Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-04 / 80. szám
A jövendő fél évszázad és a szabolcsi tudomány Oj városnegyed épül Nyíregyházán. HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE. | 1945—1966 A szabolcsi kultúra számokban Szabolcs-Szatmár megye kulturális létének fejlődése, iskolahálózatunk bővülése, egyre szaporodó népművelési intézményeink, lakosságunk műveltségének, iskolázottságának növekedése egy-egy állomása annak a nagymérvű fejlődésnek, amely a felszabadulás óta eltelt több mint két évtized során végbement. ( Szakrendszerű okt»tás, körzetesítés____ Kulturális forradalmunk alapvető bázisai az isíkolák, a pedagógusok. A 878 osztályterem, amely 1945-ben az alsófokú oktatás rendelkezésére állt, a minimális szükségletet sem fedezte. Szabolcsban az osztálytermek számának növelését a szükségtantermek fokozatos megszüntetésével párhuzamosan kellett megoldani. Az utóbbi hat év során 473 osztályterem épült. Az idei tanévben az általános iskolai tantermek száma meghaladja a kétezret A másiK legfontosabb feladat az oktató-nevelőmunka személyi feltételeinek biztosítása volt. Az idei tanévben több mint 400 általános iskolában már négyezerkilencven pedagógus tanít, tehát több mint háromszor annyi, mint az 1936/37-es tanévben. Az idén az általános iskolák 97.9 százalékában bevezették a szakrendszerű oktatást. Az oktatási színvonal további emelkedését szolgálja az is, hogy a kis létszámú iskolák felsó tagozatos tanulóit körzeti iskolákba tömörítik. A körzeti iskoláktól távollakó tanulóknak Ujfehértón és Tyúkodon bentlakásos általános iskolai diákotthont létesítettek. Az általános iskolai napközi otthonok szervezése megyénkben 1953-ban kezdődött. A múlt évben 13 iskola, 19 napközis csoportot indított, s a napközis tanulók száma 787 fő volt I Uj felsőfokú tanintézmények Középiskoláink száma lassan megközelíti a harmincat, s a tanulók száma meghaladja a 12 ezret A középiskolák tanári karainak létszáma tíz év alatt kétszeresére növekedett. Különösen nagy jelentősége van a szatmári és bereg része»» felérő) kóláknak, mert a felszabadulás előtt ezen a területen egyáltalán nem volt középiskola. A felszabadplás előtt felsőfokú oktatási intézmény nem volt Szabolcsban — ma már három működik. Ezek elsősorban a megye szakemberellátásának megoldására hivatottak. A hallgatók száma az idei tanévben a nappali tagozaton 622. a levelező tagozaton 1247. Évről évre tovább nő megyénk lakosságának szakmai és műveltségi színvonala Míg 1949-ben 24 ezer 870 fő végezte el az általános iskola nyolc osztályát, 15 évvel később már 63 ezer 450-en. Az 1963-ban érettségizettek száma 10 ezer 950 volt, 1949-ben csupán hétezer. Egyetemet, főiskolát végzett 1949-ben 2226 volt a megyében, s ez a szám az elmúlt években már kétszeresére növekedett. 185 óvoda Megváltozott az óvodák jelentősége. Ezek az intézmények lehetővé tették, hogy mind több nő vegyen részt a termelő munkában a felszabadulás előtti óvodák ugyanis csak félnapos foglalkozást nyújtottak. Jelenleg megyénkben 183 tanácsi kezelésű és két üzemi óvoda működik, százhárommal több, mint 1952- ben. Modem jövendőmondók műhelyébe látogattunk el. Színhely a város széle, impozáns épület, kutatószobák, sokféle műszer, fehér köpenyes kutatók. A Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet pazarul felszerelt laboratóriumában nem túlzás a jövendő évekről, sót évtizedekről tudakolózni. Izotóp, elektronika — hatmillióért Hol tart egy fél évszázad múlva a mezőgazdasági tudományos kutatás? Számit- hatunk-e szenzációkra, a szabolcsi homokon? Milyen lesz ötven év múlva a jonatán, a gülbaba...? Ilyen és hasonló kiván- csiskodás keríti hatalmába a tudományokban nem járatos, inkább annak praktikus haszna iránt érdeklődőt. A szabolcsi tudományos kutatók, — szám szerint huszonketten — kiváló feltételek, a tudományos munkához szükséges felszerelések, kellő jártasság birtokában igyekeznek tudományukat gyümölcsöz- tetni. — Néhány éve alig néhány tízezer forint értékű műszerekkel dolgoztunk, — mondják. — Jelenleg 6 millió forintra rúg a műszerek értéke. Ebben az évben kezdjük meg a munkát az izotóp laboratóriumban. A nukleáris műszerek egy része már megérkezett, a többit ezután várjuk. Az izotópban olyan segítőtársra találunk, amely pontosabbá, gyorsabbá, eredményesebbé teszi kutatásainkat. Csak megrázzák a fát... A tudós nyelvén megfogalmazott kijelentés az átlagembernek is tartogat szenzációt. Ugyanis, a ma már széles körben alkalmazott izotópok napjainkban válnak a mezőgazdaság nélkülözhetetlen eszközeivé, a szabolcsi táj és növénykultúra röntgenjévé. Az iztóp belelát a növényvilág életébe, tudósít a fejlődésről, a kritikus beavatkozási időszakkokról. De az izotóp a szakemberek szerint ma már nem szenzáció — hozzátartozik a korszerű tudományos munkához. A szabolcsi dohány, az alma, a burgonya és egyéb növény a következő években minőségi változásokon mehet keresztül az izotópvizsgálatok jóvoltából. Létrejöhetnek olyan új fajták, melyek sokkal előnyösebb tulajdonsággal rendelkeznek elődeiknél. Hogy milyen lesz 40—50 év múlva a szabolcsi jonatán, vagy gülbaba? Erre nehéz válaszolni. Szerintünk a jonatán megfelel a továbbélés igényének, de ellánállóbbá A könyvtári hálózatot 1948-tól fejlesztik megyénkben tervszerűen. 1965 végén a területi könyvtárak száma 363. I Mozi minden községben ______________ Az utóbbi kilenc évben több mint nyolcvannal emelkedett a művelődési intézmények száma, s 1963 végén 202 művelődési ház szolgálta a népművelési munkát Szabolcsban. Ma már megyénk minden községében működik filmszínház. A rádióe’őfizetők száma megközelíti a 100 ezret. Érdekes megfigyelni a te- levizi óelőfizetők számának alakulását, 1958-ban 4, 1960-ban háromszáznegyvenkettő, 1961-ben ezerki- lencszázhatvannyolc. 1963- ban hétezerkettőszáznyolc- vanegy, 1966-ban pedig tizenhatezerhétszázharmineegy családnak van televíziója. Kulturális fejlődésünkre utal az évente eladott időszaki sajtótermékek száma is. 1965-ben 26 millió újságot adtak el Szabolcsban, s ennek csaknem egyharmadát a Kelet- Magyarország tesz ki. SZILAGYI SZABOLCS akarjuk tenni a betegségekkel szemben és tartósabbá a tárolásnál. Ötven év múlva bizonyára nem lesz szüli, ség a kézi szedésre, sőt abban is bízunk, hogy sikerül lerázhatóvá tenni a jonatánt, törődés nélkül. Ami ma még merész álomnak tűnik. A lerázható „aranyalma” ilyenformán reális valósággá válhat, immár nemcsak a tudós fejében, hanem a gyakorlati kutatások feladattervében is. Nem kevésbé érdekelt megyénk a burgonya offenzivában, hisz a nyíregyházi kísérleti intézet a gazdája a KGST országokban folytatott Kísérletek összehangolásának, a vírusoknak ellenálló fajták kinemesitésének. Ezzel a szabolcsi tudósok részesévé válnak egy nemzetközi erőfeszítésnek. A természet az ember szolgálatában — A kutató ember valóban a jövőnek dolgozik, a kísérletek nem egy-két évre szólnak — folytatták az intézet munkatársai. — Ennek eredményeként az évtizedek során sok száz, sőt sok ezer hold termékeién föld válik termővé, megnőnek a terméshozamok, egyre jobban kikapcsolhatja az ember az időjárás és egyéb természeti tényezők káros hatását Járjuk a laboratóriumokat, a jövő egy-egy állomásait Lengyel, német, magyar műszerek sorakoznak az asztalokon. Sok, sok üveg, vegyszerek, ugyancsak meglepődnek itt régi korok alkimistái. A modern kémia világa elevenedik meg előttünk, minden lombikban egy-egy felelet egy eddig megfejtet- len kérdésre. Az egyik műszer emberek több napos munkáját végzik el szinte percek alatt, tévedés nélkül. Elektromos áram vallatja a szabolcsi talajrészecskéket, matematikai masinák számlálják a nedvességtartalmat, s egyéb tényezőket, melyekből a kísérletező fontos következtetésekre jut — Ott van az ólomtorony — mutat egy üveggel bőven ellátott lapos tetejű épületre kísérőnk. — Ott kerülnek sorra a nukleáris anyagokkal végzett kísérletek. Megfelelő védőberendezés áll rendelkezésünkre. Ezzel a sugárzás fokát mérjük — mutat egy zsebrádióhoz hasonló dobozt — a legkisebb mennyiséget is kimutatja. Bizonyságul karórájának foszí'ortartaln.ú betűit tartja a műszer elé, az óramutató működésbe lép. Westsik Vilmosék utódai Aligha gondolták volna az évtizedekkel ezelőtt kezdetleges felszerelésekkel, de nagy akarással szorgoskodó szabolcsi kutatók, Westsik Vilmos és társai, hogy a szabolcsi homokon ilyen korszttű fellegvára épül fel a mezőgazdasági kutatásnak. Fél évszázad nem nagy idő, különösen nem a növénynemesítők, kísérletezők munkájában. Mégis a tudományok előrehaladásával meggyorsulnak az eredmények is. Két kandidátusa van az intézetnek, s egyre több tudományos munka készül el — mind a jólét céljaival. Talán külsőre aliglia fog különbözni a mostani jonatán és kései unokája, mégis más lesz, több lesz. Soksok kutató felfedezése, szívós munkája teszi érdekesebbé, nemesebbé. Ehhez millió és millió műszer, új elektronikus gépek, a nukleáris energia tovább tökéletesedő eszközei állnak majd a nyírségi kutatók rendelkezésére. De a tudományok gyarapodásának legfőbb tényezője mégis az ember marad. A kutató, szenvedélyes, álmodozó ember, aki merész, de reális terveket, feladatokat tűz maga elé. fall géza
