Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-28 / 125. szám
XXIT!. ÉVFOLYAM 125. SZÄM ARA: 50 fillér 1966. MÁJUS 28, SZOMBAT Minden segítséget a szabolcsi szocialista brigádmozgalomnak • • Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága május 25., 26., 27-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül meghívottként részt vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökei, a Minisztertanács tagjai, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztály- vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, vezető közgazdászok, főhatóságok és tömegszervezetek képviselői. A Központi Bizottság napirendre tűzte és megtárgyalta a gazdasági mechanizmus reformjának és a III. ötéves tervnek irányelveit. Ezt követően folyó ügyeket tárgyalt. A Politikai Bizottságnak a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló előterjesztését és a határozattervezetét Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára ismertette; a III. ötéves terv irányelveiről szóló előterjesztés és határozattervezet előadója dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja volt. A két előadói beszédet széles körű, beható vita követte. A vitában az ülés résztvevői közül harmincán vettek részt. Felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. A vita után a Központi Bizottság a következő határozatokat hozta; 1. A gazdasági mechanizmus reformjának irányelveit egyhangúlag elfogadja és Sgy dönt, hogy a határozatot, valamint Nyers Rezső előadói beszédét a Népszabadság 29-1, vasárnapi számában nyilvánosságra hozza. 2. A III. ötéves terv irányelveit egyhangúlag elfogadja és • javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az elfogadott irányelvek alapján készített tervtörvény-javaslatot terjessze az országgyűlés elé. R Minisztertanács ülése L assan tízéves múltra tekint vissza hazánkban — valamivel kevesebbre megyénkben — a szocialista brigádmozgalom. Nehéz lenne egy szűk írásba sűríteni azt a sokrétű eredményt, amit ez, a dolgozók önálló kezdeményezéséből született mozgalom adott az üzemnek, a népgazdaságnak 1959 óta csupán Szabolcs-Szatmárban is. Általa a kollektív munkának olyan csoportjai ko- vácsolódtak, amelyek új, magasabb követelmények teljesítésére váltak képessé, úgy, hogy tagjai mindenekelőtt önmagukkal szemben lettek igényesebbek. Ez a szándék mutatkozott meg, amikor egyszerű munkásemberek esti iskolára, fárasztó tanulásra vállalkoztak, amikor a brigádtagok kezdték megosztani egymás örömét, gondját s amikor az együttélés időtartama kezdte elhagyni a kényszerű nyolc órát. Számtalan jelét hozta az eltelt időszak annak az egészséges türelmetlenségnek, amellyel a legbátrabbak kezdtek túllépni a termelés, az emberi kapcsolatok sablonjain, korlátjain. Baráti, elvtársi segítséggel felépített, megjavított lakások, felüdítő, látókört bővítő kirándulások, közös mozi- és színházlátogatások, kopogtatások a beteg munkatárs ajtaján: mindmind egy gondolkodásban, magatartásban és cselekvésben új, értékesebb ember formálódásának kezdeti jegyei. Ezekért részesítette újólag nagy elismerésben a párt megyei végrehajtó bizottsága május 27-i ülésén a mozgalom résztvevőit, hangsúlyozván : Szabolcs-Szatmár eddig elért eredményeiben, fejlődésében jelentős része van ennek a nagyszerű mozgalomnak. Termelési és tudatformálási vívmányaink, a szocialista munkaerkölcs és morál megmutatkozó kisebb- nagyobb példái — miként a végrehajtó bizottság megállapítja — e brigádok bátor kezdeményezéseiből is fakadnak. Rövid néhány esztendő alatt hatalmas közvéleményformáló erővé szélesedett megyénkben is a szocialista brigádmozgalom. Tavaly már 1369 brigád küzdött a megtisztelő címért, közülük 507 kollektíva teljesítette a követelményeket. Jól példázza a mozgalom hatását, vonzerejének fokozódását, hogy 1965-ben a megye dolgozóinak már a 18,1 százaléka vállalkozott arra, szocialista módon él, dolgozik, műveli önmagát. A kedvező statisztikai adatok persze csak jelzései a lényegnek. Annak, hogy évről évre gyarapodik azoknak a tábora, akik nemcsak két kezükkel, de szívükkel, tisztuló és táguló tudatukkal, egész lényükkel a szocialista társadalom teljes felépítésén akarnak munkálkodni, ők azok, akik nem vonnak határt az egyén és a közösség boldogulása közé, akiknek a magatartásában együtt van jelen az önzetlenség, a szerénység, a segítőkészség s a kíméletlenség a hibákkal, a visszahúzó jelenségekkel szemben. Indokolt tehát a kérdés: vajon megbecsüljük-e mi eléggé itt Szabolcsban a szocialista brigádmozgalmat? Vajon megadják-e mindenhol a segítséget a gazdasági és a politikai vezetők a brigádoknak? A válasz csak részben megnyugtató. Gazdasági vezetőink közül mind többen ismerik fel a mozgalomnak az egész társadalomra kiterjedő hatását. Mind többen látják, hogy az ember formálásának ez a legcélravezetőbb útja s csakis e mozgalom képes felkészíteni üzemi, gyári kollektívákat a jövő egyre bonyolultabb feladatainak megvalósítására. Tapasztalni már az állandó segítség- adást a brigádok termelési, együttélési, tanulási nehézségeinek leküzdésében egyre több helyen, — de még korántsem mindenütt. Erre mutat, hogy több brigád elhatározása, reménye a rendszertelen értékelés, az érdektelenség miatt foszlott szét. Ezt bizonyítja, hogy — útmutatás hiányában — a brigádok egy része nem a legfontosabb termelési feladatokra teszi meg vállalását s hogy jócskán találni a vállalások között sablonos, mechanikus másolásokat s igénytelen elhatározásokat. Legnagyobb problémát évek óta a művelődési követelmények teljesítése okozza főleg ott, ahol a vezetők nem látták még meg a mozgalom közvetett hasznát, s éppen ezért nem is érezhetnek felelősséget a munkások kezdeményezéseinek felkarolásáért. Jóllehet, egyes helyeken időközönként, kampányszerűen megkeresik a gazdasági vezetők ezeket a brigádokat, de aztán hetekig, hónapokig magukra hagyják őket. Pedig a hármas jelszó teljesítésére vállalkozott brigádok nem különleges emberekből tevődnek. Az út viszont, amelyre ráléptek, járatlan. Nem arról van szó, hogy kézenfogva kell vezetgetni őket, hanem arról, hogy a mindnyájunk közvetlen javát szolgáló célok elérésében segítsük őket. S ezt már az alakulás pillanatában el kell kezdeni. Azzal, hogy olyan eredmények kitűzésére irányítsák erejüket a brigádok, amelyek láthatóan megkülönböztetik őket a többi kollektívától. Ezzel lehet megelőzni a mozgalom felhígulását s elérni azt, hogy a dolgozók valóban felnézzenek a szocialista brigádok tagjaira, vonzódjanak közéjük, követőkké váljanak. Úgyszintén a mozgalom erkölcsi értékét növeli, ha a művelődési vállalások nemcsak papíron láthatók!, hanem a résztvevők gondolkodásában, politikai, szakmai és általános műveltségének szüntelen emelkedésében. Ezért pedig a könyvtárostól az elméletig jól felkészült műszaki vezetőig többen tehetnek hasznos, maradandó szolgálatot. És folytatni szükséges a mozgalom védelmét, megbecsülését az egyre magasabb mércék felállításával, azzal, hogy érdemtelenül egyetlen brigád se jusson a megtisztelő cím birtokába, ne legyen elég a kitüntetéshez a termelési rekord, vagy a selejt csökkentése. Csak a „statisztikáért” ne legyenek szocialista brigádok, mert ez jóvátehetetlen károkat okoz az egész mozgalomnak. Különösen a címet többször elnyerő brigádoknál szükséges elérni, hogy vállalásuk évről évre igényesebb, azok értékelése pedig egyre^zigorubb legyen. Ha a pártszervezetek, a szakszervezeti bizottságok és nem utolsó sorban a nagy hatáskörrel felruházott gazdasági vezetők mindenhol igyekeznek! meglátni a szocialista címért küzdő brigádokban rejlő erőt s felelősséggel támogatják e kollektívák próbálkozását, kevesebb gondot okoznak majd a termelési mutatók, a műszaki kérdések is. Közben, fokozatosan megteremtődik annak lehetősége, hogy népesebb munkacsoportok, műhelyek és üzemek vállalkozhassanak a mainál nehezebb, de értékesebb feladatok teljesítésére. Azerbajdzsán! kulturális napok Azerbajdzsáni kulturális napok kezdődtek pénteken megyénkben. A nagykállói járási művelődési házban rendezett ünnepségen mintegy 400 résztvevő előtt Bodor Sándor, gimnáziumi tanár tartott előadást a szovjet azerbajdzsáni köztársaságról, majd a gimnázium irodalmi színpada adott műsort. Ugyanezen a napon a nyíregyházi III. kerületben is emlékünnepséget rendeztek a közgazdasági technikum tanulóinak közreműködésével. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke előterjesztette a népgazdaság harmadik ötéves tervéről Az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját szombaton este 19 órai kezdettel tartják a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Az ünnepi irodalmi esten részt vesz Szamuely Tibor- né, a nyíregyházi születésű nagy magyar forradalmár özvegye, akinek könyve Emlékeim címmel az ünnepi könyvhét alkalmából a közelmúltban jelent meg. Balázs Anna József Attila- díjas írónő, Rákos Sándor József Attila-díjas költő. Megnyitó beszédet mond Horváth Miklós, a megyei tanács vb. művelődési osztályának vezetője. Az est irodalmi műsorában Szent- pál Monika előadóművésznő, a Debreceni Csokonai Színház művészei, a nyíregyházi zeneiskola tanárai és kamaraegyüttese, Balázs Anna, Szamuely Tiborné, Rákos Sándor, Ratkó József, valamint Debussy LoilA Országos Takarékpénztár egy hónap múlva, június 28-án és 29-én rendezi a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1966. első félévi húzását. Június 28-án délután a II. Békekölcsönt sorsolják, 212 000 kötvényre 31,6 millió forintot. Június 29-én a III. Békekölcsön 442 000 szóló törvénytervezetét. A kormány a tervezetet megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy megtárgyalás és jóváhagyás végett az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. let, Vikár Sándor műveiből adnak elő. A színház előcsarnokában könyvvásárt tart a Bessenyei Könyvesbolt Ugyanezen a napon 18 órai kezdettel Demény Ottó és Békési Gyula költő találkozik olvasóival a Balkány melletti Abapusztán. ★ Szamuely Tiborné már pénteken megérkezett férje szülővárosába, Nyíregyházára. A kedves vendég pénteken délelőtt a megyei pártbizottság vezetőivel és munkatársaival találkozott, délután pedig felkereste a férje nevét viselő megyei úttörőházat. Az úttörők nevében Szakály Irén, a városi úttörőtanács tagja gyönyörű rózsacsokorral köszöntötte a vendéget, aki ezután megtekintette a Szamuely emlékkiállítást. kötvényére 64,2 millió forintot, a IV. Békekölcsön 270 500 kötvényére pedig 39,4 millió forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson a három békekölcsönből összesen 824 500 kötvényre 135,2 millió forintot kapnak vissza a kötvénytulajdonosok nyeremény éa törlesztés formájában. Egy hónap múlva békekölcsön-sorsolás Simon Mihály a Ny irma dal Gépjavító Állomás bri- "ádvezetője irányításával jelenleg a kombájnok javítását és az új arató-cséplőgépek összeszerelését végzi a szocialista brigád címért serénykedő kollektíva. Hammel József telv Ma nyitják meg a megyei könyvhetet Szamuely Tiborné, Baiázs Anna és Rákos Sándor a nyíregyházi ünnepségen