Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
Az első foghúzástól — a laser sugárzásig — Fejezetek a fogorvoslás történetéből — GYEREKEKNEK VÍZSZINTES: Törd a fejed 1. Létezik. 6. Megfejtendő. U. Evőeszközszerviz. 14. Alumínium vegyjele. 3,6. Utó betűi keverve. 17. Feltételező szócska. 18. LUL. 19. Asszonynevekben mindig szerepel. 20. Azonos mássalhangzók. 22. Ipari rostnövény. 23. Ajándékoz. 24. Megfejtendő. 26. Gálos Gusztáv. 27. Learatott, összekötözött gabona. 28. Kortyolgatna. 30. Ilyen hatása van az itatós papírnak. 33. Kártyajáték. 35. Kosár. 36. Hajó orra. 38. Megfejtendő. 39. Kereskedelmi értéke. 40. Megfejtendő. 42. RTA. 43. Beszédével rábírja. FÜGGŐLEGES; 2. Lötty. 3. Azonos mássalhangzók. 4. Vissza: kicsinyítő képző. 5. Huszonnégy hónapja. 6. A hét törpe egyikének neve. 7. Állatlak. 8. Vissza: figyel, kukucskál. 9. Némán tát!!! 10. Apró halak. 12. Ételízesítő. 13. Harsány nóta. 15. Liba. 17. Forradás. 19. Szint (minőségi). 21. Gyengéd figyelmeztetés. 24. Csaknem téved!!! 25. RNLJ. 27. Megfejtendő. 29. Névelővel, becézett női név. 31. Kulcsol (—’)• 32. Vissza: gumicső. 34. Araszt, zúdít. (4-*). 36. TAE. 37. Termelőszövetkezet. 40. Egyik nyugati filmcsillag közismert monogramja. 4L Adél magánhangzói. Megfejtendő: Szabolcs-Szatmár megye ismertebb és kevésbé ismert A három jó barát Buksi kutya, Bimbi macska, és Bubu, a vadgalamb igen jó barátságban éltek. Egyszer így szólt Buksi: — Kedves barátaim, hármunk közül Bubu ismeri legjobban a világot. Igaz, könnyű neki, hiszen szárnyai vannak és hipp-hopp, oda repül, ahová csak akar. — Milyen jó lenne, ha mi is kószálhatnánk egy kicsit a nagyvilágban — szólalt meg Bimbi is, akinél nyafkább teremtés nem volt az egész udvarban. — Hát csak ez a baj? — krúgatott szelíd hangon Bubu. — Ezen aztán könnyű segíteni. Induljunk közösen világot látni. Majd én vezetlek benneteket. Azon nyomban útnak is eredtek. Alig tettek meg tízszer tíz lépést, Bimbi nyafogni kezdett: — Nagyon elfáradtam, pihenjünk egy kicsit — mondta Bimbi Buksinak. A jámbor Buksi, aki jóságos szivéről volt híres, megsajnálta a kényes cicát és hátára vette. Bubu a felderítő munkát végezte, mindig előre repült, hogy a legjobb úton vezesse barátait. Igencsak elcsodálkozott, amikor meglátta őket. — Siessetek, találtam egy szép erdőt, a hűvösben majd pihenünk egy kicsit. Könyvjutalom: Acs Valéria Nyíregyháza, Fazonyi út 4, Kis- györgy Árpád Tunyogmatolcs, Rákóczi u. 93, Kolonics Erzsébet Gyüre, Kossuth u. 47. — Micsoda kényes jószágI Meg kéne egy kicsit leckéztetni — súgta oda Buksinak. — Na, ülj csak a hátamra — mondta Buksi és cinkosan rákacsintott Bubura. Már a patak közepén úsztak, amikor Buksi lassan- lassan elmerült a vízben. Lett nagy sivalkodás. Szegény Bimbi — zsupsz! Be- lepottyant a vízbe. Nem törődött már a bundájával, meg a nyakán díszelgő selyemszalagocskával, olyan gyorsan úszott, hogy majdnem megelőzte Buksit. A parton Bubu szálait meg elsőnek: — Látod, látod, nem te vagy te olyan fáradt, Bimbi. És milyen remek úszó vagy! S még a bundád sem lett piszkos. Valid be őszintén: lusta voltál egy kicsit. Azt persze megtanulhatod hogy nem szabad kihasználni társaidat, inkább segíts rajtuk, ahol tudsz— Marosvölgyi Dona Tudod-e...? —hogy a régi egyiptomiad halottaikat hosszú, finom vászonszalagokba pólyálták. Ezeken tanulmányozták a tudósok az egyiptomiak szövésmódját —hogy az aranka az egyik legszívósabb élősdi növény. A mezőn, veteményeskertekben rövid idő alatt nagy területeket hálóz be. Testének bármely kis része képes újra feléledni és tovább növekedni. —hogy az ember hatvan éves koráig 70—80 tonna vizet iszik meg. Ennyi vízzel hét-nyolc vasúti kocsit lehetne megtölteni. A fogak betegségei és a fogfájás feltehetően már az ősember életét is megkeserítették. Ezt bizonyítják azok a régészeti leletek, amelyeknél még ma is világosan felismerhetők a régen lezajlott fogbetegségek. Tekintve, hogy a fogfájás még ma is sokunknak okoz kellemetlen perceket, érdemes végigpillantani a fogkezelések fejlődésén, hogy lássuk, hogyan fejlődött a fogorvoslás tudománya. A legrégibb műtét A fogeltávolítás az egyik legrégibb operatív beavatkozások közé tartozik. A fájdalomcsillapító és érzéstelenítő szerek megismerése előtt, bizony igen kellemetlen élményt jelentett egy fájós fog eltávolítása. Hérodotosz már említést tesz arról, hogy az egyiptomiaknál ismerték a „fogorvost”. Memphisben az ókori falfestményeken a foghúzás műveletét ábrázoló jelenetek láthatók. Az időszámításunk előtt a IV. századból való szanszkrit szöveg már ismerteti a foghúzáshoz szükséges eszközöket. Ciceró, III. Aesculapiust az első római foghúzó — „fogorvosnak” tartja. Ezek szerint a régi rómaiaknál a fogorvoslás már „specializált” foglalkozás volt Az érzéstelenítő anyagok felismerése óriási lépést jelentett a fogorvosi és a sebészeti beavatkozások terén. 1844. december 10-én fedezte fel egy angol fogorvos. — Horace Wels — a kéjgáz (nitrogénoxidul) érzéstelenítő hatását. Másnap saját bölcsességfogát huzattá ki segédjével, s a kéjgázbódulat alatt semmi fájdalmat nem érzett. Ettől kezdve gyors ütemben találták fel a különböző érzéstelenítő hatású anyagokat, az étert és a kloroformot 1885-ben Halstedt felfedezi az injekciózásra is alkalmas kokain tartalmú anyagot, amely az érzőideg közelébe juttatva, a fájdalomérzést kikapcsolja. KuruzslŐk, csepűrágők A fogorvoslás hőskorában kuruzslók, vásári csepürá- gók, bűvészek, felcserek és borbélyok gyakorolták a fogak kihúzását, amely művelet a szó szoros értelmében vett foghúzás volt Addig, amíg az egyes fogak és gyökereik formáit pontosan nem ismerték, nem voltak a fogeltávolítás céljának megfelelő eszközök sem. Ekkor még az volt a cél, hogy gyorsan, pillanatok alatt elvégezzék a szükséges beavatkozást, hogy a fájdalmatlannak nem nevezhető művelet idejét lerövidítsék. A gyors munka valóban pillanatnyi fájdalmat idézett csak elő, de minden esetben súlyosan roncsolt sebek maradtak vissza a szinte kitépett fogak helyén. Az 1840-es években John Tomes angol fogorvos és egy francia műszerész megalkották az első, kíméletesebb fogeltávolításra is alkalmas műszereket, fogókat. De mit lehet tenni, hogy a fogak eltávolítását és az esetleg vele járó fájdalmat elkerüljük? Minden fogat nem lehet megmenteni, de van lehetőség arra, hogy a fogeltávolitások száma csökkenjen. A fogak betegségei közül a fogszuvasodás hatására romlanak el annyira a fogak, hogy azokat már csak eltávolítani lehet. Ha a fogszuvasodás folyamatát megelőzzük, vagy megállítjuk, akkor biztosra vehető, hogy a fog megmenthető. A fog- szu a fogak kemény állományát roncsoló folyamat, amelv öreg, lyuk képződésével jár. Ha a lyukas fogat előzetes kitisztítása után betörniük, akkor legtöbbször sikerül a szuvasodás terjedésének megállítása, a kérdéses fog élettartamának meghosszabbítása. Fogtömés — drágakővel Hippokrátesz még nem ismeri a fogak tömését, ő a kezelésre a fog kiégetését ajánlja. Az első írásos feljegyzést Cornelius Celsustól találjuk, az időszámítás előtt 25. évből. Szerinte vászonba burkolt paladarabkákat kell a fog üregébe szorítani. Később drágakövet, csontot, vasat, üveget, ólmot, cint használtak a fogak tömésére. 850—890 körül már cementszerű anyagokat is használtak e célra. A XVII. században pedig apró arany, ezüst, vagy ólomdarabkákat nyomkodtak az lyukas fog üregébe. Az ólmot szerették legjobban, mert azt hozzá lehetett simítani a lyuk széléhez. Innen származik a „plomb” szó is, amely átvitt értelemben magát a tömést jelenti és sokak ma is használják e kifejezést. A szó eredete az ólom kémiai nevére a „Plumbum”-ra vezethető vissza, épp úgy, mint a „plombőr” elnevezés, amely a tömés készítőjét jelentette. A XIX. században alacsony olvadáspontú fémek, forró, megolvasztott olvadékát egyszerűen bele- öntötték a tömendő fog üregébe. Ez a „kezelés” az akkori feljegyzések szerint is igen erős önuralmat követelt a „betegektől”, akik természetesen hangosan ordítottak a művelet alatt és után. Az 1860-as évektől kezdve az aranyból készített tömések kezdtek elterjedni, s ezeket még ma is alkalmazzuk. Ma már a tömőanyagok széles skálája ismeretes, amelyek segítségével tartós, jó tömések készíthetők. Műfog rozmáragyarból Ez mind szép, — de hogyan pótolják a már hiányzó fogakat? Miért van erre szükség, — ■ mióta készítenek és hordanak az emberek —- hamis fogat? A hiányzó fogakat úgy pótolják, hogy a foghiány helyére műfogat készítenek. Erre egyrészt kozmetikai okokból, másA diákoknak már véget árt. ■ néhány napon belül a felnőtt oktatásban Is befejeződik a tanév. Ez alkalommal Ady Endre egyik aktuáUs verséből Idézünk a sorrendben beküldendő: vlzsz. U függ. 11, 17. és vlzsz. Ml sorokban. TÍZSZINTES: 12. Nem hagy maga mellett. 13. Énekkar. IS. K. 16. Goa betűi keverve, lt. Víznyerő hely. 19. Terem végei 34. Nem súlyos, de sebészi beavatkozást Igénylő betegség. 26. Becézett női név. 27. Jajgat. 29. Égtáj. 31. ToU angolul. 32. Folyóvíznek van. 33. „Némán” ráz. 34. Becézett női név. 36. Szarvasíajta. 37. Vármegye rövidítve. 38. Ha a közelebbi utat választja. 39. Elem szélek! 41. Békaporonty. 42. Mondat része. 44. Ugyanaz rövidítve. 45. Másodrendű Istennő. 47. 999 római számmal. 49. Lendület ide- genesen. 51. Olasz női név. 52. Művész szerszáma. 54. Elhunyt nagy színészünk. (Árpád) 55. Városrész jelölése rövidítve. 56. A rossz házasság vége. 58. A görög abc utolsó betűje névelővel. 59. Kis folyócska. 60. Választók, szavazók. 62. AAAA. 63. Ilyen szempont is van. 64. Szovjet népcsoport. 67. A vita alá támasz tója. FÜGGŐLEGES: 2. Tiltó szó. 3. ö Irt először Toldi Miklósról. 4. Járművek „járdái”. 5. Rokon féle. 6. 45. római számmal. 7. Labdarúgó-trófea rövidített neve. 8. Drágái. 9. Önmagát kormányzó ország. 10. GS. 14. Szekérrész. 20. IRZ. 21. Csen. 22. Szláv úr. 25. Angol drámaíró. (Thomas: 1558—95.) 25. Értelem. 28. „Kutyaékszer”. 30. Kenyér oroszul. (+’) 32. Eső után az út. 35. Török név. 36. Erdélyi város. 40. Régi női csinosító ruhadarab. 43. Védő. 44. ENSZ segélyező szervezet volt 1947-ig. 46. „Néma” madár. 47. JCVK. 48. Munka zsargonban. 50. részt a táplálkozás miatt van szükség. Az ősember még nem törődött esetleg hiányzó fogának pótlásával, erre csak jóval később, az ókorban élő leszármazottjai gondoltak először. Elsősorban a foghijasság okozta szépséghiba, a csökkent ér- téküség és az öregség leplezése céljából, tehát hiúsági okok miatt használt az ókori ember mű-, vagy hamis fogat. A XVIII. sz. végéig a fogpótlások csak a kozmetikai, hiányosságok leplezését célozták. Erre a célra kezdetben a könnyen megmunkálható anyagokat, fát, csontot, állati fogakat használtak. A biblia megemlíti a fából készített műfogakat, amelyekhez hasonlót egyébként az egyiptomi múmiák szájában is találhattak. A Talmul olyan fafogakról tesz említést, amelyek vékony aranylemezzel voltak beborítva, s ezeket a „műfogakat” a fog helyére szorították. Juvenalis írásából derül ki, hogy régi rómaiak is használtak már műfogakat. Említést tesz egy nőismerőséről, — aki, mint írja — fogait este épp úgy leveti, mint selyemruháit. Előszeretettel alkalmazták az emberi fogakat is műfogak készítéséhez. Ezenkívül e célra elefántcsontot, viziló- és rozmáragyart, igazgyöngyöt, üveget és porcelánt is alkalmaztak. Európában a porcelán felfedezése után ezt az anyagot alkalmazták a műfogak készítéséhez. Kezdetben egy darabból, majd később minden egyes fogat külön égettek ki porcelánból. Még ma is alkalmazunk porcelán műfogakat protézisekhez. A XIX. század végétől az esztétikai hiányosságok pótlása mellett, fontossá vált a rágóképesség helyreállítása is. 1839-ben Nelson Goodyear felfedezi a kaucsuk vulkanizál ását és fia 1855-ben szabadalmat vált ki a kaucsuk fogászati felhasználására. A kaucsuk egyeduralma csak a ma használatos kitűnő fogászati műanyagok bevezetésével ért véget. Az első foghúzástól a fejlődés könnyen lemérhető, remélhetőleg ez a fejlődés tovább is folytatódik a betegek hasznára. Dr. Khw Dezső Folyócska > Szu-ban a Tajmir félszigeten. 52. őseim. 53. Nem személy. 56. Meggyőződése. 57. Jó dolga van: Jól megy a ... 60. Delta közepe. 61. KUL 63. Ige- kötő. 65. Mássalhangzó kiejtve. 66. Papírmértek. A megfejtéseket legkésőbb július 4-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Június 12-i rejtvénypályázatunk helyes megfejtése: Nincs Időm magamra gondolni. Nem Is akarok. En nem létezem, az ügy létezik és ez a fő. Lukács Pál. Nyertesek: Balogh Jolán, Demeter Katalin és Sándor, Lengyel Amádné, Sebök Vilmosné, Téglási Mária nyíregyházi, Győrffy Bertalanná és Tóth Mária vásárosnaményi kedves rej tvény f e j tőink. A beérkezett megfejtések között csak ez a hét volt helyes. A nyereménykönyveket postán elküldjük. strandolőhelyel közül egy néhányat meg kell fejtenetek: vízszintes 6, 24, 38, 40 és függőleges 27. Múlt heti megfejtés: — HURRA ITT A VAKACIÖ. Amikor megérkeztek az erdőbe, Bimbi gyorsan leugrott Buksi hátáról, lustán elnyújtózott a selymes fűben és mély álomba merült. Arra ébredt, hogy Bubu csipkedte csőrével. — Ébredj koma, finom vacsorát készítettünk. Nem kellett kétszer mondani, Bimbi már ugrott i*. A két jó barát örömmel nézte a jó étvággyal falatozó Bimbit. — Igen ám, de vacsora után jól esne egy korty friss vizecske is, nem gondolod, Bimbi? En hoztam a vacsorának valót, Buksi elkészítette, most rajtad a sor, szaladj a patakhoz — mondta Bubu, a szárnyas jó barát. Bimbi elcsodálkozott. Még mit nem! ö szaladjon vízért, akit otthon mindig kiszolgál gazdasszonya? — Buksi sokkal erősebb mint én. Szélben, hóban, napsütésben kint van az udvaron, ő jobban megszokta a nehéz munkát, menjen ő a patakhoz. Buksinak rosszul esett Bimbi viselkedése, de azért elsétált a patakhoz. Másnap kora reggel folytatták útjukat. Bimbi ásí- tozott. semmi kedve nem volt a korai keléshez. — Olyan álmos vagyok, Igazán ráérünk még — mondta Bimbi. — Dehogy érünk rá. Ha erősebben tűz a nap, azért nyafogsz, mert meleged van. Gyerünk, induljunk. Egy patakhoz értek. No' hogy keljenek át? Bubu könnyűszerrel átrepült a víz fölött, már éppen Buksi is nekikészülődött az úszáshoz, amikor megszólalt Bimbi: — Olyan piszkos ez a viz, csupa maszat lesz a bun- dácskám. Különben sem tudok úszni. Vigyél át, Buksikám, te olyan erős vaay... Bubu ezt már megsokallta. Nagy kincs a víz, különösen az iható, az úgynevezett édesvíz. Mert a tenger vize sem ivásra, sem főzésre nem alkalmas. Édesvíz viszont nem található mindenütt. Pedig az embereknek, állatoknak, növényeknek állandóan erre van szüksége. És menynyi vizet használnak fel a mezők öntözésére, az egyre terebélyesedő városok és a növekvő ipari üzemek ellátására! Vigyázni kell tehát a meglevő vízre, s kutatni kell új vizek után. Van-e elég víz a Földön? Van. Csak meg kell keresni. Nagyon mélyen, a Föld felszíne alatt óriási víztárolók vannak. Ezeket a mélyben rejtőző vizeket valósággal kibányásszák a Föld alól. Sok távoli vidéken nyernek ezzel a módszerrel vizet. A Szovjetunióban, de Amerikában, Afrikában, Ausztráliában is találtak földalatti „tengereket”, amelyeknek a vizét ma már a felszínre hozzák. A vizet kereső, kutató emberek jólétet hoznak azokra a vidékekre, ahol a föld alól fel tudják hozni az éltető vizet. De más módon is lehet jóízű édesvízhez jutni. A sarkvidéken télen-nyá- ron nagy a hideg, hatalmas jéghegyek állnak ott. És ezek mind tulajdonképpeni iható vizet jelentenek. KERESZTREJTVÉNV Van-e elég víz a Földön?
