Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-17 / 64. szám
A parancsnok *— Anyám kilenc gyermeket szült, apám a munkások nehéz kenyerét ette. Családunk Szegeden élt. Tizenhat éves koromban nagy szerencse ért: bejátszottam magam a város elsőosztályú labdarúgó-csapa- táha, s az elnök: Bogavári Bak Bernét malomtulajdonos felfogadott segédmunkásnak. Fivéreim azonban alkalmi munkát sem kaptak. Ezért feljöttünk Pestre: Angyalföldön, a Ganz Danubiusban helyezkedtünk el. A hegesztő szakmát tanultam meg. Hegesztettem hajókat, darukat, kazánokat; szerettem az embereket: sorstársaimat, a Váci úti munkásokat, akik neveltek, formáltak. Közülük indultam el, az ő emberségüket, s igazságukat őrzöm, s csiszolom máig is magamban. Sorsuk — sorsom. Ma 50 éves vagyok; a Zrínyi Akadémia parancsnoka, hat gyermek apja. Ha vissza- emlékszem a fél évszázadra, úgy érzem, volt értelme a küzdésnek, s ennél nagyobb tanulságot nem is mondhatok... — Igen, 1945 előtt is viseltem egyenruhát. De micsoda más világ volt az. 1944. november 5-én megszökött egy katona a dunántúli Kisláng községből. Büntetésből küldték oda, mert két héttel előbb nem esküdött fel Szálaslra. Aznap 36 órás eltávozást kért: felesége a második gyermeket várta, s rég nem kapott tőle levelet. 13 kilométert gyalogolt, gyorsított ütemben a polgári vasútállomásig és soha nem tért visz- sza... December 6-án Budapesten, a Megyeri Csárda mellett a pincében egyszerre csend lett. Felment a konyhába, kinézett a Váci útra: a vízművek felől szovjet katonák jöttek. Egy kétméteres felderítő beállí- tőtt hozzájuk: — Nyemci jeszt? Azt mondták: — Nyet A felderítő kiment az udvarra, a levegőbe lőtt, jelezve: nincs német. Felszabadultak. Ll — Másnap a bátyámmal belopal.odtam a gyárba. A Meder utcában kúsztunk, a Rákos patak mellől még a németek lőttek. Összeverődtünk, vagy kétszázan. A műhelyek siralmasan néztek ki, de a raktárakban maradt egy s más. Megfogtuk az első csákányt, elkezdtünk rendet csinálni. — Húszadikán bejött hozzánk Herszon kapitány, egy szovjet műszaki alakulat parancsnoka: készítsünk nekik két pontonhidat, hogy átkelhessenek a Dunán. Nyakunkba vettük a felszabadult városrészeket, a két, két és fél milliméteres vaslemezeket darabonként szedtük össze. Egy korabeli újság ezt írta: „Borbás Máté rohambrígádnak egy munkásra jutó napi átlagteljesítménye (10 óra alatt) hatvan méter háfommilli- méteres varrat. Egy szovjet szakember kijelentései szerint ezt a teljesítményt csak kevés sztahanovista érte el idáig Oroszországban.” 1945 júniusában az MKP hajógyári titkárává választják, majd üb-elnök. Lt — Életem nagy pillanata volt, amikor 1948 novem, bér 8-án délelőtt katonai behívót kaptam. A roham- brigád tagjai elbúcsúztattak a sólyán. A pártbizottságon azt mondták: „Sok kommunistára, munkásra van most szükség az új néphadseregben. Álljon ott is helyt, mint a gyárban, tanuljon, sokat tanuljon, ha nehéz, akkor is”. Tanfolyamok, törzstiszti iskola, akadémiák — itthon és a Szovjetunióban — s 1954-ben megkapja a tábornoki aranylombokat. De a tanulás korántsem ér véget. — A tudomány és a technika óriási léptekkel fejlődik, s a hadseregnek lépést kell tartania vele. Csak így lehetünk nyugodtak, hogy békénk, alkotó munkánk sérthetetlen. Nem kis erőfeszítésbe került a bonyolult matematikai, fizikai és egyéb ismeretek elsajátítása. A technika önmagában azonban még nem minden. Csak az a katona és tiszt hasznosíthatja igazán, akinek a szíve a helyén van, tudja, mit miért bíztak rá, tudja, kiért forgatja a fegyvert, s meg van győződve harca és ügye igazságáról, a nép igazságáról. Nyugati haditudósítók elmélete szerint a fejlődő haditechnika egyre feleslegesebbé teszi a katonát, aki csak mechanikus kiszolgálója a technikának. Idegen tőlünk ez a szemlélet. Mi igen is nagy gondot fordítunk a nevelésre, a magas szintű elméleti és gyakorlati képzésre. Mi, elsősorban embereket nevelünk — a mi em- berségünk szerint — akik, ha kell, kiválóan eleget tudnak tenni hazafias kötelezettségüknek. A parancsnoknak nem lehet szebb feladata, minthogy emberséggel, megértéssel irányítsa ezt a képzést és nevelést. Li_ Az akadémia tavaly ünnepelte 15 éves jubileumát. Most a parancsnoki szobában, csendben egy fél évszázados ünnepről, 50. születésnapjáról beszélgetünk. És Borbás Máté vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg legmagasabb szintű oktatási intézményének parancsnoka kissé meghatottan ismétli a szavakat: a család... a gyár,.. Igen, a gyár. — Holnap pedig kimé*- gyek az üzembe. Az öcskö- sékhez. Rég hegesztettem már, — van vagy hat hete — jól fog esni a munka. Csak az elektródák minősége ne lenne oly változó... Az egykori hegesztő szól belőle. Ne csodálkozzanak, ha látják kint a sólyán. Nem a látvélryosság. — a szíve, a meggyőződése viszi oda. Ilkei Csaba Foto: Miké László Kilencvenhaton visszatértek Tarpára Döntő két hónap a Győzelem Tsx-ben Ez év eleje óta új irattartót is kezelnek a tarpai Győzelem Tsz-ben. Szinte naponként elő kell venni, tartalma rendszeresen gyarapodik. Az írások így kezdődnek: „Kérelemmel fordulok a tsz tisztelt vezetőségéhez, tagságához, hogy engemet a szövetkezetbe felvenni szíveskedjék...” Az tán következnek az indokok. Nem egészen két hó nap óta kilencvenhat kérelem gyűlt össze az irattartóban. Több mint a felét fiatalok adták. Rendes kereset Népességre a nagyobb községek közé tartozik Esze Tamás egykori faluja. Szövetkezeti gazdasága nyobezer hold közös művelésű területet mond magáénak. Sok dolgos kézre van szükség A nagyüzemi gazdálkodás választása Után pedig éppen ebben mutatkozott fogyatkozás. Különösen a fiatalok mentek távoli munkahelyekre. A* elöregedés veszélye fenyegetett. A jelenség megakadályozására az 1963-ban bevezetett teljesítmény készpénz- fizetés azonban csak az egyik alapot jelentette. Hathatósabb feltételeket, rendszeres tervet a községi pártszervezet és a tsz vezetősége közös tanácskozásai hoztak: Mindenki számára munkalehetőség, rendes kereset, anyagi érdekeltség. Ezt követően kisgyűlése- ket, klubösszejöveteleket szervezetek az elképzelés megvalósítására. Az alkalmi beszélgetések, viták szószólói természetesen a kommunisták, a község vezetői, élükön a tsz elnökéveli A bizalom elérte célját Hogy a közösségben mindenki megtalálja a számítását. összefogta az addig szerte ágazó erőt. Addig nem volt a tsz-nek gyümölcsöse, ma 330 hold a telepítése. Elkészült a csibekeltető, mellette ötezres baromfi törzsállománnyal, s az évi 100 ezres csTkene- velésl farm. 70 hold jól szervezett kertészet sok tagnak ad munkát. A nyár- faiskola-telepen egymillió csemetét nevel a szövetkezet. Minden tekintetben elérte célját a tagságba vetett bizalom. A tsz több mint száz dolgos kéznek tud állandó munkát adni, mint azelőtt. S a jövedelem? 1903-ban 9547, a következő évben 9899, tavaly pedig Értelmező szótár, művészeti lexikon Az Akadémia Kiadó a második negyedévben közrebocsátja a magyar nyelv értelmező szótárának második kiadását. Az idei könyvnapra jelenik meg a művészeti lexikon második kötete, amely az F-től K-ig terjedő címszavakat tartalmazza mintegy hétszáz oldalon, ezer illusztrációval. Jókai Mór összes műveinek kritikai és népszerű kiadása A három márványfej és A lélekidomár című regényekkel folytatódik. Meg. kezdik Mikes Kelemen ösz- szes műveinek kritikai kiadását, a Törökországi levelekkel. Szigetvár ostromának 400. évfordulója alkalmából jelenik meg a Szigetvári emlékkönyv 1566—1966 című, mintegy 450 oldalas kötet. A mezőgazdasági szakirodalom gyarapodását jelenti A nagyüzemi gazdálkodás kérdései Című sorozat két Öj kötete — Erdei Ferenc, illetve Csete László munkája. A tanulók munkáját könnyíti az egykötetes orosz —magyar és magyar—orosz iskolai szótár. 9963 forint az egy tagra jutó átlagkereset. A tiszta közös vagyon három év alatt több, mint tizenhá- rommilfió forinttal gyar?- podott. „Üj házat szeretnénk" Mit mondanak elhatározásukról, akik tagfelvételükét kérik a közeli tervtárgyaló közgyűléstől? Urbán Károlynak gimnáziumi érettségije van, dolgozott pesti, majd — hogy Koze.ebo legyen az otthön- noz — ■ a kisvardai inalom- oan. Tavaly ősszel mar az apja könyvére a tsz építő- urigádjaban serénykedik. Huszonhat éves. Nem fél a munkától. Bemen, xelvesz, sorába a tagsag. György Jozsex huszonnégy éves. Evekig járt távon munkahelyre. A télen megnősült. Szülőközségében akar tovább élni. Még csak a kérelme van az irattartóban, de maga már dolgozik is tsz ben a dzsungelgyümölcsös ritkításánál. Török Arpádné is pár hónapja került össze férjével. Háztáji jószágot akarnak tartani, jobban élni. Jó lesz, amit villanyszerelő férje keresete mellé tehet. Fagyas József: — Én is gyárakban dolgoztam. Nemrég nősültem. Ezt a házat nem mondhatom a magaménak. Apám vette ugyan, de öten vagyunk hozzá testvérek. Uj házat szeretnénk a feleségemmel. Meg is lesz. A mostani jelentkezőkkel negyvenhétre csökken a szövetkezeti tagság átlagos életkora. Gyámkodás helyett — önállóság A fiatalok felett nem gyámkodni akar a vezetőség, hanem minél nagyobb önállóságot ad a számukra Szervezzék még egymást munkacsapatokba, válasszanak maguk közül csapat- vezetőt. Ezzel akarják elejét venni, hogy később „baj” legyen velük, intrikák, nezeteltérések származzanak az idősebb tagokkal szemben. Egymás között megmutatatják: ki mit bir. ki az ügyesebb. Mint ahogy három ifjú munkacsapat máris mutatja. A tél elmúltával segítségükkel befejezték az idő szakos műtrágyaszórást, a metszést, a melegágyak készítését, a nyárfaültetést és elvetettek négyszáz hold borsót. A tsz minden lehető alkalmat megragad — elsősorban a fiatalok érdekében —, hogy azok mind több szakmai és általános tudást szerezzenek. A tagság 34 százaléka tanul valamilyen formában. Mezőgazdasági technikumot 22-en, képesítő könyvelői tanfolyamot 20-an végeznek, szakmunkásképzésben 65-en, a dolgozók általános iskolai oktatásán 71-en vesznek részt. A kilencvenhat jelentkező mindenképpen jó helyre adta be kérelmét. Asztalos Bálint-r" * 17 A fogyasztók védelmében Lapozgatás a társadalmi ellenőrök feljegyzéseiben Megyénkben kétszáznál is többen vállalták a társadalmi munka elég különleges formáját: A kereskedelmi és vendeglátóipari egységek ellenőrzését a vásárlók, fogyasztók érdekében. Munkahelyüket, foglalkozásukat illetően az élet legkülönbözőbb területein találjuk őket, de szabad idejüket gyakorta feláldozva fontos segítséget nyújtanak az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek — évente ezer, eserötszáz alkalommal. A legrégibb éá legtapasztaltabb társadalmi ellenőrök közül hármójuk neve szerepel a legtöbb feljegyzés aláírásaként: Sailai Sándotné, Nagy Sándomé és Szikszai Józsefné. A három társadalmi ellenőr próbavásárlást végzett február 2-án a gyürei 17. számú fmsz italboltban. Sem a mérésnél, sem a számításnál nem tapasztaltak szabálytalanságot. A kiszolgálás udvarias Volt. A feljegyzésbe egyetlen elmarasztaló mondat került: „hiányzik a tüdőszűrő vizsgálatot igazoló dátum”. Hasonló szabálytalanságot tapasztaltak a vásárosnamé- nyi 2. számú fmsz cukrászdában, az ibrányi 1. számú italboltban, a Nyíregyházi Vendéglátóipar! Vállalat Rákóczi utcai Italboltjában és a záhonyi tmsz-presszó- ban. A három nyíregyházi társadalmi ellenőr vizsgálta az fmsz 18. sZáfnú vegyesboltjának munkáját Nagy káliéban március 1-én. A próbavásárlás .szabálytalanságot bizonyított. Az eladó két különböző tételnél — citromnál és keksznél — egy-egy dekával kevesebbet mért, s ezzel 61 fillérrel károsította a vásárlót. Az ellenőrök folytatták a bolt vizsgálatát: Szabálytalannak bizonyult több árucikk ármegjelölése is. A konzervek új árát nem Vezették át, és több más cikkről is hiányoztak az árjelzők. Több kereskedelmi szabálysértést tapasztaltak a társadalmi ellenőrök a nagykállói fmsz éttermében ugyanezen a napon. Próbavételként két féldeci Szilvapálinkát rendeltek. A visszamérésnél hét milliliterrel kevesebbet mutatott a mérce a kelleténél. A számolásnál sem volt minden a rendjén. Szilvapá- linka árat számoltak fel a kiszolgált vegyes gyümölcspálinka ára helyett, így a kettő közötti árkülönbözetből és a mennyiség- csonkításból eredően 2 forint 65 fillérrel többet fizettettek. A kereskedelem szabályai szerint öt forinton felüli fogyasztás elszámolásánál a felszolgáló köteles blokkot adni. Az étterem felszolgálója. Pál O. e téren is mulasztott. A szűk mérés a kereskedelem, illetve a vendéglátóipar „betegsége” — bizonyítják ezek a feljegyzések. A záhonyi fmsz presszóban több mint 2 forinttal károsították a fogyasztót. a nyíregyházi „Nyíri fészek” kisvendéglőjében, szintén. A társadalmi ellenőrök feljegyzéseinek végső következménye figyelmeztetés, vagy bírság, a legtöbb esetben. Dicséret igen ritkán születik e feljegyzések nyomán. A szabályos kereskedelmi tevékenység pedig a becsületes munka — mint amilyet a nyíregyházi Béke cukrászdában, a MÁV nyíregyházi üzemi konyháján, a nyíregyházi Dózsa György úti italboltban és a raka- mazi fmsz kisvendéglőben tapasztaltak az ellenőrök — kötelességüket teljesítő kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók természetes jellemzője. (szilágyi) Érdekes program a mezőgazdasági könyvhónapon Az önállóvá vált központi járási könyvtárhálózat területén 1962 óta 17 tanyai településen létesítettünk — állandó jelleggel — könyvkölcsönzőt. E helyekkel mintegy 2000 olvasóval növekedett az olvasók tábora a nyíregyházi járásban. Az egy lakosra jutó könyvállomány 0,5-ról 0,01- ra emelkedett ugyan, de Szabolcsban a járás mégis a legutolsó helyen áll. Vannak községek, pl. Kék, Kó- taj, Napkor, Nyírbogdány, Tiszanagyfalu, Vencsellű, Tiszatelek ahol még most is csak 0,7 db könyv jut egy lakosra. E községi könyvtaraknál többoldalú anyagi támogatással kellene elősegíteni, hogy mielőbb elérjék legalább a terv szerinti 1,2-es átlagot. Ennek ellenére sokkál több az olvasók szama. A tiSzaberceli községi könyvtár kivételével már sikerült a központi könyvtárakat mindenütt (a tanyákon nem) önálló helyiségben elhelyezni, illetve az iskolák tanterméből kitelepíteni. A mezőgazdasági körtyV- hónap ideje alatt több községben állandó könyvklállí- tás van, mezőgazdasági szakkönyvekből. dr. Rémes Elemér, a járási könyvtár igazgatója Olvasónk írja: Csók István emlékkiállítás A nyíregyházi közönség már láthatta a Jósa András Múzeum kiállító helyiségében a Csók István emlékkiállítás anyagát. Március 27- én délelőtt Nyírbátorban nyitják meg, a Báthori István' Múzeumban-,” Dr. Te- lepy Katalin művészettörténész tart tárlatvezetést, a megnyitón a járási művelődési ház leánykara is közreműködik. Megnyitót Gulyás Emilné dr, a megyei tanács vb. elnökhelyettese mond. Harminchat képet mutatnak be a kiállításon, körtük a Báthori családdal kapcsolatos munkákat i3. A képek között szerepel a Báthori Erzsébet című négy képből álló sorozat, de dtt vannak a nagy művész legkiválóbb festményei: Ön« arckép, Tulipános láda. Sokáé nő, Fürdő nők, 3zéna- gyűjtok. Züzü karácsonya. Szivárvány a Balaton felett, Marglt-híd, az Árvák, öesá- nyi menyecske, Bugaci pásztor és még számos sok kiállításon szerepelt és díjat nyert festmény. A kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria, a Hazafias Népfront járási bizottsága, a járási tanács vb. művelődésügyi osztálya, a Báthori István gimnázium, a járási TIT és a Báthori István Múzeum rendezi. Móricz Zsigmondi emlékház Május elsején nagyszabású ünnepséget rendeznek Tiszacsécsén. E napon adják át rendeltetésének a község új művelődési otthonét és avatják fel a Móricz Zstgtnond emlékházat. A népszerű író szülőhazát 70 000 forint költségráfordítással felújították és átadták a múzeumnak. A nyitásra az előkészületeket már megkezdték. Május elsejéig összeállítják az állandó jellegű kiállítás anyagát. A házat korabeli bútorokkal rendezik be, s ott helyezik el az íróval kapcsolatos dokumentumokat, emléktárgyakat. Ezekben a napokban a községben is kutatják a még fellelhető Móricz emlékanyagokat.
