Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-22 / 68. szám

Palota a Nílus partján Kairó szívében, a Nílus partján emelkedik az Arab Liga palotája. A százmil­liós arab népet képviselő és az arab kormányokat tömörítő szervezet már­cius 22-én ünnepli meg­alakulásának huszonegye­dik évfordulóját. Ezen a napon ismét felhúzzák a liga székhazának árbocai­ra a tagállamok lobogóját és valamennyi arab or­szágban megemlékeznek az évfordulóról. Mikor 1945 március 22- én Kairóban aláírták az alapító okmányt, Egyip- tombsíi még brit szuro­nyok uralkodtak és az an­golok az egész Arab Li­gát szerették volna a ma­guk szolgálatába állítani. Az arab országok felsza­badulása azonban új hely­zetet teremtett és különö­sen a legutóbbi eszten­dőkben fokozódott a liga szerape, aktivitása. Az arab kormányok tevékeny­ségét összehangoló, tizen­három ország együttmű­ködésének és vitájának színteréül szolgáló Arab Liga tevékenységére nagy hatást gyakorolt az el­múlt esztendő szeptembe­rében Casablancában meg­tartott arab csúcsértekez­let A casablancai „csú­cson” Burgiba tunéziai el­nökön kívül valamennyi arab ország vezetője részt vett és egyértelműen im- perialistaellenes álláspont­ra helyezkedve elítélték az erőpolitikát, sürgették a konfliktusok békés rende­zését Éppen ezért próbálkoz­nak most egyes, a nyuga­ti hatalmakkal együttmű­ködő arab királyok egy „iszlám paktum” létreho­zásával, miután az impe­rializmus különböző tervei — a bagdadi paktumtól a CENTO-ig kudarcot vallot­tak. Azonban, mint a minap Nasszer elnök mon­dotta, „hiába raknak tur­bánt a bagdadi paktum­ra... az arab nép felisme­ri, hogy a vallással ál­cázott imperialista terv az arab nemzeti érdekek el­len irányul.” Népköztársaságunk tá­mogatja az arab országok­nak a nemzeti független­ségért, a neokolonializmus ellen folyó harcát. Ezt szolgálta a közelmúltban kormányelnökünknek töb­bek közöt az Egyesült Arab Köztársaságban és Kuwaitban tett hivatalos látogatása. Tavaly pedig Hasszuna, az Arab Liga főtitkára járt Budapesten, aki kijelentette, hogy „Ma­gyarországot az arab né>~ pék őszinte barátjuknál-: tekintik.” Barátságunkat, együttműködésünket a jö­vőben is tovább kívánjuk erősíteni. Betiltották a politikai pártok tevékenységét Észak-Szumátrában Djakarta, (MTI): A TASZSZ az AFP hír- szolgálati iroda jelentésére hivatkozva közli, hogy Sub- roto dandártábornok, az indonéz hadsereg tájékoz­tató szolgálatának főnöke parancsot adott ki az In­donéz Újságíró Szövetség­ben végrehajtandó tisztoga­tásokra. A djakartai rádió híradására támaszkodó je­lentés szerint a parancsnak az a célja, hogy a szövet­ségből kizárják a betiltott kommunista párt tagjait. Az AP jelentése szerint ugyancsak a djakartai rá­dió közölte, hogy a katonai hatóságok ideiglenesen be­tiltották az összes politikai párt tevékenységét Észak- Szumátrában. A rádió azt is bemondta, hogy ezen a vidéken megtiltottak min­denfajta felvonulást és nyil­vános összejövetelt. A holland rádió hírszol­gálata szerint az indonéz szárazföldi hadsereg hozzá­fogott az általa „kommu­nistabarát érzelműnek” tar­tott légierők repülőgépei­nek mozgásképtelenné téte­léhez. A szárazföldi hadse­reg katonái országszerte az­zal foglalatoskodnak a légi- támaszpontokon, hogy fon­tos alkatrészeket távolíta­nak el a gépekből és ki­Felbocsátották a Kozmosz- 113-at Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunióban hétfőn felbocsátották a Kozmosz­sorozat legújabb tagját — a Kozmosz—113 mesterséges hóidat­A szputnyik tudományos berendezése a TASZSZ ál­tal 1962 március 16-án beje­lentett programnak megfe­lelően folytatja a kozmikus térség kutatását. A szputnyikon elhelyezett berendezés normálisan mű­ködik. A tudományos berende­zésen kívül a mesterséges holdon elhelyeztek egy rá­dióadót, amely 19,996 mega­hertz frekvencián működik, továbbá egy rádiórendszeri a pályaelemek pontos méré­sére és egy rádió távmérő- rendszert, amely adatokat sugároz a földre a műszerek és a tudományos berendezés munkájáról. A beérkező adatokat ko­ordinációs számítóközpont dolgozza fel. Ghánában csökkentik a minisztériumok számát Accra (MTI): A ghanai katonai vezetők vasárnap bejelentették az ország kormányának átszer­vezését. A Nemzeti Felszabadítási Tanács 32-ről 17-re csök­kentette a minisztériumok számát, megszüntette a lar- tományí kormányzók hiva­talát és feladatukat a ka­tonatiszteknek adta át, az ország adminisztratív be­osztását is megváltoztatta, 167-ről 47-re csökkentette a közigazgatási körzetek szá­mát. Accrában vasárnap közöl­ték azt is, hogy Ghana és Nigéria megegyezett a dip­lomáciai kapcsolatok visz- szaállításában. A bejelen­tésre azután került sor, hogy ghanai küldöttség láto­gatott Nigériába. Punjab államban helyreállt a rend Uj Delhi (MTI): Vasárnap helyreállt a nyuga­lom India Punjab államában, ahol az elmúlt héten véres zavargások zajlottak le. A gyűléseket továbbra sem engedélyezik, de az üzletek kinyitottak. Nanda indiai belügymi­niszter vasárnap fogadta a hindu vallási vezetőket. A megbeszélésen a vezetők állítólag elfogadták, hogy létrehozzanak egy új álla­mot, amelynek hivatalos nyelve a pundzsábi lenne. Ugyanakkor a korábbi Pun­jab állam területén létre­hoznak egy másik államot, amelynek a nyelve hindi lesz. Punjab jelenlegi fő­városa lenne a két állam közös fővárosa és bizonyos állami szervek is közösek maradnának. szúrják a futóművek gumi­abroncsait. Sukarno elnök állítólag engedélyt kért az új kato­nai vezetőktől, hogy vissza­térhessen kelet-jávai szülő­földjére. A Reuter Singapo- re-i diplomáciai forrásokra hivatkozó jelentése szerint a tábornokok ezt az en­gedélyt megtagadták Sukar- nótól, mert azt akarják, hogy továbbra is megmarad­jon az államfő színezetében. Az AFP djakartai hely­zetjelentésében azt írja, hogy a „védőőrizetbe” vett miniszterek közül hárman megszöktek: Saleh minisz­terelnök-helyettes, Dalam, a központi bank ügyeivel fog­lalkozó miniszter és Setiadi villamosipari miniszter. A Francia hírszolgálat szerint az indonéz fegyveres erők folytatják a repülőterek és a vasútállomások fokozott ellenőrzését, hogy megaka­dályozzák a minisztereknek a fővárosból történő eltávo­zását. Dr. Adam Malik, Indoné­zia új külügyminisztere a djakartai rádió jelentése szerint hétfőn szigorúan utasította beosztottjait, hogy hajtsák végre a Suhar- to-kormány minden utasí­tását, vagy mondjanak le. Lépés a Hold felszínén A „Luna—9” szovjet au­tomatikus űrállomás sima leszállása a Hold felszínén lehetővé tette, hogy a legkö­zelebbi jövőben automati­kus műszerek segítségével tanulmányozzák a holdfel­szín világát, s a későbbiek­ben űrhajós-csQportot küld­jenek a Holdra. Andrijan Nyikolajev szov­jet űrhajós, közvetlenül a kozmikus kísérlet sikeres be­fejezése után kijelentette a sajtó képviselőinek: „A szovjet automatikus űrállomás rádiójeleket ad a Viharok Óceánjának vidéké­ről. Ez már nem csupán né­ma zászlócska, hanem „okos” készülék, amely jónéhány értesülést küld Földünk ter­mészetes bolygójáról. El­mondhatjuk, hogy megtet­tük az első lépést a Hold felszínén” Andrej Szokolov szovjet festőművész, akinek rajzait olvasóink figyelmébe aján- juk, a közeljövő képeit ve­títi elénk. Egyik rajzán űr­hajót láthatunk a Föld egyik mesterséges holdjának köze­lében. A műhold lakosai bú­csút intenek a Hold felé in­duló rakéta legénységének. A Mars holdját, a Demost, a művész közbeeső állomássá alakította, amelyről rövide­sen útjára indul a Marsra repülő űrhajó. Űrhajó a Föld mesterséges holdjának közelében. A mű­hold lakosai búcsút intenek a távoli expedícióra induló ra­kéta legénységének. Mi történt volna, ha...? A Gemini—8 kényszerleszállásáról Cape Kennedy, (MTI): Scott és Armstrong, a Ge­mini—8. drámai utazásának hősei vasárnap pihentek elő­ször az űrhajó kényszerle­szállása óta: addig szünet nélkül folytak a vizsgálatok a csaknem kataszrófával végződött üzemzavar oká­nak felderítésére. Vasárnap Cape Kennedy- ben Armstrong és Scott is megtekintette azt a színes­filmet, amelyet egy 16 mil­liméteres kamera készített a Gemini—8. ablakán keresz­tül az űrrandevű diadalmas és az azt követő vad forgás lélegzetelállító pillanataiban. A filmen látható, amint a Gemini—8 közeledik a moz­dulatlannak tűnő Agena-ra- kétához és „kiköt” rajta. Ez­után hirtelen a Gemini—8. ablakán napfény ömlik be, majd a Föld ragyogó kék és zöld színei láthatók, majd ismét napfény, ismét zöld — az űrhajó és az Agena-raké- ta forogni kezd és a fény­árnyék váltakozása egyre gyorsabbá válik. Ezután a Geminit a pilóták leválasz­tották az Agena-rakétáról, amely a filmen eltűnik a világűrben. A forgás azon­ban még gyorsabbá válik: a két űrhajós ekkor fizikai teljesítőképességének hatá­rán járt, azonban nagy ügyességgel végül sikerült visszanyerniük az ellenőr­zést az űrhajó felett. Nem lehet tudni, milyen hatással lesz a Gemini—8. üzemzavara az amerikai űr­hajózási program további alakulására. Tény, hogy az üzemzavart rövidzárlat okozta, de felmerül a kér­dés, milyen modor} lehet ele­jét venni a hasonló esetek megismétlődésének, tekin­tettel arra, hogy a program igen feszített, nincs lehető­ség komolyabb változtatá­sokra. Felmerül a kérdés, mi történt volna, ha az űrhajó akkor kezd forogni saját tengelye körül, amikor Scott éppen a Gemini— 8. programjában előírt űrsétát hajtotta volna végre? A Demos a Mars holdja. Itt mint közbeeső állomást láthatjuk, a bolygó vizsgálatához. Felszínéről éppen űrhajé indul a Marsra. URBÁN ERNŐ: 13. Ami az özvegykedést il­leti — és amit Laci kala­uznak se ártott volna meg­tudni — Kati úgyszólván zölden, alig tizennyolc éves fejjel Budapesten ment férjhez. Nem, dehogy is szerelem­ből. Kommendálás által. Ángya, Irén néni — egy hangos, világbíró, mindene hatalmas asszonyság — bo- ronálta össze bizonyos Pe­ták Imrével. Kati tizennyolc éves volt, mint mondottuk, Peták negyven, és ráadásul férfi­nek se valami híres. Váll­bán szűk, mellben szomorú, ahogy mondani szokás. To­vábbá: kopaszodott is, és fogsorában is sűrű volt a pótlás. De mit mondott róla Irén ángyi? — O, számit is az a kis korkülenbség? — mondta. Ügy jó, ha megvan. Ha a lány komoly, megállapodott egyént, nem pedig takony- pócot választ. Aztán azt se feledd — oktatta Katit — (Kisregény) azt is vedd tekintetbe ara­nyoskám, hogy Áriák úr művelt, iskolázott valaki. Se iszik, se dohányzik, a kártyát is hanyagolja. Pár év és esküszöm: főnők lesz a postán. No és a lakása? Nem nagy, á, csak egy fa­lat, egy cukor kis garszon. De hány új asszonynak van manapság olyan mázlija, hogy lakást is kap a férje mellé? Én mondom, én: a jóakaród, a második anyád, egy percig se habozz. Egy percig? Egy szemhunyintá- sig se, lányom. Menj hoz­zá. Kati, szegény, aki divat­ból, a barátnőit majmolva költözött faluról Pestre, és mint betanított lencse­csiszoló munkás Irén né­ninél volt koszton-kvárté- lyon, az ilyen beszédekből azt vélte kihallani, hogy ángyikája tehernek tudja és mielőbb szeretne meg­szabadulni tőle. Csak épp a látszatra is ád. Hazazavarás helyett va­lami bikficcel boronálja össze. Az igaz, hogy ettől még bátran lány maradhatott volna. Társnői többnyire munkásszálláson laktak, ő is odaköltözhetett volna. Apja is váltig hívta, hogy... bolondság, mások majmo- lása, amit csinálsz, hagyd a fenébe azt a lencsecsiszo­lást, az én fajtám: szüle­tett virágkertész vagy, Ka­ti. Csomagolj, és azonnal gyere haza. De mehetett-e? Abban a tévhitben volt, hogy fogadna csak szót, telepedne csak haza — menten vége volna a be­csületének. Ahány küszöb- nyergelő, más kabátjáról pihét kapkodó satrafa csak van, az mind őt szapulná, mind rajta köszörülné a nyelvét, mondván: vagy él­hetetlen volt, vagy pedig szalmazsák, férfiak szalma- zsáklya, muzsályból hagyta ott szégyenszemre Pestet. A tetejében lánypajtásai se hagyták békén. — Te, okos te! — fejel­ték. — Mit vacilálsz? Iga­za van Irén ángyodnak, to­tál igaza. Mintapofát, iga­zi gumiembert nézett ki neked. Mondd már, nem az a dalia, és a csikófogait is régesrég elhullatta. De imád, megdöglik érted, és ez a lényeg. Ha pedig mé­gis be talál dilizni, hogyő hordja a nadrágot, ő pa­rancsol — még mindig ott­hagyhatod. És Peták, a férjjelölt? Ö, nem volt rossz em­ber! Sutasága és ódivatú, érzelgős széptevése pedig valósággal megható, és csak később, már egybekelésük után derült ki, hogy volta­képpen — áldozat. A hiszékenység és a fér­fihiúság áldozata. Amíg Irén néni nem ve­tett rá szemet, békén, a há­zasságról végleg lemondva élte a maga igénytelen, percre beosztott agglegény­életét. Káros: pénz- és egészségpusztító szenvedé­lyei nem voltak. Passziója is csak egyetlenegy: a fényképezés. Ami felesleges kis pénze a szerény posta­tiszti gázsiból megmaradt neki, azt az utolsó fillérig filmekbe, fürcsztő sókba, lámpákba és, másoló papí­rokba ölte. Főzőfülkéje — ugyanis csak teaforrázásra használta — valóságos kic laboratórium volt. Még na­gyító apparátust is szerelt bele. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom