Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-06 / 55. szám

Keszigfn az EßK-ba látogat (Folytatás az 1- oldalról) a nemzetközi helyzet feszül­tebbé vált. A nemzetközi imperializmus és különös­képpen az amerikai imperi­alizmus a világ több térsé­gében aktivizálta erőit, s több körülményt, így a nemzetközi munkásmozga­lom jelenlegi ideiglenes megosztottságát is saját cél­jai elérésére akarja kihasz­nálni. Ezt az imperialista törek­vést most alkalmunk volt nyomon követni. Afrikában az utóbbi két évtizedben 36 új, független állam keletke­zett. Ez óriási csapás volt az imperializmus rendszeré­re- Az imperialista nagyha­talmak természetesen nem egykönnyen nyugszanak be­le mesés jövedelmet nyúj­tó birodalmaik elvesztésébe. Miután az imperialista el­nyomás nyílt formáját, a klasszikus gyarmati uralmat, lényegében elsöpörte a nem­zeti felszabadító mozgalmak vihara, most burkoltabb, rs. vaszabb — főként gazdasá­gi — eszközök és módsze­rek segítségével, az úgyne­vezett neokolonializtnus módszerével igyekeznek uralmukat visszaszerezni. Ennek érdekében semmitől nem riadnak vissza: ha bé­kés eszközökkel nem sikerül a tervük, katonai puccshoz folyamodnak. Az utóbbi hó­napokban Afrikában soroza­tos puccsok történnek, s ezek hátterében a legtöbb esetben az imperialisták '.íj- gyarmatosító törekvései áll­nak. Nehéz a gyarmati sorsból felszabadult országok helyzete Tapasztaltuk, hogy a gyarmati rabságból felszí badult országoknak milyen rendkívül bonyolult körül­mények között kellett hoz­zálátnak új életük építé­séhez; Gazdasági helyzetük súlyos: reájuk nehezedik a gyarmati sors keserű örök­sége. Mezőgazdaságuk egy­oldalú, úgynevezett mono­kultúrás. Amikor felszaba­dultak, úgyszólván semmi­féle feldolgozó iparuk nem volt. Mindezek miatt ter­mészeti kincseik ellenére is gondot jelent a lakosság élelmezése. ruházása. A gondokat tetézi a hihetet­len nagy népszaporulat. Egyiptomban évente közel egymillió, Indiában csak­nem hétmillió új állampol­gár születik. Ott a születés sek korlátozása a problé­ma, nem úgy mint nálunk. Csodálkoztak is azon, hogy mi családi pótlékokkal is igyekszünk ösztönözni a gyermeknevelést. A nagy népszaporulat a jövőben a nemzet további felemelke­désének forrása lesz, de a jelenben az eltartásra szo­rulók számát növeli, s szin­te megoldhatatlan szociá­lis problémát jelent. Ez a helyzet nyitva tart kapukat és lehetőségeket ar­ra, hogy az imperialista hatalmak nyomást gyakorol­janak a felszabadult orszá­gokra, s ők minden eszközt megragadnak, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek is. Az imperialista hatalmak kap­csolatainak jellege ezekkel az országokkal — a lénye­get tekintve — a múlthoz képest nem változott. Azt a „segítséget", gazdasági se­gélyt, amelyet az imperia­lista államok a gyarmati rabságból felszabadult or­szágoknak nyújtanak, válto­zatlanul a politikai nyomás és uciolyásolás eszközeiként az újgyarmatosítás mód­szereiként igyekeznek fel­használni. A felszabadult országok vezetőinek és népeinek nagy állhatatosságra, politikai szi­lárdságra és éberségre van szükségük, hogy az impe­rialista országokkal kiala­kított gazdasági és egyéb kapcsolataikat — amelyek­ről ma nem tudnak le­mondani — úgy bonyolít­sák, hogy az ne okozzon ká­rokat a nemzeti független­ségnek, s ne nyisson kaput az újgyarmatosító törek- vésekjnek. Úti tapasztalatainknak ezt a körét összegezve, megál­lapíthatjuk : A klasszikus gyarmati rendszer felbomlása nem mehetett volna végbe a szo­A szocialista országokkal kialakított új típusú kap­csolataik jó alapot terem­tenek arra, hogy szembe- szálljanak azzal az óriási nyomással, amely az impe­rializmus részéről rájuk ne­hezedik. A mi utunk is — többek között — azt a célt szolgálta, hogy az együttmű­ködést ebben a vonatko­zásban is elmélyítse. Nagy megbecsüléssel és tisztelet­tel tekintünk azokra a né­pekre és vezetőikre, akik a gyarmati rendszer elleni harcukat, most az újgyar­matosítás elleni küzdelem­ben akarják véglegesen di­adalra juttatni. Történelmi múltunk és társadalmi fejlődésünk több hasonló vonása mellett kü­lönösen fontos és nagy je­lentősége van annak, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdések megítélésében tár­gyalópartnereinkkel általá­ban egyetértés alakult ki közöttünk, álláspontjaink azonosak, vagy hasonlóak. Közös fronton, azonos ol­dalon állunk ezekkel az országokkal abban a harc­ban, amelyet a gyarmati rend teljes és végleges fel­számolásáért, az általános és teljes leszerelésért, a népek előrehaladásáért, a világ békéjéért az imperia­lizmus ellen folytatunk. Ez tükröződött a nyilvánosság­Nemzetközi tárgyalásaink középpontjában az amerikai imperialisták vietnami ag­ressziója állott. Teljesen egyetértettünk abban, hegy a bombázások újrakezdése, a háború kiterjesztése — bármennyire is az úgyne­vezett békeoffenziva leple mögé akarják rejteni — csak súlyosbítja a helyzetet. Abban is egyetértettünk, hogy az egyedüli megoldás: azonnal és feltétel nélkül meg kell szüntetni az ag­ressziót, meg kell szabadí­tani Vietnam népét a há­ború szörnyű pusztításától és rá kell bízni saját sor­sának irányítását. Ha indulásunkkor az ame­rikai bombatámadások újra­kezdése beárnyékolta az ázsiai béke kilátásait, ugyanakkor a taskenti meg­egyezés kedvező hatását mindenütt tapasztaltuk. Va­lamennyi országban az ál­lami vezetők igen nagyra értékelték a két ország meg­egyezésre való hajlandósá­gát és a Szovjetunió sikeres közvetítő szerepét. Példa­ként vetődött fel valameny- nyi megbeszélésünkön, hogy ez a vitás kérdések megol­dásának egyetlen módja. Barátaink mindenütt egyet­értettek velünk abban, hogy a háborút, az agresszió esz­közét ki kell küszöbölnünk a vitás kérdések megoldásá­ból. Egyetértettek ezzel az egyes NATO-országok érde­keinek ütközőpontját képe­ző Cipruson is. Pártunk és kormányunk azzal is megbízott bennün­ket. hogy konkrét megálla­podásokkal erősítsük az együttműködés szálait. Hosszú volna felsorolni, hogy a hat országban mi­lyen tárgyalásokat folytat­tunk és hány megállapodást kötöttünk. Küldöttségünk­ben ott voltak a magyar gazdasági éfet. a tudomány, a kultúra képviselői, akik jól felkészülve tárgyaltak valamennyi országban és hasznos megállapodásokat kötöttek. Megállapodásaink során arra is törekedtünk, hogy a magyar tudományos és mű­szaki, valamint kulturális eredmények minél könnyeb­ben hozzáférhetőkké válja­nak •zámukra. hiszen ter­veik megvalósításához sok ra hozott közös nyilatkoza­tokban. Ezeknek az országoknál? — éppúgy, mint a szocia­lista államoknak — belső feladataik elvégzésére béké­re, az alkotó munka e leg­fontosabb feltételére van szükségük. Kifejezésre juttatták: né­pünk érdekeit, a szabad és független, a nép jólétét és gyors társadalmi-gazdasági haladását biztosító állam felépítését leginkább a há­ború fenyegeti, s a háború veszélyét az imperializmus hordozza magában. Ezért közösen kell küzdeni min­denfajta imperialista agresz- szió ellen. Az állami vezetőkkel fo’y- tatott eszmecserék azt mu­tatták, hogy ezek az. orszá­gok a nemzetközi feszült­ség és az imperialisták ag­ressziójának fokozódásában féltve őrzött függetlenségük súlyos fenyegetését látják. Tudják, hogy az agressziók­kal együtt jár a reájuk ne­hezedő imperialista nyomás fokozódása, s ez független­ségüket veszélyezteti. Kül­döttségünk fogadtatása; s az együttműködési készség megnyilvánulása valamennyi ország részéről azt mutatta, hogy — ezzel a veszéllyel szemben is — a szocialista országokra akarnak támasz­kodni. szakkáderre van szükségük. Kereskedelmi, műszak-tudo­mányos, kulturális és tá­jékoztatási eredmények, il­letve munkatervek kereté­ben rögzítettük is ezzel kapcsolatos kölcsönös vál­lalkozásainkat, feladatainkat. Mindenütt azt tapasztal­tuk, hogy a vezetők és a tömegek őszinte és rendkí­vüli nagy érdeklődést ta­núsítottak belső fejlődésünk, a szocialista építőmunka gyakorlata és tapasztalatai iránt. Volt állami vezető, akinek kérdéseire fél éj­szakán kellett válaszolnunk. Ez teljesen érthető. Ezek­nek a fiatal államoknak a népei történelmük forradal­mi szakaszát élik. Az ide­gen politikai elnyomástól már megszabadultak. Jobb életre, igazságos, az egyen­lőségen és az ember megbe­csülésén és méltóságán ala­puló társadalmi rendre, a modern ember szükségletei­nek kielégítő gazdasági fej­lődésre törekszenek. Ennek a lehetőségeit keresik, s mind többen rájönnek ar­ra, hogy ezt a leggyorsab­ban a nem kapitalista fej­lődés útján érhetik el. Ezért érdeklődtek mindenütt be­hatóan a szocialista iparo­sításról, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, kulturális forradalmunkról, társadalmunk politikai szer­vezettségéről. a szocialista demokráciáról. Két országban — az Egye­sült Arab Köztársaságban és Tanzániában — látoga­tást tettünk az ország éle­tében fontos szerepet be­töltő pártok — az Arab Szocialista Unió, illetve a Tanganyikai Afrikai Nem­zeti Unió — vezetőinél. Üdvözöltük azt a törek­vésüket, hogy e pártok, va­lamint a mi pártunk kö­zött, e pártok és a mi Ha­zafias Népfrontunk között kölcsönösen hasznos kap­csolatok alakuljanak ki és sor kerüljön a tapasztala­tok kicserélésére is. Az Arab Szocialista Unió párt­küldöttségét Központi Bi­zottságunk nevében meg­hívtam: tegyenek látogatást nálunk, tanulmányozzák a mi pártunk felépítését, szervezetét, működését, az ország életében betöltött szerepét. Küldöttségünk tagjaira a legmaradandóbb hatást azok a szivet-lelket gyönyörköd­tető eredmények gyakorol­ták, amelyeket a megláto­gatott államok a rendkívül nehéz külső és belső vi­szonyok. az imperialisták újgyarmatosító törekvései, a gyarmati sorból visszama­radt terhes örökség ellené- le országuk fejlesztésében, népük felemelésében már eddig is elértek. Az Egyesült Arab Köz­társaságban megtekintettük az asszuáni nagygátat. Az építkezést vezető arab fő­mérnök méltán jelenthette ki, összehasonlítva az egyip­tomi nép múltbeli és jelen­beli teljesítményét: a pira­misok is nagyszabású épít­mények voltak, de azokat egy halottnak építették, ezt viszont 30 millió élőnek. S valóban, saját szemünkkel győződtünk meg róla: ez a gát nemcsak E°viptom. ha­nem a mai világ egyik legnagyobb létesítménye lesz. amely máris hat, — de a jövőben még nagyobb hatást fog gyakorolni az Egyesült Arab Köztársaság gazdaságára, népeinek éle­tére. Az asszuáni nagygát, a Heluáni Kohászati Kom­binát. vagy a Miszr Textil­gyár, híven reprezentálják a gyors ütemben fejlődő egyiptomi ipart. Utunk a barátság a szolidaritás útja volt Indiában is nagy öröm­mel láttuk a gyors iparo­sodás kiemelkedő eredmé­nyeit. Bangaloreben jártunk a Hindustan szerszámgép- gyárban egy óragyárban és egy korszerű elektrotechni­kai nagyüzemben. Megláto­gattuk a Bhakra-Tögal-i vízi erőművet. Indiának a legmodernebb technika el­sajátítására irányuló céltu­datos törekvéseit jól jelké­pezi a Trombay-i atomte- •1-1 > amelyet szintén alkal­munk volt meglátogatni. Tapasztaltuk azt is, hogy a függetlenség kivívása, az új élet építése milyen gyö­keresen megváltoztatja ma­gukat az embereket. Amikor Tanzania felé ha­ladva — MALÉV történe­tében első ízben — átre­pülte gépünk az egyenlí­tőt — parancsnokunk kö­zölte, hogy Dar es Salaam- ban 42 fokos hőmérséklet vár ránk, 95 százalékos pá­ratartalommal. Valóban, a gépből kiszállva arcunkon éreztük a trópusok forrósá­gát. Vendéglátóink meleg szeretete ezt a forróságot is felülmúlta. Csak a meghatottság ás a forradalmi internacionalista büszkeség hangján lehet szólni ezekről, a tanzániai nép tömegeivel történt ta- lálkoziásainkról. Saját szemünkkel láttuk: ezek a népek érzik már a. függetlenség és a szabad­ság ízét és ériül lemondani többé nem fognak. Ez a for­radalmi hangulat magyaráz­za, hogy bennünket, egy szocialista ország küldötteit, nemcsak a vendégnek ki­járó tisztelettel és kedvesi- séggel, hanem mint a szo­cialista rendszert építő nép küldöttei, sors- és harcos­társakként fogadtak. Bejárva ezeket az orszá­gokat, tovább szilárdult bennünk az a meggyőződés, hogy a szocialista világrend- szernek, a fejlődő országok csoportjának, valamint a kapitalista országok mun­kásosztályainak és összes haladó erőinek összefogása képes biztosítani és bizto­sítani is fogja a világ bé­kés, progresszív fejlődését. Mi igyekezetünk eme ma­gasztos megbízatásnak, erő­ink összefogásának, minde­nütt eleget tenni. Bármerre is jártunk, e barátság jegyében, minde­nütt arra kértek bennünket: adjuk át üdvözletünket a magyar népnek, kormányá­nak és pártjának. Engedjék meg, hogy e megtisztelő megbízásnak ez alkalommal tegyek eleget A magunk részéről kívánjuk, hogy a minket vendégül látó orszá­gok népe és vezetői jó erő­ben folytassák a nemzetkö­zi együttműködést, a békét és népeik javát szolgáló te­vékenységüket Moszkva (MTI) A szovjet fővárosban hi­vatalosan bejelentették, hogy Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP moszkvai szer­vezetének szombaton véget ért konferenciáján megvá­lasztották a moszkvai vá­rosi pártbizottság és a re* víziós bizottság új tagjait, valamint az SZKP már­cius 29-én megnyíló XXIII. kongresszusán részvevő kül­dötteket. Washington — Accra, (MTI): Anglia után az Egyesült Államok is elismerte a ghanai katonai kormányza­tot. A washingtoni külügy­minisztérium szóvivőjének közlése szerint a ghanai ügyvivőnek átadott jegyzék­ben az amerikai kormány elismerte a „nemzeti fel- szabadítási bizottságot” Gha­na kormányaként, s egy­ben kifejezte reményét, hogy a két ország továbbra is baráti és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápol­hat. Az angol elismerést ille­tően a helyzet egy árnya­lattal bonyolultabb, Nkru- mah kormánya ugyanis fel­mondta Angliával a diplo­máciai viszonyt, miután az Afrikai Egység Szervezet a rhodesiai-ügy miatt ilyen ajánlást tett. Minthogy most a londoni kormány el­ismerte Ankrah tábornok rendszerét, megfigyelők fel­tételezik. hogy Anglia és Ghana diplomáciai kapcso­lata gyorsan helyreáll. Ghana és Guinea diplo­máciai kapcsolata azonban megszakadt, a két ország viszonya erősen kiélező­elnöke Nasszer elnök meg­hívására 1966 május első felében látogatást tesz az Egyesült Arab Köztársaság­ban. A moszkvai kommunis­tákat a kongresszuson 297 szavazati joggal és 15 ta­nácskozási joggal rendelke­ző delegátus képviseli. A küldöttek között van: Leo- nyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Kirill Mazurov, Anasztasz Mikojan, Nyiko- iaj Podgomij. Dmitrij Pol- janszkij, Alekszandr Sele- pin, Nyikolaj Svernyik, Gén nagyíj Voronov. Bécs (MTI) A vasárnapi parlamenti választásokkal lezárult a múlt év októberében kirob­bant osztrák kormányválság első szakasza. A két koalí­ciós partner, a néppárt és a szocialisták formailag az A helyzet Ghánában, Guineában London és Washington elismerte az accrai katonai kormányzatot Súljos harcok Dél-Vietnam ban Saigon (MTI): Dél-Vietnam északi részé­ben két helyen folynak je­lenleg súlyos harcok: Quang Ngai-tól északnyugatra és Tuy Hoa-tól délkeletre. A Quang Ngai térségben indúlt harc már pénteken délután komoly méreteket öltött, s szombaton újból fel­lángolt. A harcban dél-vi­etnami kormányerők és amerikai tengerészgyalogo­sok mérkőznek a felszabadí­tó erők több alakulatával. Az AP szerint a ten­gerészgyalogosok veszte­sége súlyos, ősz óta ta­lán a legnagyobb mére­tű. Már a negyedik ten­gerészgyalogos zászló­aljat irányítják a hely­színre a harcban álló egységek támogaiására A Tuy Hoa-nál folyó harcban a felszabadító erők indították meg a támadást körülbelül 350 főnyi dél-v- etnami kormányerő ellen Ma választ Ausztria dőlt. Miután Ghana beje­lentette, hogy bezáratja Co- nakry-i nagykövetségét és diplomáciai személyzetét ha­zahívja. nem sokkal ké­sőbb azzal vádolta meg Guineát, hogy a ghanai diplomáciai képviselet tag­jait házi őrizet alá vette. Az accrai rendszer pén­teken ingerült hangú üze­netet küldött a guineai kor­mánynak. A nagykövetségi személyzet állítólagos házi­őrizetét a bécsi egyezmé­nyek durva megsértésének nevezte, és a ghanai diplo­maták sorsáért Guineát tet­te felelőssé. A történteket bármely „fantasztikusnak” nevezi is, az AFP hírügynökség sze­rint az accrai kormány meglehetős bizonytalanságot és idegességet árul el Nkru- mah esetleges visszatérésé­vel kapcsolatban. Az utcá­kat továbbra is vegyes katonai-rendőri őrjáratok ró­ják, s erősítést vezényeltek a repülőtér környékére. A Reuter-iroda jelentése szerint Zambia pénteken visszahívta accrai főmegbí­zottját. Az EAK, Mali és Tanzania is támogatja Nkrumahot, míg Niger, To­go és Elefántcsontpart az új rendszert ismerte el. szombaton a kora reggeli órákban. A harc még tart, részleteket lapzártáig hír- ügynökségek nem közöltek. Saigontól körülbelül 65 kilométivrel északnyu­gatra a gerillaharcosok aknatűz alá vettek egy katonákkal zsúfolt szín­házat Go Dau Ha kör­zetében. Ottawa; Mint a Reuter jelenti, az ottawai, mont­reali, torontói és kingstoni kollégium diákjai 24 órás ülősztrájkot indítottak, tilta­kozásul a vietnami háború ellen. A kanadai lovasrendőrség körülbelül 40 diákot tartóz­tatott le pénteken, mert a diákok elállták az alsóház­hoz vezető utakat és meg­akadályozták, hogy bárki belépjen a parlamentbe. A parlament lépcsőin elhelyez­kedő tiltakozó diákci ‘dián azonban a rendőrség nem lépett fel. 1966-os költségvetés miatt élezte a vitát a végsőkig, a válság azonban valójában maga a koalíció válsága. Bécsi politikai megfigyelők szoros eredményre számíta­nak a meglepetést szinte ki­zártnak tartják. A taskenti megegyezés kedvező hatása Befejezte munkáját az SZKP moszkvai szec vezet ének értekezlete dialista országok léte, er­kölcsi, politikai és anyagi támogatása nálkül. De a felszabadult országoknak to­vábbra is szükségük van a szocialista országok támo­gatására, a velük való együttműködésre, kivívott függetlenségük megvédése és az újgyarmatosító törekvések visszaverése ér­dekében. A gyarmati rab­ság elleni harc, amely a szocialista világrendszer ki­alakulása mellett korunk­nak másik legnagyobb for­radalmi folyamata, nem le­het teljes és diadalmas az újgyarmatosítás elleni kö­vetkezetes harc nélkül. Ebben a küzdelemben sem lehet félúton megáll­ni: a gyarmati iga lerázá­sa az újgyarmatosító tö­rekvések teljes felszámolá­sa nélkül nem vezethet eredményekre. Ebből a szempontból továbbra is fel­tétlenül szükséges a szoci­alista világ- és volt gyar­mati országok együttműkö­dése, kapcsolataik erősítése. Közös a harcunk a világ békéjéért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom