Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-11 / 110. szám
Mezőgazdaságunk helye a népgazdaságban Élelmiszerellátás és az életszínvonal Az életszínvonal alakulását számos tényező befolyásolja. Alapvetően a társadalom tagjainak közvetlenül rendelkezésére álló anyagi és kulturális javak, az elfogyasztott termékek és igénybe vett szolgáltatások mennyisége, minősége és választéka. A magas életszínvonal általában magas fogyasztással párosul, az alacsony szintű fogyasztás pedig alacsony életszínvonalat jelez. A társadalmi fogyasztás nagysága elsősorban a termelés, közvetlenebbül a nemzeti jövedelem alakulásának a függvénye. De az életszínvonal és a mezőgazdasági termelés fejlesztése között rendkívül szoros kapcsolat áll fenn. Az életszínvonal helyes arányú emelése elképzelheteten az élelmiszerfogyasztás mennyiségének, de különcsen értékének növelése nélkül. Hazánkban az összfogyasztás- nak mintegy 50 százaléka élelmiszerfogyasztás. Bár a társadalmi termelés fejlődésével, az összfogyasztáson belül fokozatosan csökken az élelmiszerfogyasztás aránya, mégis az életkörülmények javulásával növekszik az egy főre jutó elfogyasztott élelmiszerek értéke. Az életszínvonal növekedésével az igények mindinkább az értékesebb, jobb minőségű, nagyobb fehérje- és vitamintartalmú élelmiszerek iránt nyilvánulnak meg. Egyre több állati eredetű terméket, zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak az emberek, míg a kenyér-, illetve a lisztfogyasztás csökken. És mivel a mezőgazdaság állítja elő az élelmiszerek és élvezeti cikkek túlnyomó többségét, — 95 százalékát — és a tudomány jelenlegi állapota szerint belátható időn belül ez a helyzet alapvetően nem változik meg, a mezőgazdasági termelés fejlesztése változatlanul egyik legfontosabb feltétele az életszínvonal emelésének. Felvetődhet a kérdés, hogy a mezőgazdasági termelés stagnálása, vagy kismértékű növekedése esetén, adott esetben az ipar képes-e olyan nemzeti jövedelem- többletet létrehozni, amely alkalmas az életszínvonal növelésére? Ez elméletileg elképzelhető, azonban gyakorlatilag számunkra nem járható út. Ugyanis a nemzeti jövedelem emelkedése csak akkor eredményez élet- szinvonalfejlődést, ha a nemzeti jövedelmet megtestesítő termékek, fogyasztási cikkek a keresletnek, a lakosság igényeinek, a népgazdaság szükségleteinek megfelelő szerkezetben, összetételben állnak rendelkezésre. Ebben pedig — mint említettük — pótolhatatlan szerepük van a mezőgazdasági termékeknek, Az természetesen elképzelhető, hogy egy ország az élelmiszerszükségleteinek kisebb-nagyobb részét ha a körülmények ezt szükségessé és lehetővé teszik — importból elégítse ki. Hazánk természeti és közgazdasági adottságai azonban olyanok, hogy ez a megöl dás nem lenne helyes és nem is lehetséges. Az élelmiszerfogyasztás színvonalát döntően a tápanyagfogyasztás mértéke és összetétele határozza meg. A tápanyagfogyasztás mértékét az elfogyasztott élelmi; szerek egy főre és egy napra jutó kalóriaértéke jellemzi. A nemzetközi iroda lom az elfogyasztott élei. miszerek kalóriaértéke alap ján három csoportba sorolja az országokat. Az első csoportba tartoznak azok az országok, amelyek lakosságára a napi 2250 kalória alatti fogyasztás, a rosszuí- tápláltság a jellemző. A na pi 2250—2750 kalóriafogyasztás a közepes, a 2750 kalória feletti fogyasztás pedig jó táplálkozási színvonalat je lent. Hazánkban — szemben a felszabadulás előtti napi átlagos 2800-zal — ma 31000 kalóriaértékű az egy főre jutó tápanyagfogyasztás. Legalább ilyen jelentős a szerkezeti változás is, amely az élelmiszerfogyasztás összetételében végbement Jellemző erre a fejlődésre, hogy a háború előttinél egymillióval nagyobb népesség pl. cukorból személyenként 19 kilogrammal, a húsféleségekből pedig 18,6 kilogrammal többet fogyaszt, mint az 1934—38-as években. A lakosság összfo- gyasztása pedig még ennél is nagyobb mértékben emelkedett. A húsfogyasztás az 1934—38-as évek átlagát csaknem 70 százalékkal ha ladja meg, a tojásfogyasztás több mint a kétszeresére, a cukorfogyasztás pedig több mint a háromszorosára emelkedett. Az életszínvonal emelésének továbbra is egyik legfontosabb feltétele a mezőgazdasági termelés olyan irányú fejlesztése, ami lehetővé teszi a magasabb életszínvonallal együttjáró, fejlettebb élelmiszerfogyasztási szerkezet kialakítását, az elmaradások gyorsabb ütemű pótlását. A mező- gazdaságra többek között olyan feladatok várnak, mint a soványhús-termelés meggyorsítása és a táplálkozási szempontból köny- nyebb zsiradékok (növényi olajok), a tej- és tejtermékek termelésének a fokozása, stb Dr. Dankovits László A MEGYEI TANÁCS VB HATÁROZATA NYOMÁN R zöldség-, a gyümölcs- és a tejellátás további javulása várható ííjjj) Gondok Kisvárdán, Mátészalkán ’4:ir Ül üj elárusítóhelyekre van szükség A korábbi években gyakran hangzottak el kifogások a zöldség-, a gyümölcs-, a baromfi- és a tojásellátással kapcsolatban. Zömében a kedvezőtlen időjárás okozta a gondokat, melynek következtében nemcsak a minőséggel, de — néhány termék esetében — a mennyiséggel is bajok voltak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közel' múltban határozatot hozott a lakosság — különösen a kiemelt helyek jobb áruellátására, s az intézkedések határidejéül április hónapot jelölte meg. Utasították többek között az illetékes szerveket, hogy az eddiginél reálisabban mérjék fel az igényeket s gondoskodjanak a piaci ellátás javításáról. A szövetkezeti elvek figyelembe vételével jelöljék ki azokat a gazdaságokat, amelyek élő baromfiból biztosítani tudják a piaci szükségletet. Ezeknek a gazdaságoknak a szükséges takarmányigényét is fokozottabban ki kell elégíteni. El kell érni — hangzott a határozat — hogy a tsz-ek a község szükségletének megfelelő területen végezzenek zöldségtermelést és gondosan szervezzék meg az árusítást is. Amennyiben lehetőség van rá, a közös gazdaságok palántaneveléssel is segítsék a háztáji zöldségtermelés növelését. Nyíregyházával kapcsolatban : a városhoz közel lévő tsz-ek igyekezzenek zöldség- és gyümölcsárusító helyeket létesíteni, s azokat folyamatosan lássák el friss áruval. A határozat nyomán — remélhetőleg — javul az ellátás Nyíregyházán és a megyében. Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei a helyi ellátásra mintegy 2500—2800 katasztrális holdon termelnek zöldséget. A friss zöldségellátás érdekében eddig is — de ezen túl is — újabb elárusítóhelyek létesítését szervezik. Jelenleg több, mint negyven megyebeli termelőszövetkezet rendelkezik zöldség és gyümölcsárusító hellyel. Nyíregyháza ellátásának javítására a jó adottságokkal rendelkező Ságvári Tsz segítségét kérték: tárgyalást folytattak új elárusítóhely létesítéséről, melynek a megvalósítása folyamatban van. Tejből — az állami felvásárlási árgk emelkedése következtében — csökkent a termelők közötti eladás. Ezért az illetékes tejipari vállalattal közösen intézkedtek, hogy a tejcsarnokok a legkisebb községekben is az igényeknek megfelelően gondoskodjanak a lakosság rendszeres ellátásáról. E téren az utóbbi időben komolyabb panasz nem is adódott. A végrehajtó bizottság határozatának következtében némi javulás máris tapasztalható. Érződik ez Nyíregyháza baromfival történő ellátásában. bár a kereslet teljes kielégítése még további feladat. Ugyanakkor két kulcsfontosságú helyen, Kisvárdán és Mátészalkán még nem sikerült előrelépni e téren. Mindkét járási székhelyen a piaci árak rendszerint magasabbak a nyíregyházinál. A tsz-ek ezeken a helyeken nem rendszeres látogatói a piacoknak, s ha meg is jelennek, készletük nem választékos és főként mennyiségileg kevés. Éppen ezért — akárcsak Nyíregyházán — Kisvárdán és Mátészalkán is újabb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek felhozatala javuljon. Árucserén küSföidciel A Belkereskedelmi nisztérium befejezte a kosság ellátását javító, a lasztékot gazdagító idei á csere tárgyalásokat a szt jet, az NDK, a román, a le gyei, a csehszlovák és. bolgár belkereskedelemme A megállapodások alapja, összesen 22 millió rubel értékű fogyasztási cikket adunk az említett országoknak, s tőlük ugyanilyen értékben kapunk nálunk hiányzó vagy igen keresett árukat. A tárgyalások eredmé nyét összegezve a minisz tóriumban elmondták, hog az idei áruesere túlhalad ja a tavalyi szintet. A NDK-val és Romániává például megkétszerezödöt s a lengyel és bolgár bel kereskedelemmel is nagymértékben növekedett vá- iasztékcsereforgalmunk. A legnagyobb volumenű, kölcsönösen 9,8 millió rubel értékű megállapodást a szovjet kereskedelemmel kötöttünk, s az év folyamán várhatóan még bővül is a tervezett forgalom. A szerződés szerint egyebek között 150 000 karórát, 730 tonna zománcedényt, 1,6 millió doboz halkonzervet, 1400 tonna vajat, 400 tonna sajtot, stb. kapunk konfekcióáruért, cipőért, sálért, sportcikkekért, Pannónia motorkerékpárért, golyóstollért, kozmetikai cikkekért cserébe. Kissék hat után Most hat éve, hogy Kiss Endre tizenöt holdas bereg- daróel gazda kijelentette, fél a termelőszövetkezettől. Vagy két hete mondta Kiss Endréné a lugassal befont verendán: — Bár hamarabb lépett volna be... Hív, a hűvös nagyszobába. — Nem vagyunk szegényebbek, mint addig. Annak az embernek, aki dolgozik, megvan a megélhetése. Mitől tartottak? Kinn süt a nap, beszökik a fény. — Mióta benn vagyunk a tsz-ben, már két házat húztunk fel. A két nagy fiúnknak. Kiss Endre a határt járja, háztáji szőlő területet mér. — Az én uram szorgalmasan dolgozik. A kezéhez semmi nem tapad. Mióta megvan a vezetőség, azóta ott tartják. Megbízott ember, az biztos. Kiss néni büszke a férjére. — Két hízót vágtunk a télen is, két zsák cukrot kaptunk, egy tehenet most adtunk el. — Mitől tartottak akkor, hat esztendeje? — Hát tetszik azt tudni, mit jelentett, hogy nem láttuk előre, mire válik. Gondoltuk, jaj, nem adnak majd lisztet. Ugye, hogy adnak. Még idehozták a zsákot is, csak át kellett önteni a miénkbe. Rossz annak, aki csak azt mondogatja, hogy dolgozzon ott, aki akar. És elengedi a fiát erre-arra. Én a fiamat hazahívtam Nyíregyházáról az építőiparból, ne járjon, ne féltékenykedjen a menyem. Sárga celofán A makadámmal borított utcán porzik egy vontató. — Már az első évben megvettük a konyhabútort. Utána bevezették a villanyt. Aztán lett a rádió, meg a csillár. És villanyvasalóm is van. Olyan vasaló, hogy automatás. Mi kell még több? Kiss Endréné lélegzetnyi szünetet tart. — öreg korunkra bolondultunk bele a tv-be. Eladtuk a két hízót és megvettük. Készpénzért, 6 ezerért. Favoritnak hívják. Mikor lefekszünk, oszt nézzük a színházat, a mozit, meg mindent, azt el se lehet mondani, milyen jó. Ez volt a vágya a férjemnek, hogy mégis, a faluban már soknak van tv-je, ő se maradjon le. A készüléken nézem a sárga celofánt. Észreveszi. — Hogy a szemünket ne rontsa. Kérdezem, több-e a munka, mint egyéni korukban. — Tessék nézni, ha jön vagon, az uram ott dolgozik még húsvétkor is. Dolgozni most is kell. De a gond — az kevesebb. Két fia dolgozik a szövetkezetben, az egyik traktorosnak készül, a másik ács lesz. A legkisebb Pesten tanul kőmúvesszakmát. Kiss néni azt mondja, ő is hazajön. Ragasztanak házat neki is. — Nem járunk a kocsmába, nem isszuk meg a pénzt, ami van. Nem arra kell élni-halni. Megyünk ki, az udvarra. tessék A z igazgatói uiasitás vilúgos volt. — Fontos a népgazdasági érdek, de mi a saját vállalatunk nyereségéből kapjuk a prémiumot. A folyamatos vállalati termelés eredményeiből gazdaságosabb a kooperációs munkák elhúzódásából eredő kötbér fizetése, mint a terv részleteiben való teljesítése. Ilyen módon szól a Bergengóciai Buborékgyártó Vállalat igazgatójának végkövetkeztetése: „A kooperációs munkák határidejének eltolódásáért fizetjük a késedelmi kamatokat.” Az érem másik oldaláról is sok szó hangzott el a vállalatvezetői értekezleten. — Feltétlenül bírósági felszólítás és kötbérigény küldendő mindazokhoz a vállalatokhoz, amelyek az Egyesült Buborékgyártó Vállalatnak nem szállította le határidőre az alkatrészeket, és ezzel gátolják a bergen- góciai gazdasági terv teljesítését. Az Egyesült Bergengóciai Buborékgyártó Vállalat igazgatói tájékoztatóját követő vitában különösen sok bírálatot kapott a Miniatűr Műszerművek vezetősége. — A Miniatűr Műszerművek — mondották felháborodva — tíz hónap óta folyamatosan reklamál egy egyszerű, filléres értékű edzett rugó ügyében. S közben arról hallgat a Miniatűr Műszerművek vezetősége, hogy a mi gyártmányunk fontos gépi berendezését, a szivattyútelepet miért nem küldik. Az elkövetkezendő két hónap alatt — állapították meg — ha legalább ezer szivattyútelep nem érkezik meg a vállalathoz, úgy a buborékgyártó gépeket nem tudják leszállítani .., kútba esik a tervteljesítés, az export és a prémium is ... Egy szó mint száz — fejeződött be az igazgatói értekezleten a vita — a Miniatűr Műszermüvek fejtetőre állítja az Egyesült Buborékgyártö Vállalatot. Mondani sem kell, hogy az Egyesült Buborékgyártó Vállalat vezetősége az igazgató irányításával úgy döntött, hogy drákói cselekedethez kell folyamodnia. Kéréssel fordultak a minisztériumhoz, a bergengóciai Nemzeti Bankhoz, hogy a Miniatűr Müszerművek ellen alkalmazzanak minden lehető és lehetetlen pénzügyi szankciót. — De ne csak az állami vezető szervek — határozzák el —, hanem mi is büntessük a Miniatűr Műszerműveket, — Fogat, fogért! Ameddig nem szállít a Miniatűr Műszerművek, mi sem készítjük el az ö rendelését. — Ezt az utóbbi döntésünket — hangsúlyozta az igazgató — express ajánlva írásban is közöljük a Miniatűr Műszerművek igazgatóságával. Ahogy döntötték, úgy is cselekedtek. Fogalmazódtak a paragrafusokra hivatkozó levelek és figyelmeztetések. Egymás után érkeztek a felszólítások a Miniatűr Műszerművekhez. Közben az idő rohamosan telt. A Bergengóciai Egyesült Buborékgyártó Vállalat szállítási határideje az utolsó hónap első napjához érkezett. Minden körülmény indokolttá tette, hogy az Egyesült Buborékgyártó Vállalat igazgatója rendkívüli értekezletet tartson. — Fejünk felett a vész! — kezdte a vállalati igazgató —, majd eképpen folytatta: — A legmegdöbbentőbb, hogy a Miniatűr Műszermüvek igazgatósága még csak nem is válaszolt figyelmeztetésünkre. — De válaszolt! — szólalt meg a jegyzőkönyvvezető titkárnő, és átadta az értekezlet előtt érkezett borítékot a haragvó igazgatónak. Az igazgató fennhangon olvasni kezdte a sorokat: — A szivattyútelep elkészítését sürgető levelüket megkaptuk. Kritikai megjegyzésüket tudomásul vettük. A Buborékgyártó Vállalat rendelését csak akkor tudjuk elkészíteni, ha az elektromos kemencébe edzett rugót — amely a szivattyútelephez feltétlenül szükséges — az Egyesült Buborékgépgyártó Vállalat leszállitja. Gyárunk számára e kooperációs munkát az Önök üzeme végezheti, mert B ergengóciában rugót elektromosan edző kemence csak a Buborékgépgyártó Vállalatnál működik. Egyébként köszönettel nyugtázzuk, hogy a Bubo- rékgépgyártó Vállalat a kooperációs feladat nem teljesítése miatt kötbérigényünket határidőre, pontosan kielégítette. Lónyai Sándor A konyhában csibék csipognak, a gáztűzhely mellett, — Háromezerért vettem. Négylapos. És olyan, hogy ebben sütöm a kenyeret. Minden másnap kettőt, olyan jó puhát. Megállók a mosógépnél. — Jó? — Jaj, hát mit jelent az... A sarokban fehér fürdőkád. — Fürdőszoba még nincs. De azt akarjuk később. Hízik már a két újabb eladni való sertés. — Tetszik tudni, nem bírjuk már azt a vén húst. Nem adok én egy csirkét semmiért. A két hízóból lesz a fürdőszoba. A kapunál, búcsúzáskor mondja még egyszer, hogy milyen jól tették azt a dolgot a belépéssel. Addig földet ragasztottak. — Mire volt az, mondani.,.? Megfordult a szolgálat Szemben van a hatalma* szövetkezeti iroda. Az ag- ronómus szobájában beszélgetünk az elnökkel, a mezőgazdásszal, a könyvelővel. — Szegény a falu? — Nem mondhatnám. Ha végigmegy a daróci házsorok között láthatja. Szép, tatarozott házak, tiszta porták, kőkerítések. A könyvelő jön velem: — Tíz év alatt nem szépítettek annyit a környezetükön, mint tavaly. Sok helyen van új bútor. Már a mai, modern bútorok. Van még régi is, de nem megy minden máról-holnapra. Azelőtt a föld volt itt az úr. Annak szolgáltunk. Most megfordult. A könyvelő azt mondja, nem hiszi, hogy valamelyik tsz-tag is felcserélné a padlását a három, hat esztendeje kívül maradt családéval. — És a helyzetét? — Azt meg különösen nem. Pedig Beregdarócon i* van még sok tennivaló. Nagyon elkelne már egy gazdag év a sok sovány után. Kopka János
