Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
Aki megsüttette a dalosverseny győztesét^. Az ókori konyha krónikája Az ősember, aki egy hatalmas szikla mögé bújva megleste a közeledő ős-iram- szarvast, amelynek húsát akarta megízlelni, nagy hegyes kődarabbal tette öldöklővé parittyáját, hogy a sebesen futó állatot elejtve, éhségét csillapítsa a friss hússal. , A barlangokban lakó ősember akkor lépte át eio- ször a konyha bölcsőjét, amikor a tüzet kezdte használni. A görög mitológia szerint Prométeusz, a napisten, tíeliosz ragyogó sugarából lopott titokDan egy marókra valót, s azt lehozta az Olymposzról, ahol az Istenek laktak, a földre, embertársai közé, hogy hasznát vegyék. _ . Ezért • vakmerőségéért Frométeusznak rettenetes kínokkal kellett megfizetnie. De a maréknyi lángot az emberek szétosztották maguk között és ezzel volt már tűz. amely világított az éjszaka sötétjében és átmelegítette a fázós emberi testeket a hidegben. Az ősember, amikor már ismerte a tüzet, vadászzsákmányával fáradtan hazatérve barlangjába, az elejtett állatot ledobta maga mellé és hidegtől megdermedt tagjait a vidáman pattogó tűz mellett pihentette. S a tűz kellemes melegétől elálmo- sodó ősember észre sem vette, hogy a tűz közelsége a frissen szerzett vad húsát lassan megpörkölte. Átmelegedve a lángoktól, az ősember lassan megmozdította tagjait, nagyot nyújtózott, majd felkelt és megízlelve zsákmányának húsát, rájött, hogy a megpörkölt hús egészen másként ízlik, mint az addigi hús. Ettől kezdve az ősember a frissen szerzett nyers húst mindig óvatosan a tűz közelébe helyezte. Ezzel megszületett a mai szakácsművészet — őskori, kezdetleges őse. Rövidesen elérkezett az idő. amikor az ősember megunta az egyhangú, mindennapos ős-iramszarvas pecsenyét, s egy kis változatosság után nézett. Más állatokat is elejtett, s azok húsát is megízlelte. Az ókorig kizárólagosan a húseledel uralkodott az ősember kőasztalán. Növényi táplálékot csak csekély mértékben, s akkor is kizárólag nyersen fogyasztott az ősember. ATHÉNBEN Sok ezer évvel később, még a régi görögök is csak , olyan húseledelt ettek, melyet vadászat útján frissen szereztek, vagy az isteneknek küldött templomi áldozatokból megmaradt. Csak évszázadokkal később kezdték a görögök a szarvasmarhát, juhot, kecskét és disznót kizárólag emberi eledelnek levágni. Athénben a legfinomabb csemegének tekintették a vadak között a nyulat, s a szárnyasok közül a tyúkot és a rigót. Nagyon szerették a görögök a tengeri halakat is. Homérosz korában a húst nyárson sütötték. Később népszerű volt az olajban történő főzés és sütés. Rövidesen terjedelmes szakácsirodalom is kifejlődött a görögöknél. Athénben az olajban főtt húsok mellett, a szomjúságot csillapító és az emésztést elősegítő borok is kedveltek voltak. A borokat színűk szerint három különböző csoportba sorolták: feketék (vagyis a sötétvörösek). a fehérek és a világossárgák. A megérett és a fogyasztásra kerülő borokat először megfőzték, azután hatalmas agyagkorsókba tették, amelyek néha olyan nagyok voltak, hogy egy ember is kényelmesen ellakhatott volna bennük. Mielőtt a görögök inni kezdtek, az agyagkorsókba vizet töltöttek, éspedig háromrész vizet és két résznyi bort. Csak ritkán fordult elő, hogy a bor és a víz egyenlő mennyiségű legyen. Kinek kelyhében több volt a bor, mint a víz, azt részegesnek tartották és megvetették. ROMÁBAN Az egyszerű római család étkezése mindig tojással kezdődött és gyümölccsel végződött. Innen származik az ismert latin közmondás: „Ab ovo usque ad mala”. Magyarul: Tojástól az almáig, azaz elejétől végéig. A rómaiak asztalán a tojás és a gyümölcs között csak egy kis főzelék jelent meg, ritkán sült hallal, vagy más hússal ízesítve. Horatius írja, hogy az egyszerű rómaiak hagymát, zöldfőzeléket, salátát és sajtokat ettek, kevésszer füstölt húst és tömérdek gyümölcsöt. A káposzta is gyakran megjelent a rómaiak tányérján, s hozzá az elmaradhatatlan kenyér és a mindennapi pohárka bor. A rómaiak vacsorája csak üres főzelék volt. A gyermekek pedig vacsorára mindössze egy kis gyümölcsöt kaptak. RÓMAI ÍNYENCEK A remekbe sütött, ínyencfalatok Rómában csak a gazdagoknak, a kapzsi kereskedőknek és a különcöknek jutottak. A római császárok korában egyrészt maguk a császárok, másrészt a gazdag főemberek, s a milliomos hadseregszállítók konyháján virágzott az úgynevezett szeletelő szakácsművészet. Egy-egy messze földön hírneves szeletelő szakácsművész magas fizetésért oktatta a szakácstanulókat arra, hogyan kell a lakomán jelenlévők szeme láttára, zenekíséret mellett, kecses tánclépésekkel és mozdulatokkal ritmusra felszeletelni egy egészben megsütött és feltálalt borjút. S hogy mindez mennyibe került Rómában? Diocletianus árjegyzékéből erre is válaszolhatunk. A reánk maradt római árjegyzék szerint: a hizlalt fácán 250 dénár nőstény fácán 200 dénár sovány fácán 100 dénár hízott liba 200 dénár sovány liba 100 dénár Akik a gyenge csirkehúst szerették, 60 dénárért vásároltak egy párat. Egy darab nyúl ára 150 dénár volt. Akkoriban a liba és a fácán kizárólag ünnepi csemegének számított. Feljegyezték, hogy Severus császár asztalán mindennap két tyúk, egy nyúl és sok vadhús szerepeit A rómaiak sertése a pele volt Ebből a mókusforma állatból a módosabbak ezreket tartottak ketrecekben és kihízlalásuk után leölték őket, a mi disznótorjainkhoz hasonló lakomák közepette. A rómaiak asztali fényűzése fantasztikus csemegékkel szaporodott. A messze földön híres római Ínyencek éneklő madarakat készítettek el szakácsaikkal. Horatius írta meg Arrius- nak, a hírhedt római újgazdagnak a történetét, kinek két könnyelmű fia azzal igyekezett apjuktól örökölt mérhetetlen vagyonukat el- tékozolni, hogy fülemüle-pecsenyét ettek. A szakácsok tudományát és művészetét nagyra értékelték a rómaiak. Plinius jegyezte fel, hogy egynémely népszerű szakácsművész fizetése többe került, mint egy hadvezéri diadalmenet. Már időszámításunk előtti első században volt olyan szakács, aki százezer sestertius évi fizetést kapott. Ezek a szakácsok igazi művészei voltak konyhai hivatásuknak. Arról is találtak feljegyzést, hogy a sertés húsát a római szakácsok ötvenféleképpen tudták elkészíteni. Hadrianus császárt például leghíresebb szakácsa egyszer olyan sültremekkel lepte meg, mely páva, fácán és vaddisznó pecsenyéből, sertésből és sonkából állt és az egész tésztában volt megsütve. Egyes római szakácsművészek könyvben is megörökítették ételkülönlegességeiket. Ma is böngészhetjük a híres Caelius-féle szakács- könyvet, az úgynevezett „Apicius”-t. A római különcök észte- len pazarlását sokszor súlyos büntetés kísérte. Augustus császár idején történt. hogy Eros egyiptomi kormányzó felhaj szólta tta mindazokat a fürjeket, melyek éneklésre voltak betanítva és közülük azt, amely a dalosversenyen első díjat nyert, megvásárolta, és Ínyenc lévén — megsüttette. Ezért azután Augustus császár — meghallván a történteket —, Erőst akasztófára huzattá. Ismerjük a dalosfürj-pecsenye történetének másik változatát_ is, mely szerint az egyiptomi kormányzó hajóárbócra fe- szíttetve fejezte be hitvány és különc életét... : ! Révész Tibor GYEREKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Alapszín. 11. Névelővel, jugoszláv labdarúgócsapat. 14. Kutya. 16. Testi fogyatékosság. 17. Feltételező szócska. 18. Lehel vezér, régiesen. 19. Bőg. 20. Ajándékoz. 22. Évszak. 23. ö, németül. 24. Megfejtendő. 26. Tóth András. 27. Várkastélyáról és múzeumáról híres megyénkben község. 28. Ételt ízesít! 30. Nagyüzemi úton előállít. 33. SOUA.' 35. EAXR. 36. E helyen. 38. NZTJ. 39. Gépkocsimárka. 40. Felfogom. 42. Ilyen szó is van. 43. Buzdító- ja. FÜGGŐLEGES: 2. Ugyanaz, rövidítése. 3. Por betűi keverve. 4. Helyrag. 5. Árpád beceneve. 6. Élénk színű mezei virág. 7. Zamat. 8. Zötyögtet. 9. ö, oroszul. 10. Felbocsátja. 12. Szovjet repülőgépmárka betűjele. 13. Bonyodalom. 15. Fizetés. 17. Minden kedd között van egy... 19. Indítás a sportban. 21. Ilyen bájg- li is van. 24. öltöget. 25. ...dús levegő. 27. VAXWB. 29. Töri, aprózza. 31. Tibeti igavonó állat. 32. Megfejtendő. 34. Elő ellentéte. 36. Pusztít, rombol. 37. Műveltető igevégződés. 40. ÉZ. 41. Félig móka!!! Megfejtendő: Vízszintes 1, 24 és függőleges 32, Ezt játsszuk: Cél: a sörösüveg Helyezzünk el székeket a szobában, s tegyünk le eléjük vékony szájú üvegeket, lehet sörösüveg is. Minden versenyzőnek adjunk egyforma ceruzát. Feladat: a versenyzők a székre térdelnek és egyenes tartásban igyekeznek a ceruzát az üvegbe ejteni. Az győzőidnek leghamarabb sikerül. Ahol van erre lehetőség, ott tegyük magasabbra a széket, ezáltal növekszik a távolság a játékos és az üveg között, és nehezebb a feladat megoldása. Tudod-e ... ? í: .hogy a gőzerővel működő fonógépet 1825-ben egy angol feltaláló, Roberts, manchesteri mechanikus mutatta be először. Ez volt az első, teljesen automatikus fonómasina. .. .hogy az egyik legszaporább állat a pocok. Minden öt hétben utódokat hoz a világra. Egyetlen pocok házaspárnak évente 250 kölyke is lehet! .. .hogy a tudósok kimutatták, hogy az élőlények testének egyik alkotórésze a víz. Az ember testének például több mint a fele víz. KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES* 12. Hajőépítésre használt fa. 13. Nova betűi keverve. 14. GJ. 16. Román pénz, névelővel. 18. Becézett női név. 19. Egymást előző betűk. 20. Tibeti szarvasmarhafajta. 23. Volt USA elnök neve fonetikusan. 24. Kevert rög. 25. Osszecsucsoritott ajakkal szív. 27. Helység az USA Arizona áUamában. 28. CSEY. 29. Bibliai személy. 31. A labdarúgó-csapatok beosztásának egyik csoporja. 33. Folyó Görögországban. 35. „Éktelenül” szégyenit. 36. R. 38. Kétjegyű mássalhangzó. 39. Város az NDK-ban. 40. Szuterén. 42. Elborítana. 44. E gyarmatát Is elvesztette Portugália. 46. Női név. 48. Két hegyes szerszám. 49. Osz- szeg. 51. „Éktelenül” vén. 52. Ital. 55. Kénye közepe. 56. ÖÖOO. 57. Vegyesen érzi. 58. övezet, földszakasz. 60. Mutatószó. 62. Hozzátartozói. 64. A menni ige egyik ragozott alakja. FÜGGŐLEGES« í. Közterület. 3. GEA. 4. „Francia kakas". 5. Földművelögépelm 6. Kettőzve: édesség. 7. Labdát a kapu elé rúgja. 8. Elől németül. 9. E napi. 10. Fém. 15. Modern zene. 17. K-val az elején malária elleni gyógyszer. 18. Becézett fiúnév. 19. Érzékel. 21. Hím birkája. 23. Ruhatartozék. 24. összes. 26. A burzsoá társadalomban: „felkapaszkodott ember”. 28. Fronton járt háziállat. 30. Olasz város. 32. Karjával átfogja. 34. Két határozott névelő. 35. Régi török rang. 39. JPTA. 41. Vezető zsargonban. 43. Vénák. 44. Fontos ipari nyersanyag. 45. „Éktelen” édesség, névelővel. 47. Tiltó szó, kettőzve. 49. Mohamed próféta utódainak címe. 50. íz. 53. Fűtőanyag. 54. Vissza: alant. 57. Adám párja. 59. ANN. 61. Zeg ikerszava. 62. Fordítva: tág. 63. Határrag. 65. Kettőzve: dunántúli város. A megfejtéseket legkésőbb Június 27-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Június 5-1 rejtvénypályázatunk megfejtése: Liverpool és Manchester, Bruxelles és Malines, Pest—Szolnok, Rocket. Nyertesek: Dr. Almási Istvánná, Nedeczky István, Spirnyák Mihályné és Váczy Jolán nyíregyházi, Farnas Béla és Sipos Piroska csengeri, Agárdy László fényeslltkei, Erdélyi Mária ho- dászi, Sánta Ferenc jánkmajtisl és Király Károly őri kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Törd a fejed helyes sorrendbe rakva. Múlt heti megfejtés: PALMA — LIÁN — AGA VE LÖTUSZ — MIMÓZA. Könyvjutalom: Madarász János és József Tiborszállás, Hetey Katalin Berkesz, gyermekotthon és Bozsik Sándor Nyíregyháza. Disznótori történet IV em is olyan régen történt, akkor amikor a szomszéd bácsi levágta a disznaját. Olyan kövér volt az istenadta, mint egy jókora zsírosbö- dön. Ha akarjátok, elmesélem a Kunkori Kiskol- bász térténetét. A disznóölés a legnagyobb rendben kezdődött. Hajnalban, a kakas kukorékolásánál egy picivel előbb, világgá harsogta halálának hírét a koca. Szalmát terítettek rá, s kigyulladt a hajnali-téli tábortűz. Micsoda látvány! A fák ágain úgy csillogott a zúzmara, mintha gyémántfűzér lenne. A szomszéd bácsi, nagy piszkafával a kezében és olyan hatalmas kucsmával a fején, ami talán a tél összes hidegével megbirkózna egyszerre, — mondom —, a szomszéd bácsi irányította a szőrperzselés ünnepélyes munkálatait. Az ünnepélyességet Ferike és Zsuzsika érezte leginkább, akik közben fölébredtek és nagy gyönyörűséggel táncoltak, ugrándoztak a tűz körül. — Apuka, mikor lesz már kiskolbász? — selypítette a fázós Zsuzsika. — Úgyis enyém lesz az első kiskolbász! — ellenkezett harciasán Ferkó. Közben a munka haladt tovább. Nagy darab húsok gőzölögtek, nagy-nagy edényekben sutyorogtak a vizek. És itt kezdődött a baj. A finom töltelékek mind-mind elkészültek. Véres hurkák, májas hurkák, kolbászok büszkélkedtek az asztalon; a gömböc is úgy feszítette pocakját, hogy csak úgy csöpögött róla a zsír a nagy erőlködéstől. Csak egy, egyetlen egy árva kis kolbász seomorkodott az asztal sarkán, olyan kicsi volt szegény, mint a malac farka, öt töltötték utoljára és csak ekkorára sikerült. — Én akarok lenni a kolbászok királya,.. Én vagyok itt a legszebb — mondogatta magában Kunkori Kiskolbász, óvatosan kihúzta magát és körülnézett: kíváncsi volt a tölte- lékország véleményére. De társai észre sem vették ÓU inkább a gömböc felé mosolyogtak alázatosan. Zsuzsika és Ferike szinte hajbakaptak. Édesanyjuk hiába mondta nekik, hogy szépen megfelezik a kiskol- bászt, testvériesen, s majd milyen jó lesz az iskolában tízóraira. Mindketten tu egészet akarták. — Egész nap raktam a tüzet, enyém a kiskolbász nyafogott Ferkó. — Én meg hagymát pirítottam, engem illet a kiskolbász — pityeregte el magát Zsuzsika. Persze, Kunkori Kiskolbász sem nyugodott bele sorsába. Már a füstölőben-) lógtak valamennyien, amikor Kunkori összeszedte minden bátorságát és így szólt társaihoz: — Kolbásztestvéreirri! Töltelékország dicső népei Elérkezettnek látom az időU hogy indítványomat elétek terjesszem. Javaslom, hogy válasszuk meg országunk fejedelmét. Mivel a tisztségre legalkalmasabb én vagyok, válasszatok meg engem királyotoknak! A töltelékek hunyorogd va összenéztek, mert csípte szemüket a füst. És egy perc múlva hatalmas hahotával néztek Kunkori felé. Az nem értette a dolgot, büszkén ,kifeszítette mellét, s férfiasán kihúzta magát, hogy ismét szóljon. Egy rossz mozdulat és — zsuppsz!... Képzelhetitek a marakodó Zsuzska és Ferkó ámulatát, amikor másnap reggel szaladnak a füstölőhöz. Mindketten póruljártak, mert a gőgös Kunkori Kis- kolbászt a hamuból elvitte a — cica. Tér.agy Sándor Amíg a gőzgép megszüíetett Tegyünk fel a tűzhelyre egy fazék vizet, s rakjunk a tetejére jól záródó fedőt. Gyújtsuk meg a tüzet, s várjunk. A víz felmelegszik, rövidesen forrni kezd. A fedő megemelkedik, alóla sípolva, fütyülve tör elő a gőz. Amíg a víz folyékony, elfér az edényben, de gőzzé válva kiterjed, nagyobb helyre van szüksége, feszíti az edény falát. A nehéz fedelet is felemeli, hogy kitörhessen alóla. A feltalálók — persze hosszú kísérletek, próbálkozások után — megtalálták a módját annak, hogy a gőz feszítő erejét munkára fogják. Megszületett a gőzgép. Óriási vívmány volt a maga idejében ez. A gyárakat nem kellett ezután közvetlen a víz partjára építeni. A gyárak gépeit a gőz hajtotta, s így bárhol fel lehetett az üzemet építeni. Miért ne vihetné a gőzgép saját magát? Hiszen ereje van hozzá, bonyolultabb formában és nagyobb méretben — síneken futó kerekekre állították, megtöltötték vízzel, felrakták mellé a szenet is, hogy útközben állandóan fűthessenek. A víz szortyogott, a gőz sistergett, erőlködött a gépezett belsejében. Később egész kocsisorokat kapcsoltak a gép mögé, s azokat is cipelte. Megszületett a gőzmozdony, elindultak a vonatok. így segítette a gőzzé váll víz az embert. Egri József Kossuth-dijas festő 1951 június 19-én halt meg. Sajátos technikájú balatoni képei nem hagyományos értelemben vett tájképábrázolások, hanem: folytatása a beküldendő vízsz. 1, függ. 11, vízsz. 32, 37 és 53. sorokban.
