Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

XXIII. ÉVFOLYAM 65-SZÁM ARA: 50 fillér 1966. MÁKCUJS 18. FENTEK Megkezdte munkáját a Béke-v il ágtan ács elnöksége Isabelle Blume asszony, a Bcke-vllágfanícs ügyvezető elnöke megnyitja az ülést Mel­lette tlr Sík Endre a B' ki-világtanács tagja, az Országos Béketanács e nőké ül. (MTI íoto — Vigovszki Ferenc felvétele) Csütörtökön a Gellért- •zalloban a Beke-világta- nács elnökségének ülésével megkezdődött a béke-világ- mozgalom vezérkarának bu­dapesti tanácskozássorozata. Részt vettek az ülésen: Isa­belle Blume, a Béke-világ- tanacs ügyvezető elnöke, to­vábbá Alberto T. Casella, Romesh Chandra, Diwan Chaman Lali, James G. Endicott, Enrique Lister, William E. Gollan, az el­nökség tagjai. Ott volt több távollevő elnökségi tag sze­mélyes képviselője. Ezenkí­vül számos meghívott ven­dég is helyet foglalt a tár­gyalóasztalnál. A magyar bekemozgalom képviseleté­ben dr. Sík Endre és Dor- west István vett részt az ülésen. rátának Megfelelően a há­borús tűzfészkek kioltását, a nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozá­sát, az atomfegyver-kísérle­tek teljes megszüntetését, Európa, az egész világ biz­tonságát, a külföldi katonai támaszpontok felszámolását, valamennyi vitás kérdés, nemzetközi konfliktus békés rendezését szolgálják. Ezen­kívül egyebek között a nemzeti függetlenségi moz­galmak helyzetével és to­vábbi támogatásával kap­csolatos kérdéseket is meg­vitatták. A Béke-világtanács szer­vezetének és munkamódsze­reinek korázerűsí,ésére, to­vábbfejlesztésére előterjesz­tett referátum és az ezt kö­vető véleménycsere azt a tanácskozássorozatot foly­tatta, amely a múlt év de­rekán J. D. Bernal profesz- szornak, a Béke-világtanács akkori elnökének memoran­duma alapján bontakozott ki a helsinki béke-világ­kongresszuson, majd a nemzetközi békemozgalom legkülönbözőbb fórumain. Az elnökség ülésén aján­lásokat fogadtak el, ame­lyeket további megvitatásra a Béke-világtanjcshoz tar­tozó nemzeti békemozgal­mak vezetőinek értekezlete elé terjesztenek. Pén eken és szombaton meghallgat­ják a legkülönbözőbb moz­galmak képviselőinek véle­ményét, majd vasárnap és hétfőn újra az elnökség fó­rumán folytatják a tanács­kozást. Cscporfos látogatások, baráti találkozók, óiiMiiYbeszsmolók liárpátukrajna és Szabóié* me^ye kapcsolatainak lejlesziese az MSZBT és a äfazaiia« IXépiront tervében A magyar—szovjet barát­ság további elmélyítésére végzendő közös tevékeny­ség tartalmi és módszerta­ni kérdéseit, valamint az idei munkaprogramot vi­tatta meg és hagyta jóvá csütörtöki együttes ülésén a Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Bácskái Antal, a megyei pártbizottság mun­katársa is. Májer István MSZBT me­gyei titkár tájékoztatója alapján széles körű vita bontakozott ki arról, mi­lyen módszerekkel érhetők el még nagyobb sikerek a két testvéri nép barátsá­gának elmélyítésében. Az aktivitásra jellemző, hogy 17 hozzászólás hangzott el, s a felszólalók valamennyien hasznos kezdeményezést, ja­vaslatot tettek a munka további javítására. Az MSZBT IV. kongresz- szusának határozatai alapján megállapították, hogy az el­múlt • években lényegében már kialakultak azok a te­rületek és módszerek, amelyekkel eredményeseb­ben hozzájárulhatnak a jö­vőben is a magyar—szovjet barátság ápolásához. A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság tevékenysége ily módon kiterjed vala­mennyi községre, sőt na­gyobb tanyai településre is. Az MSZBT kapcsolatát to­vább erősíti más tömeg­szervekkel, ezek közül is kü­lönösen az úttörő és KISZ- szervezetekkel, nőtanácsok­kal, hogy munkája még ele­venebb, szirtesebb, gazda­gabb legyen. Az aktívák legfontosabb feladata to­vábbra is tudatosítani, hogy szocialista társadalmunk építésének, hazánk függet­lenségének, szabadságának, békénk megvédésének, nem­zeti felemelkedésünknek legfőbb forrása, támassza, boldogulásunk záloga a ma­gyar—szovjet barátság. Ezért nagyon fontos a Szov­jetunió iránti tisztelet, meg­becsülés, szeretet elmélyí­tése, a barátság szüntelen erősítése társadalmunk min­den rétegeben. Törekednek arra, hogy megyénk dolgo­zói részletesen megismerjék a Szovjetunió békés külpoli­tikáját, tudományos, gazda­sági, technikai, kulturális eredményeit, a kommuniz­must építő szovjet embere­ket. A munkaprogram össze­állításánál a felszólalók szinte valamennyien hang­súlyozzák a személyes kap­csolatok további szélesíté­sének fontosságát. A lehe­tőségekhez mérten tovább növelik a csoportos látoga­tások, találkozók, élmény- beszámolók számát. De ezen túlmenően keresik és kutatják a módját annak is, hogyan lehetne kiépíte­ni a két országrész — Kár- pátukrajna és Szabolcs me­gye — ipari és mezőgazda- sági üzemeinek, kulturális intézményeinek személyes kapcsolatait Is. E személyes kapcsolatok elmélyítését szolgálják a két nép fiataljai közötti levelezés bővítésé­nek, az orosz nyelvtanulás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta a hazánkban tartózkodó L. F. lljicsovot, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettesét és megbeszélést folytatott vele időszerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás al­kalmából L. F. Iljicsov át­nyújtotta Kádár Jánosnak a Luna—9. szovjet automata űrállomás által a Holdról készített fényképeket és a kiszélesítésének szorgalma­zása. Elhangzottak olyan ja­vaslatok, hogy a hagyomá­nyos formákon kívül első­sorban az ifjúság részére szervezzenek társalgási nyelvtanfolyamokat, ame­lyeken nem a nyelvtani szabályok megismerése asz elsődleges cél, hanem maga a beszélgetés gyakorlása. A beszélgetés szövegének összállíiására vonatkozóan pályázat kiírását javasol­ták. Több helyen sor kerül szov­jet bélyegkiállítás megren­dezésére is. Az ülésen szűkebb lét­számú bizottság létrehozá­sát határozták el. E bizott­ság feladata lesz elkészíte­ni a programot a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom jövő évi 50. évforduló­jának megünneplésére. Az együttes ülés részvevői táviratban köszöntötték a Budapesten összeült Béke­világtanács elnökségét. Eb­ben sok sikert kívántak munkájához, s egyben til­takozásukat fejezték ki az amerikaiak vietnami agresz- sziója ellen, és szolidaritás sukról biztosították a hős vietnami népet. Hódi László Holdra juttatott szovjet cí­mer és zászló másolatát A találkozón részt vett Komó­csin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes és N. R. Seleh, követtanácsos a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. L. F. lljicsovot csütörtö­kön hivatalában fogadta Pé­ter János külügyminiszter is. Ilficsov szovjet külügyminiszter* helyettes Kádár Jánosnál A tervezett 71 forduló helyett már a 7. fordulóban a kutató program teljesítése nélkül kényszerleszállást hajtott végre a Gemini — 8 Közlemény az Olasz Általános Munkásszövefség küldöttségének magyarországi látogatásáról Dr. Sík Endre, az Orszá­gos Béketanács elnöke a béke magyar munkásai, egész népünk nevében kö­szöntötte a testületet, majd Isabelle Blume nyitotta meg a tanácskozást. Ezután Ro­mesh Chandra, az indiai béketanács elnöke, az első napirendi pont előadója ter­jesztette elő a B*ke-világta- nács szervezeti kérdéseivel foglalkozó referátumát, majd vita következett. A Béke-világtanács elnök­ségének csütörtöki ülésén a nemzeti békemozgalmak ve­zetőinek pénteken kezdődő értekezletét készítették elő. A jelenlegi nemzetközi helyzet, a világban lezaj­lott változások tükrében sokoldalúan elemezték a Béke-világtanács és a bé- ke-világmozgalom feladatait és lehetőségeit. Felmérték, hogy a mai kor követelmé­nyeinek megfelelően ho­gyan tehetnék még erőtelje­sebbé, hatékonyabbá, sokol­dalúbbá a békeszerető em­bermilliók akcióit, kezde­ményezéseit, amelyek az egész haladó emberiség aka­Kis Csaba, az MTI wa­shingtoni tudósítója jelenti: A tervezett 71 helyett már a 7. fordulóban visszatért a földre a Gemini—8. ameri­kai űrhajó. Az űrutazás so­rán súlyos problémák me­rültek fel, s az űrhajó át­menetileg kormányozhatat- lanná vált. Az űrhajó kényszermegol­dásként a Csendes-óceánra, Japán déli partjaitól mint­egy ezer kilométerre délre szállt le. A Gemini—8. csaknem pontosan a meg­adott körzetben szállt le és egy perccel később felfe­dezte egy C—54-es típusú repülőgép, az egyetlen, amely ebben az időpontban már a leszállás körzetében tartózkodott. A repülőgépről három békaember ejtőer­nyővel vízbeugrott, s az űr­hajóra erősítet egy hatal­mas úszóövet. Neil Armstrong és David Scott szerencsésen túlélte az űrhajózás történetének első kényszerleszállását. A Leonard F. Mason romboló fedélzetére vette az asztronautákat. Ez három órával a leszállás után tör­tént. A Houstonból érkezet je­lentések szerint az űrhajó­sok épek és egészségesek. Jelenleg a teljes gőzzel Okinawa felé tartó Mason- romboló fedélzetén vannak, ahol tüzetes orvosi vizsgá­latnak vetik alá őket. A Gemini—8. kísérlet fel­adata az volt, hogy Armst­rong az űrhajót összekap­csolja a korábban fellőt Atlas Agena rakéta körpá­lyán keringő részével, tar­tós együttes repülést hajt­son végre, majd Scott hagy­ja el az űrhajót, több mint két órán át szabadon le­begjen a világűrben, s köz­ben különböző bonyolult feladatokat hajtson végre. Az űrséta után az űrhajót el kel­lett volna távolítani az Agena rakétától, s a későb­biek során, az űrutazás har­íFoIytalás a 2. oldalon) A SZOT elnökségének meghívására 1966. március 14—18-ig Budapesten tar­tózkodott az Olasz Általá­nos Munkásszövetség (CGIL) küldöttsége; Lucia­no Lama és Giovanni Mos- ca, a CGIL titkárai, And­rea Gianfagna, az olasz élel­mezési szakszervezet főtit­kár-helyettese és Ruggiero Spesso, a CGIL közgazdasá­gi osztályának vezetője. Az olasz szakszervezeti küldöttség megbeszéléseket folytatott Gáspár Sándorral, a SZOT főtitkárával. A tár­gyalásokon részt vettek Beckl Sándor és Geréb Sándorné, a SZOT titkárai, valamint Kohári József, a SZOT nemzetközi kapcsola­tok osztályának vezetője. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára szívélyes baráti be­szélgetésen fogadta az olas* küldöttségét, melyen részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. Az olasz és a magyar szakszervezetek vezetőinek találkozója, a közös meg­beszélések — az elvtársi együttműködés szellemében — a két ország dolgozói, szakszervezetei helyzetének jobb megismeréséhez ve­zettek. A SZOT és a CGIL vezetői megállapodtak, hogy a két ország szakszerveze­tei közötti kapcsolatokat to­vább fejlesztik, rendszere­sen tájékoztatják egymást feladataikról és tapasztala­taikról, erősitik a magyar és olasz dolgozók szolidaritását a közös célokért, a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításáért, a nemzet­közi szakszervezeti egység fejlesztéséért és a béke vé­delméért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom