Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

Budapestre érkezett a Singapore-i miniszterelnök A forradalmi munkás- paraszt kormány meghívá­sára Li Kuang-Ju, a Singa­pore-! Köztársaság minisz­terelnöke és felesége szom­baton délután néhány napos látogatásra Magyarországra érkezett. A miniszterelnök kíséretében Budapestre ér­kezett Sinnathamby Radzsa- ratnam külügyminiszter, Othman Vök szociális- és művelődésügyi miniszter, Francis Joachim d’Costa külügyi államtitkárhelyettes. A vendégeket ünnepélye­sen fogadták a Singapore-i és magyar zászlókkal díszí­tett Ferihegyi repülőtéren. Fogadásukra megjelent Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke és felesége, továbbá Péter János külügyminisz­ter, Veres József munkaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Sarlós István, Budapest Fő­város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, s a politikai élet több más ve­zető személyisége. Az ünnepélyes fogadtatás a díszőrség díszmenetével ért véget, majd rendőri díszmotorosok kíséretében a Singapore-i miniszterelnök s a többi vendégek szállá­sukra hajtattak. Szombaton Da Nanegban lezajlott Versenyzászló átadási ünnepség (Folytatás az 1. oldalról.) maga elképzelését megvaló­sítsa, szükséges, hogy az országban rend, nyugalom és béke legyen, s ez ná­lunk biztosítva van. Majd külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Ezt követően arról szólt, hogy a munkásosztály egy­re több árut vár a szocia­lista mezőgazdaságtól, s ezt biztosítani kötelessé­günk. Beszélt a tsz-ek ön­állóbb gazdálkodásának a fontosságáról, s bírálta azokat a téves nézeteket, amelyek az önálló gazdál­kodás ellen vannak. Arról van szó, hogy nem szabad mereven megkötni a tsz-ek gazdálkodását, azt akarjuk, hogy a vezetők a tagsággal egyetértve alapos meggon­dolt tervek alapján gazdál­kodjanak, mert nem mindegy mit, mennyiért termelünk. Itt kívánunk segíteni, na­gyobb önállóságot biztosíta­ni a termelőszövetkezetek­nek. Majd arról beszélt Ben- kei elvtárs, hogy mennyit fejlődött a naményi járás. De nem szabad megállni. Ehhez az szükséges, hogy a többi tsz-ek is elérjék a példásan gazdálkodók szín­vonalát, felzárkózzanak, s ők is hozzá tudjanak járul­ni az előrehaladáshoz. Szólt arról, hogy Szabolcs me­gye a harmadik ötéves terv­ben jelentősen tovább fej­lődik, különösen vonatkozik ez a könnyű és az élelmi­szer iparra. Ebben a me­gyében e két iparág fejlő­désének van meg a jó feltétele és alapja. Ezek után jó munkát, erőt és egészséget, további sike­reket kívánva átnyújtotta a kormány vándorzászlaját, a díszoklevelet és a vele já­ró 25 000 forintot Siket Gyu­lának, a szövetkezet elnöké­nek. Az elnök meleg szavakkal mondott köszönetét és tett ígéretet, hogy a kitüntetés kötelezi a naményi Vörös Csillag Tsz-t, s igyekeznek a jövőben is rászolgálni erre a megtisztelésre. Benkei András elvtárs ez­után Tóth Imrének, Kosa Sándornak, Sulyok József­nek, Bacsó Józsefnek, Zen- tai Gyulának és Siket Sán­dornak, „Kiváló termelő-! szövetkezeti tag” kitünteté-' seket nyújtott át. Bartha Sándor és Tóth Károly a földművelésügyi miniszter oklevelét kapta, jó mun­kájuk elismeréseként. A bensőséges ünnepség az úttörők műsorával ért véget. A kisvárdai Rákóczi Tsz kitüntetése A kisvárdai Rákóczi Ter­melőszövetkezet az országos termelési verseny III. kate­góriájában 4. helyezést ért el. A kormány az eredmé­nyek alapján a tsz-t „Ki­váló termelőszövetkezeti gazdaság” címmel tüntette ki. A vándorzászló átadá­sának ünnepségére a kis­várdai járási művelődési házban került sor szomba­ton. Az ünnepi közgyűlésen a vándorzászlót, a díszok­levelet és a vele járó 30 000 forint jutalmat Erdei Lász- lóné elvtársnő, az Országos Nőtanács elnöke adta át Juhász István tsz-elnöknek. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt 1966. május 22. helyet Kállai Sándor, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Nemes Imre, a megyei tanács vb. elnök- helyettese, Jakab Miklós, az MSZMP kisvárdai járási bi­zottságának első titkárá, dr. Rozgonyi József, a járási tanács vb elnöke. Nemes elvtárs megnyitó szavai után Erdei Lászlóné kö­szöntötte a kiváló ered­ményt elért termelőszövet­kezet tagságát és vezetőit. Elmondta, öröm mindany- nyiunk számára az, hogy az országos termelési verseny­ben több mint 3000 terme­lőszövetkezet vett részt, s a különböző kategóriákban 23 tsz nyert vándorzászlót, s öt a Szabolcs megyei ter­melőszövetkezetekbe került. Ezekből kettőt a kisvárdai ■ járás tsz-ei nyertek el. A továbbiakban arról szólt, hogy a kisvárdai Rá­kóczi Tsz vezetői: Juhász István elnök, Szendrei Mi­hály párttitkár és Luko- weiszky Alexander főagro- nómus, a brigádvezetők, szocialista brigádok, a szö­vetkezet valamennyi tagja közös erővel dolgoztak a sikerért. Burgonyából hol­danként tavaly 76 mázsás termést értek el, de hason­ló jók voltak az eredmé­nyek kenyérgabonából, egyéb szántóföldi növé­nyekből és az állattenyész­tésben is. Beszéde után a földmű­velésügyi miniszter megbí­zásából átnyújtotta a „Ki­váló termelőszövetkezeti tag” kitüntetéseket Banu Bélának, Nagy Jánosnak, Szeregnyi Sándornak, Szend­rei Mihálynak, Kocsis Pál­nak és Érsek Ferencnek. Oklevelet Kocsis Imréné és Kocsis András kapott. A tsz kiváló tagjait 5—500 forint jutalomba részesítet­ték. a „polgárháborún belüli polgárháború“ legvéresebb csatája Bombákat és rakétákat vetettek be a buddhista pagodák eden A mándoki Új Élet Tsz kitüntetése A mándoki Uj Élet Ter­melőszövetkezet az országos versenyben a IV. kategó­riában ért el szép sikert, negyedik lett. Szombaton délután a község művelő­dési házában a tsz-tagság je­lenlétében Klenczner András földművelésügyi miniszter- helyettes adta át a vándor­zászlót, az oklevelet és a 25 000 forint jutalmat. Az ünnepségen jelen volt dr. Gombás Sándor, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára, Gulyás Emil- né dr. a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Kovács István, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának vezetője, Lápok András, az MSZMP kisvárdai járási bizottságának titkára, Va­don Gábor elvtárs, a járási tanács vb. elnökhelyettese. Klenczner elvtárs ünnepi beszédében méltatta a tsz eredményeit. Szólt arról, hogy a tsz tagjainak hat esztendei munkája sűrűsö­dik a sikerekben. Ma már minden holdról 8000 forint jövedelmet nyernek, mely kétszerese az országos átlag­nak, a tagok keresete évi átlagban 12 000 forint fölött van. Hangsúlyozta, hogy amikor a tsz-ek alakultak, ilyen közösségeket képzel­tek el az emberek, mint amilyen a mándoki Űj Élet Tsz. Ez vonzó a fiatalok, a nők számára is. Arra, h’ogy ilyen termelőszövetkezetek legyenek, megvan mindenhol a mód és a lehetőség. A tsz-ek tagjainak munkájához a párt és a kormány hatha­tós támogatást adott és nyújt ezután is. A miniszterhelyettes a to­vábbiakban a mezőgazdaság ötéves tervben elért sikerei­ről, a problémákról szólt. Felhívta a tsz-tagság figyel­mét a termelés növelésére, az ezzel kapcsolatos felada­tokra, a munkák idejében való elvégzésére. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy a tsz a jövőben is kiváló eredményeket érjen el. Ezután Klenczner elvtárs „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetéseket adott át Balogh P. Lajosnak, Szabó Lajosnak, özvegy Galambos Sándornénak, Berecz Péter- nének, Tóth Imrének, Csuha Sándornak. Oklevelet kapott: Borbély Ferenc és Cs. Tóth István. Az ünnepség után a rész­vevők megtekintették a tsz gazdaságát. Saigon (MTI): Da Nangban szombaton hajnalban zajlott le „a pol­gárháborúban vívott külön polgárhábarú” legvéresebb csatája: Ky tábornok ejtőer­nyősei vadászbombázó gé­pek támogatásával négyórás elkeseredett küzdelemben el­foglalták a felkelők kezén lévő Tan Ninh-pagodát. A város két másik pa­godája továbbra is a kormányellenes katona­ság és a buddhisták ke­zén van. A nyugati hírügynökségek tudósítóinak jelentése sze­rint a harc szombaton haj­nali négy órakor kezdődött: ezúttal a kormánycsapatok a géppuskák és a tankok után repülőgépeket is bevetettek, amelyek bombázták, rakétá­val lőtték és géppuskázták a buddhisták szent épületét. A Tan Ninh-pagoda reggel nyolc órakor került a kor­mánycsapatok kezére: az ej­tőernyősöknek egyenként kellett kifüstölniök a pago­dát védelmező katonákat és polgári személyeket védelmi állásaikból. A harcban egy buddhista bonc életét vesztette: a tudósítók látták, sárga szafránba burkolt holt­testet a pagoda bejáratá­nál. A buddhista templom kö­zepén Ifatalmas vértócsa sö- tétlik, az épületet számos lövés érte. A boncok közöl­ték, hogy a harcok során még sokan meghaltak: holt­testük a pagodában fekszik. Magát az épületet a tenge­részgyalogosok szögesdróttal kerítették el, s átkutatják az összes helyiségeket. A kor­mánycsapatok mintegy hat­van katonát és negyven pol­gári ellenállót ejtettek fog- lyuL Míg Da Nangban folyt a harc, Saigonban megkez­dődött az újabb válság kirobbanása óta legjelen­tősebb buddhista tünte­tés. Több mint tízezren, fiatalok, férfiak és nők, gyerekek és öregek gyűltek össze a budd­hista Intézet körül és a földre ülve egynapos éhség- sztrájkba kezdtek. Magában a pagodában Tnich Thien Minh főpap vezetésével öt­száz buddhista pap és pap­nő meg nem határozott idő­re kezdett éhségsztrájkot. A tömeg csendben hallgatta a hangosbeszélőkön közvetített jelszavakat és a Da Nang­ból érkező jelentéseket: — „Amerikai tankok és fegy­verek ölik testvéreinket Da Nangban”... „A Ky-kormány- nak azonnal le kell mon­dania!” Szombaton helyi idő sze­rint délután ismét aknák rabbantak a Da Nang-i lé­gitámaszponton. Előző este a kormányellenes erők kö­zölték, hogy lőni fogják a támaszpontot, ha az ott ál­lomásozó amerikaiak nem kényszerítik a kormánycsa­patokat távozásra. Az újabb aknavető táma­dás után a támaszponton riadót rendeltek el és az amerikai légierő megkezd­te a vadászbombázógépek kivonását a veszélyeztetett repülőtérről — jelenti a Reuter. Hűéből Thich Tri Quang buddhista vezető újabb üzenetet intézett Johnson elnökhöz. A főpap fogadott több újságírót is és álta­luk lényegében közölte uta­sításait a saigoni buddhista intézettel, amely a szom­bati tüntetést megszervez­te. A fő jelszó most már a Ky-Thieu-kormány­zat azonnali megdön­tése. Tri Quang a márciusban kirobbant válság kezdete óta még egyszer sem követelte a kormány azonnali távo­zását, mindeddig azt han­goztatta, hogy az őszre ter­vezett választásokig a kor­mány helyén maradhat — Írja az AFP. Johnson és az emerikai vezetők állandó kapcsolat­ban vannak egymással és saigoni megbízottaikkal, gondosan figyelve a gyorsan változó helyzetet. Az ame­rikai kormány még nem találta időszerűnek, hogy akár katonai erővel, akár a szembenálló felek vala­melyikének támogatásával közbelépjen. Lehet, hogy a dél-vietnamiakra bízzák, rendezzék egymás között viszájukat, s majd a végén azzal állnak szóba, aki fe­lülmarad. A helyzet alaku­lását azonban nagy fi­gyelemmel kísérik, hogy megragadják az alkalmat, amikor, szükségesnek mu­tatkozik, hogy az Egyesült Államok befolyást gyako­roljon a harc kimenetelére. MOSZKVA A lenini Komszomol Köz­ponti Bizottságának szom­bati plénumán ismét Szer- gej Pavlovot választották a Központi Bizottság első tit­kárává. A Komszomol XV. kongresszusa délután befe­jezte munkáját. ROMA Tolloy olasz külkereske­delmi miniszter az Euro- peo-nak adott nyilatkozatá­ban első ízben közöl né­hány részletet a Szovjetu­nió és a FIAT megállapo­dásáról. A miniszter kö­zölte, hogy a Szovjetunió­ban létesítendő gyár 550 milliárd lírába (közel egy- milliárd dollár) kerül. En­nek több mint egyharma- dát Olaszország fedezi, mégpedig olyan formában, hogy négy éven át évi 50 milliárd lírát folyósít, ezen­kívül Olaszország 30 mil­liárd lirás kb. 50 millió dollár hitelt nyújt a Szov­jetuniónak olyan berende­zések beszerzésére, amit Olaszország nem tud szál­lítani. A Szovjetunió szin­tén 30 milliárd lírát fordit erre a célra, abból a 350 milliárdból, amit 6 ruhái be a gyár építésébe. HELSINKI A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának május 18—19-én megtartott plénumán elfogadtak egy felhívást, amely hangsú­lyozza, hogy Vietnamban tovább folynak az Egyesült Államok kormánya által megszervezett tömeggyilkos­ságok. A vietnami szeny- nyes háborút a világon mindenütt elítélik. Most* amikor országunkban az amerikai külügyminiszter látogatását várják, hangoz­zék fel Firinországban az erőteljes követelés: Békét Vietnamnak, biztosítsák Vi­etnam számára az Önren­delkezési jogot — mondja a felhívás. BUDAPEST Corneliu Manescu a Ro­mán Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere és fe­lesége Prágából hazatérő­ben Budapestre érkezett. Corneliu Manescu Péter Já­nos külügyminiszter vendé­geként a hét végét Magyar- országon tölti. Tadeusz Kostecki: Egy muái titka (Bűnügyi regény) 34. — Elveszett? — Golik nagyot nyelt, szemével hu­nyorított, arcán tompa ki­fejezés jelent meg. — Nem tudok róla, hogy valami... Nem... Ez biztosan valami tévedés. Amikor eljöttem minden ottmaradt. — Kezdte visszanyerni egyen­súlyát. — Igen... minden. Még a legkisebb csavar sem hiányzott. Lehet, hogy amikor én már nem Vol­tam ott, valaki... Nem tu­dom... Nem az én dolgom. De ne gondolják, hogy nem tudom, miről van szó. A kulcsokat átadtam az asszonynak és hogy mi tör­tént azután, azért nem én tartom a hátamat. Nincs ilyen paragrafus. — Tehát azt állítja, hogy nem hiányzik semmi? — Zaczek hangjában kevés maradt a korábbi energiá­ból. Fordította: Szilágyi Szabolcs — Megesküdhetek... Kü­lönben is, én... Rudzinska asszony igazol. Zaczek határozottan el­kedvetlenedett. Meditált egy kicsit, önfeledten szo­pogatta ceruzáját, azután rezignáltan mordult egyet: — Nincs több kérdésem. Egyelőre. Golik szabadon eltávo­zott. Nem volt alap a letar­tóztatására. De nem volt alapja bármiféle más óv­intézkedésnek sem. Az, hogy elmulasztotta beje­lentkezési kötelezettségét, nem határozott semmit a bűnügyben. Minden más gyanú megalapozatlan volt. — Szenzáció. — Kostrze- wa hangosan összecsapta a kemény iratborítókat. — Egy tucat van belőlük eb­ben a históriában. Zaczek idegesen rágta al­só ajkát. — Nem vallott színt. A kezdet kezdetétől fogva tudtam, hogy minden háj­jal megkent fickó ez. De a nyakam tenném rá, hogy fülig benne van az ügy­ben. Megismerjük mi őt előbb, vagy utóbb. — Igen — Kostrzewa kelletlen mozdulattal tette odább a táskáját — sok mindent meg kell ismer­nünk, de legalább egyet ismernénk meg végre úgy istenigazában. XXV. A csengő megnyomása teljesen hatástalan maradt. Csak egy pillanattal ké­sőbb látta meg az ablak­üveg élettelen sötétségét. A tisztelt villany telep újabb tréfája? Nem. A szomszéd házak ablakai teljes fény­nyel világítottak. Ügy lát­szik, valami helyi zárlat. El akart már menni. A jelentés megírásának nem volt egyáltalán értelme ilyen sötétségben. Mégsem ment el_ Ki tudja, nincs-e valami mélyebb jelentősége ennek az áramszünetnek? Ebben az ügyben nem volt hiány a kellemetlen meglepetések­ből. Szájához helyezte töl- cséralakura formált tenye­rét. — Hallóóó! — Több­ször meg kellett ismétel­nie a kiáltást, amig végre megcsikordult az ajtó. Fel­villant egy gyertya kézzel eltakart halvány lángja. Egy j ólmegtermett lány csoszogva közeledett a ka­puhoz. — Ki az má meg? — a fény Kostrzewa arcára esett. — Ja, maga az... Ná­lunk ugyanis elromlott a villany — nyitni kezdte a reteszt — és az egész ház­ban olyan sötét van, mint a pokolban. — Régen aludt el a vil­lany? — Most már meglesz... Jött egy illető és felmászott az oszlopra, de mit érünk vele. Ahogy nem volt, úgy nincs most sem. De lehet, hogy még jobban elrontot­ta. Ki tudja az ilyenről... Ügy szeretik ezek mind a munkát, mint kecske a kést. Felment az oszlopra és nem tudta megjavítani? Ez érdekes lehet — Azelőtt sem volt vil­lany? — Ügy érti, hogy mielőtt ez hozzábabrált a vezeték­hez? — Igen. — Ki a frász tudja? — Végre kinyitotta a kaput. — Még világos nappal volt, nem gyújtotta meg hát senki sem. Mi a csu­dának is? Kostrzewa emlékezetébe idézte a konyha berendezé­sét. — A rezsót sem kapcsol­ta be? — Azt, amit a főzésnél használunk? — Azt. Elgondolkodott egy pil­lanatig. — Ügy is van, bekap­csoltam. Már délután. Azt az újat, amit ma vett az asszonyom. Ugyanis a ré­gi a szemétbe került. Az este valahogy kirepült a fejemből, hogy ki kell kap­csolni, reggel meg csüpa bűz és füst volt az egész konyha. Az ember nem ért az ilyen masinákhoz. Nálunk nincs, aki ilyet látott vol­na, vagy tudná, hogy kell vele bánni. Ötven kilomé­terre a legközelebbi állo­mástól! Sőt... — Melegített? (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom