Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

XXTU. ÉVFOLYAM 151. SZÁM Ára: 50 fillér 1966. JÜNIUS 28, KEDD Eddigit hatékonyabban A harmadik ötéves tervet, az ország ötéves munka- programját tárgyalta az or­szággyűlés. Ez a terv — mint az Országos Tervhiva­tal elnökének ismertetésé­ből és a hozzászólásokból is kitűnt, — szerves folytatá­sa az eddigi gazdaságpoli­tikának és különösen an­nak az elmélyült, megfon­tolt, elsősorban nagyobb hatékonyságra és jobb mi­nőségre törekvő gazdasági munkának, amely az utóbbi két esztendő tevékenységét jellemezte. A terv fő jellegzetességei elsősorban a szolid realitá­sokkal számoló előirányza­tok, amelyek azonban még­is a tervezhetőség opti­mumára törekszenek: mind a nemzeti jövedelem, ’ mind pedig annak elosztása ter­vezésében, tehát a beruhá­zások és a fogyasztás, az életszínvonal alakulása meghatározásában is szám­ba veszünk minden eszközt, amellyel rendelkezünk, il­letve amire a következő években biztosan számít­hatunk. Ez nem jelenti azt, hogy nem érhetünk el én­nél jobb eredményeket is, most már nem a régi érte­lemben vett „túlteljesítés” módszereivel, hanem azok­nak a ma még pontosan fel sem mérhető tarta­lékoknak a felhasználásá­val, amelyek az ésszerűbb, intenzívebb, következete­sebb, egyszersmind sokkal rugalmasabb gazdasági munkában rejlenek. Ezt szolgálja majd elsősorban az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésével járó szá­mos intézkedés, amelyeknek üdvös hatását, ha számok­ba nem is foglalhatjuk, de nagyvonalukban már ma is látjuk. Bölcsen óvatos, a tanul­ságokból okulva a terve­zés a mezőgazdasági terme­lés előirányzataiban is, (az előzó öt évhez mérten 13— 15 százalékos növekedéssel számol), ami megint csak nem azt jelenti, hogy fel­tétlenül erre az egyébként nem jelentéktelen előrelé­pésre korlátozódik majd mezőgazdaságunk fejlődése. Ellenkezőleg, tág . te­ret hagy azoknak az egészséges helyi kezde­ményezéseknek, amelyek — figyelemmel a nemzetközi es a hazai piacra — maxi­málisan kiaknázzák a hazai növénytermesztés, állatte­nyésztés és ezen túlmenően, a korszerű élélmiszeripar számos lehetőségét. Végeredményben ugyan­csak ez a tervezési „stílus” jellemzi az életszínvonal «élkitűzéseit. Az egy kere­sőre számítható 9—10 szá­zalékos reálbér, illetve az egy főre jutó 14—16 szá­zalékos reáljövedelem-nö­vekedés — bár igen tisztes cél — semmi esetre sem a legtöbb, amit elérhetünk. Ha a gazdasági mechaniz­mus reformjának sok, sok kínálkozó alkalmát felhasz­nálva, jobb eredményeket érünk el, hatékonyabban dolgozunk a termelésben is, akkor több eszközünk lesz áz életkörülmények javítá­sára. A harmadik ötéves terv, minden megfontoltságával együtt rendkívül markáns vonásokat mutat. Pontosab­ban: a megfontoltsága ép­pen abban fejeződik ki, hogy igen erőteljesen bőví­ti azokat a tevékenységi köröket, amelyekben a ha­zai és a nemzetközi piac szükségleteinek ismereté­ben — jobban látunk nagy fantáziát, és úgy fejleszti ezeket az ágazatokat, hogy egyúttal figyelembe veszi hazánk adottságait és a nemzetközi kooperációban, mindenekelőtt, a Szovjet­unióval és a többi szocialis­ta országgal már kiépült és tovább fejlődő gazdasági együttműködésben rejlő nagy lehetőségeket. Melyek ezek az erőteljes vonások. Mindenekelőtt, hogy az összes beruházá­soknak mintegy felét kite­vő ipari és építőipari fej­lesztés eszközeit nem for­gácsoljuk szét számtalan célra, hanem igen határo­zottan, ellenállva sok ért­hető „csábításnak” néhány valóban legfontosabbra összpontosítjuk. Ilyen el­határozásunk az egész ener­giagazdálkodás korszerűsí­tése, aminek fő jellemzői, hogy a szénhidrogének, te­hát a kőolaj és a földgáz aránya 1970-re az összes tüzelőanyag-felhasználás fe­lét adja majd, villamos- energia-importunkat pedig körülbelül 1000 megawattal bővítjük. Erre fordítjuk ipari beruházásainknak meg­közelítően a harmadát. Ez­zel is összefüggésben meg­változtatjuk vasúti közleke­désünk mai képét, kiépít­jük a villamos vontatást Miskolctól Nyíregyházáig és az egész Budapest—Deb­recen—Záhony vonalon, a gőzmozdonyoknál lényege­sen jobb hatásfokkal dol­gozó Diesel-mozdonyokat szerezzük be, s így 1970-ig a vasúti közlekedésben a korszerű vontatás részará­nya 75—80 százalékra emel­kedik. Ez a színvonal már egészen közel áll majd a fejlett országokéhoz. Az építőipar fejlődésének legjellemzőbb vonása, az előregyártó kapacitások, el­sősorban a „házgyártás” ro­hamos fejlődése, aminek nagy része van abban, hogy a sok irányban növekvő építési feladatok és a stag­náló, ha ugyan nem csök­kenő építőmunkás-létszám mellett is, 300 000 lakás fel­építését tervezhetjük. A mezőgazdaság tovább­ra is kulcskérdés, mégpe­dig szoros összefüggésben a termelés fejlesztésével és a termelőszövetkezeti ta­gok egyenletesebb foglal­koztatásával és jövedelmük növelésével. Nem vélet­len, hogy a természeti té­nyezők miatt óvatos mező­gazdasági tervezésen belül is vannak kiemelkedő cél­kitűzéseink, mint például a zöldségtermesztés 45—50 százalékos növelése az 1963—64 évi átlagokhoz mérten. Természetesen to­vább növekszik a mezőgaz­daság gépállománya, kor­szerű felszereltsége. E rövid összefoglalásban érthetően nem . térhetünk ki e nagyobb szabású terv minden fontos vonására, nem utalhatunk bővebben az oktatásügy, a szocialista ellátás, az egészségügyi fej­lesztés terveire. Ám ezek is, akárcsak a termeléssel és a fogyasztással kapcsola­tos legfontosabb elhatározá­sok, szerves részei annak az átfogó koncepciónak, amelyben a létviszonyok javítása, a szocializmus épí­tése a változatlan társadal­mi cél, de változóak a módszerek és az eszközök, ahogy azt a fejlődés meg­kívánja. A párt irányelvei tehát, amelyeket a harma­dik ötéves terv időszakára és az egész gazdasági mechanizmus megformálá­sára vonatkozólag kidol­gozott, testet öltenek, hogy segítsék az ország gyorsabb előrehaladását, népünk bol­dogulását. De Gaulle LenSitgrádltól Kijevbe utazott Moszkva: De Gaulle tá­bornok, aki Koszigin szovjet miniszterelnök kíséretében szombaton este érkezett Le- ningrádba, vidéki útjának második állomására, vasár­nap a város nevezetessé­geivel ismerkedett. Kísérője, a szovjet kormányfő, lenin- grádi születésű, és hosszú ideig élt a városban. De Gaulle és felesége va­sárnap délelőtt a leningrádi Lourdes-i Szűz Mária temp­lomban misén vett részt. Programjának legjelentő­sebb mozzanata a piszkar- jovkai szovjet hősi temető meglátogatása volt, ahol a város védelmében hősi ha­lált halt mintegy hatszáz­ezer szovjet katona és le­ningrádi lakos hamvai nyug­szanak. A francia vendégekre mély benyomást gyakorolt a Néva-parti város mind történelmi nevezetességeivel, mind új, modern lakóne­gyedeivel. De Gaulle elláto­gatott a Szmolnijba, meg­tekintette az Autóra' cir­kálót, gyönyörködött a Ne- va-part költői szépségeiben. Délutánjának jó részét az Ermitázsnak szentelte, este részt vett a leningrádi váro­si tanács által adott díszva­csorán. Vasárnap a Pravdában ér­dekes eszmefuttatást közöl Jurij Zsukov, a lap szemle­írója a De Gaulle-látogatás világvisszhangjáról. Ebben egyebek között arra is rá­mutat, hogy minél előbbre haladnak a szovjet—francia tárgyalások, minél több szovjet emberrel találkozik De Gaulle, annál határozot­tabban nyilatkozik mindkét fél párbeszédük kedvező ki­látásairól. Valóban, az az általános vélemény Moszkvában, hogy a De Gaulle-látogatás mind konkrétabb politikai tartalmat kap. A francia államfő szovjet­Félévi mérleg a fehérgyarmati járásból: 4000 hízott sertés — Több mint két és fél millió tojás Év vegéig: 2000 hektoliterrel több tej A tavalyi terméshez ké­pest az idén a mezőgazdaság összes termelését 5—5,5, a felvásárlásét 4,2 százalékkal kell növelni. Rövidesen el­telik az első fél év. Megnéz­tük a fehérgyarmati járás­ban a felvásárlás jelenlegi és várható alakulását. Hízott sertésből a járás­ban május végéig 3976 da­rabot vásároltak. A féléves tervből még 424 darab hiányzik, de értékesítésre le vannak szerződve. A vágószarvasmarha fél évi vásárlási terve 400 má­zsa. Május 31-ig 274 má­zsát vásároltak közfogyasz­tás és export célra a járás­ban. Szarvasmarhából nincs teljes mennyiségben szerző­désileg lekötve a terv. A hiányzó mennyiséget sza­badfelvásárlással igj-ekez­Kedvezőbb a vágóbaromfi, nek pótolni. a tej és a tojás vásárlásá­r k alakulása. Bár a barom­vásárlása zömmel a má­sodik negyedévben kezdő­dött, így is, júniusig 274 mázsát szállított el a járás­ból a felvásárló vállalat. Ez­után már folyamatosabb le­het a szállítás. Tojásból az év első öt hónapjában 2 millió 773 000 darabot érté­kesítettek a járásban, s az egész évi terv 3 millió 800 000 darab. Az idei szá­lastakarmány-hozam pedig mind a közös gazdaságok, mind a háztáji tehéntartás­ra kedvező: év végéig mint­egy 2000 hektoliterrel le­het az előirányzott tej- mennyiséget túlteljesíteni. Az őszi vetésű kenyérga­bona területből a tél végi ár- és belvíz csaknem két­ezer holdat pusztított ki a járásban. így kenyérgabo­nából 160 vagon kiesés mu­tatkozik. Pótlása úgy le­hetséges, ha a közös gazda­ságok minden felesleg ke­nyérgabonájukat értékesítés­re adják át. Előre láthatólag jól ala­kul a kukorica, napraforgó, cukorrépa, dohány felvásár­lása is. Burgonyánál azon- .ban mintegy 25 százalék ki­esés mutatkozik. Évek óta először sikerült a fontosabb aprómagvakból az előirány­zatot túlteljesíteni. Lucer­nából magfogásra 350 hold tervvel szemben 690, vörös­heréből 800 hold helyett 1450 holdat szerződtek le a termelőszövetkezetek. Étke­zési borsóból pedig 77, ka­rósbabból 12, szöszösbük- könyből 150, tavaszi bük­könyből 440 holddal szer­ződtek terven felül a járás tsz-ei. Először vállalkoztak arra is, hogy 250 holdon napraforgót és 110 holdon fűmagot termelnek vető­magnak. ' A. a unióbeli látogatásának fél­idejéhez érkezett, de máris megállapítható, hogy olyan megtiszteltetésben részesült, olyan programlehetőségeket biztosítottak számára ven­déglátói, amilyeneket a Szovjetunióban még egyetlen nyugati politikus sem élve­zett. De Gaulle tábornok és felesége, valamint Alekszej Koszigin miniszterelnök és. utitársai kétnapos leningrá­di látogatás után repülő­gépen Kijevbe utaztak. A repülőtéren sok lenin­grádi lakos várta a gép­kocsioszlopot. Az egybe­gyűltek szívélyesen üdvö­zölték a francia elnököt és a szovjet kormányfőt. De Gaulle tábornok, Alekszej Koszigin és Va- szilij Iszajev leningrádi ■ polgármester elléptek a díszőrség előtt. Felhangzott Franciaország és a Szov­jetunió állami himnusza. De Gaulle rövid üdvözlő beszéddel búcsúzott a le- ningrádiaktól, amelyet orosz nyelven fejezett be „Éljen Leningrádi”, Éljen a szovjet nép!” Szovjet részről Vaszilij Iszajev, a Leningrádi Váro­si Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke mon­dott búcsúszavakat. * Dé Gaulle és Alekszej Koszigin a virágcsokrokkal, amelyekkel az iskolások ajándékozták meg őket, felszálltak az 1L—18-as re­pülőgép fedélzetére. Couve de Murville francia kül­ügyminiszter és más hiva­talos személyiségek is ve­lük együtt utaztak. el. A francia elnök, folytat­va ismerkedését a Szovjet­unióval, ellátogat még Vol- gográdba is. majd szerdán tér vissza Moszkvába, ahöl befejezi tárgyalásait a szov­jet vezetőkkel. Waideck Rochet De Gaulle útjáról Párizs, (MTI): Waldeck Rochet vasár­nap a nyugat-franciaorszá­gi Uchizyben egy gyűlésen kitér De Gaulle szovjet­unióbeli útjára. Minden francia, aki szívén viseli a béke ügyét, örömmel üd­vözli a francia—szovjet vi­szony kedvező alakulását, mert tudja, hogy ez megfe­lel a két ország és a beke érdekeinek. Ehhez nem kell dagaullistának lenni — mondotta Waldeck Rochet. A pártot támogató töme­gek jól tudják, hogy az FKP mindig síkra szállt és a jövőben is síkra száll a francia—szovjet barátság mellett — hangsúlyozta Waldeck Rochet. xNépművelési tanfolyam kezdődött Nyíregyházán Hétfőn, június 27-én, tan­folyam nyílt Nyíregyházán, az MSZMP megyei bizottsá­gának pártiskoláján, melyen kultúrmunkások, népműve­lési szakemberek, intézmé­nyeink vezetői és előadói vesznek részt. A hallgatókat Licsák Mária, a pártiskola igazgatója köszöntötte, maja ezt követően Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei bizottságának első titkára tartott előadást a kulturális munka né­hány időszerű feladatáról, a gazdaságirányítás új reform­jának tükrében. Az előadáson részt ■>4stt Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Gu­lyás Emüné dr, a megyei tanács vb. elnökhelyettese és Horváth Miklós, a megyei tanács vb. művelődési osz­tályának vezetője. (Orosz elvtárs előadásának ismerte­tésére vasárnapi lapszá­munkban visszatérünk.) Orosz Ferenc fogadta az ukrán művészeti küldöttséget Hétfőn reggel Orosz Fe­renc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára fogad­ta a megyénkben látogatást tett kárpátontúli területi képzőművész delegációt: A. K. Kucenkovot, az ungvári pártbizottság titkárát, Glück Gábor festőművészt, Ukraj­na érdemes művészét. Habda László és Mikita Vologya festőművészeket. Részt vett a fogadáson Markovics Mik­lós, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A delegáció hétfőn visz- szautazott a Szovjetunióba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom