Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
Alakítgatásak lassan, érdektelenül, Tengerre szállni A matematika első helyen Ultizni tudni kell — Tisztjelöltek között pedig úgyis kevés a bolt Nyomozás a lehúzott rollók mögött Pozsgai Károly, az egyik növendék. — Délig általában elméleti oktatás, ebéd után gyakorlati foglalkozás van. A gyakorlaton rádiószerelést, adást, vevést, mor- zét tanulunk. Amikor tengerjáróink feljöhetnek a Dunán, ellátogatnak a fedélzetre a tisztnövendékek is. Ilyenkor a gyakorlatban ismerkednek a hajó berendezéseivel, ellátják — igaz, egyelőre csak a kikötőben. — a tiszti feladatokat. Beállítják a nagy mágneses tájolót, kipróbálják a kormánykerekeket, a vezérlő berendezéseket. Legényálom a tengerészet. Melyikőnk nem vágyakozott valamikor hajóra, tengerekre? Kik lehetnek a tisztképző hallgatói? szflkség a kormánykerék mellett. Hagy figyelemre van — Mi a legnehezebb? — A vasmacska. __ ?! _— Próbálja meg felhúzni! Persze, a darának sincs pehelysúlya Iskola ez is: épp úgy „cidriznek” a diákok a matematika órától, mint bárhol másutt. A falon térképek, a táblán a cosinus- tétel, az asztalon a szex- táns, az égitestek bemérő műszere. A tengerésztiszt- képző intézet húsz diákja izgatottan várja az óra kezdetét. A MAHART központjában működik ez a kétéves továbbképző. Itt tanulnak a magyar kereskedelmi flotta tisztjelöltjei. — Tizenkét hajónk közlekedik a tengereken — mondja Rühl Lajos, a vezető tanár. Irányításukra képzett tisztekre, szakemberekre van szükség. Mindent meg kell tanulniok, s még az iskolában, mert a tengeren a legkisebb bizonytalanság is végzetes következményekkel járhat. A tenger kiszámíthatatlan, szeszélyes, mindig újabb és újabb váratlan meglepetéseket tartogat. — Milyen tantárgyakat tanulnak a hallgatók? — Természetesen a hajózástan minden ágát. Tanulnak navigációt, mág- nessegtant, térképészetet, sőt rádiónavigációt is. Tisztába kell lenniük a meteorológiával, szükséges ismerniük a hajóépítés néhány fontosabb szempontját, otthon lenniök az óceánog- ráfiában, a rádiókezelésben és persze, ismerni a tengeri jogszabályokat. A tárgyak többségéhez megalapozott matematikai tudásra van szükség. Emellett legalább angolul írni, olvasni, beszélni — tudni kell, mert az a nemzetközi tengerésznyelv. Miből áll a hallgatók egy napja? — Reggel nyolckor kezdődik a tanítás — mondja — Felvételi vizsgát tesz minden jelentkező. Akik megfeleltek, orvosi vizsgálatra kerülnek, mert az egyhangú, állandó hullámzást nem minden szervezet tudja elviselni. Azok, akik tisztek szeretnének lenni, először természetesen matróznak mennek. A hajózásnál mindenki így kezdi. Két esztendei tengeri gyakorlat után már kitűnik, alkalmas-e a pályára? Amilyen szép egy tengeri út, a hajósnak nemegyszer annyira egyhangú. Éppen ezért — bár a felvételi vizsgán nem kérdezik, és nem szerepel a tantárgyak között —, az öreg hajósok szerint nem árt, ha a jelentkező ultizni is tud... <S> Nehéz tantárgy a matematika. Különösen a gömbháromszögek tétele. (Wormser Antal felv.) Somogyi Pál: Qé fele.ni.iq. N agyon tanulságos értekezleten vettem részt a minap. Több vállalat közös munkával elkészített egy mesterséges fennsíkot, két kis bérccel az oldalán, de a fennsík még a megnyitás előtt behorpadt, és az egyik bércből a tervezett határidőre csak egy ötvenhat centiméter magas bucka készült el. Az értekezleten részt vett valamennyi illetékes tervező és kivitelező vállalat, vezető beosztású képviselőjével. Az egyetlen napirendi pont a létesítmény körüli visszásságok felderítésére és bírálata volt. A központi referátumot a legtekintélyesebb és a legjobban felháborodott elnökigazgató, az ellenőrzési és vizsgálati feladatokkal megbízott különbizottság főmunkatársa tartotta, részletesen és mindenre kiterjedően szedve ízekre az építkezés körül és alatt történő súlyos hibákat. Az előadót követő hozzászólások egyértelműen igazolták a referátum minden szavát. Néhány felszólalás az őszinte, nyílt hangú megbeszélésről: B. K., a talajegyengető csoport főtervezője: ....Megengedhetetlen ahogyan a talajegyengetés előkészítése történt. Egyetlen talajvizsgálatot sem tartottunk, amikor pedig a körmünkre égett már a terminus, talajgépek helyett bergmanncsöveket és egy szárnyashajtót szállítottunk az építkezés színhelyére. Egyszóval felháborító jelenségeket tapasztalhattunk a munkánk körül”. P. P., bérctervezési csoportvezető felszólalásából: Nem találok megfelelő szavakat a munkánk lefes- tésére. Csak egy példát hozok fel: a bérc tervrajzait takarítónőink megfordították a rajzasztalon, s az ebből eredő félreértés következtében a kivitelezők völgyet építettek a bérc helyén. Mire a hibás építkezés nyilvánvaló lett, már sok időt és energiát veszítettünk el, ráadásul a betonozókat magam engedtem el októbertől februárig szüreti mulatságra, s nem számoltam azzal, hogy a frissen kevert beton fél év alatt erősen megköt és nehéz vele dolgozni.” Zs. A. építk. vállalk. vez. h.: „... Nem is értem, hogy olyan képzett szakembernek, mint nekem es munkatárMiért tart zárva hosszú ideig minden átalakításra, új kapunyitásra váró bolt? Miért nem folyamatosak a munkák? Anyaghiány vagy rossz munkaszervezés az oka a rétestésztaként nyúló határidőknek? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ városunk illetékes közületeinél. Ki vállalja a felelősséget? Az egyik ok: kevés a bolthelyiség. A legkisebb üzletet is rendkívül nehéz elmozdítani, szabad helyet teremteni az építkezésekhez. A kiskereskedelmi vállalatok valamennyi lehetséges fórumot megjárnak, hogy megtarthassák a sok esetben korszerűtlen, kis eladótérrel rendelkező boltjaikat. Toldozzák, toldozzák a helyiségeket. Nem ritkán munka közben jönnek rá, hogy változtatni kell a terveken — a munka megáll, eltolódik a határidő. A kivitelezők szívesen hivatkoznak a tervezői hibákra, módosításokra. Konkrét példa a Kossuth téri könyvesbolt építkezése: közel kéthónapos munkaszünet után két-három munkás kezd öt héttel a tervezett átadási határidő előtt az építkezésekhez. Másutt is előfordul, hogy a legkisebb hiányosság láttán hetekre teljes egészében megszüntetik az építkezéseket, holott ez egyáltalán nem indokolt. Állandóan visszatérő kérdés: „Ki vállalja a felelősséget?” Amíg a kivitelező nem lát együtt minden pecsétet a módosításokra, kiegészítésekre is, nem hajlandó tovább dolgozni. Gyakori probléma az is, hogy egyes kivitelezők csupán a maguk szűk, szakmai érdekeit nézik, s az első adandó alkalommal akadályközléssel élnek. Ezzel a határidőeltolódásnak jogi alapja van. A „fizetett munkaidő” szemléleten túl, több lelkesedéssel, érdeklődéssel, együttműködéssel, vagy éppen más munkáról való átcsoportosítással az esetek többségében „házon belül is” meg lehetne oldani az akadályközléseket. Jogviták — tett helyett A vállalatok nem működnek együtt. Érdemes megemlíteni a város egyik reprezentatív épületét, a Nyírvíz palotát. Csak ebben az egy épületben két év alatt háromszor végeztek átalakítást, az utolsó még most is tart. Minden esetben problémát okozott az egységes portálkiképzés. Jelentős költség- többlet, húzódó határidő volt az eredménye a külön- külön, más időpontban, más tervezőkkel és kivitelezőkkel végeztetett munkának. HasaimnaK nem tűnt fel, hogy a fennsík alá nem került sem föld, sem homok, sem másféle ismert építőanyag, amely megakadályozta volna, hogy a fennsík behorpadjon. Egyenesen nevetséges dolog, ha nem volna olyan szomorú.” A fentiekből is ízelítőt kaphatott a kedves olvasó, hogy milyen kendőzetlenül nyílt hangú tárgyaláson beszélték meg a legilletékesebbek, mi történt e sokat emlegetett vállalkozás alkalmával. A továbbiakban — és erre a lezajlott értekezlet minden reményt megad — sor kerülhet most már arra a kendőzetlen, nyílt hangú megbeszélésre is melyen ugyanezen férfiak! azt tanácskozzák meg, hogy mi történt a szintén általuk kivitelezett, tejjel-mézzel folyó völgyelzáró építkezés során, hogy az, két héttel a munkálatok beindítása előtt kilyukadt. sonló a helyzet a Kossuth téren is: két egymás melletti munkát két kivitelező végez — egymás munkáját akadályozva. A Minisztertanács tanácsszervek osztályáig minden fórumot megjáró — hónapokat igénybevevő — jogviták (például a Bethlen Gábor és a Bercsényi utca kereszteződésénél lévő üzlet- és más helyiségek) helyett jobb lenne rugalmasabb, elsősorban a gazdaságosságot figyelembe vevő tárgyalásokkal foglalkozni. A jelenleg ott helyet foglaló irodáknak, tanműhelynek kevésbé központi helyiség is megfelelne, ugyanakkor a vendéglátóipari vállalatot elütik attól a lehetőségtől, hogy készenlétben álló brigádjával bővítse, a városközpontnak megfelelő színvonalú cukrászdát alakítson ki. Könnyebb az akadályközlés? Ugyancsak gyakori indok az építkezések elhúzódása esetén az anyaghiány. Sajnos, a kivitelezők többségének nem szívügye a városközpont 200—500 ezer forintos átalakításainak gyors elvégzése. A Idén márciusban alakult meg a megyei magánlakásépítési bizottság azzal a céllal, hogy összefogja az erőket, megteremtse a feltételeket a harmadik 5 éves terv során 14 ezer magánerős lakás építéséhez Szabolcs- Szatmárban. Bár reális lehetőség vein e terv teljesítésére — hiszen 1960—1965 között is közel 10 ezer lakás épült magánerőből a megyében — mégis sok feladat hárul a bizottságra, főként a házhely, az anyagellátás és a kivitelezői kapacitás tekintetében. Június első napján a bizottság — melyben valamennyi érdekelt szerv képviselője megtalálható — járásokra bontotta le a lakásszámot. Elsősorban Nyíregyháza város, továbbá a városiasodó Kisvárda, Mátészalka és Nyírbátor fejlesztésére voltak tekintctteL Eszerint 1970-ig a megye- székhelyen 1962, a mátészalkai járásban 2080, a kisvár- daiban 1692, a nyírbátoriban pedig 1197 magánerős lakás megépítését tervezik. A többi járás közül a baktalóránt- házi 688, a csengeri 612, a fehérgyarmati 1219, a nagy- kállói 668, a nyíregyházi 2008 a tiszalöki 1120, s a vásáros- naményi 1116 lakással részesedik. A 14 ezer magánerős lakásból 869 társas-, míg a többi családi ház formájában épül majd. A tervek zökkenőmentes végrehajtásának elengedhetetlen feltétele a teljesen, vagy részben közművesített telkek folyamatos kialakítása, a kisajátítási eljárások mielőbbi megkezdése. Szükség esetén az OTP ilyen célra korlátlan összegű, kamatmentes hitelt folyósít 10 éves törlesztés mellett. felújítások helyett szíveset»^ ben foglalkoznak új beruházásokkal. Az első anyaghiány esetén akadályközlést jelentenek be, s igyekeznek minden mulasztást egy hiányzó anyag rovására írni. Ez a legtöbb esetben nem indokolt, mert az egyedi tervezésű darabokat kivéve, anyagátirányításokkal és helyettesítésekkel megoldható lenne. De a különböző építésvezetőségek közötti, esetleg vállalatok közötti cseréket, a vele járó adminisztratív intézkedéseket a legritkább esetben vállalják. Ennek egyik oka, hogy nincs ami ösztönözze az átlagon felüli munkára a kivitelezőt, hiszen a határidő előtti átadás számára gazdaságilag különösebb előnyt nem jelent. Az utóbbi hetekben volt már néhány eredményes, gyors átalakítás (például a Kossuth téri cipőbolt, Dózsa György úti ideiglenes húsbolt), de ezek még nem gyakoriak. Hasonló munkaszervezéssel, a vásárlóközönség lehető legrövidebb ideig történő kizárásával általánossá kellene tenni az átalakítások, felújítások gyors elvégzését. Marik Sándor A következő feladat a TÜZÉP-re hárul: indokolt, hogy az eddiginél folyamatosabb legyen az építőkő-, • a cement-, a téglaellátás. A kivitelezési munkák elvégzéséről az építőipari vállalatok mellett a ktsz-ek, a termelőszövetkezeti építő közösségek s a kisiparosok gondoskodnak. További könnyítés az OTP részéről, hogy a kertes családi házak építéséhez Nyíregyházán és Kisvárdán 70, a megye más területein pedig 50 ezer forintos kölcsönt nyújt. Akik társulás útján kívánnak lakást építeni, személyenként 120 ezer forint kölcsönt vehetnek igénybe, attól függően, hogy mennyi a kivitelezés teljes összege. Máris mutatkoznak a megyei magánlakás építési bizottság munkájának első jelei. Nyíregyházán a várni tanács a következő három évre már biztosította a több szintes társasházak építéséhez szükséges házhelyeket. Kertes lakások építéséhez pedig Borbányán és a Rózsa Ferenc utcában juttatják telkekhez az érdeklődőket. Egyébként az idén a megye más helységeiben is kielégítőnek mondható a telekellátottság. Megkezdődött tehát a lakásépítési program végrehajtása. E munka meghaladja a megyei építési bizottság erejét, éppen ezért szükség van széles körű társadalmi összefogásra is. Fontos, hogy ■ társadalmi és tömegszervezetek, valamint a tanácsok végrehajtó bizottságai legyenek segítői e fontos népgazdasági feladat végrehajtásának. Bojtos Iáivá» Tizennégyezer lakás épül magánerőből megyénkben Elosztották a járások között a tervezett lakásokat
