincs titlegjobb szakember, de a Lakatos nagyon a sarkában van. Ki hinné, hogy Pristyák István, a megye legjobb kombájnosa még csak 32 éves. A haja már ősz, és jó híre nagy. Ö ezen csak szerényen mosolyog. — Tavaly 415 holdat arattam ebben a tsz-ben. Erre az évre is vállaltam. Két hete ülünk a gépen és úgy néz ki, meglesz, amit elhatároztunk. Arra a kérdésre, mióta traktoros, kombájnos, nem tud válaszolni, mert megelőzi Nádasi István, a segédje: — Traktoron született. Az édesanyja a bölcsőben nem csörgőt, fogaskereket rakott a kezébe. Elképesztő az emberek hiszékenysége, elképesztő. Ugyanaz az érett korú felnőtt, aki megmosolyogja gyermekét, mert az elhiszi m Jancsi és Juliska képtelen történetét, ugyanaz a felnőtt minden kétely nélkül hiszi el a nagyobb ostobaságokat, heccből kifundált agyrémeket, nevetséges rémhíreket. SorollMtnám a példákat, hogy mi mindent hittek el embertársaim csak az utóbbi egy-két évben, de — gondolom — fölösleges. A hiszékenység szinte gyógyíthatatlan! X. Y. február hatodikén szemlesütve járt az utcán, mert február ötödikén mégsem lett vége a világnak: de ugyan ő február hetedikén már mégis elhitte, hogy február nyol- cadikán le fogják bélyegezni a százforintosokat. Az emberek hiszékenysége elképesztő. De hatványozottan az a szerelmi élet szektorában. Itt aztán a hiszékenység az eget veri. Gyakorlott házasságszédelgők egyöntetűen vallják, hogy nincs az az otromba hazugság, melynek a nők egyike-másika hitelt ne adna. Mi derült ki például Tahi László: Hi széken ység éppen a napokban egy bűnügyben tanúként kihallgatott fiatal lányról? Halandzsa nyelven fogalmazott táviratot kapott nem értette. Ekkor megjelent a távirat feladója és elárulta, hogy a táviratot burgundi nyelven fogalmazta, s magyarul annyit tesz: „szeretlek, és feleségül foglak venni”. Elhitte-e a lány, hogy burgundi nyelv is van a világon? Persze, hogy el. (Ha a táviratban burgundi nyelven az állt volna, hogy haladéktalanul iratkozzék be a továbbképző tanfolyamra, gyanút fogott volna.) Hol dolgozhat e hiszélíny leányzó, azt kérdezeti, tisztelt olvasóm? Nos, fogázz meg: a postán. Igen, igen! Egy postai dolgozó kapott táviratot burgundi nyelven, és nem talált benne semmi különöset. „Istenkém — ondolhatta —, szerelmes elém, és ez a fontos". Ezen az eseten tűnődve üldögéltem a belvárosi cukrászda teraszán, amikor — máshol helyet nem találván — leült az asztalom mellé egy ismerősöm, középkorú, intelligens férfi. Néhány szokványos mondat után így szólt: — Hallottá a székesfehérvári rémtörténetet? — Nem hallottam — feleltem ravaszul. A történetet ugyanis már hárman is mesélték nekem, némi eltérésekkel. Mégis, meg akartam hallgatni negyedszer is: hogyan meséli ő? Mindenekelőtt szavát adta, hogy a történet minden betűje Igaz, aztán belekezdett. Hogy egy család (férj, feleség, anyós) lement a Balaton mellé sátorozni, ott az idős hölgy hirtelen elhunyt, a fiatalok pedig, hogy a szállítási költséget megtakarítsák, az anyós földi maradványait sátorlapba csavarva, motorkerékpárjuk olHamarább keztllk a fürdő építősét? Készül az új szálló terve — Jövőre átadják a Lenin téri filmszínházat Az utóbbi időben rohamos fejlődésnek indult városunk. Ennek mérföldkövét jelzik az Északi- és Déli Alközpontok kialakítása, a kórház bővítése, az almatároló, gumigyár, konzervgyár megépítése. Az igények azonban nőnek, s újabbnál-újabb létesítmények sorsa felől kell döntenie a város és a megye vezetőinek. Az egyik ilyen fontos dolog a szálloda. Mint ismeretes, évek óta szobahiány- nyal küzd a vendéglátóipari vállalat, ahová a szálloda tartozik. Az elhelyezés gondjain némileg enyhített a közelmúltban megnyílt megyei Idegenforgalmi hivatal. Megszervezték a fizetővendég-szolgálatot, azonban ez csak átmeneti megoldás. A jelenlegi szállodák már nem felelnek meg a követelményeknek. Hiányzik a fürdőszoba, kályhákban fű- tenek, sok esetben a be- . rendezés is hiányos. Várható, hogy fellendül az idegenforgalom is, a szálloda létesítése tehát mindenképpen indokolt. Hogy hol építsék fél, arra több elképzelés is született, de legcélszerűbbnek a mostani Szabolcs-szálló melletti építés látszik. Ezt az alternatívát a közelmúltban a legmagasabb fórumok is jóváhagyták. Az új, 120 személyes szálloda tehát a Szabolcs-szálló: .-és a : nyom- dá épülete között fog felépülni az ottani kisebb épületek szanálása után. Az eredeti tervek szerint az építkezést 1968-ban kezdik és a következő évben mór át ts adják rendeltetésének. A mérnökök hozzákezdtek a tervek részletes kidolgozásához. mögötti területen. Tetemes összeggel már kutat is fúrtak. Ez a hely mindenképpen ideális, hiszen a városban van, könnyen megközelíthető helyen. A hatmillió forintos nagyságrendű beruházást az eredeti tervek szerint csak 1970 bén kezdték volna megvalósítani. A megye és a város vezetői szerint is ez túl késő határidő, előrehozása mindenképpen indokolt. Ha kell, átcsoportosításokkal és minden rendelkezésre álló eszközzel el kívánják érni, hogy az építkezés mér 1968-ban megkezdődjön. Az Országos Tervhivatal képviselői megígérték, hogy az év végi tervtárgyalásoknál napirendre kerül ismét a nyíregyházi köztisztasági fürdő kérdése és a lehetőségekhez képest segítséget nyújtanak a határidő előbbrehozásához. Már megkezdték a nyíregyházi hatszáz személyes filmszínház építésének előkészületeit. Mint ismeretes, a Lenin téren készül az új kulturális létesítmény, melyre ugyancsak nagy szükség van. A város öt mozija közül csak három üzemelhet rendszeresen. A Dózsát ugyanis lebontásra ítélték, a kertmoziban az előadás pedig az időjárás függvénye. Egy több, mint hatvanezres lélekszámú városban feltétlen szükséges a nagy befogadóképességű, minden igényt kielégítő mozi létrehozása. Még ebben az évben hárommillió forintot építenek be az új moziba, a következő évben pedig átadják rendeltetésének. Bogár Ferenc MEGJEGYZÉSEK: Nyaktörő utak Idestova egy hónapja már, hogy elkészült Nyíregyházán az Egyház utcai Illethiényszámfejtő Hivatal valóban szép, impozáns épülete. A ház elejét is szépen rendbetették, betonjárdát Is építettek. Igazán nem panaszkodhatnak a járókelők... De csak addig, amíg pár méterrel odébb, az üzemen kívüli Dózsa mozi elé nem érnek. Mintha patikából szemétdombra lépne az ember! A járdán még mindig szanaszét hevernek a felszedett úttest — öt-tíz kilós — kő- és aszfaltmaradványai. Hajmeresztő buktatók, még nappal is veszélyes. Nem egyedüli eset, és éppen ezért Is kell szóvátenni. Hasonló nyaktörőket lépten-nyomon találni a városban. Régen befejezett munkák csúf maradványai merednek a járókelőkre, sok helyen akadályozzák a közúti közlekedést Is. Helyes lenne, ha rendszeresebben ellenőriznék az utak, járdák állapotát és felelősségre vonnák a mulasztókat. Addig, amíg valaki nyakát nem töri. Tóth Árpád Köztünk vannak Ugyancsak régóta vajúdó gondja a városnak egy köz- tisztasági fürdő létesítése. Nem szükséges külön Indokolni, hogy erre mennyire nagy szükség van. Jelenleg csak a Sóstón lehet fürdeni azonban az igények már régen túlhaladták az ottani kapacitásokat. A város központjától hat kilométerre fekvő fürdő megközelítése is körülményes, télen pedig — a hideg villamos- köcsikbán — egészségtelen is. A köztisztasági fürdő helyét már korábban kijelölték,^ Zrínyi gimnázium dalkocsijában fel akarták hozni Pestje. Fehérváron bementek kávézni a presz- szóba (!), s mire kijöttek, aiz olclalkocsi rakományát valaki ellopta. Tabló! Aligha volna értelmes szót vesztegetni annak elemzésére, hogy mekkora bár- gyúság a fent röviden ismertetett történet. Ezrek és ezrek hiszik el mégis. Elhiszik és továbbadják. Tele van vele a város. — ön értelmes, kulturált ember — szóltam ingerülten — hogyan hiheti el ezt a szánalmas maszlagot? Nem felelt. Duzzogva nézett maga elé. Sajnáltam ót, s hogy másra tereljem a szót, azt mondtam: — Tudja, mi történt ma ebéd után? A szolnoki személyvonat kiszaladt a nagy- körútra. Ott állt meg. Elhiszi? — El. Miért ne? Valahol csak meg kell állnia. És hány halott? Húsz, harminc? — Egyse. Sértődötten kelt fel a helyéről: — Tudja mit? Ugrassa az öregapját! A nyár elején Nyíregyháza utcáin megjelentek a nagyon ízléses, kedves, műkőből készült virágtartók, hogy az aszfalt szürke tengerében a virágoskertek hangulatát árasszák. Egy hete sem álltak a helyükön, amikor már megteltek cigarettacsikkekkel, elhajított, zsíros újságpapírossal, almacsutkával. Kis ügy? Persze hogy kicsi: a hatvanezer lakosú megyeszékhely nem megy tönkre tőle. Csak éppen rendetlennek tartják a lakóit; csak éppen „barbár” és „műveletlen” jelzőket akasztanak a nyakunkba miatta; de hát ez a szemetelőket nem zavarja különösebben. Aminthogy a Sóstón és a parkokban álló szép padjaink ízléstelen és műveletlen megcsonkitóit sem. Féltjük a virágokat is, a padokat is, az összefirkálásra ítélt új műkőfalakat, a teleszemetelt büféhelyiségeket, mert ha külön külön csak néhány forintnyi összegről lehet beszélni — ha összesítjük a bemocskolt helyiségek, megrongált telefonfülkék, s megszámlálhatatlan más közösségi tulajdonunk kárát, ezrekről van szó. És azért is: miért kell néhány hónap alatt ellomposodnia, rendetlenné és ízléstelenné válnia új büféink, élelmiszerüzleteink jó részének? Miért „természetes”, hogy a villamosban, autóbuszban a szemetelés „bocsánatos bűn”? Mert vannak emberek, akik (akárcsak a villamost, a telefonfülkét vagy a tisztaságot) — az ezeket védő szabályokat se érzik magukénak. Nincs ellen salkvakcinánk, se sabincsöppünk. De hát mink van? Csak a rendőri beavatkozás, csak a bírósági ítélet ? Csak a helyszínen megjelenő URH-s kocsi, vagy a pénz- büntetés? Világos, ezek is vannak, kellenek, és a társadalom védelmében nem is lehet nélkülözni őket. De nemcsak ultrarövid hullámú rádiókat és autókat kell megmozgatni — hanem az emberi önbecsülést is. Orosz Szilárd Üj étterem épül Tiszalökön Hammel József fetv.
