Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

ünnepi könyvhét megyénkben Ünnepre készülődünk: a kultúra, az irodalom, a leg­maradandóbb művészi ér­ték, a könyv ünnepére — az ünnepi könyvhétre. Az irodalom barátai a könyv tiszteletének szentelik má­jus utolsó hetét. Országszer­te — s így megyénkben is — megemlékeznek az ün­nepről a legkisebb közsé­gekben, tanyákon is. Irodal­mi délutánokon, ankétokon mai irodalmunk jeles kép­viselőit látják vendégül a szabolcsi községek. Csupán néhány az ünne­pi könyvhét kiemelkedő ese­ményei közül: mintegy be­köszöntőül, irodalmi estet tartanak Nyírbátorban Rat- kó József, megyénkben élő fiatal költő részvételével május 27-én 18 órakor. A könyvhét megyei meg­nyitóünnepségét Nyíregy­házán, a Móricz Zsigmond Színházban 28-án, szombaton este 19 órai kezdettel ren­dezik. Az ünnepség vendé­geiként Szamuely Tibornét, a nagy forradalmár özve­gyét, Balázs Anna József Attila-díjas írónőt, Rákos Sándor József Attila-díjas írót és a Debreceni Csoko­nai Színház művészeit üd­vözölhetjük. Ugyanezen a napon Balkány—Abapusz- ta lakói találkoznak Békési Gyulával, aki a közelmúlt­ban jelentkezett első köteté­vel. Az irodalmi esten részt vesz Demény Ottó. Bakta- lórántháza vasárnap Balázs Annát látja vendégül a 18 órakor kezdődő író—olvasó találkozón. Az Öfehértó li­gettanyái irodalmi esten Rákos Sándor és Szentpál Mónika előadóművésznő, a kisvárdai író-olvasó találko­zón Boda István és Tóth Endre költők, Pátyodon Bé­kési Gyula és Demény Ot­tó találkoznak szabolcsi ol­vasóikkal. A vajai irodalmi esten a nyíregyházi Vasvári Pál gimnázium irodalmi színpada lép fel. Az ünnepi könyvhét Sza- bolcs-Szatmár megyei ese­ménysorozatát Rákos Sándor költői estje zárja május 30- án Kálmánházán. Évszázadok sok milliárd könyvét — világirodalom és a magyar literatura örök­becsű kincseit, a „népek ta­nítómestereit” ünnepeljük a jövő héten, de ünnepeljünk egyben az olvasó, művelő­dő, a szép és értékes iránt érdeklődő embert — azokat akiknek és akikért a köny­vek születtek, születnek. 63 új kiadvány Kiadóink egy sor ünnepi kiadvánnyal készülnek erre az alkalomra: 63 könyvet jelentetnek meg, összesen 830 ezer példányban. Ez a szám azonos az 1964. évi­vel. A 63 könyvheti könyv kö­zött jelentős, ideológiailag fontos és időszei'ű művek szép számban akadnak. Ilyen mindenekelőtt Lenin Művé­szetről, irodalomról című tanulmánygyűjteménye, amelynek nagy jelentősége van a mai esztétikai viták­ban, a szocialista realizmus elméletéről folyó polémiák idején. Szintén jelentős vá­logatás a Hét évszázad ma­gyar versei, amelynek új kiadása sokkal teljesebb, összetettebb, mint az előző változatok: ezúttal három kötetben, 3228 oldalon mu­tatja be líránk fejlődését a magyar költészet kezdeteitől napjainkig. Ugyancsak ese­ményt jelent A magyar for­radalmi munkásmozgalom története I. kötete, amely a téma nagyarányú össze­foglalását nyújtja a forra­dalmi munkásmozgalom kez­deteitől a Magyar Tanács- köztársaság leveréséig. Gaz­dag anyagot tartalmaz a Művészeti Lexikon II. köte­te is: 740 oldalon, körülbe­lül 1150 illusztrációval is­merteti a képzőművészet valamennyi ágát, az egyes országok művészeteinek fej­lődését, műemlékeit és gyűjteményeit. A könyvhétre megjelenő 63 kiadványból 28 élő ma­gyar szerző műve, vagyis majdnem a fele. Különösen a novellaanyag gazdag. Meg­jelenik Fejes Endre Vidám cimborák című novelláskö- tete, amely az írónak a Rozsdatemető megjelenése óta írott elbeszéléseit tar­talmazza. Kiadásra kerül­nek ez évi Kossuth-dija- sunk, Goda Gábor váloga­tott novellái Miért nem nőtt az ember az égig cím­mel, továbbá Szabó Pál vá­logatott elbeszélésének két kötete, a Szivárványerdő, válogatás harminc év mű­vészi terméséből. Ugyancsak a könyvhétre lát napvilágot Veres Péter összegyűjtött novelláinak kötete Való világ címmel. Ennek egy része — Gyepsor címmel — az első világháború utáni időszak szegényparaszti nyo­morúságáról szóló művészi híradás, a többi újabb tör­ténelmünk sorsfordító állo­másainak problémáit jelení­ti meg. Világló éjszaka cím­mel adják ki Tamási Áron csaknem félszáz elbeszélé­sét, drámaiság és játékos derű székely tájnyelvbe ol­tott sajátos ötvözetét. Meg­jelenik Körkép 66 címmel a Magvető Kiadó évi no­vellaantológiája. amely ez­úttal 24 írónk alkotása alap: ján mutatja be az elmúlt év novellairodalmának sok­féleségét. A megjelenő regények so­rából Lengyel Józsefnek Mérni a mérhetetlent című kétkötetes gyűjteménye emelkedik ki. Az író hetve­nedik születésnapjára meg­jelenő két kötet teljes élet­művet reprezentál: regénye­ket, elbeszéléseket, meséket, verseket, történelmi riport- sorozatot, útinaplót, esszé­regényt. Megjelenik Hidas Antal Ficzek úr című regé­nye, melynek eredeti ma­gyar kézirata elveszett, s így az új változatot Makai Im­re művészi fordítása alap­ján ismerheti meg a ma­gyar közönség. Az író Már­ton és barátai című regény­trilógiájának kiadása ezzel a kötettel teljessé válik Súlyos betegség után új mű­vel jelentkezik Illés Béla: A 339-es szoba betegségének, lassú gyógyulásának és a múltjára való emlékezésnek lírai krónikája. Ugyancsak a múlt emlékei adják témá­ját és keretét Mesterházi Lajos Isten méretre című kisregényének, a kamaszkor élményeit az érett ítélőerő irónikus kritikájával szem­besíti az író. A folyóirat­ban való közlés után könyv­alakban is mejelenik Sánta Ferenc Az áruló című re­génye, amely történelmi pél­dázat napjaink helyes er­kölcsi, emberi magatartásá­ról. Kiadják Lesznai Anna Kezdetben volt a kert cí­mű monumentális családre­gényét is, mely a múlt szá­zad hatvanas éveitől kezdve az első világháború utáni időkig nagyszabású körké­pet fest a korabeli Magyar- országról. A tanulmánykötetek kö­zött érdeklődésre tarthat számot Trencsényi Waldap- fel Imre Humanizmus és nemzeti irodalom című kö­tete, mely a humanista la­tin irodalomnak nemzeti irodalmunk kialakulásában játszott szerepét tárgyalja. Kardos László Közel és tá­vol című esszégyűjteménye Csehov, Thomas Mann. Pon- toppidan, Rimbaud, Shelley művészetét elemzi, másrészt Szabó Lőrincnek a szerző­höz intézett 50 levelét pub­likálja. Újszerű vállalkozás Maróthy János Zene és polgár, zene és proletár cí­mű zeneesztétikai könyve, az ismert tudós a társadal­mi tényezők és zenei for­marendszerek összefüggése­it, a polgári zenekultúra és a szocialista zenei művelt ség különbségeit vizsgálja. Illés László Józanság és szenvedély címmel gyűjtötte kötetbe cikkeit, kritikáit, melyek számos elvi és tör­téneti problémáit tárgyal­ják szocialista irodalmunk fejlődésének, kiváltképp a két háború közötti emigrá­cióé irodalomnak. Könyvheti újdonságok: Juhász Gyula összes versei Majdnem ezerháromszáz oldal a Szépirodalmi Kiadó Magyar Parnasszus elnevezé­sű sorozatának ez a kötete: a tragikus életű költő már teljesnek mondható életmű­vét tartalmazza. A felfede­zés örömével fog szolgálni azoknak is, akik már isme­rik Juhász Gyula líráját: a korábbi kiadásokból még nem ismert versek jelentik majd a meglepő újat. De sokan vannak, akik ennek a klasszikusnak egész életmű­vét még csak most fedezik fel a maguk számára: a be­teg ember elvonultsága és az a mesterséges légűr, amit műve körül élete utol­só éveiben támasztottak — nem utolsó sorban a forra­dalom és Tanácsköztársaság idején tanúsított magatar­tása miatt —, homályba burkolta ezt a fájdalmas lí­rát. A költő igazi felfedezé­sének, műve újjászületésé­nek bizonyítékai a felsza­badulás óta megjelent Ju­hász-kötetek, most ez a legteljesebb. Szabó Pál Szivárványerdő I-II. Harminc év terméséből válogatott novellák, kisregé­nyek, tárcák, karcolatok. Megannyi színes, hite­les tudósítás a Tiszántúl parasztságának, falusi tár­sadalmának életéről, derűs idillek és drámai események váltakozása. Az író maga így nyilatkozott a sajtónak novelláiról: „Valahogy úgy volt, hogy engem minden novellám pihentetett, ezek itt mind és valamennyi, mert hiszen regényeim ára­dó, viharzó sodrán túl is az életem küzdelem volt. S bi­zony, néha pihenni muszáj, de én még pihenni is csak úgy tudtam, ha dolgoztam, így íródtak meg ezek az el­beszélések, novellák negy­venöt előtt Negyvenöt után a földosztáskor, s az új élet és ^Új'J i^^adáltn^fend olyan na­gyon forró és küzdelmes útkeresésében megint csak a novellák adták nekem a derűs órákat. Akiket megír­tam, akikről írtam, most is megannyian éltek, voltak, szerettek, civódtak, s re­ménykedtek. S most nem csak az ismert, de a már sejdített világról szól­tak, s akkor már az lett a pihentető, hogy beszélgetve és elbeszélve ismerhette meg végre magát az ember, a nép, hogy szebbé, többé, igazabbá tegye aztán gyer­meke számára a holnapot”. Tizenöt éves az Állami Déryné Színház Szalai Vilmos igazgató rendező sa jtóu't jékozta tő ja A fennállásának másfél évtizedét jubiláló • Állami Déryné Színház eddigi mű­vészi munkájáról, fontos kultúrpolitikai tevékenysé­géről adott számot szerdai sajtótájékoztatóján Szalai Vilmos igazgató rendező Bu­dapesten, a Magyar Sajtó Házában. A 15 év alatt a színház művészei 30 ezer elő­adást tartottak. Első előadá­sával — akkor még faluszín­ház néven — Dunapentelén mutatkozott be az együttes 1951-ben. A harmincezredik előadást ez év első negye­dében rendezték: Heltai Né­ma leventéjét adták elő. Az eltelt másfél évtized repertoárjában Ibsen, Cse­hov, Dosztojevszkij, Oszt- rovszkij, Shaw, Garcia Lor­ca darabjai szerepelnek a külföldi klasszikusok között Shakespeare öt műve 584 előadást ért meg a színház­nál. A magyar klasszikusok közül Katona József. Kisfa­ludy Károly, Csiky Gergely, Mikszáth, Móricz, Heltai, Molnár Ferenc és Kodály műveit vitték színpadra az ország mintegy 400 községé­ben, tanyáján. A Déryné Színház művé­szeinek a hazai művelődési házak, kőszínházak nézőte­rein kívül tapsoltak Cseh­szlovákiában, a Szovjetunió­ban, a bécsi Collégium Hungaricumban és Jugo­szláviában is. Tárgyalások folynak a Román Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság hasonló rendeltetésű színházaival műsorcserékre. A Déryné az ország la­kosságának túlnyomó több­sége számára az egyetlen el­érhető színház. A műsorter­veknek ezért a klasszikusok bemutatásától, a vigoperák és a könnyűműfajú darabok előadásáig mindent nyújta­nia kell. Az 1966—67-es sze­zonban a színház 11 társula­ta 14 premiert tart. Hat al­kalommal olyan darabot mutatnak be, amely a ma­gyar színpadokon eddig még nem szerepelt. Első íz­ben tűzik műsorra Mikszáth; Málcsik, a nagyerejű című írásának színpadi változatát, Gressicker: VIII. Henrik hat felesége című Haupt- mann-díjas darabját. A jövő évadban újabb Shakespeare darabbal gaz­dagodik a Déryné Színház műsora, az Othellóval. Ezenkívül bemutatják Há­mori—Nádas—Szenes: Okéj mister Kovács című darab­ját, Camoletti—Mészöly: Leszállás Párizsban című művét, ősbemutatót tarta­nak Tóth Miklós Fejesek cí­mű mai témájú vígjátéká­ból. Műsorra kerül a Trisz­tán és Izolda, valamint a My Fair Lady című musical- comedy is. Szalai Vilmos végezetül bejelentette, hogy a színház elhunyt kiváló művészének, vezetőjének emlékére díjat alapítanak. A társulat 1 eg- szebben beszélő művészének első ízben ősszel adják át az „Ascher Oszkár emlék­díjat.” Szilágyi Szabolcs Rákos Sándor: Egyszerű szavak A z ember arra született, hogy kedvére dolgozzék, pihenjen; az ember arra született, hogy gyönyörködjék a gyerekekben; az ember arra született, hogy fölrepüljön, föl, a magasba; az ember arra született, hogy a halált a porba tapossa; az ember arra született, hogy végre már embermódra éljen; az ember arra született, hogy földön legyen boldog, ne égben! Négyszázezer magvar könyv Irodalmunk sokasodó kül­földi sikerei nyomán a Corvina Kiadóval NDK- beli terjesztésre 25 magyar könyvre kötöttek szerződést Lipcsében. A szóban forgó műveket — sokféle műfaji megoszlásban — együttesen mintegy 400 000 példány­számban veszi át az ottani könyvkereskedelem. ízelítőül néhány az érdekesebb szer­ződésekből: Kádár János válogatott beszédeinek má­sodik gyűjteményes köteté­re adott megrendelést a Dietz Verlag, s ugyanez a cég tárgyalásokat kezdemé­nyezett Kun Béláné emlék­iratainak Dietz-impresszum- mal kiadandó fordításáról. A klasszikus magyar iro­dalomból folytatván a Mik- száth-sorozatot az Aufbau Verlag a „Szent Péter eser­nyője” hetedik kiadásával együtt most megrendelte a „Különös házasság ’-ot. 1966. május 22. Sikerrel szerepelt Nyíregyházán a pécsi balett. A képen Handel Edit és Hetényi János H. J. felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom