Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

Aki megsüttette a dalosverseny győztesét^. Az ókori konyha krónikája Az ősember, aki egy ha­talmas szikla mögé bújva megleste a közeledő ős-iram- szarvast, amelynek húsát akarta megízlelni, nagy he­gyes kődarabbal tette öldök­lővé parittyáját, hogy a se­besen futó állatot elejtve, éhségét csillapítsa a friss hússal. , A barlangokban lakó ős­ember akkor lépte át eio- ször a konyha bölcsőjét, amikor a tüzet kezdte hasz­nálni. A görög mitológia szerint Prométeusz, a napis­ten, tíeliosz ragyogó sugará­ból lopott titokDan egy ma­rókra valót, s azt lehozta az Olymposzról, ahol az Iste­nek laktak, a földre, ember­társai közé, hogy hasznát vegyék. _ . Ezért • vakmerőségéért Frométeusznak rettenetes kínokkal kellett megfizetnie. De a maréknyi lángot az emberek szétosztották ma­guk között és ezzel volt már tűz. amely világított az éj­szaka sötétjében és átmele­gítette a fázós emberi tes­teket a hidegben. Az ősember, amikor már ismerte a tüzet, vadászzsák­mányával fáradtan hazatér­ve barlangjába, az elejtett állatot ledobta maga mellé és hidegtől megdermedt tag­jait a vidáman pattogó tűz mellett pihentette. S a tűz kellemes melegétől elálmo- sodó ősember észre sem vet­te, hogy a tűz közelsége a frissen szerzett vad húsát lassan megpörkölte. Átmele­gedve a lángoktól, az ős­ember lassan megmozdítot­ta tagjait, nagyot nyújtó­zott, majd felkelt és megíz­lelve zsákmányának húsát, rájött, hogy a megpörkölt hús egészen másként ízlik, mint az addigi hús. Ettől kezdve az ősember a frissen szerzett nyers húst mindig óvatosan a tűz köze­lébe helyezte. Ezzel megszü­letett a mai szakácsművé­szet — őskori, kezdetleges őse. Rövidesen elérkezett az idő. amikor az ősember megunta az egyhangú, min­dennapos ős-iramszarvas pecsenyét, s egy kis válto­zatosság után nézett. Más állatokat is elejtett, s azok húsát is megízlelte. Az óko­rig kizárólagosan a húsele­del uralkodott az ősember kőasztalán. Növényi táplá­lékot csak csekély mérték­ben, s akkor is kizárólag nyersen fogyasztott az ős­ember. ATHÉNBEN Sok ezer évvel később, még a régi görögök is csak , olyan húseledelt ettek, me­lyet vadászat útján frissen szereztek, vagy az istenek­nek küldött templomi áldo­zatokból megmaradt. Csak évszázadokkal később kezd­ték a görögök a szarvasmar­hát, juhot, kecskét és disz­nót kizárólag emberi eledel­nek levágni. Athénben a legfinomabb csemegének tekintették a vadak között a nyulat, s a szárnyasok közül a tyúkot és a rigót. Nagyon szerették a görögök a tengeri halakat is. Homérosz korában a húst nyárson sütötték. Később népszerű volt az olajban történő főzés és sütés. Rö­videsen terjedelmes szakács­irodalom is kifejlődött a görögöknél. Athénben az olajban főtt húsok mellett, a szomjúsá­got csillapító és az emész­tést elősegítő borok is ked­veltek voltak. A borokat színűk szerint három külön­böző csoportba sorolták: fe­keték (vagyis a sötétvörö­sek). a fehérek és a világos­sárgák. A megérett és a fogyasztásra kerülő borokat először megfőzték, azután hatalmas agyagkorsókba tet­ték, amelyek néha olyan nagyok voltak, hogy egy ember is kényelmesen el­lakhatott volna bennük. Mielőtt a görögök inni kezdtek, az agyagkorsókba vizet töltöttek, éspedig há­romrész vizet és két rész­nyi bort. Csak ritkán for­dult elő, hogy a bor és a víz egyenlő mennyiségű le­gyen. Kinek kelyhében több volt a bor, mint a víz, azt részegesnek tartották és megvetették. ROMÁBAN Az egyszerű római család étkezése mindig tojással kezdődött és gyümölccsel végződött. Innen származik az ismert latin közmondás: „Ab ovo usque ad mala”. Magyarul: Tojástól az almáig, azaz elejétől végéig. A rómaiak asztalán a to­jás és a gyümölcs között csak egy kis főzelék jelent meg, ritkán sült hallal, vagy más hússal ízesítve. Horatius írja, hogy az egyszerű rómaiak hagymát, zöldfőzeléket, salátát és saj­tokat ettek, kevésszer füs­tölt húst és tömérdek gyü­mölcsöt. A káposzta is gyak­ran megjelent a rómaiak tá­nyérján, s hozzá az elma­radhatatlan kenyér és a mindennapi pohárka bor. A rómaiak vacsorája csak üres főzelék volt. A gyermekek pedig vacsorára mindössze egy kis gyümölcsöt kaptak. RÓMAI ÍNYENCEK A remekbe sütött, ínyenc­falatok Rómában csak a gazdagoknak, a kapzsi ke­reskedőknek és a különcök­nek jutottak. A római csá­szárok korában egyrészt ma­guk a császárok, másrészt a gazdag főemberek, s a milliomos hadseregszállítók konyháján virágzott az úgy­nevezett szeletelő szakács­művészet. Egy-egy messze földön hírneves szeletelő szakácsművész magas fize­tésért oktatta a szakácsta­nulókat arra, hogyan kell a lakomán jelenlévők sze­me láttára, zenekíséret mel­lett, kecses tánclépésekkel és mozdulatokkal ritmusra felszeletelni egy egészben megsütött és feltálalt bor­jút. S hogy mindez mennyibe került Rómában? Diocletianus árjegyzékéből erre is válaszolhatunk. A reánk maradt római árjegy­zék szerint: a hizlalt fácán 250 dénár nőstény fácán 200 dénár sovány fácán 100 dénár hízott liba 200 dénár sovány liba 100 dénár Akik a gyenge csirkehúst szerették, 60 dénárért vásá­roltak egy párat. Egy da­rab nyúl ára 150 dénár volt. Akkoriban a liba és a fácán kizárólag ünnepi cse­megének számított. Felje­gyezték, hogy Severus csá­szár asztalán mindennap két tyúk, egy nyúl és sok vadhús szerepeit A rómaiak sertése a pele volt Ebből a mókusforma állatból a módosabbak ez­reket tartottak ketrecekben és kihízlalásuk után leölték őket, a mi disznótorjainkhoz hasonló lakomák közepette. A rómaiak asztali fény­űzése fantasztikus csemegék­kel szaporodott. A messze földön híres római Ínyen­cek éneklő madarakat ké­szítettek el szakácsaikkal. Horatius írta meg Arrius- nak, a hírhedt római újgaz­dagnak a történetét, kinek két könnyelmű fia azzal igyekezett apjuktól örökölt mérhetetlen vagyonukat el- tékozolni, hogy fülemüle-pe­csenyét ettek. A szakácsok tudományát és művészetét nagyra érté­kelték a rómaiak. Plinius jegyezte fel, hogy egyné­mely népszerű szakácsmű­vész fizetése többe került, mint egy hadvezéri diadal­menet. Már időszámításunk előtti első században volt olyan szakács, aki százezer sestertius évi fizetést ka­pott. Ezek a szakácsok iga­zi művészei voltak konyhai hivatásuknak. Arról is ta­láltak feljegyzést, hogy a sertés húsát a római sza­kácsok ötvenféleképpen tud­ták elkészíteni. Hadrianus császárt pél­dául leghíresebb szakácsa egyszer olyan sültremekkel lepte meg, mely páva, fá­cán és vaddisznó pecsenyé­ből, sertésből és sonkából állt és az egész tésztában volt megsütve. Egyes római szakácsmű­vészek könyvben is meg­örökítették ételkülönlegessé­geiket. Ma is böngészhetjük a híres Caelius-féle szakács- könyvet, az úgynevezett „Apicius”-t. A római különcök észte- len pazarlását sokszor sú­lyos büntetés kísérte. Au­gustus császár idején tör­tént. hogy Eros egyiptomi kormányzó felhaj szólta tta mindazokat a fürjeket, me­lyek éneklésre voltak beta­nítva és közülük azt, amely a dalosversenyen első díjat nyert, megvásárolta, és Ínyenc lévén — megsüttette. Ezért azután Augustus császár — meghallván a történteket —, Erőst akasz­tófára huzattá. Ismerjük a dalosfürj-pecsenye történe­tének másik változatát_ is, mely szerint az egyiptomi kormányzó hajóárbócra fe- szíttetve fejezte be hitvány és különc életét... : ! Révész Tibor GYEREKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Alapszín. 11. Névelővel, jugoszláv labdarúgó­csapat. 14. Kutya. 16. Testi fogya­tékosság. 17. Feltételező szócska. 18. Lehel vezér, régiesen. 19. Bőg. 20. Ajándékoz. 22. Évszak. 23. ö, németül. 24. Megfejtendő. 26. Tóth András. 27. Várkastélyáról és mú­zeumáról híres megyénkben köz­ség. 28. Ételt ízesít! 30. Nagy­üzemi úton előállít. 33. SOUA.' 35. EAXR. 36. E helyen. 38. NZTJ. 39. Gépkocsimárka. 40. Felfogom. 42. Ilyen szó is van. 43. Buzdító- ja. FÜGGŐLEGES: 2. Ugyanaz, rövidítése. 3. Por betűi keverve. 4. Helyrag. 5. Ár­pád beceneve. 6. Élénk színű me­zei virág. 7. Zamat. 8. Zötyögtet. 9. ö, oroszul. 10. Felbocsátja. 12. Szovjet repülőgépmárka betűjele. 13. Bonyodalom. 15. Fizetés. 17. Minden kedd között van egy... 19. Indítás a sportban. 21. Ilyen bájg- li is van. 24. öltöget. 25. ...dús le­vegő. 27. VAXWB. 29. Töri, ap­rózza. 31. Tibeti igavonó állat. 32. Megfejtendő. 34. Elő ellentéte. 36. Pusztít, rombol. 37. Műveltető ige­végződés. 40. ÉZ. 41. Félig mó­ka!!! Megfejtendő: Vízszintes 1, 24 és függőleges 32, Ezt játsszuk: Cél: a sörösüveg Helyezzünk el székeket a szobában, s tegyünk le elé­jük vékony szájú üvegeket, lehet sörösüveg is. Min­den versenyzőnek adjunk egyforma ceruzát. Feladat: a versenyzők a székre térdel­nek és egyenes tartásban igyekeznek a ceruzát az üvegbe ejteni. Az győzőid­nek leghamarabb sikerül. Ahol van erre lehetőség, ott tegyük magasabbra a széket, ezáltal növekszik a távolság a játékos és az üveg között, és nehezebb a feladat megoldása. Tudod-e ... ? í: .hogy a gőzerővel mű­ködő fonógépet 1825-ben egy angol feltaláló, Roberts, manchesteri mechanikus mutatta be először. Ez volt az első, teljesen automati­kus fonómasina. .. .hogy az egyik legsza­porább állat a pocok. Min­den öt hétben utódokat hoz a világra. Egyetlen pocok házaspárnak évente 250 kölyke is lehet! .. .hogy a tudósok kimu­tatták, hogy az élőlények testének egyik alkotórésze a víz. Az ember testének például több mint a fele víz. KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES* 12. Hajőépítésre használt fa. 13. Nova betűi keverve. 14. GJ. 16. Román pénz, névelővel. 18. Becézett női név. 19. Egymást előző betűk. 20. Tibeti szarvas­marhafajta. 23. Volt USA elnök neve fonetikusan. 24. Kevert rög. 25. Osszecsucsoritott ajakkal szív. 27. Helység az USA Arizona áUamában. 28. CSEY. 29. Bibliai személy. 31. A labdarúgó-csapa­tok beosztásának egyik csoporja. 33. Folyó Görögországban. 35. „Éktelenül” szégyenit. 36. R. 38. Kétjegyű mássalhangzó. 39. Város az NDK-ban. 40. Szuterén. 42. El­borítana. 44. E gyarmatát Is el­vesztette Portugália. 46. Női név. 48. Két hegyes szerszám. 49. Osz- szeg. 51. „Éktelenül” vén. 52. Ital. 55. Kénye közepe. 56. ÖÖOO. 57. Vegyesen érzi. 58. övezet, föld­szakasz. 60. Mutatószó. 62. Hozzá­tartozói. 64. A menni ige egyik ragozott alakja. FÜGGŐLEGES« í. Közterület. 3. GEA. 4. „Fran­cia kakas". 5. Földművelögépelm 6. Kettőzve: édesség. 7. Labdát a kapu elé rúgja. 8. Elől németül. 9. E napi. 10. Fém. 15. Modern zene. 17. K-val az elején malária elleni gyógyszer. 18. Becézett fiúnév. 19. Érzékel. 21. Hím birkája. 23. Ruhatartozék. 24. összes. 26. A burzsoá társa­dalomban: „felkapaszkodott em­ber”. 28. Fronton járt háziállat. 30. Olasz város. 32. Karjával át­fogja. 34. Két határozott névelő. 35. Régi török rang. 39. JPTA. 41. Vezető zsargonban. 43. Vénák. 44. Fontos ipari nyersanyag. 45. „Éktelen” édesség, névelővel. 47. Tiltó szó, kettőzve. 49. Moha­med próféta utódainak címe. 50. íz. 53. Fűtőanyag. 54. Vissza: alant. 57. Adám párja. 59. ANN. 61. Zeg ikerszava. 62. Fordítva: tág. 63. Határrag. 65. Kettőzve: dunántúli város. A megfejtéseket legkésőbb Jú­nius 27-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FO­GADUNK EL. Június 5-1 rejtvénypályázatunk megfejtése: Liverpool és Man­chester, Bruxelles és Malines, Pest—Szolnok, Rocket. Nyertesek: Dr. Almási István­ná, Nedeczky István, Spirnyák Mihályné és Váczy Jolán nyír­egyházi, Farnas Béla és Sipos Piroska csengeri, Agárdy László fényeslltkei, Erdélyi Mária ho- dászi, Sánta Ferenc jánkmajtisl és Király Károly őri kedves rejt­vényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Törd a fejed helyes sorrendbe rakva. Múlt heti megfejtés: PALMA — LIÁN — AGA VE LÖTUSZ — MIMÓZA. Könyvjutalom: Madarász János és József Tiborszállás, Hetey Ka­talin Berkesz, gyermekotthon és Bozsik Sándor Nyíregyháza. Disznótori történet IV em is olyan régen történt, akkor ami­kor a szomszéd bácsi le­vágta a disznaját. Olyan kövér volt az istenadta, mint egy jókora zsírosbö- dön. Ha akarjátok, elme­sélem a Kunkori Kiskol- bász térténetét. A disznóölés a legna­gyobb rendben kezdődött. Hajnalban, a kakas kukoré­kolásánál egy picivel előbb, világgá harsogta halálának hírét a koca. Szalmát terí­tettek rá, s kigyulladt a hajnali-téli tábortűz. Mi­csoda látvány! A fák ágain úgy csillogott a zúzmara, mintha gyémántfűzér lenne. A szomszéd bácsi, nagy piszkafával a kezében és olyan hatalmas kucsmával a fején, ami talán a tél összes hidegével megbir­kózna egyszerre, — mon­dom —, a szomszéd bácsi irányította a szőrperzselés ünnepélyes munkálatait. Az ünnepélyességet Ferike és Zsuzsika érezte leginkább, akik közben fölébredtek és nagy gyönyörűséggel tán­coltak, ugrándoztak a tűz körül. — Apuka, mikor lesz már kiskolbász? — selypítette a fázós Zsuzsika. — Úgyis enyém lesz az első kiskolbász! — ellenke­zett harciasán Ferkó. Közben a munka haladt tovább. Nagy darab húsok gőzölögtek, nagy-nagy edé­nyekben sutyorogtak a vi­zek. És itt kezdődött a baj. A finom töltelékek mind-mind elkészültek. Véres hurkák, májas hurkák, kolbászok büszkélkedtek az asztalon; a gömböc is úgy feszítette pocakját, hogy csak úgy csöpögött róla a zsír a nagy erőlködéstől. Csak egy, egyetlen egy árva kis kol­bász seomorkodott az asztal sarkán, olyan kicsi volt sze­gény, mint a malac farka, öt töltötték utoljára és csak ekkorára sikerült. — Én akarok lenni a kol­bászok királya,.. Én va­gyok itt a legszebb — mondogatta magában Kun­kori Kiskolbász, óvatosan kihúzta magát és körülné­zett: kíváncsi volt a tölte- lékország véleményére. De társai észre sem vették ÓU inkább a gömböc felé mo­solyogtak alázatosan. Zsuzsika és Ferike szinte hajbakaptak. Édesanyjuk hiába mondta nekik, hogy szépen megfelezik a kiskol- bászt, testvériesen, s majd milyen jó lesz az iskolában tízóraira. Mindketten tu egészet akarták. — Egész nap raktam a tüzet, enyém a kiskolbász nyafogott Ferkó. — Én meg hagymát pirí­tottam, engem illet a kis­kolbász — pityeregte el magát Zsuzsika. Persze, Kunkori Kiskol­bász sem nyugodott bele sorsába. Már a füstölőben-) lógtak valamennyien, ami­kor Kunkori összeszedte minden bátorságát és így szólt társaihoz: — Kolbásztestvéreirri! Töltelékország dicső népei Elérkezettnek látom az időU hogy indítványomat elétek terjesszem. Javaslom, hogy válasszuk meg országunk fejedelmét. Mivel a tiszt­ségre legalkalmasabb én vagyok, válasszatok meg engem királyotoknak! A töltelékek hunyorogd va összenéztek, mert csípte szemüket a füst. És egy perc múlva hatalmas hahotával néztek Kunkori felé. Az nem értette a dolgot, büszkén ,kifeszítette mellét, s férfiasán kihúzta magát, hogy ismét szóljon. Egy rossz mozdulat és — zsuppsz!... Képzelhetitek a marako­dó Zsuzska és Ferkó ámu­latát, amikor másnap reggel szaladnak a füstölőhöz. Mindketten póruljártak, mert a gőgös Kunkori Kis- kolbászt a hamuból elvitte a — cica. Tér.agy Sándor Amíg a gőzgép megszüíetett Tegyünk fel a tűzhelyre egy fazék vizet, s rakjunk a tetejére jól záródó fedőt. Gyújtsuk meg a tüzet, s várjunk. A víz felmelegszik, rövi­desen forrni kezd. A fedő megemelkedik, alóla sípolva, fütyülve tör elő a gőz. Amíg a víz folyékony, elfér az edényben, de gőzzé válva kiterjed, nagyobb helyre van szüksége, feszíti az edény falát. A nehéz fedelet is felemeli, hogy kitörhessen alóla. A feltalálók — persze hosszú kísérletek, próbálko­zások után — megtalálták a módját annak, hogy a gőz feszítő erejét munkára fogják. Megszületett a gőzgép. Óriási vívmány volt a maga idejében ez. A gyára­kat nem kellett ezután köz­vetlen a víz partjára építe­ni. A gyárak gépeit a gőz hajtotta, s így bárhol fel lehetett az üzemet építeni. Miért ne vihetné a gőzgép saját magát? Hiszen ereje van hozzá, bonyolultabb formában és nagyobb mé­retben — síneken futó ke­rekekre állították, megtöl­tötték vízzel, felrakták mel­lé a szenet is, hogy útköz­ben állandóan fűthessenek. A víz szortyogott, a gőz sistergett, erőlködött a gé­pezett belsejében. Később egész kocsisorokat kapcsol­tak a gép mögé, s azokat is cipelte. Megszületett a gőzmozdony, elindultak a vonatok. így segítette a gőzzé váll víz az embert. Egri József Kossuth-dijas festő 1951 június 19-én halt meg. Sajá­tos technikájú balatoni képei nem hagyományos értelemben vett tájképábrázolások, hanem: foly­tatása a beküldendő vízsz. 1, függ. 11, vízsz. 32, 37 és 53. so­rokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom