Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

Az első foghúzástól — a laser sugárzásig — Fejezetek a fogorvoslás történetéből — GYEREKEKNEK VÍZSZINTES: Törd a fejed 1. Létezik. 6. Megfejtendő. U. Evőeszközszerviz. 14. Alumínium vegyjele. 3,6. Utó betűi keverve. 17. Feltételező szócska. 18. LUL. 19. Asszonynevekben mindig sze­repel. 20. Azonos mássalhangzók. 22. Ipari rostnövény. 23. Ajándé­koz. 24. Megfejtendő. 26. Gálos Gusztáv. 27. Learatott, összekötö­zött gabona. 28. Kortyolgatna. 30. Ilyen hatása van az itatós papír­nak. 33. Kártyajáték. 35. Kosár. 36. Hajó orra. 38. Megfejtendő. 39. Kereskedelmi értéke. 40. Megfej­tendő. 42. RTA. 43. Beszédével rábírja. FÜGGŐLEGES; 2. Lötty. 3. Azonos mássalhang­zók. 4. Vissza: kicsinyítő képző. 5. Huszonnégy hónapja. 6. A hét törpe egyikének neve. 7. Állat­lak. 8. Vissza: figyel, kukucskál. 9. Némán tát!!! 10. Apró halak. 12. Ételízesítő. 13. Harsány nóta. 15. Liba. 17. Forradás. 19. Szint (minőségi). 21. Gyengéd figyel­meztetés. 24. Csaknem téved!!! 25. RNLJ. 27. Megfejtendő. 29. Névelővel, becézett női név. 31. Kulcsol (—’)• 32. Vissza: gumi­cső. 34. Araszt, zúdít. (4-*). 36. TAE. 37. Termelőszövetkezet. 40. Egyik nyugati filmcsillag közis­mert monogramja. 4L Adél ma­gánhangzói. Megfejtendő: Szabolcs-Szatmár megye is­mertebb és kevésbé ismert A három jó barát Buksi kutya, Bimbi macs­ka, és Bubu, a vadgalamb igen jó barátságban éltek. Egyszer így szólt Buksi: — Kedves barátaim, hár­munk közül Bubu ismeri legjobban a világot. Igaz, könnyű neki, hiszen szár­nyai vannak és hipp-hopp, oda repül, ahová csak akar. — Milyen jó lenne, ha mi is kószálhatnánk egy ki­csit a nagyvilágban — szó­lalt meg Bimbi is, akinél nyafkább teremtés nem volt az egész udvarban. — Hát csak ez a baj? — krúgatott szelíd hangon Bu­bu. — Ezen aztán könnyű segíteni. Induljunk közösen világot látni. Majd én vezet­lek benneteket. Azon nyomban útnak is eredtek. Alig tettek meg tízszer tíz lépést, Bimbi nyafogni kezdett: — Nagyon elfáradtam, pi­henjünk egy kicsit — mond­ta Bimbi Buksinak. A jám­bor Buksi, aki jóságos szi­véről volt híres, megsajnál­ta a kényes cicát és hátára vette. Bubu a felderítő mun­kát végezte, mindig előre repült, hogy a legjobb úton vezesse barátait. Igencsak elcsodálkozott, amikor meg­látta őket. — Siessetek, találtam egy szép erdőt, a hűvösben majd pihenünk egy kicsit. Könyvjutalom: Acs Valéria Nyíregyháza, Fazonyi út 4, Kis- györgy Árpád Tunyogmatolcs, Rákóczi u. 93, Kolonics Erzsébet Gyüre, Kossuth u. 47. — Micsoda kényes jószágI Meg kéne egy kicsit lec­kéztetni — súgta oda Buk­sinak. — Na, ülj csak a hátam­ra — mondta Buksi és cin­kosan rákacsintott Bubura. Már a patak közepén úsz­tak, amikor Buksi lassan- lassan elmerült a vízben. Lett nagy sivalkodás. Sze­gény Bimbi — zsupsz! Be- lepottyant a vízbe. Nem tö­rődött már a bundájával, meg a nyakán díszelgő se­lyemszalagocskával, olyan gyorsan úszott, hogy majd­nem megelőzte Buksit. A parton Bubu szálait meg elsőnek: — Látod, látod, nem te vagy te olyan fáradt, Bim­bi. És milyen remek úszó vagy! S még a bundád sem lett piszkos. Valid be őszin­tén: lusta voltál egy kicsit. Azt persze megtanulhatod hogy nem szabad kihasznál­ni társaidat, inkább segíts rajtuk, ahol tudsz— Marosvölgyi Dona Tudod-e...? —hogy a régi egyiptomiad halottaikat hosszú, finom vászonszalagokba pólyálták. Ezeken tanulmányozták a tudósok az egyiptomiak szö­vésmódját —hogy az aranka az egyik legszívósabb élősdi növény. A mezőn, veteményeskertekben rövid idő alatt nagy területe­ket hálóz be. Testének bár­mely kis része képes újra feléledni és tovább növeked­ni. —hogy az ember hatvan éves koráig 70—80 tonna vi­zet iszik meg. Ennyi vízzel hét-nyolc vasúti kocsit le­hetne megtölteni. A fogak betegségei és a fogfájás feltehetően már az ősember életét is megkeserí­tették. Ezt bizonyítják azok a régészeti leletek, amelyek­nél még ma is világosan fel­ismerhetők a régen lezajlott fogbetegségek. Tekintve, hogy a fogfájás még ma is sokunknak okoz kellemetlen perceket, érdemes végigpil­lantani a fogkezelések fejlő­désén, hogy lássuk, hogyan fejlődött a fogorvoslás tudo­mánya. A legrégibb műtét A fogeltávolítás az egyik legrégibb operatív beavat­kozások közé tartozik. A fájdalomcsillapító és érzés­telenítő szerek megismerése előtt, bizony igen kellemet­len élményt jelentett egy fájós fog eltávolítása. Héro­dotosz már említést tesz ar­ról, hogy az egyiptomiaknál ismerték a „fogorvost”. Memphisben az ókori fal­festményeken a foghúzás műveletét ábrázoló jelene­tek láthatók. Az időszámítá­sunk előtt a IV. századból való szanszkrit szöveg már ismerteti a foghúzáshoz szükséges eszközöket. Ciceró, III. Aesculapiust az első római foghúzó — „fogorvos­nak” tartja. Ezek szerint a régi rómaiaknál a fogorvos­lás már „specializált” fog­lalkozás volt Az érzéstelení­tő anyagok felismerése óriá­si lépést jelentett a fogor­vosi és a sebészeti beavatko­zások terén. 1844. december 10-én fedezte fel egy angol fogorvos. — Horace Wels — a kéjgáz (nitrogénoxidul) érzéstelenítő hatását. Más­nap saját bölcsességfogát huzattá ki segédjével, s a kéjgázbódulat alatt semmi fájdalmat nem érzett. Ettől kezdve gyors ütemben ta­lálták fel a különböző ér­zéstelenítő hatású anyago­kat, az étert és a klorofor­mot 1885-ben Halstedt fel­fedezi az injekciózásra is alkalmas kokain tartalmú anyagot, amely az érzőideg közelébe juttatva, a fájda­lomérzést kikapcsolja. KuruzslŐk, csepűrágők A fogorvoslás hőskorában kuruzslók, vásári csepürá- gók, bűvészek, felcserek és borbélyok gyakorolták a fogak kihúzását, amely mű­velet a szó szoros értelmé­ben vett foghúzás volt Ad­dig, amíg az egyes fogak és gyökereik formáit ponto­san nem ismerték, nem vol­tak a fogeltávolítás céljának megfelelő eszközök sem. Ek­kor még az volt a cél, hogy gyorsan, pillanatok alatt el­végezzék a szükséges bea­vatkozást, hogy a fájdal­matlannak nem nevezhető művelet idejét lerövidítsék. A gyors munka valóban pillanatnyi fájdalmat idé­zett csak elő, de minden esetben súlyosan roncsolt sebek maradtak vissza a szinte kitépett fogak helyén. Az 1840-es években John Tomes angol fogorvos és egy francia műszerész meg­alkották az első, kímélete­sebb fogeltávolításra is al­kalmas műszereket, fogó­kat. De mit lehet tenni, hogy a fogak eltávolítását és az esetleg vele járó fájdalmat elkerüljük? Minden fogat nem lehet megmenteni, de van lehetőség arra, hogy a fogeltávolitások száma csök­kenjen. A fogak betegségei közül a fogszuvasodás hatá­sára romlanak el annyira a fogak, hogy azokat már csak eltávolítani lehet. Ha a fog­szuvasodás folyamatát meg­előzzük, vagy megállítjuk, akkor biztosra vehető, hogy a fog megmenthető. A fog- szu a fogak kemény állomá­nyát roncsoló folyamat, amelv öreg, lyuk képződésé­vel jár. Ha a lyukas fogat előzetes kitisztítása után betörniük, akkor legtöbbször sikerül a szuvasodás terje­désének megállítása, a kérdéses fog élettartamának meghosszabbítása. Fogtömés — drágakővel Hippokrátesz még nem ismeri a fogak tömését, ő a kezelésre a fog kiégetését ajánlja. Az első írásos fel­jegyzést Cornelius Celsustól találjuk, az időszámítás előtt 25. évből. Szerinte vászonba burkolt paladarabkákat kell a fog üregébe szorítani. Ké­sőbb drágakövet, csontot, vasat, üveget, ólmot, cint használtak a fogak tömésé­re. 850—890 körül már ce­mentszerű anyagokat is használtak e célra. A XVII. században pedig apró arany, ezüst, vagy ólomdarabkákat nyomkodtak az lyukas fog üregébe. Az ólmot szerették legjobban, mert azt hozzá lehetett simítani a lyuk szé­léhez. Innen származik a „plomb” szó is, amely átvitt értelemben magát a tömést jelenti és sokak ma is hasz­nálják e kifejezést. A szó eredete az ólom kémiai ne­vére a „Plumbum”-ra vezet­hető vissza, épp úgy, mint a „plombőr” elnevezés, amely a tömés készítőjét jelentette. A XIX. században alacsony olvadáspontú fé­mek, forró, megolvasztott olvadékát egyszerűen bele- öntötték a tömendő fog üre­gébe. Ez a „kezelés” az akkori feljegyzések szerint is igen erős önuralmat kö­vetelt a „betegektől”, akik természetesen hangosan ordí­tottak a művelet alatt és után. Az 1860-as évektől kezdve az aranyból készített tömések kezdtek elterjedni, s ezeket még ma is alkal­mazzuk. Ma már a tömő­anyagok széles skálája is­meretes, amelyek segítségé­vel tartós, jó tömések készít­hetők. Műfog rozmáragyarból Ez mind szép, — de ho­gyan pótolják a már hiány­zó fogakat? Miért van erre szükség, — ■ mióta készíte­nek és hordanak az emberek —- hamis fogat? A hiányzó fogakat úgy pótolják, hogy a foghiány helyére műfogat készítenek. Erre egyrészt kozmetikai okokból, más­A diákoknak már véget árt. ■ néhány napon belül a felnőtt oktatásban Is befejeződik a tan­év. Ez alkalommal Ady Endre egyik aktuáUs verséből Idézünk a sorrendben beküldendő: vlzsz. U függ. 11, 17. és vlzsz. Ml so­rokban. TÍZSZINTES: 12. Nem hagy maga mellett. 13. Énekkar. IS. K. 16. Goa betűi keverve, lt. Víznyerő hely. 19. Terem végei 34. Nem súlyos, de sebészi beavatkozást Igénylő be­tegség. 26. Becézett női név. 27. Jajgat. 29. Égtáj. 31. ToU angolul. 32. Folyóvíznek van. 33. „Né­mán” ráz. 34. Becézett női név. 36. Szarvasíajta. 37. Vármegye rövidítve. 38. Ha a közelebbi utat választja. 39. Elem szélek! 41. Békaporonty. 42. Mondat ré­sze. 44. Ugyanaz rövidítve. 45. Másodrendű Istennő. 47. 999 ró­mai számmal. 49. Lendület ide- genesen. 51. Olasz női név. 52. Mű­vész szerszáma. 54. Elhunyt nagy színészünk. (Árpád) 55. Város­rész jelölése rövidítve. 56. A rossz házasság vége. 58. A görög abc utolsó betűje névelővel. 59. Kis folyócska. 60. Választók, szava­zók. 62. AAAA. 63. Ilyen szem­pont is van. 64. Szovjet népcso­port. 67. A vita alá támasz tója. FÜGGŐLEGES: 2. Tiltó szó. 3. ö Irt először Tol­di Miklósról. 4. Járművek „jár­dái”. 5. Rokon féle. 6. 45. ró­mai számmal. 7. Labdarúgó-tró­fea rövidített neve. 8. Drágái. 9. Önmagát kormányzó ország. 10. GS. 14. Szekérrész. 20. IRZ. 21. Csen. 22. Szláv úr. 25. Angol drámaíró. (Thomas: 1558—95.) 25. Értelem. 28. „Kutyaékszer”. 30. Kenyér oroszul. (+’) 32. Eső után az út. 35. Török név. 36. Erdélyi város. 40. Régi női csino­sító ruhadarab. 43. Védő. 44. ENSZ segélyező szervezet volt 1947-ig. 46. „Néma” madár. 47. JCVK. 48. Munka zsargonban. 50. részt a táplálkozás miatt van szükség. Az ősember még nem törődött esetleg hiányzó fogának pótlásával, erre csak jóval később, az ókorban élő leszármazottjai gondoltak először. Elsősor­ban a foghijasság okozta szépséghiba, a csökkent ér- téküség és az öregség lep­lezése céljából, tehát hiúsá­gi okok miatt használt az ókori ember mű-, vagy ha­mis fogat. A XVIII. sz. vé­géig a fogpótlások csak a kozmetikai, hiányosságok leplezését célozták. Erre a célra kezdetben a könnyen megmunkálható anyagokat, fát, csontot, állati fogakat használtak. A biblia megem­líti a fából készített műfoga­kat, amelyekhez hasonlót egyébként az egyiptomi mú­miák szájában is találhattak. A Talmul olyan fafogakról tesz említést, amelyek vé­kony aranylemezzel voltak beborítva, s ezeket a „mű­fogakat” a fog helyére szo­rították. Juvenalis írásából derül ki, hogy régi rómaiak is használtak már műfoga­kat. Említést tesz egy nőis­merőséről, — aki, mint írja — fogait este épp úgy leve­ti, mint selyemruháit. Elő­szeretettel alkalmazták az emberi fogakat is műfogak készítéséhez. Ezenkívül e célra elefántcsontot, viziló- és rozmáragyart, igazgyön­gyöt, üveget és porcelánt is alkalmaztak. Európában a porcelán felfedezése után ezt az anyagot alkalmazták a műfogak készítéséhez. Kezdetben egy darabból, majd később minden egyes fogat külön égettek ki por­celánból. Még ma is alkal­mazunk porcelán műfogakat protézisekhez. A XIX. szá­zad végétől az esztétikai hiányosságok pótlása mel­lett, fontossá vált a rágóké­pesség helyreállítása is. 1839-ben Nelson Goodyear felfedezi a kaucsuk vulkani­zál ását és fia 1855-ben sza­badalmat vált ki a kaucsuk fogászati felhasználására. A kaucsuk egyeduralma csak a ma használatos kitűnő fo­gászati műanyagok bevezeté­sével ért véget. Az első foghúzástól a fej­lődés könnyen lemérhető, remélhetőleg ez a fejlődés tovább is folytatódik a be­tegek hasznára. Dr. Khw Dezső Folyócska > Szu-ban a Tajmir félszigeten. 52. őseim. 53. Nem személy. 56. Meggyőződése. 57. Jó dolga van: Jól megy a ... 60. Delta közepe. 61. KUL 63. Ige- kötő. 65. Mássalhangzó kiejtve. 66. Papírmértek. A megfejtéseket legkésőbb jú­lius 4-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FO­GADUNK EL. Június 12-i rejtvénypályázatunk helyes megfejtése: Nincs Időm ma­gamra gondolni. Nem Is akarok. En nem létezem, az ügy létezik és ez a fő. Lukács Pál. Nyertesek: Balogh Jolán, De­meter Katalin és Sándor, Len­gyel Amádné, Sebök Vilmosné, Téglási Mária nyíregyházi, Győrffy Bertalanná és Tóth Mária vásárosnaményi kedves rej tvény f e j tőink. A beérkezett megfejtések kö­zött csak ez a hét volt helyes. A nyereménykönyveket postán elküldjük. strandolőhelyel közül egy néhá­nyat meg kell fejtenetek: víz­szintes 6, 24, 38, 40 és függőleges 27. Múlt heti megfejtés: — HURRA ITT A VAKACIÖ. Amikor megérkeztek az erdőbe, Bimbi gyorsan le­ugrott Buksi hátáról, lustán elnyújtózott a selymes fű­ben és mély álomba me­rült. Arra ébredt, hogy Bu­bu csipkedte csőrével. — Ébredj koma, finom vacsorát készítettünk. Nem kellett kétszer mon­dani, Bimbi már ugrott i*. A két jó barát örömmel nézte a jó étvággyal falato­zó Bimbit. — Igen ám, de vacsora után jól esne egy korty friss vizecske is, nem gon­dolod, Bimbi? En hoztam a vacsorának valót, Buksi el­készítette, most rajtad a sor, szaladj a patakhoz — mondta Bubu, a szárnyas jó barát. Bimbi elcsodálkozott. Még mit nem! ö szaladjon ví­zért, akit otthon mindig ki­szolgál gazdasszonya? — Buksi sokkal erősebb mint én. Szélben, hóban, napsütésben kint van az udvaron, ő jobban megszok­ta a nehéz munkát, menjen ő a patakhoz. Buksinak rosszul esett Bimbi viselkedése, de azért elsétált a patakhoz. Másnap kora reggel foly­tatták útjukat. Bimbi ásí- tozott. semmi kedve nem volt a korai keléshez. — Olyan álmos vagyok, Igazán ráérünk még — mondta Bimbi. — Dehogy érünk rá. Ha erősebben tűz a nap, azért nyafogsz, mert meleged van. Gyerünk, induljunk. Egy patakhoz értek. No' hogy keljenek át? Bubu könnyűszerrel átrepült a víz fölött, már éppen Buk­si is nekikészülődött az úszáshoz, amikor megszólalt Bimbi: — Olyan piszkos ez a viz, csupa maszat lesz a bun- dácskám. Különben sem tudok úszni. Vigyél át, Buksikám, te olyan erős vaay... Bubu ezt már megsokallta. Nagy kincs a víz, külö­nösen az iható, az úgyne­vezett édesvíz. Mert a ten­ger vize sem ivásra, sem főzésre nem alkalmas. Édesvíz viszont nem talál­ható mindenütt. Pedig az embereknek, állatoknak, növényeknek állandóan er­re van szüksége. És meny­nyi vizet használnak fel a mezők öntözésére, az egyre terebélyesedő városok és a növekvő ipari üzemek ellá­tására! Vigyázni kell tehát a meglevő vízre, s kutatni kell új vizek után. Van-e elég víz a Földön? Van. Csak meg kell ke­resni. Nagyon mélyen, a Föld felszíne alatt óriási víztárolók vannak. Ezeket a mélyben rejtőző vizeket valósággal kibá­nyásszák a Föld alól. Sok távoli vidéken nyernek ez­zel a módszerrel vizet. A Szovjetunióban, de Ameri­kában, Afrikában, Ausztrá­liában is találtak földalatti „tengereket”, amelyeknek a vizét ma már a felszínre hozzák. A vizet kereső, kutató emberek jólétet hoznak azokra a vidékekre, ahol a föld alól fel tudják hozni az éltető vizet. De más módon is lehet jóízű édesvízhez jutni. A sarkvidéken télen-nyá- ron nagy a hideg, hatalmas jéghegyek állnak ott. És ezek mind tulajdonképpeni iható vizet jelentenek. KERESZTREJTVÉNV Van-e elég víz a Földön?

Next

/
Oldalképek
Tartalom