Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-08 / 56. szám
Podgornij üzenete Sukarnóhoz s Hatálytalanítsák Njoiio halálos ítéletét Jobboldali előretörés az osztrák választásokon Hírmagyarázónk írja: Tűzharc a festőrgűrda és a rendőrség közölt Dominikában viszonylag magas szavazat«: szám sem volt elegendő a parlamenti képviselet elnyeréséhez. A szélső jobboldali szabadságpárt, ami előrelátható volt, ismét érzékeny szavazatveszteséget szenvedett, s 8 helyett csak 6 képviselőt küldhet az új parlamentbe. Az Osztrák Kommunista Párt, amely mint ismeretes, ezen a választáson a szocialista jelölteket támogatta, egy bécsi választókerületben állított saját jelöltet, aki azonban nem kapta meg a mandátumhoz szükséges szavazatszámot. Teljesen jelentéktelen számú szavazatot kapott a liberális párt, valamint P' osztrák marxista—leninisták elnevezésű csoport. lamenti többség mindig győzelemhez segítheti Klaus pártját. Huszonnégy órával a választások után az új helyzet következtében beálló külpolitikai változásoknak még a körvonalait is csak nagyon halványan lehet felrajzolni. Két ponton minden esetre a jobboldal erőteljesebb nyomására lehet számítani. Az egyik: kétségkívül megerősödik majd az az irányzat, amely Ausztriának a Közös Piachoz történő valamilyen típusú „kapcsolódását" szorgalmazza. A másik: a jobbszárny minden bizonnyal az eddiginél határozottabban és hevesebben lép majd fel Habsburg Ottó „egyszerű polgárként” való visszatérésének engedélyezéséért. Látnivaló, hogy a változás a belpolitikai harcok és a külpolitikai kérdőjelek időszakának nyitányát jelenti. A közép-európai helyzet stabilitása és Ausztria nemzeti érdeke egyaránt azt kívánja, hogy ezek a harcok semmilyen formában ne feszítsék szét az osztrák államszerződésben vállalt semlegesség kereteit. Moszkva: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke Sukarno indonéz elnökhöz intézett üzenetében kifejezi azt a reményét hogy szervezeti mozgalom egyik vezetője ellen. Az amerikai és dél-vietnami katonai szóvivő hétfőn sajtóértekezletet tartott és bejelentette, hogy az elmúlt három napon Saigontól 528 kilométerre északkeletre nagyobb csatára került sor „a partizánok fő erői” és az amerikaiak, illetve az oldalukon harcoló dél-vietnami kormánycsapatok között. Az amerikai légierő vasárnap minden eddiginél több légitámadást intézett a VDK területe ellen: az agresszorok egyetlen napon összesen 71 bevetésben bombáztak különböző célpontokat a Hanoitól délre vezető utakon és a Vörös folyó mentén, a kínai határ közelében Washingtonból jelenti az MTI: Washingtoni politikai megfigyelők szerint küszöbön áll a döntés arról, hogy az Egyesült Államok aknazárat létesít a VDK legfontosabb tengeri kikötője, Haiphong előtt. Taylor tábornoknak, Johnson elnök egyik legfontosabb katonai és politikai tanácsadójának hétvégi nyilatkozata. amelyben az aknazár megteremtését követelte, erre enged következtetni. A háború kiterjesztésére irányuló újabb lépés azonban máris meglehetősen heves ellenállásba ütközött. Mansfield és Fulbright, a szenátus két befolyásos tagja elutasította Taylor javaslatát. Fulbright újabb lépéseket tervez a Johnson- kormány vietnami politikája ellen. A szenátor módosítani kívánja a körülbelül 500 millió dolláros rendkívüli vietNemcsak a szovjet nép — amelyet az idő által kipróbált szilárd barátság szálai fűznek Indonéziához —, fogadná megértéssel és helyesléssel önnek ezt a nagyon humánus lépését hanem világszerte Indonézia minden barátja is írja Podgornij. A szovjet emberek — hangsúlyozza az üzenet — mint régebben is, egységesnek és összeforrottnak szenami segélyről szóló törvényjavaslatot. A módosítás kimondaná: az Egyesült Államok a jövőben nem avatkozik katonai erővel a délkelet-ázsiai országok bel- ügyeibe. Fulbright javasolta, hogy a szenátus külügyi bizottsága ezzel kapcsolatban ismét hallgassa ki Rusk külügyminisztert. A külügyi bizottság kedden indítja meg vizsgálatát az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság viszonyáról. a vizsgálat előtt Fulbright hétfőn beszédet mondott a szenátusban és ebben rámutatott — Washingtonban egyesek Kína elleni háborút terveznek, azt várják, hogy a konfliktus egy éven belül kirobban. Bamako: K warne Nkru- mah és Sekou Touré elnökök a guineai légiforgalmi társaság repülőgépén hétfőn Conakryból Bamakóba, a Mali Köztársaság fővárosába érkeztek, ahol a repülőtéren Modibo Keita elnök, a kormány tagjai és a Szu- dáni Unió Párt vezetői fogadták. Bamakóból hétfőn délután a guineai légitársaság IL—18-as repülőgépén visz- szautazott Conakryba Sekou Touré és dr Kwame Nkrumah. A Modibo Keita elnökkel folytattott tárgyalásuk tartalmáról nem szivárgott ki retnék látni az indonéz népet. mert ezt követelik az indonéz állam megszilárdításának, az indonéz forradalom eszméi megvalósításának a feladatai. Ennek az indonéz forradalomnak elnök úr ön az általános elismert vezetője. Éppen ezért őszintén remélem, hogy hatálytalanítja a katonai törvényszék ítéletét Njonónak, az indonéz nép haladásáért és boldogulásáért vívott küzdelem szilárd harcosának az ügyében. A szenátor sürgette, hogy vizsgálják felül és tereljék helyes irányba az USA délkelet-ázsiai politikáját. A szenátuson kívül is megélénkült az ellenállás a kormány vietnami politikájával szemben. Az amerikai külpolitika megvitatására alakult egyetemközi bizottság, amely tavaly az emlékezetes „Teach-in” mozgalmat szervezte, újabb vitasorozatot akar indítani az egyetemeken az USA vietnami háborújáról. A „Teach-in” volt tavaly az amerikai értelmiség körében a szervezett tiltakozás egyik legelterjedtebb formája. A bizottság most közzétett felhívása bejelenti: március 21—26-a között újabb országos vitasorozatot rendez. értesülés. Közleményt nem adtak ki. Accra: A ghanai légiforgalmi társaság felfüggesztette conakryi járatát, mivel Guinea menedéket adott Kwame Nkrumahnak. A ghanai kormány felhívta a rádióamatőröket, szolgáltassák be engedélyüket, mivel „további intézkedésig kihágást követ el az, aki amatőr rádió adóberendezést tart üzemben az országban". A ghanai fővárosban folytatódik a bebörtönzött ösz- szeesküvők és ellenforradalmárok kiszabadítása. Bécs (MTI) Vasárnapi osztrák parlamenti választások meglepetésre a jobboldal számottevő előretörését hozták. A néppárt 8,2 százalékkal több szavazatot kapott, mint a legutóbbi 1962-es választáson. Mandátumainak száma így 81-ről 85-re emelkedett, ami az abszolút többséget jelenti. A húszéves kormánykoalíció másik tagjára a szocialista pártra 1,6 százalékkal kevesebb szavazat esett, ezzel 76 helyett 74 mandátumot szerzett. A szocialista Franz Oláh újonnan alakított pártja 148 500 szavazatot kapott, a jobboldali politikusnak a A választások eredményei azt bizonyítják, a szomszédos Ausztriában vasárnap lezajlott választások a második világháború vége óta első ízben megváltoztatták az osztrák politikai élet „súlyelosztását”. Húsz év óta először: „elméletileg" megvan a lehetősége arra, hogy a néppárt egyedül tegye rá kezét az osztrák politika kormánykerekére. A küzdelem még nem ért véget: előreláthatólag nagy pozícióharc dúl majd a kormány megalakítása körül. Ennek az egyik legizgalmasabb kérdése kétségkívül az lesz, hogy megtartja-e a szocialista párt a külügyminiszteri tárcát. Klaus kancellár első megnyilatkozása minden esetre kétségtelenné tette, hogy az árnyalatnyi jobbra tolódás után a néppárt az eddiginél több és h;>'áro- zottabb hatalmat követel magának. Klaus célzott arra, hogy formailag alighanem fenntartják a koalíciót. Ez azonban már egyértelműen néppárti parancsnokság alatt áll majd, hiszen vitás kérdésekben az abszolút parSanto Domingo, (MTI): Vasárnap Santo Domingo- ban tűzharcra k*ült sor Bosch volt elnök testőrgárdája és a rendőrség egyik őrjárata között: Bosch egyik fiatal testőre életét vesztette. A hírügynökségek beszámolója szerint a lövöldözés során három személy megsebesült. Mint az AFP írja. a testőrt a rendőrjárőr igazoltatta, majd amikor megmutatta papírjait, egyszerűen lelőtte. Jósé Marillo tábornok, a rendőrség parancsnoka közölte, hogy több személyt letartóztattak, de nem ismeretes, hogy melyik oldalról. Az AP tájékozott forrásokra hivatkozva azt jelenti, hogy őrizetbe vették azt az őrnagyot is. aki a halálos lövést leadta. Sukarno hatálytalanítja azt a halálos ítéletet, amelyet a djakariai katonai bíróság hozott Njono, az Indonéz Kommunista Párt és a szakoz Egyesült Államok újabb agressziós lépése: AkitaZátat léfesit a VDK tengeri kikötője, Haiphong előtt Növekszik az ellenállás Amerikában a kormány vietnami politikájával szemben Nkrumah és Sekou Touré látogatást tett a Mali Köztársaságban URBÁN ERNŐ: főúrit ^6? (Kisregény) I. A síkon még ibolyás, szemkaprázlatóan tiszta volt az ég. A hőség tikkasztó. Zsályák és akácok illatától sűrű. Rozoga nagyokat bukdácsoló bárka: csak nyögve és hosszú porfarkat lobogtatva tudott benne előrehaladni a íehérvár-perenteli autóbusz. Ám a kapaszkodón, ahol vén, hámló törzsű platánok húznak az országút fölé lomb- és ágboltozatot, egyszer csak elbusult, majd nyakig szőrzsákba bújt a nap. Szél támadt. Parázna: vetést fektető, bokrok szoknyáit köldökig rángató szél. Az eget szilvakék, cafran- gos szélű felhők borították el. Burjánozva, egyik a másik hátán, ahogy a káposztán borul levélre levél. Egy-két cikkanó, penge élű villámlás. Rá ugyanannyi szilaj, tömör, görgőkön guruló mennydörgés. És — máris lerobbant, valóságos nylonzuhatag gyanánt sziszegett, suhogott, patakzott a zápor. Az úttest eltűnt. Araszos, nőttön növekvő áradat tüntette el. És víz fent, víz lent: most valóban bárka lett az autóbusz. Inkább úszott, mint gördült, és mocskos, kavargó tajtékból akasztott magának uszályt. Utasa mindössze négy volt. Négy hírmondónak maradt hetipiacról hazafelé tartó nő. Tyúk módra, gubbasz- kodva húzták meg magukat a hepehupás, törött rugójú üléseken. És — hiába tréfált, heccelődött velük a kalauz, egy sudár, jól fésült, barna-piros fiatalember, csak ültek, borzongtak, és úgy bámulták a sofőr szalonnás, gallérból kidagadó tarkóját, mintha bizony oda lett volna fölírva a jövő vagy legalábbis a javában dúló égiháború szerencsés kimenetele. Hirtelen kit-kat-kat: leállt és meg se moccant többé az ablaktisztító kefe. A szélvédő üveget nem is víz, valósággal egy vödör brillantin folyta be. Az imbolygó, szeme világát vesztett autóbusz — mert egy útszéli bazaltkupac termett előtte — fölágasko- dolt, megfarolt, csúsztá- ban egy kilométerkövet is kibillentett a helyéből és már ült is: első kereke a levegőben, hátulja a szinig víz árokban, akár egy terebélyes, vastojásokat melengető tyúkanyó szörnyeteg. De ez még csak hagyján! A szerencsés karambol pillanatában — hogy az utasoknak megijedni se maradt idejük —a villám is levágott. Mindjárt előttük egy kétlábú, vastagon kátrányozott távirópóznába talált bele. Csattanás, de akkora, hogy az autóbusz is megemelkedett tőle. A pózna kigyulladt. Tetejétől a talpáig zöld. foszforeszkáló pokolfény vonta be. — Nyomás! — üvöltött föl a sofőr. — Vasból van a búsz, miénk a következő adag! Azzal már ugrott is: fejjel előre, nagyot csobbanó csukaugrással. Úgy tűnt, hogy elhibázta: a nyaka törött, vagy a keze marjult ki. De nem! Jóllehet kövér volt, igazi dudaember, csak vetett egyet magán és uccu csupán a legázolt szőlővesszők kigyózása mutatta, hogy él, megvan, és hogy föl a dombra, egy vén présház oltalma alá kergeti rémülete és villámiszonya. Ez volt a jel, erre az autóbuszban is kitört a pánik. Verseny kezdődött: farral mellel, könyékkel. Először csak az ülések közt, aztán az ajtónál, végül az árok partján, mert az se volt elég széles a megrémült asszonyok számára, azon se fértek el egymásba gabalyo- dás nélkül. — Folyvást, csak folyvást! Sorjában, hölgyeim! — kiabált utánuk térdét csapkodva a kalauz és csak a hordónyi tomporok és hullámzó dinnyekeblek eltűnésével eszmélt, hogy... hohó, nincs ki a létszám! Négy utasa volt, négy bizony: egy pokolian csinos, remekbe szabott ifjú hölgy és három csupa hús, kofa, és ő csak az utóbbiak közelharcában gyönyörködhetett. Hátranézett, meg is fordult és ha nem kap idejében fogódzó után, hát kiesik az ajtón, és a vizes árokban találja magát. Csodálkoztában. Az ifjú hölgy ugyanis — vetkőzött. Tempósan, cseppet se sietve és nem is zavartatva magát. Lábán szandál volt — lehúzta. Le a hozzávaló rövid harisnyát is. Sok huncutkás. frissen bodorított haját nylonkendővel kötötte be. Felkapta, fejére borította hátulról előre a szoknyáját és huss: habkönnyű, kurta kis ingében csak le a buszról és bele a zápor ezüstnádasába. Az út töltése alatt völgy vonult. Csupa rét. Szántás egy barázda se rajta. Az ifjú, félmezitelen ifjú hölgy ide vágott le sebes, szökellő szarvas-iramo- dással és mire a kalauz becsukhatta volna eltátott száját, már el is tűnt. Magába nyelte és függönyt vont utána a zápor ezüst nádasa. A kalauz megdörzsölte a szemét, hogy ugyan jól látta-e, amit látott? A nyomra lelt vadász vérbizsergető, gyomorfenékből támadt izgalma fogta el. És már ugrott is, majd rohanvást gázolta a lucskos, térdéig csapó rétet. Amilyen tüzes, lángoló volt a bőre. csoda, hogy mégse pattogtak, pukkantak rajta szét a zápor szúrósan hideg fagyalbogyói. Kalauzunk tehát futott. Képzeletében bokák, térdek, combok villogtak és mint főfőfuttató: egy remek, őszibarackosán gömbölyded tompor is meg-megjátszot- ta előtte magát. Csak az volt a baj, hogy vaktában, találomra futott Le a lejtőn, és át a völgyön, egy fűzfás, tóvá szétterülő csermely partjáig. (Folytatjuk)
