Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-22 / 120. szám
A beteljesülő remények földje írta: Jurij Iinickij, az Ukrajnai Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bizottságának első titkára A közelmúltban tüntették ki a Szovjetunió Le- min-rendjével a Kárpátontúli Terület — testvér megyénk — pártbizottságának első titkárát, Iinickij elvtársat. Ez alkalomból kértük és közreadjuk az alábbi cikket. Harminchat évvel ezelőtt Anna Seghers, a híres német antifasiszta írónő ezt írta: „Adjatok a Kárpátontúli Terület éhségtől kínzott és rabszolgasorsban tartott dolgozóinak szabadságot, szabadítsátok fel őket a íöldesurak igája alól, akkor ők ezt a hegyvidéket virágos kertté változtatják...” A Kárpátontúli Terület az idén ünnepli a szovjet hatalom fennállásának 21. évfordulóját összegezve a szocializmus csillaga alatt leélt évek tapasztalatait, el lehet mondani, hogy az írónő kívánsága és jóslata valóra vált Milyen ma a Kárpátontúli Terület, — amelyik egyike Szovjet-Ukrajna 25 területének? A szovjet hatalom évei alatt a terület népgazdaságának a fejlesztésére 600 millió rubelt ruháztak be, á teljes termelés volumene összehasonlítva a háború utáni első évvel 11-szeresé- re emelkedett, a teljesítő képessége pedig majdnem négyszeresére nőtt, a munkások száma pedig több mint háromszorosra tehető. A szovjet hatalom első tízéves tervének a befejezésére felújítottak és megépítettek kevés híján 200 vállalatot. A Kártpátontúli Területet sokan a „zöld arany övezetének” nevezik. És ebben van is sok igazság. Kárpát- Ukrajna területe pontosan 12,8 ezer négyzetkilométer, és négyötöd része erdővel fedett hegység. Hatalmas tölgyesek, „szmereke” (kárpáti fenyő) gyertyán és sok más igen értékes fafajta található itt. A fakitermelő helyek közelében hatalmas fafeldolgozó üzemek jöttek létre: 16 famegmunkáló kombinát, 13 fakémiai és bútorgyár. Ezek közül a legnagyobbak a szval- jánszkiji, a mukacsevszkiji és a beregovszkiji bútorkombinátok (megjegyzendő, hogy ezek az utóbbi években óriásit fejlődtek) és évente több mint 20 millió rubel értékű bútort adnak a népgazdaságnak. Szeretnék még egy adattal szolgálni: az utóbbi nyolc év folyamán a bútoripar termelése négyszeresére nőtt. Hogyan hasznosítják a mélyen fekvő síkságokat, völgyeket, amelyek a Kárpátontúli Terület ötödik részét teszik ki? Hatvanezer hektárnyi területen a kolhozok és szovhozok gyümölcsös és szőlőtáblái terülnek el, A szőlőgazdaságokban 150 szőlőfajtát termesztenek, többek között olyan értékes fajtákat, mint a „traminer”, „olasz riz- ling”, „furmint”, „zöldszil- váni”, „alikant buse”, „leányka”, „muskotály” és mások. A márkás kárpátontúli borokat ismerik messze a Szovjetunió határain túl is: 12 nemzetközi kitüntetés az, — amelyeket a szovjet borok a különböző országokban rendezett kiállításon és borversenyeken nyertek — ami a kárpátaljai bortermelők fáradságos munkáját dicséri. A gyümölcsösök és szőlők termékei mellett még mintegy 40 százalékát adják a termelvényeknek a növénytermesztés más ágazatai. A közeli ötéves tervben a gyümölcsösök és szőlészetek területe 100 ezer hektárral fog emelkedni. Ebben a zöld tengerben terül el és díszük kertészeink és mindnyájunk kedvence, a „Barátság kert”, melyet a határ mentén a testvéri Magyarország és Kárpát- Ukrajna gyümölcstermesztői közös erőfeszítéssel hoztak létre. Mezőgazdasági művelésre használt föld Kárpátalján kevés van — körülbelül 500 ezer hektár, — a szántóterület pedig háromszor kevesebb. 166 termelőszövetkezeti csoport és speciális rendeltetésű szovhoz működik a területen, (rendelkezésükre áll 1800 traktor, több mint 500 kombájn, 1500 gépkocsi és más technika), figyelembe véve adottságaikat, elért eredményeik igen szépek. A szántóterület minden 100 hektárján a múlt évben — figyelembe véve az időjárás szeszélyes, kellemetlen voltát — 37,4 mázsa húst, 217 mázsa tejet állítottak elő. Az egyes gazdaságok a szántóterület minden egyes hektárjáról betakarítottak 35 mázsa szemes takarmányt 60—70 mázsa kukoricát. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy több mint 100 közös gazdaság évente 200 ezertől félmillió rubeles eredményt ér el, hogy a kolhozisták pénzjövedelme az utóbbi ötéves tervben majdnem megnégyszereződött, a szövetkezetek oszthatatlan alapja pedig több mint hatszorosára nőtt. akkor világossá válik, hogy milyen ütemben halad előre a Kárpátontúli Terület mezőgazdasága, melyet két évtizeddel ezelőtt úgy tartottak számon, mint Európa legelmaradottabb mező- gazdasági kultúrájú vidékét... Volt idő, amikor a Kárpátontúli Terület lakosságának a fele írástudatlan volt, (öt gimnázium és 15 városi iskola működött). Ma 768 iskolája van a területnek, ahol ukrán, orosz, magyar és román nyelven mintegy 200 ezer gyerek tanul. Az Uzsgorodi Állami Egyetemen — amelyik nemrég ünnepelte fennállásának a huszadik évfordulóját, — 14 nemzetiségnek hét és fél ezer hallgatója nyer kiképzést A Kárpátontúli Terület életének csak néhány oldalát érintettem, nem beszéltem arról az ezerarcú változásról, melyet a mi dolgozóink elértek a szovjet hatalom évei alatt. Nem beszéltem például bővebben arról, hogy a városokban és a falvakban 900 körül van a száma az állandóan működő gyógyintézeteknek, 533 klub és 2000 könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. Nem szóltam arról sem, hogy 21 üdülője van a területnek, amelynek a felszerelése magába foglalja a legmodernebb gyógyítási eszközöket, és amelyekben évente több mint 30 ezer ember pihen... És nem tudtam beszélni még sok egyébről. De úgy gondolom, hogy az elmondottakból világosan el lehet képzelni, hogy milyen ma a szovjet Kárpát-Ukrajna. Fordította: Sigér Imre i| K I S J Ó: (Vltáqözőu A ballagásokkal kezdődött, a vizsgákkal folytatódott és évzáró ünnepélyek közeledvén, a fejlemények aggasztók némiképp. Attól tartok, hogy a rózsaberek ki akar túrni a lakásból. Elsőnek Jenő kislánya, Flórika hozott egy óriási bukétát, és feleségem tele rakott virággal valamennyi vázát. Másnap szomszédunk, a szemközti iskola népszerű Mária nénije lepett meg bennünket egy kosárra valóval. Osztályfőnök és hozta Dombrádiéknak, mert náluk szokott televíziót nézni, Fo- doréknák, mert az csinálja meg a villanyt, ha kivág a biztosítsék és nekünk csak úgy barátságból. Erzsi néniéknél ugyanis kicsi a lakás, nagy a család és vagy a virág, vagy a gyerek, hát inkább a virágot ajándékozza el és a gyerekeit tartja meg. így lett tele az üvegkancsó, a mázas kancsó, a zománcos kancsó. Egyidejűleg jött Boriska Verőcéről, ő ott tanít, tenger mezei virágot hozott, feleségem telerakta az asztalomat, az ő asztalát, a konyha asztalát, a szekrények tetejét, jutott a kék vájlingba, a mosófazékba és a maradék 'a kádban várja további sorsát. Ahogy az este éppen tanakodunk, vajon kinek kéne elajándékozni a gyönyörű kiállítást, beállít újpesti sógorom, a felesége és a kislánya, Ditke. Egész öböl rózsánál. Hatemeletes bérházban laknak. Másnap reggel az udvari oldalon, ahova a többi negyven ablakkal ablakuk nyílik, méteres betűkből jelent meg ismeretlen tettes vallomása: SZERETLEK! Méteres betűkből — piros rózsákból kirakva... Négy ház közös udvara az udvar, hatalmas négyszög és vagy százötven ablak néz le rá. Pillanatok alatt tele volt mind a százötven álmos, kócos női fejekkel: — Ki szeret? Kit szeret? — kérdezte a négyszer hat emelet. Huszonnégy óráig tartott a találgatás. Másnap reggelre alatta — csupa fehér rózsából — megjelent a címzett neve: ED1TKE! Fehérebb lett Ditke, mint a rózsa, a mama azonban Összehangoltan épül a déli ipartelep Beszélgetés a két éve alakult megyei koordinációs bizottság munkáiázól Két éve alakult meg a megyei koordinációs bizottság Szabolcs-Szatmárban azzal a céllal, hogy az egy településen belüli beruházások összehangolását segítse a gazdaságosság és a befektetett összegek hatékonyságának fokozására. Szerencsés időpontban hívták életre a bizottságot, hiszen a második ötéves tervből még másfél év volt hátra, alkalom nyílt kellő tapasztalatok szerzésére, melyeket az új tervidőszakban már kamatoztatni tudunk — halljuk most Kocsis Lászlótól, a koordinációs bizottság egyik tagjától. Milyen konkrét feladatokra irányították a figyelmet? — Egyebek között arra, hogy az új ipari üzemek egymás mellé, vagy egymáshoz közel települjenek, így a nélkülözhetetlen közművesítést gazdaságosan, üzemenként pedig olcsóbban lehet elvégezni. Ezenkívül több telepítési kérdést vettünk napirendre eddigi 30 ülésünkön és fontos műszaki. gazdasági, pénzügyi vonatkozású ügyben is segítettünk a célravezető út megtalálásáig. Csak néhány érdekesebbet említsünk meg. A TÜZÉP és a Göngyölegellátó Vállalat új telephelyét úgy sikerült meghatározni, hogy mindkét fél előnyös helyzetbe kerül. A VAGÉP és a Közúti Üzemi Vállalat jövőbeli telephelyét úgy alakítják ki az ipari gyűjtőterületen, hogy költségmegosztással közösen' építhetik meg a közművet. Ugyanakkor megakadályoztuk a Baromfibegyűjtő Vállalat jelenlegi, Bethlen utcai telepének további, részleges bővítését a konzervgyár és a TITÁSZ közötti területen. Miközben teljesen új helyet javasoltunk a begyűjtő vállalatnak, meg akartuk — és akarjuk — teremteni a lehetőséget az említett másik két vállalat indokolt terjeszkedéséhez. Ügy tudjuk, a déli ipartelep sok gondot okozott a koordinácios bizottságnak is. Van-e előrehaladás? — Sikerült a különböző érdekeket közös nevezőre hozni. A harmadik 5 éves terv végén épülő bútorgyár és a hullámdobozüzem a 4-es főút mentén, míg a megyei építőipari vállalat telephelye és a cementrelé megőrizte nyugalmát: — Kislányom, az ilyesmit el kell viselni... Mindenesetre hordd föl onnét, minél gyorsabban, annál jobb. Égő fülcimpákkal ment le az ünnepelt és kapkodta össze a rettentő méretű vallomás betűit. Háromszor fordult, amíg nyersanyaga fönt volt. Most aztán izga- lomyial várja a százötven ablak, hogy mikor jelenik meg az aláírás ... A rózsát, amit hoztak, hat kilóra becsülöm, s minden eddiginél súlyosabb gond foglalkoztat. Ma délben arra lettünk figyelmesek, hogy az ablak alatt méhek köröznek. Alighanem előőrsök. Nem tudom, a szedett virág érdekli-e a mézgyűjtő szaktársakat, de most már csak az hiányzik, hogy rétnek véljék a negyedik emeletet és társbérlőül költözzék be hozzánk egy szorgos méhcsalád. — mint rokonprofil — a Nagykállói úton lesz. Ha fáradtságosán is, 'de sikerült meghatározni a kenyérgyárat, a malmot, a terményraktárakat és más létesítményeket magában foglaló élelmiszerkombinát helyét is. Az ÉM illetékesei a déli iparterületnek a vasúti sorompón túli részére tervezték a komplexumot. Bizottságunk ezzel szemben a sorompón inneni, a városhoz közel eső részt javasolta, tekintettel a lakosság gyorsabb ellátására. Végül a mi javaslatunkat fogadták el, melynek révén lényegesen olcsóbban is épülhet majd fel az élelmiszerkombinát. Ezenkívül eldőlt a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat jövőben megépítendő telephelyének a sorsa: a gumigyártól délre lévő terület lesz majd az új otthona. Jelenlegi helyére új, 20 tantermes ipari- tanuló-iskolát tervezünk. Egyik fiatal üzemünk, az üvegtechnikai gyár pedig a gumigyárral szemben lévő területen kap végleges elhelyezést. Megközelítő számítások szerint két év alatt az érdekek összehangolása révén közel 20 milliós megtakarítás elérésére nyitott lehetőséget a koordinációs bizottság. Tervek, elképzelések a jövőre? — Tovább fejlesztjük azt a jó gyakorlatot, hogy a koordinációs bizottság már a beruházások gazdasági előkészítésének időszakában munkához lát, keresi az olcsóbb és jobb lehetőségeket. Tervezzük a visszameMinden vállalat „magánügye”, miként gondoskodik a munkafegyelem megtartásáról, a társadalmi tulajdon védelméről. Viszont nagyon sok függ attól, milyen hatással van a belső ellenőrzés a közvetlen termelésre. Példa erre a VAGÉP Vállalat, ahol az utóbbi időben az eredmények' javulásához nagyban hozzájárult a belső ellenőrök ébersége: a legapróbb szabálytalanságot, munkafegyelem sértést is feltárják s gyorsan intézkednek annak megszüntetéséről, adott esetben a felelősség megállapításáról. Mert jóllehet, a belső ellenőrzés alatt legtöbb helyen a bizonylati rendszer követelményeinek a megtartását értik, sok múlik a rugalmasságon is. A hiányosságok palástolása, „fektetése” csak mélyíti a problémákat. Az egyébként jó dolgozó vállalatoknál is tapasztalni, hogy nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a belső ellenőrök munkájának. Megtörténik például, hogy a belső ellenőr huzamosabb távollétében nem gondoskodnak helyettesítőről, vagy a kedvezőbb esetben plusz feladatként porciózzák ki ezt a tevékenységet hozzá nem értő dolgozóra. Sokhelyütt tapasztalni hosszadalmas, bürokratikus ügyintézést is. Ilyen „lassító műveletre” bukkantak nemrég a Nyíregyházi Cipőgyárban, ahol — a főkönyvelő, a főmérnök közbeiktatásával — jóval nőleges koordinációt, ami azt jelenti, hogy már meglévő üzemek adottságait egyeztetjük, feltárjuk a kihasználatlan szociális, kommunális létesítményeket. Ne legyen például két közel lévő üzemben indokolatlanul nagy művelődési terem, és más helyiség. Ezekben óvodát, bölcsődét lehessen kialakítani. Reméljük, sikerül elérni, hogy a bizottság a jövőben nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági beruházások, telepítések koordinálásában is részt vesz. Szabolcsban ennek különös jelentősége van. Munkánk megkönnyítését szolgálná, ha alapot képezhetnénk a különböző létesítmények megelőlegezésére. Például egy adott helyen három különböző időben épül meg 2—3 üzem, a közművet pedig egyszerre észszerű elkészíteni. Ezért a legkésőbb megvalósítandó létesítményhez is ebből az alapból előlegeznénk a közmű egy részét Azt is tapasztalatainkra alapozzuk, hogy mielőbb előtérbe kell helyezni az anyagi érdekeltséget a koordinálásnál: ezzel a tanácsokat éppúgy, mint a vállalatokat ösztönözni lehet az olcsóbb, gazdaságosabb beruházásokra, még jobb együttműködésre. Ezek mellett keresni kívánjuk a megyék közötti koordináció lehetőségeit, amely népgazdasági szinten is rendkívül előnyös, kedvező. A megyei koordinációs bizottság hatásköre biztosíték arra, hogy a jövőben rugalmasan, de a lehető leggazdaságosabban valósuljanak meg értékes létesítményeink. nyolc napon túl jutott el az észlelt hiányosság írásos bizonyítéka az érintett dolgozóhoz. Végül megnyugtató intézkedés történik ezekben az esetekben, de sokkal helyesebb volna az egyszerűbb és főleg a gyorsabb intézkedés. Mert, ha már nem sikerült megelőzni a keletkező bajokat, legalább úgy sizolgálja a nevelést a belső ellenőrzés munkája, hogy időben kellő nyilvánosságot biztosítsanak a figyelmeztetésnek, a fegyelmezésnek. Abból a szempontból pedig már egyáltalán nem „magánügye” a vállalatnak az ellenőrzés, hogy a felfedett hiányosságokról a felügyeleti szervnek rendszeresen be kell számolni, a megtett intézkedésekkel együtt. Sajnos, ezt rendszeresen elmulasztják az üzemek, a vállalatok, melynek révén a számonkérés is szinte lehetetlenné válik. Érezhetően fokozódik már most a termelőegységek önállósága. Félő, hogy ha a belső ellenőrzés elmarad a fejlődésben, nem párosul kellő felelősség ehhez a cselekvési önállósághoz. Pedig a kettő egymás nélkül elképzelhetetlen. (as) MEGjEGYZÉS „Magánügy“ — kapun belül 1966. május 22.
