Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-28 / 125. szám

XXIT!. ÉVFOLYAM 125. SZÄM ARA: 50 fillér 1966. MÁJUS 28, SZOMBAT Minden segítséget a szabolcsi szocialista brigádmozgalomnak • • Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága május 25., 26., 27-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain és póttagjain kívül meghívottként részt vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnökei, a Minisz­tertanács tagjai, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztály- vezetői, a megyei pártbizottságok első titká­rai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titká­rai, vezető közgazdászok, főhatóságok és tö­megszervezetek képviselői. A Központi Bizottság napirendre tűzte és megtárgyalta a gazdasági mechanizmus re­formjának és a III. ötéves tervnek irányel­veit. Ezt követően folyó ügyeket tárgyalt. A Politikai Bizottságnak a gazdasági mechaniz­mus reformjáról szóló előterjesztését és a határozattervezetét Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság tit­kára ismertette; a III. ötéves terv irányel­veiről szóló előterjesztés és határozattervezet előadója dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizott­ság póttagja volt. A két előadói beszédet széles körű, beha­tó vita követte. A vitában az ülés résztvevői közül harmincán vettek részt. Felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára is. A vita után a Központi Bizottság a kö­vetkező határozatokat hozta; 1. A gazdasági mechanizmus reformjának irányelveit egyhangúlag elfogadja és Sgy dönt, hogy a határozatot, valamint Nyers Rezső előadói beszédét a Népszabadság 29-1, vasárnapi számában nyilvánosságra hozza. 2. A III. ötéves terv irányelveit egyhan­gúlag elfogadja és • javasolja a Miniszterta­nácsnak, hogy az elfogadott irányelvek alap­ján készített tervtörvény-javaslatot terjessze az országgyűlés elé. R Minisztertanács ülése L assan tízéves múlt­ra tekint vissza hazánkban — va­lamivel kevesebb­re megyénkben — a szocialista bri­gádmozgalom. Nehéz lenne egy szűk írásba sűríteni azt a sokrétű eredményt, amit ez, a dolgozók önálló kezde­ményezéséből született moz­galom adott az üzemnek, a népgazdaságnak 1959 óta csupán Szabolcs-Szatmárban is. Általa a kollektív mun­kának olyan csoportjai ko- vácsolódtak, amelyek új, magasabb követelmények teljesítésére váltak képessé, úgy, hogy tagjai mindenek­előtt önmagukkal szemben lettek igényesebbek. Ez a szándék mutatkozott meg, amikor egyszerű munkásem­berek esti iskolára, fárasz­tó tanulásra vállalkoztak, amikor a brigádtagok kezd­ték megosztani egymás örö­mét, gondját s amikor az együttélés időtartama kezd­te elhagyni a kényszerű nyolc órát. Számtalan jelét hozta az eltelt időszak an­nak az egészséges türel­metlenségnek, amellyel a legbátrabbak kezdtek túl­lépni a termelés, az emberi kapcsolatok sablonjain, kor­látjain. Baráti, elvtársi se­gítséggel felépített, megjaví­tott lakások, felüdítő, látó­kört bővítő kirándulások, kö­zös mozi- és színházlátoga­tások, kopogtatások a beteg munkatárs ajtaján: mind­mind egy gondolkodásban, magatartásban és cselekvés­ben új, értékesebb ember formálódásának kezdeti je­gyei. Ezekért részesítette újólag nagy elismerésben a párt megyei végrehajtó bizottsága május 27-i ülésén a mozga­lom résztvevőit, hangsúlyoz­ván : Szabolcs-Szatmár ed­dig elért eredményeiben, fejlődésében jelentős része van ennek a nagyszerű moz­galomnak. Termelési és tu­datformálási vívmányaink, a szocialista munkaerkölcs és morál megmutatkozó kisebb- nagyobb példái — miként a végrehajtó bizottság megál­lapítja — e brigádok bátor kezdeményezéseiből is fa­kadnak. Rövid néhány esztendő alatt hatalmas közvélemény­formáló erővé szélesedett megyénkben is a szocialista brigádmozgalom. Tavaly már 1369 brigád küzdött a meg­tisztelő címért, közülük 507 kollektíva teljesítette a kö­vetelményeket. Jól példázza a mozgalom hatását, vonz­erejének fokozódását, hogy 1965-ben a megye dolgozói­nak már a 18,1 százaléka vállalkozott arra, szocialista módon él, dolgozik, műveli önmagát. A kedvező sta­tisztikai adatok persze csak jelzései a lényegnek. Annak, hogy évről évre gyarapodik azoknak a tábora, akik nem­csak két kezükkel, de szí­vükkel, tisztuló és táguló tudatukkal, egész lényük­kel a szocialista társadalom teljes felépítésén akarnak munkálkodni, ők azok, akik nem vonnak határt az egyén és a közösség boldogulása közé, akiknek a magatartá­sában együtt van jelen az önzetlenség, a szerénység, a segítőkészség s a kímélet­lenség a hibákkal, a vissza­húzó jelenségekkel szem­ben. Indokolt tehát a kérdés: vajon megbecsüljük-e mi eléggé itt Szabolcsban a szocialista brigádmozgalmat? Vajon megadják-e minden­hol a segítséget a gazdasági és a politikai vezetők a bri­gádoknak? A válasz csak részben megnyugtató. Gazdasági vezetőink közül mind többen ismerik fel a mozgalomnak az egész tár­sadalomra kiterjedő hatását. Mind többen látják, hogy az ember formálásának ez a legcélravezetőbb útja s csakis e mozgalom képes felkészíteni üzemi, gyári kol­lektívákat a jövő egyre bo­nyolultabb feladatainak megvalósítására. Tapasztal­ni már az állandó segítség- adást a brigádok termelési, együttélési, tanulási nehéz­ségeinek leküzdésében egy­re több helyen, — de még korántsem mindenütt. Erre mutat, hogy több brigád elhatározása, remé­nye a rendszertelen értéke­lés, az érdektelenség miatt foszlott szét. Ezt bizonyítja, hogy — útmutatás hiányá­ban — a brigádok egy ré­sze nem a legfontosabb ter­melési feladatokra teszi meg vállalását s hogy jócs­kán találni a vállalások kö­zött sablonos, mechanikus másolásokat s igénytelen el­határozásokat. Legnagyobb problémát évek óta a mű­velődési követelmények tel­jesítése okozza főleg ott, ahol a vezetők nem látták még meg a mozgalom köz­vetett hasznát, s éppen ezért nem is érezhetnek felelőssé­get a munkások kezdemé­nyezéseinek felkarolásáért. Jóllehet, egyes helyeken időközönként, kampánysze­rűen megkeresik a gazdasá­gi vezetők ezeket a brigá­dokat, de aztán hetekig, hó­napokig magukra hagyják őket. Pedig a hármas jelszó teljesítésére vállalkozott bri­gádok nem különleges em­berekből tevődnek. Az út viszont, amelyre rálép­tek, járatlan. Nem arról van szó, hogy kézenfogva kell vezetgetni őket, hanem arról, hogy a mindnyájunk közvetlen javát szolgáló cé­lok elérésében segítsük őket. S ezt már az alakulás pil­lanatában el kell kezdeni. Azzal, hogy olyan eredmé­nyek kitűzésére irányítsák erejüket a brigádok, ame­lyek láthatóan megkülön­böztetik őket a többi kollek­tívától. Ezzel lehet megelőz­ni a mozgalom felhígulását s elérni azt, hogy a dolgo­zók valóban felnézzenek a szocialista brigádok tagjai­ra, vonzódjanak közéjük, követőkké váljanak. Úgyszintén a mozgalom erkölcsi értékét növeli, ha a művelődési vállalások nem­csak papíron láthatók!, ha­nem a résztvevők gondol­kodásában, politikai, szak­mai és általános műveltsé­gének szüntelen emelkedésé­ben. Ezért pedig a könyv­tárostól az elméletig jól fel­készült műszaki vezetőig többen tehetnek hasznos, maradandó szolgálatot. És folytatni szükséges a mozga­lom védelmét, megbecsülé­sét az egyre magasabb mér­cék felállításával, azzal, hogy érdemtelenül egyetlen brigád se jusson a megtisz­telő cím birtokába, ne le­gyen elég a kitüntetéshez a termelési rekord, vagy a se­lejt csökkentése. Csak a „statisztikáért” ne legyenek szocialista brigádok, mert ez jóvátehetetlen károkat okoz az egész mozgalom­nak. Különösen a címet többször elnyerő brigádok­nál szükséges elérni, hogy vállalásuk évről évre igé­nyesebb, azok értékelése pe­dig egyre^zigorubb legyen. Ha a pártszervezetek, a szakszervezeti bizottságok és nem utolsó sorban a nagy hatáskörrel felruházott gazdasági vezetők minden­hol igyekeznek! meglátni a szocialista címért küzdő bri­gádokban rejlő erőt s fele­lősséggel támogatják e kol­lektívák próbálkozását, ke­vesebb gondot okoznak majd a termelési mutatók, a műszaki kérdések is. Közben, fokozatosan megte­remtődik annak lehetősége, hogy népesebb munkacso­portok, műhelyek és üzemek vállalkozhassanak a mainál nehezebb, de értékesebb feladatok teljesítésére. Azerbajdzsán! kulturális napok Azerbajdzsáni kulturális napok kezdődtek pénteken megyénkben. A nagykállói járási művelődési házban rendezett ünnepségen mint­egy 400 résztvevő előtt Bo­dor Sándor, gimnáziumi ta­nár tartott előadást a szov­jet azerbajdzsáni köztársa­ságról, majd a gimnázium irodalmi színpada adott mű­sort. Ugyanezen a napon a nyíregyházi III. kerületben is emlékünnepséget rendez­tek a közgazdasági techni­kum tanulóinak közremű­ködésével. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénte­ken ülést tartott. Az Orszá­gos Tervhivatal elnöke elő­terjesztette a népgazdaság harmadik ötéves tervéről Az ünnepi könyvhét me­gyei megnyitóját szomba­ton este 19 órai kezdettel tartják a Nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban. Az ünnepi irodalmi esten részt vesz Szamuely Tibor- né, a nyíregyházi születésű nagy magyar forradalmár özvegye, akinek könyve Emlékeim címmel az ünne­pi könyvhét alkalmából a közelmúltban jelent meg. Balázs Anna József Attila- díjas írónő, Rákos Sándor József Attila-díjas költő. Megnyitó beszédet mond Horváth Miklós, a megyei tanács vb. művelődési osz­tályának vezetője. Az est irodalmi műsorában Szent- pál Monika előadóművész­nő, a Debreceni Csokonai Színház művészei, a nyír­egyházi zeneiskola tanárai és kamaraegyüttese, Balázs Anna, Szamuely Tiborné, Rákos Sándor, Ratkó Jó­zsef, valamint Debussy Loil­A Országos Takarékpénz­tár egy hónap múlva, jú­nius 28-án és 29-én rende­zi a II., a III. és a IV. Bé­kekölcsön 1966. első félévi húzását. Június 28-án délután a II. Békekölcsönt sorsolják, 212 000 kötvényre 31,6 mil­lió forintot. Június 29-én a III. Békekölcsön 442 000 szóló törvénytervezetét. A kormány a tervezetet meg­vitatta, elfogadta, s úgy ha­tározott, hogy megtárgyalás és jóváhagyás végett az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. let, Vikár Sándor műveiből adnak elő. A színház előcsarnokában könyvvásárt tart a Besse­nyei Könyvesbolt Ugyanezen a napon 18 órai kezdettel Demény Ottó és Békési Gyula költő talál­kozik olvasóival a Balkány melletti Abapusztán. ★ Szamuely Tiborné már pénteken megérkezett fér­je szülővárosába, Nyíregy­házára. A kedves vendég pénteken délelőtt a megyei pártbizottság vezetőivel és munkatársaival találkozott, délután pedig felkereste a férje nevét viselő megyei úttörőházat. Az úttörők ne­vében Szakály Irén, a vá­rosi úttörőtanács tagja gyönyörű rózsacsokorral kö­szöntötte a vendéget, aki ezután megtekintette a Szamuely emlékkiállítást. kötvényére 64,2 millió fo­rintot, a IV. Békekölcsön 270 500 kötvényére pedig 39,4 millió forintot sorsol­nak ki. A kétnapos húzá­son a három békekölcsön­ből összesen 824 500 köt­vényre 135,2 millió forintot kapnak vissza a kötvénytu­lajdonosok nyeremény éa törlesztés formájában. Egy hónap múlva békekölcsön-sorsolás Simon Mihály a Ny irma dal Gépjavító Állomás bri- "ádvezetője irányításával jelenleg a kombájnok javítását és az új arató-cséplőgépek összeszerelését végzi a szocia­lista brigád címért serénykedő kollektíva. Hammel József telv Ma nyitják meg a megyei könyvhetet Szamuely Tiborné, Baiázs Anna és Rákos Sándor a nyíregyházi ünnepségen

Next

/
Oldalképek
Tartalom