Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-04 / 80. szám

Czinege Lajos honvédelmi miniszter ünnepi beszéde a rádióban és televízióban

hazánk minden állampolgárának gondolkodását és érzésvilágát a proletár nemzetköziséggel párosult szocialista hazafiság, a szocialista erkölcs, a haladásért érzett felelősségtudat és áldozatkészség nagy eszméi

Czinege Lajos az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából beszédet mondott a rádióban és a televízióban. Az alábbiakban közöljük elhangzott beszédét.

Kedves hallgatóim!

Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepe, felszabadulásunk 21. évfordulójának előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a forradalmi munkás—paraszt

kormány üdvözletét tolmácsolom önöknek és szocialista hazánk minden állampolgárának — mondotta bevezetőben Czinege Lajos.

Az ünnepi évfordulóit mély tisztelettel adózunk a’ szovjet népnek, amely a legnagyobb áldozatot hozta szabadságunkért. Hálával gondolunk mindazokra, akik felszabadulásunkért harcoltak. Szivünkben őrizzük a szovjet, román, bolgár, jugoszláv népek fiainak emlékét, akik hazánk földjén életüket adták népünk és az emberiség boldogabb holnapjáért

— Kegyelettel emlékesünk népünk legjobbjaira, akik történelmünk során hősökként küzdöttek nemzeti függetlenségünkért, az

A Tanácsköztársaságot az akkor még túlerőben lévő ellenség vérbe fojtotta. De nem tudta megtörni a nép ügyéért harcolók hitét és elszántságát akiknek nagy és igaz eszménk adott erőt. kitartást a küzdelemhez a legkegyetlenebb elnyomás idején. Ennek az eszmének jegyében bontottak harci lobogót a magyar nép tömegei 1945 április 4-e után is. A kipróbált, harcokban edzett kommunisták, hazafiak mellé a forradalom újabb katonái, párttagok és párton kívüliek milliós tömegei sorakoztak fel.

Az egymással szövetkezett nemzetközi és magyar reakció megpróbálta útját állni a szabaddá vált nép felemelkedésének. Hazug jelszavakkal, fenyegetéssel, gazdasági kártevéssel, politikai összeesküvéssel igyekezett megakadályozni, hogy a nép maga irányítsa sorsát és valóra váltsa célkitűzéseit Azok, akik a hitleri fasizmus szolgálatában majdnem a teljes pusztulásba sodorták a nemzetet azt jósolgatták, hogy nélkülük egy emberöltő alatt sem áll talpra az ország. Rossz jósoknak bizonyultak. Nem számoltak a felszabadult nép tehetségével, áldozatvállalásával, ha. zaszeretetével és azzal a történelmi ténnyel, hogy a magyar nép önzetlen barátokra, szövetségesekre lelt.

A szabaddá vált nemzet parancsolt itt új rendít. Szétverte a sötét múltat visszavágyó, a nép ügye ellen támadó tőkés-földesúri reakció erőit Megteremtette a dolgozó emberek igaz hazáját, a nép államát, amely nemcsak otthont, kenyeret s a szellem napvilágát, hanem önön sorsa alakításának jogát, s módját adta minden fiának, aki becsülettel vál'alta, hogy egyéni sorsát összeköti a nemzetével, a társadalmi haladás ügyével — mondotta Czinege Lajos, majd gazdasági sikereinkről szólva kijelentette, hogy fejlődésünk eredményei állják az összehasonlítást a megközelítőleg azonos, sőt sok szempontból a miénknél jobb feltételekkel rendelkező országokkal is. Hangsúlyozta. hogy a szabadság és a szocializmus éltető le-' vegőjében felvirágzott á tudomány és a kultúra; mely egész népünk kincsévé vált. Hazánkban a lakosságnak nagyobb százaléka vesz részt a'ap-, közép- és felsőfokú oktatásban mint rvéldául Nvugat- Németországban. Angliában; vagy Olaszországban.

osztályelnyomás megszüntetéséért, társadalmi felemelkedésünkért.

A tavasz, a megújulás évszaka méltán lett hazánk történetében a nagy sorsfordulók jelképe. 1848 és 1919 hősi küzdelmei után 1945 tavasza, — amikor a történelem leggonoszabb hatalma megsemmisü't —, számunkra egyszerre jelentette a német fasiszta rabságból való szabadulást, és annak lehetőségét, hogy megszüntessük hazánkban a tőkésföldesúri rendszert, s megvalósítsuk népünk vágyát, amiért legjobbjaink annyit áldoztak: a szabad, független szocialista Magyaror- ezágot

A magyar népnek, melyet az idegen hódítók és saját urai évszázadokoa át kegyetlenül elnyomtak, rém volt ismeretlen a kizsákmányoltak harcát vezérlő eszme, a marxizmus—leniniz- mus. Az idegen érdekekért rabióháborúba kényszerített magyar munkások és parasztok, a dolgozók tízezrei ragadtak fegyvert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején, annak védelmében. 1919 tavaszán pe. dig népünk elsőként követte a Lenin vezette orosz, nép példáját, amikor a kommunisták vezetésével hazánkban is munkás—paraszt hatalmat teremtett.

Elismert tény, hogy dolgozóink orvosi ellátása, államunk nyugdíj, betegse- gélyző, anya- és gyermek- védelmi rendszere lényege-, sen jobb, mint sok fejlett tőkés országban. S az is tudott, hogy az élelmiszerfo- gyasztás tekintetében a világranglista előkelő helyét foglaljuk el.

Czinege Lajos miután hangsúlyozta, hogy országunk gyarapodásával, a néphatalom erősödésével párhuzamosan növekedett hazánk nemzetközi tekintélye is, hálával emlékezett meg igaz barátunkról és szövetségesünkről, a Szovjetunióról, amely azon túl, hogy vérével váltotta meg szabadságunkat, nagy segítséget nyújtott új állami, társadalmi rendünk kialakításához. Elismeréssel szólt az SZKP XXIII. kongresz- szusáról. majd tolmácsolta

a magyar kommunisták, egész népünk testvéri, forró üdvözletét a Szovjetunió Kommunista Pártja XX11I kongresszusának. Szívből kívánjuk, hogy a szovjet nép váltsa valóra a kommunizmus építésének a kongresszuson megfogalmazott lelkesítő célkitűzéseit, amelyek nemcsak önmaga további felemi ekedését, hanem az egész emberiség békéjét, az egyetemes társadalmi haladást is szolgálják — mondotta.

Köszönetét mondott a testvéri szocialista népeknek a nehéz időkben nyújtott önzetlen, elvtársi, testvéri támogatásért és hangsúlyozta, hogy a szocialista országok barátsága és együttműködése olyan erőforrás, amely sikereinknek mindig nélkülözhetetlen fel. tétele vplt és marad.

Czinege Lajos a továb-. b iák ban kiemelte, hogy a 21 év történemi eredményei jó alapul szolgálnak ahhoz, hogy népünk javára, országunk gazdagságának növelésére síkénél oldjuk meg az előttünk álló,

— semmivel sem kevesebb kitartást és munkát kívánó

— feladatokat Egy nemzetnek, amely nem csupán létezni akar, hanem mindig többre törekszik, mégpedig a szó legnemesebb értelmében, jó szándékkal, s harccal küzdi magát előre, mindig meg kell találnia a feladatok láncából azt, amely az adott helyzetben a legjobban szolgálja a fejlődést.

A párt vezetésével eddig is helyesein határoztuk meg céljainkat és erőnket ezek megvalósítására összpontosítottuk.

Most, amikor leraktuk a szocializmus alapjait és az a nagyszerű cél áll előttünk, hogy nemzetünk alkotó erőit összefogva befejezzük hazánkban a szocializmus teljes felépítésének nagy művét, a kommunisták és egész társadalmunk életében kimagaslóan fontos esemény lesz az ősszel sorra kerülő IX. pártkongresz- szus, amely felméri a megtett út eredményeit, vizsgálat alá veszi életünk és munkánk minden lényeges kérdését és meghatározza további legfontosabb feladatainkat.

Fejlődésünk jelen szakaszában a szocialista építőmunka döntő láncszeme: gazdasági tevékenységünk tökéletesítése.

Törekvésünk

az életszínvonal növelése

Biz nem egyszerűen csak a termelés fokozását, a tér. melés gazdasági, műszaki alapjainak növelését jelenti. Minőségi változásra törekszünk, melynek feltételei adottak. Egészségesen gyarapodó népgazdaságunk ma már sokkal több lehetőséget rejt magában mint amennyit a jelenleg alkalmazott állami gazdasági vezetési rendszerrel hasznosíthatunk. Van tehetséges munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk. Munkájukat segiti a mind nagyobb alkotásokra képes értelmiség.

Fejlődésünkhöz kedvező feltételeket nyújt a testvéri szocialista országokkal kialakult sokoldalú, s egyre szélesedő együttműködés.

Az adott lehetőségekre támaszkodva, a saját, valamint a nemzetközi gazdasági élet követelményei szerint kell alakítanunk a gazdasági építőmunka Irányításának új rendszerét. Szükséges, hogy ennek elvei és célkitűzései egyre inkább kifejezésre jussanak népgazdasági terveinkben.

Az a feladatunk, hogy olyan cikkeket termeljünk, amelyekre ténylegesen szükség van és amelyeknek termelése — adottságainkat figyelembe véve — a leggazdaságosabb. Ezzel kell biztosítanunk népünk jobb ellátását, termékeink versenyképességét a nemzetközi piacokon.

Intézkedéseket tettünk és teszünk, hogy fokozottabban érvényre jutassuk az egyéni és a kollektív érdekeltség elvét, úgy alakítsuk az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, hogy azok ebben az irányban hassanak, s ténylegesen az alacsonyabb termelési költségekkel jobb minőségű munkát végző dolgozókat, vezetőket és termelőegységeket jutalmazzuk.

Nagyobb hatáskört kell biztosítani és ezzel párhuzamosan fokozottabb felelősséget kell viselniük az üzemek, vállalatok vezetőinek, illetve egész kollektívájának.

A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részének elosztásánál is ösztönzőbb és igazságosabb felhasználásra törekszünk. Biztosítani kell, hogy az életszínvonal emelkedése az eddigi nagyarányú közvetett juttatások helyett mindinkább a reálbérek növekedésében jusson kifejezésre.

Azok a feladatok, amelyeknek megvalósításán ez évi tervünk alapján dolgozunk, már jórészt ezeket a célkitűzéseket szolgálják, Mindenütt öntevékenyen törekedni kell a jelenleg is meglévő lehetőségeink, a rejtett tartalékok feltárására és hasznosítására, az önköltség, a selejt csökkentésére, a takarékosság, a termelékenység, a gazdaságosság növelésére, népgazdasági

tervünk minden célkitűzésének megvalósítására.

Amikor gazdasági tevékenységünk eredményessebbé tételét állítjuk munkánk homlokterébe, ugyanakkor világosan látjuk, hogy ennek fontos feltétele az egész nemzet kulturális színvonalának további emelése.. Következetesen dolgozunk, hogy a műveltség a tudomány és a kultúra kapui még szélesebbre táruljanak az alkotó ember, társadalmunk minden tagja előtt.

Teljes joggal mondjuk, hogy a szocialista tudat mindinkább uralkodóvá válik társadalmunkban és testet ölt a mindennapi munka nagyszerű eredményeiben. De azt is látjuk, hogy a kapitalista környezet és a letűnt korszak gondolkodásának maradványa* még nem lebecsülendő hatással vannak társadalmunk egyes csoportjaira.

Ezért még következetesebben kell munkálkodni, hogy

hassák át.

Egész társadalmunk feladatának tekintjük n fiatalság nevelését, hogy méltó folytatója legyen a felnőtt nemzedék sikerekben gazdag országépitő munkájának.

Erőnk és igazunk tudatában, a nép akaratát megtestesítő államunk egész tevékenységét a szocialista humanizmus hatja át. Vannak egyesek — határainkon belül és kívül — akik ez valamiféle gyengeségn. vagy ahogy ők mondják — liberalizmusnak fogják fel. Tévednek! — Államunk a törvény szigorával láp fel mindazokkal szemben, akik tudatosan ártani akarnak népünknek.

Czinege Lajos miután hangsúlyozta, hogy gyorsabb előrehaladásunk jól szolgálja nemzetközi osztálykötelezettségeinket és hogy eredményeinkkel tovább gyarapítjuk a szocialista világrendszer erejét, gazdasági hatalmát, így folytatta beszédét:

Á szocialista világrendszer legyőzhetetlen

Külpolitikánk hazánk közvéleménye előtt ismert és világos. Ennek a'apját világnézetünk, társadalmi hovatartozásunk, céljaink és nemzeti érdekeink határozzák meg. Következetesen küzdünk a szocialista országok összeforrottságának erősítéséért, politikai, gazdasági súlyának és védelmi képességeinek további növeléséért. Támogatjuk a nemzeti felszabadulásért, a társadalmi haladásért küzdő erőket. Harcolunk a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés megvalósításáért, a világháború kirobbantásának elhárításáért

Mint a kizsákmányolás, a nemzeti és társadalmi elnyomás ellen, a haladásért vívott küzdelem katonái, következetesen hirdetjük a szocializmus eszméjét. Ez az eszme, amelyet alig száz éve még csak néhányan, rejtve, suttogva terjesztettek, ma az új világot formáló százmilliókat vezeti győzelemre. Földünkön van. nak ugyan még országok, ahol tüzzel-vassal pusztítják hirdetőit. Am ezrrel sem akadályozhatják meg terjedését, a szocializmus egyetemes győzelmét.

Ma már történelmi tény, hogy a nemzetközi reakció minden ellenállása, gazdasági zsarolása és fegyveres agressziója ellenére alig fél évszázad alatt az eszme valósággá lett. Kialakult, megerősödött és legyőzhetetlen- né vált a föld népességének egyharmadát magában foglaló szocialista világ- rendszer.

— Két évtized alatt darabjaira hullott az imperializmus gyarmati rendszere — hangsúlyozta Czinege Lajos, majd ezeket mondotta:

— A szocialista világ- rendszer fejlődésének üteme — bár országainak többsége a volt elnyomók bűnéből igen mélyről indult —, lényegesen gyorsabb a kapitalista világ fejlődésénél. 1961 és 1965 között a szocialista világrendszer Ipari termelése 43 százalékkal, a kapitalista rendszeré pedig csak 34 százalékkal növekedett. E gyors ütemű fejlődés eredménye, hogy a szocialista világ- rendszer, amely 1950-ben a világ ipari termelésének csupán 20 százalékát adta, ma már 38 százalékát állítja elő. A tőkés rend részesedése pedig ugyanezen idő alatt 74-ről 55 százalékra csökkent

Miután méltatta a Szovjetuniónak a tudomány és a technika terén elért sikereit kijelentette: Szertefoszlott az imperializmus atommonopóliumáról és katonai fölényéről szóló mítosz is, amelytől a

nemzetközi reakció régi hatalmának, egyeduralmának visszaállítását remélte.

Megváltoztak, s visszavonhatatlanul a szocializmus javára tolódtak el az erőviszonyok! A két világ- rendszer között széles fronton bontakozott ki a harc. Erőnk és igazunk tudatában ezt a harcot mi nem fegyverrel akarjuk eldönteni. Döntse el a küzdelmet az, hogy melyik társadalom fejlődik gyorsabban, melyik ad többet emberségből, jogból, a tudomány és kultúra kincseiből, melyik tudja az egész társadalmat, — nemcsak annak egy részét —, anyagi javakkal a történelmileg rövid idő alatt — magasabb fokon ellátni.

Czinege Lajos ezután megállapította, hogy a nemzetközi imperializmus — mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok — ma még megpróbál ellene szegülni a történelem menetének, a népek akaratának. Elítélte az Egyesült Államoknak a vietnami nép elleni személyes háborúját. Kijelentette, hogy népünk

mélységesen együttérez hős

vietnami testvéreinkkel. A világ népeivel összefogva, nők és férfiak, fiatalok és idősebbek milliói gyűléseken és munkahelyeken tiltakozó szavakkal és tettekkel támogatják a haladás, az emberi jog, a szabadság eszméit hősiesen védelmező vietnami népet.

Éberségük fokozására inti a békéért küzdő népeket az imperializmus sötét mesterkedése a világ más térségeiben is. Indonéziában a világ haladó közvéleményének tiltakozása ellenére üldözik és százezrével

gyilkolják a kommunistákat, a társadalmi haladás híveit. Afrikában és Ázsiában katonai puccsokkal próbálják saját embereiket

hatalomra juttatni. A latin-amerikai népekkel szemben a legdúrvább csendőrmódszerekkel lépnric fel.

Európa és a világ népeit jogosan aggasztja, hogy a nyugatnémet monopóliumok és militarista körök egyre

nagyobb aktivitást tanúsítanak, hogy a NATO-n belül, vagy azon kívül atomfegyverhez jutva, közelebb kerüljenek agresszív terveik megvalósításához.

Bár az imperializmus a világ számos térségében helyileg és időlegesen, tehát taktikailag támad, de már ez is azt bizonyítja, hogy történelmileg, tehát stratégiai értelemben védekezni kényszerül. Hiszen a legtöbb helyen, ahol ma az imperializmus leplezetten, vagy nyílt fegyveres agresz- szió útján támad, néhány esztendővel ezelőtt még szilárdnak látszó gyarmati uralom volt, ahol egy kormányzó — élet és halál uraként — néhány tengerészgyalogos zászlóaljjal érvényesíteni tudta a ki- zsákmányolók akaratát tíz- és százmilliók fölött.

Ezek az esztendők visszavonhatatlanul elmúltak! A történelem menetét az imperializmus már képtelen a saját javára fordítani. De annyi ereje még van, hogy egyes területeken, kihasználva a számára kedvező helyzeteket, — például azt, hogy az antiimperialista erők nem mindig egységesek, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban is vita van, — alattomosan támadjon és fájdalmat okozzon.

A haladás és béke erői, — köztük a mi népünk is —, nem nézhetik és nem is nézik tétlenül az ellenforradalom exportját. Következetesen támogatják mindazokat a népeket, amelyeknek léte, békéje és szabadsága ellen támad az imperialista fenevad.

ta kötelességét: a szocializmus, a béke ügyének védelmét — mondotta, majd így folytatta beszédét:

Űj feladataink megvalósításához szívből kívánok sok sikert a forradalmi harcokban edzett munkásosztályunknak; az új élet útjait járó parasztságunknak; a termelés, a tudomány és a kultúra frontján tevékenykedő értelmiségünknek; az anyáknak, akik a családi élet fő terhét viselik, s egyben aktív építői új hazánknak; a tanuló és dolgozó fiataloknak, akik holnap helyünkbe lépnek; fegyveres erőink tagjainak, kik éberen őrködnek nemzeti függetlenségünk, szocialista vívmányaink felett.

Mindnyájunk nevében a tisztelet és hála szavával köszöntőm forradalmi küzdelmeink veteránjait, s az építő munka már nyugalomba vonult harcosait, kiknek szívből kívánjuk, hogy még hosszú éveken át élvezzék társadalmunk megbecsülését és gondoskodását.

Hazánk valamennyi állampolgárának kívánok erőt, egészséget, magánéletükben sok boldogságot!

196«. április 4.

Élni tudtunk a szabadsággal

Fegyveres erőink nemes küldetése

Az utóvéd harcait vívó

nemzetközi reakció mesterkedései következtében a haladás és béke ügyét védelmező szocialista tábor kénytelen súlyos anyagi áldozatokat hozni védelmi képességeinek fokozására. A Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — olyan hatalmas katonai erővel rendelkeznek. amely

elriasztotta az agresszorokat attól, hogy egy minden eddiginél szörnyűbb pusztítást zúdítsanak a földünkre. Az emberiség bízhat benne: a szocialista országok a jövőben is mindent megtesznek, hogy visszatartsák a háború megszállottjait De az sem kétséges: ha az agresszor megpróbálná lángba borítani a világot, a szocializmus, a haladás, a szabadság erői megsemmisítő csapással válaszolnának.

Népünk joggal lehet büszke, hogy olyan fegyveres erővel rendelkezik, amely méltó társa a testvéri szocialista országok hadseregeinek. Nemzeti függetlenségünkért, szabad, szocialista hazánk és a nemzetközi haladás sorsáért, az emberiség boldog jövőjéért érzett felelősségtől áthatva, fegyveres erőink személyi állománya készen áll, hogy a testvéri szocialista hadseregekkel együtt teljesítse hazafias és internacionalis-