Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

KUN BÉLA

SZÜLETÉSÉNEK 80. ÉVFORDULÓJÁRA

▼Rágós Után szinte fél évszázadig várta vissza a nép Kossuthot; halkan eldúdolt dalok, titokban őrzött honvédlobogók, növekvő fényű legendakor beszéltek erről a várakozásról, de jó néhány harcos kísérlet is, mindegyike Kossuth nevével és eszméivel szállt szembe az abszolutizmussal, a reakcióval. Az 1919-es ellenforradalmi augusztus után, évek és évtizedek egymásra hulló sorában úgy beszéltek munkások és parasztok a jövendőről: „majd ha Kun Béla visszajön!”

A két világháború között a munkások és a parasztok így idézték a Tanácsköztársaság napjait: „Kun Béla

idején.... „Nem torzítja el a személyiség történelmi szerepének marxista—leninista értékelését az, aki azt a magyar nép emlékezetében kitörölhetetlenül élő megfogalmazást is idézi, ha a magyar kommünről, 1919-ről úgy beszél, hogy a történelmi 133 nap rajzát így vázolja fel: középpontban a vezetővel, a szervezővel a legtevékenyebb forradalmárral, Kun Bélával.

Az elrejtett vöröspántlikás katonasipkák „Kun Béla sapkái” voltak, öregedő harcosok reá emlékeztek, ha a szolnoki csatáról beszélgettek — s nem véletlen, hogy a magyar ellenforradalmi sajtó háryjánosai mindjárt „Kun Béla odaérkezéséről” Írogattak, ha valahol a világon fegyveres harcba, forradalmi küzdelembe kezdett a munkásosztály. Kevés ember van, akinek személyét annyi gyűlölet ostromolta, és akit annyi forró szeretet, elismerés és lelkesedés övezett. Tegyük hozzá: az utóbbit megérdemelte. Sőt a gyűlöletet is megérdemelte — az osztályellenség, az árulók es ingadozók gyűlöletét, mert egy pillanatra sem volt hajlandó megalkudni az ellenséggel, s egy pillanatra sem titkolta, mennyire megveti, útálja az árulókat és az ingadozókat.

A felszabadulás után is jó ideig vagy hallgattunk róla, vagy eltorzítottuk szerepét. Amikor dr. Münnich Ferenc, egyik legrégibb harcostársa leirta, hogy ideje jóvátenni „azt a történelmi bűnt, amelyet a személyi kultusz a pártunk történetének legjelentősebb korszakára és annak legfontosabb vezető személyiségére vonatkozó hallgatással vagy ferdítéssel elkövetett” már megkezdődött a hatalmas munka, hogy a párt a magyar munkásosztály történetét író tudósok végre a történelmi igazsághoz híven ábrázolják Kun Béla szerepét. Ma, amikor születésének nyolcvanadik évfordulóján tisztelgünk nagy emléke előtt, tisztán és méltó megvilágításban áll már előttünk a forradalmár, a vezető harcos alakja.

Milliónyi tény bizonyítja már, hogy népünk igazi történetének menetében mindig csak a haladás, a forradalmi változás követelésének oldalára álltak a magyarság legjobbjai. 1848 után éppen 1919 volt ennek éke® bizonyítéka. S ha a fiatal Kun Béla eszmélését. indulását szemléli valaki, még a személyes, baráti vonzalmak oly soka1 mondó apróságai is erről beszélnek. Kun Béla házitanítója, későbbi barátja Ady Endre volt. Nagyváradi éveiben kötött barátságot a világ matematikusainak egyik büszkeségével Fejér Lipóttal. A kor leenagvobb költő jótól a tudósig: ilyen baráti körből indult, hogy népvezérré, kommunista forradalmárrá legyen. Kun Béla a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakjává nőtt. s harcainak, műveinek java a magyar forradalmi hagyományok szerves része, folytatása.

Az erdélyi falusi jegyző fia diák korában, tizenhat éves fővel lép be a szociáldemokrata pártba. Hét esztendővel később már a magyar úri osztály bírósága előtt áll „osztály elleni izgatás" miatt. Kolozsvár munkásainak egyik szeretett vezetője már ekkor éles harcban áll az opportunista szociáldemokrata vezetőkkel. A párt ügyeskedő vezetőinek többsége katonai felmentést kap a világháború kitörésekor — Kun Bélát a frontra küldik. A cári hadsereg fogságába kerül s a tomszki táborban találkozik össze egy már működő forradalmi csoporttal. Amikor a bolsevik forradalom kinyitja a hadifogolytáborok kapuit, Kun társaival még az októberi forradalom előtt a kommunista párt harcosává lesz. A nemzetközi hadifogoly-mozgalom, százezrek odaállása a bolsevikok vörös lobogója alá, elsősorban Kun Béla tevékenységéhez fűződik. Leninnel 1917-ben ismerkedik meg: Pétervárott érik bolsevikká. Egész életében, minden tettében hű maradt tanítómesteréhez, Leninhez, és hű maradt a szovjet és magyar nép harcokban született barátságához. Az egykori kolozsvári munkásvezető az első magyar kommunista szervezet elnöke, az egykori újságíró az első magyar kommunista lapok alapítója és irányítója, az egykori agitátor magyar és más nemzetiségű vörös internacionalista zászlóaljak szervezője, elsővonalbeli harcosa.

1918 novemberében illegálisan érkezik haza az októberi polgári forradalom Magyarországába: 20-án már

megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja — s ettől a pillanattól kezdve Kun Béla személyes sorsa egy az osztály élcsapatának sorsával. Egyenes ív: négy hónap, 1919 március 21-ig, a proletárdiktatúra kikiáltásáig, harcról, harcra. A Tanácsköztársaság 133 napjában évtizedekre való munkát végez el.

Százharminchárom napon át élt, alkotott, harcolt a Tanácsköztársaság- S ahogy az első magyar parasztforradalom Dózsa György, a magyar jakobinusok elbukott küzdelme Martinovic-ék, a kuruc szabadságharc Rákóczi Ferenc, a negyven- nyolc—negyvenkilenc Kossuth, Petőfi, Táncsics nevével él együtt a kései magyar nemzedékek emlékezetében. a magyar kommün hónapjait, bátor és tiszta kommunista hősök emléke jelzi, elsősorban Kun Béláé.

Követhettek és követtek is el hibákat a magyar proletárforradalom vezetői, Kun Béla is. De hogy is írta ő maga, tíz évvel a forradalom után? „Hiba volt hogy olyanféle módon reagáltunk az ellenünk intézett rágalmak és hazugságok özönére, mint ahogyan a meglehetősen szkeptikus magyar költő, Arany János írta:

Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam s bevert sárral, Nem pöröltem —

Félre álltam, letöröltem.

„Valahogyan beletörődtünk, hogy a bukott forradalomnak duplán az a sorsa, hogv rágalmazzák De beletörődtünk a csapások súlya alatt egy időre abba is. hogy a magyarországi nroloíárfnrra. dalom jelentősége elsősorban negatív tanulságaiban áll... A magyarországi proletárforradalom nemcsak hibái miatf jellegzetes, de erényeivel jó oldalaival is tündököl.-’ A vérbefojtott pro'etár- forradalom után Kun Béla 1921-től 1936-ig a Kommunista Intemacionáléban dolgozott, állandóan felelős vezető helyen. Másfél évtizedig elméleti és gyakorlati munkájával segítette a kü- lönzöző országok forradalmi mozgalmait

Lenin halálát munkával gyászolta. A Kommunista Intemacionálé Végrehajtó Bizottsága Kun Bélát bízta meg azzal, hogy szervezze meg Lenin alapvető műveinek az összes európai és ázsiai nyelvekre való lefordítását és kiadását. Lenin több művét akkor már világszerte ismerték és tanulmányozták, de műveinek rendszeres fordításáról és kiadásáról még nem történt gondoskodás. Ezt a munkát Kun Béla szervezte és irányította Lenin iránti hálás szeretettel, Lenin zsenije iránti tanítvány! tisztelettel és csodálattal. Bizonyos hogy Lenin világtörténelmi jelentőségű művei az ő munkája nélkül is utat találtak volna a világ minden sarkába, de az is bizonyos, hogy Kun Béla meggyorsította és rendszeressé tette a lenini művek terjesztését. Erre a munkájára élete végéig nagyon büszke volt.

Esztendőkön át készült a magyar proletárforradalom történetének megírására, de bármily nagy volt munkabírása, a történelemírásra nem tudott időt szakítani. Nagy kár! Műve nemcsak a rágalmazókat hallgattatta volna el; hosszú időre programot adhatott volna min-1 den igaz magyar hazafinak, j minden igaz magyar kom-1 munista forradalmárnak. Forrón szeretett hazájába azonban sohasem térhetett vissza, mert férfikora delén ötvenhárom éves korában., 1939 november 30-án meghalt. Nem érhette meg a magyar proletariátus győzelmét, a haza felszabadulását.

írott éleművének jókora részét az utóbbi években újra kiadtuk — ám Kun Béla életében, harcaiban, a nagy értékű, gazdag tanulságú cikkek, beszédek, tanu’má- nyok, levelek csaik kiegészítik a tetteket, Kun a forradalmi cselekvés, az osztályharc tetteinek embere volt.

Elsősorban élete és harcai példájával üzen a mának; ám születésének évfordulóján idézni kell egy 1919 májusi népszavabeli cikkének ma is élő gyújtó szavait:

„Nem szabad a forradalom mai szakaszában kihasználatlanul maradni egyetlen csöpp energiának sem, amely a proletariátusban és különböző szervezeteiben szuny- nyadhat... Minden szervezetben a proletariátus teremtő ereje dolgozik, a leghatalmasabb teremtő energia, amelyet a szocializmus építésére való történelmi hiva- tottság ad a munkásosztálynak. Az erők egyesítése minden, kivétel nélkül minden proletárenergiának egyesítése, szoros, szilárd, fegyelmezett és mindenek fölött szervezett egységbe foglalása létföltétele a proletár- forradalomnak."

Nehéz, harcos napokban a magyar munkáshatalom élet—halál harcának idején írta ezt Kun Béla- Ma az ereje teljében alkotó magyar munkáshatalom harmadik évtizede elején is tudott és megszívlelt igazság: minden győzelmünk alapja a munkásosztály teremtő ereje, egységbe forrott alkotó készsége.

Eszméi, népe. pártja any- nyi vész után diadalmasan építi a szocializmust, és ezzel a diadallal az ő emléke is mindinkább megkapja azt a tiszteletet amelyet élet- útjával kiérdemelt. Születésének nyolcvanadik évfordulóján büszkén emlékezünk reá.

Orosz Szilárd

Munkában az építők.

Soltész Albert rajza

MEDITÁCIÓ

a Nyugtalan homok

olvasása közben

Ismét megjelent egy szépirodalmi könyv a Nyírségről, a címe: Nyugtalan

homok. A novelláskötet szerzője Végh Antal, a fiatal prózaírónemzedék tagja, megyénk szülötte. A Nyugtalan homok a harmadik könyve.

Végh Antal természetes paraszti meglátást, ítélőképességet, friss életábrázolást vitt magával a fővárosba. De magával vitte a fiatal író az Útkeresést, a mondanivaló kiforratlanságát, mindennapjaink olykor egyoldalú szemlélését is. Eddigi munkái inkább tehetségét, mintsem műveinek mélységét, érettségét bizonyították.

A Nyugtalan homok talán az első komolyabb lépés mai életünk bonyolult, ellentmondásos szálainak a régi és az új küzdelmében újjászülető lényeges emberi vonások művészi megjelenítésében. A tizennégy novella közeli múltúnk és jelenünk egy-egy darabja. Magasan kiemelkedik közülük a címadó novella: a Nyugtalan homok. A mai magyar falu minden feszültsége, izzása, formálódó arca tárul elénk. Meleg líraiassággal, megkapó érzelmi kifejező eszközökkel.

Nemcsak azért emelkedik I ki a novellák közül a Nyugtalan homok, mert sodrása van, hamisítatlan falusi hangulata, reális képsora, őszinte humora, s végül ellenállhatatlan optimizmusa. Ebben érzi és ábrázolja az író a legteljesebben az igazságot, a győzedelmeskedő újat a régi lelett. Ahogy kibontakozik két külön világ a falusi házban; csendes száműzéssel sújtják a jehovás Csongor Mózsit, a család rokonát, s ahogy a tsz-tag apa önvallomása elhangzik a megváltozott paraszti életről, s a kiegészítő epizódok, mind a tartalmában szocialistává íej'ő- dő életforma igenlését summázzák. Hasonló hangvétel és felelősségérzet hatja át az Erdei föld, Virágföld, a Sok fűszál, a Felemás vetés, a Parasztok fi parkban és a Murvay-féle tüzes cimű novellákat. Kevésbé kiegyensúlyozott a Kettőjük szomorú éneke, tematikában és a téma hőfokában elmarad A muzeológus délelőttje és a Legelső kör. Gondolatokat ébreszt, de kissé szentimentális a Két egyforma fejű ló.

Letéve a Nyugtalan ho- mok-ot az olvasmány-élmény mellett, az író jószándékának elfogadása mellett ma-1 radnak kételyek is. Egy bizonyos nyugtalanság az emberben: valóban ilyen lenne az életünk, ez a magyar falu... A könyv alaphangulata komor, néhol kifejezetten pesszimista. Szinte csak a címadó novella olvasása közben éljük át azt, ami termékenyítő, amit izig-vérig mainak és reálisnak nevezhetünk. A szabolcsi ember Szabolcsban él, nem kívánja sorsának, életformájának lakkozását, szépítését, az irdatlan messziről elindult állomások elhallgatását, a gondokat. De érzékeny a kié- lezettségre, a valóságosnál csak árnyalattal is feketébb színekre. Valóban nyugtalanság él és feszül a nyírségi homokon, de az egészséges türelmetlenségé, a küzdelem is a felzárkózásért. De nem lemondás, nem elsüllyedés a sívó homokban.

Nem a szűkös patrióta mondatja velünk, hogy a szabolcsi tegnap és ma világa nem teljesen azonos a Nyugtalan homok irodalmi eszközökkel elénk vetített világával. Szabolcsra ma már nemcsak a jehovás szekták jellemzőek, — mint ahogy valójában nem is terjed széles körre ennek a

A napodban ülést tartott a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szabolcs- Szatmár Megyei Intéző Bizottsága. Az egyesületek vezetői az ősszel sorra kerülő. 1966. évi műszaki napok programtervezetét vitattás meg és hagyták jóvá. Ezeken a tudományos egyesületek ez évben valamennyien a mezőgazdasággal kapcsolatos témákat dolgoznak fel és az addig csak Nyíregyházára korlátozódó műszaki napokat megyeire szélesítik. Mátészalkán is lesznek rendezvények és a megye nagyobb üzemeibe látogatásokat szerveznek. Előadóknak ez évben is az illető szaktudományok legjobb ismerőit kérik majd fel.

Ugyancsak megvitatták az egyesületek nemzetközi kapcsolatainak lehetőségeit. Az intéző bizottság már levelet váltott a krakkói tudományos egyesületekkel és most egy Lengyelországba utazó delegáció megszerve- ■

szektának az ereje — nemcsak az örökösen egyéni sérelmeket perelő tsz-parasz- tok, nem a direkttermő elmét tompító, indulatokat szüiő színhelye a Nyírség. Ettől sokkal másabb, maibb. Több!

Végh Antal novelláskötete kétségtelen fejlődésről tanúskodik, reálisabb élellatás, felelősségérzet kíséri írásait. Olyan elemek is felismerna- tők kiemelkedőbb novelláiban, melyek kiváló prózaíróinkra emlékeztetnek. Témáival igyekszik átfogni egész életünket, a valóságos ellentmondásokkal, problémákkal együtt. Novelláin érződik, hogy nem pusztán szórakoztatni akar, hanem véleményt mondani, beavatkozni az élet menetébe, részt venni a nagy munkában. De a mélységgel még nincs minden rendjén, még nem teljesen biztos a kéz, hogy mit emeljen ki az életrengetegből, milyen összefüggéseket, történéseket emeljen a tipikusság rangjára. Ezért hagy nyugtalanságot, kérdőjeleket a Nyugtalan homok olvasása.

P. G.

zésén dolgoznak az egyesületek vezetői. A csehszlovákiai Presovval, Nyíregyháza testvérvárosával az eddiginél szorosabb kapcsolatot kívánnak kialakítani. Elsőként a gépipari és az építőipari csoport képviselői utaznak, majd ezt követően cserenapok megszervezését tervezik, így kölcsönössé tudják majd tenni a tapasztalatcseréket Tovább szélesítik ez évben a vidéki szervezett tudományos életet: Mátészalkán agrár, Kisvárdán építőipari csoportot alakítanak a közeljövőben. A klubprogram további javításával az egyesületi munka további népszerűsítését is kívánják szolgálni.

Szabolcsi műszakiak Krakkóban, Presovban