Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
Ismeretlen életmentő Tervkészítés: közvéleménykutatással A közös gazdálkodás kezdete óta gondot okoz a termelőszövetkezetek vezetőinek és tagjaihak egyaránt, hogy vannak hetek és hónapok, amikor kevés a munkaerő, máskor viszont nem tudnak elegendő muhkát adni az embereknek. Az efféle ellentmondás a mezőgazdasági munka jellegéből következik. A növényápolás és az őszi betakarítás idején a legtöbb helyen kevés az emberi munkaerő, különösen ha még az időjárás is kedvezőtlen. Téleh, kora tavasz- szal és nyár közepén pedig általában a dologra alkalmas kéz több és a tennivaló kevesebb. Ezért érdemes azon elgondolkodni: miként lehetséges, hogy vannak szövetkezetek, amelyekben a dolgozó tsz-tagok munkaerejének negyede, harmada kihasználatlanul marad, miközben kapálailan a kukorica egy része, késlekednek a betakarítással és több munkáskéz kellene az állattenyésztésben is. Sok helyén baj van az elvégzendő munkák meny- nyiségének és a meglévő emberi munkaerő teljesítő képességének összehangolásával is. A bajok forrása a tsz-ek tervezésében található. A szövetkezetekben év végén ugyan pontosán leltárba veszik anyagi javaikat, terményeiket, állataikat, gépeiket, a tervkészítést megelőzően mihden tényezőt igyekeznek a lehető legkörültekintőbben figyelembe venni csak éppen a legfontosabb tényező: az emberi munkaerő számba vételét hanyagolják el. A szövetkezetek tervkészítéshez szolgáló nyomtatványai között ugyan szerepel a munkaerőmérleg és a megfelelő oszlopokat többnyire ki is töltik — de általában ezek a számok nem fedik a gazdaság tényleges munkaerőhelyzetét. Jogos a kérdés: milyen módon lehet egy-egy szövetkezetben az emberek munkáját egy évre előre megtervezni? A kiválóan gazdálkodó tennelősióvet- kezetek több éves gyakorlata tanulságos választ ad erre. Alapvető igazság, hogy a szövetkezeti közösség elsőrendű kötelességei munkát és tisztességes megélhetést biztosítani minden tagjának. Es az is a közösség érdeke, hogy csak olyan vállalkozásba fogjon, amelyet győz is erő* vei, mert különben nem haszon, hanem kár szár* mazik az igyekezetből. Az is kétségtelen, hogy e feladat megoldása — a közgyűlés felhatalmazása alapján — a vezetőségek dolga. Szabolcs több termelő- szövetkezetében már korábban felismerték, hogy Tahi László: T essék mondani, kérem szépen: mért nem énekel a feleség? Es mért nem énekel a férj? Mért énekel mindig csak a fiú, meg a lány, meg a magányos asszony, meg a magára maradt öregúr, meg a bakfis, meg az elhagyott vőlegény? De csakugyan: mért nem énekel a férj meg a feleség? Felettébb kedvelem a tánczenét: a rádiómon jószerivel egyebet sem hallgatok. Délutáni szunyókáld- som tánczene nélkül nem is üdít kellőképpen. Kinyitom a rádiót, ledőlök, négyöt dal után már alszom, ébredek a hírmagyarázatra, felkelek, kikapcsolom a rádiót, s elmegyek a kávéházba dolgozni. Szóval a tánczene — ha daliái kísérik — életszükséglet a számomra. Nekem nyolc, hogy ki énekel, csak énea munkaerő helyes számba vételének és foglalkoztatásának egyik legegyszerűbb módja, ha például a kapásnövényeket egyéni vállalás alapján családokra osztják fel. A közösség végzi a talajművelést, a vetést, — a családok pedig a növényápolással és betakarítással járó kézi munkát. E módszer mindinkább általánosan elterjedt, mert biztonságot jelént mind a szövetkezetnek, mind az egyénnek. Mindenki pontosan ismeri feladatát, s jobb munkára ösztönzi nemcsak a közösség^ hanem saját jól felfogott érdeke is. Megyénk számos szövetkezetében a munkaelosztásnak, a munkaerőmérleg elkészítésének már fejlettebb, a szövetkezet minden tevékenységére kiterjeSő módszere alakult ki. Ezekben a termelőszövetkezetekben év végén a vezetőség tagjaiból alakult 2—3 tagú bizottságok külön külön beszélgetnek mihden szövetkezeti gazdával. Kikérik az illető véleményét a szövetkezeti vezetőség munkájáról és az egész gazdálkodásról. Afelől is érdeklődőek: hogyan ítéli meg saját munkáját, helyzetét a közösségben? Es végezetül pontosan tisztázzák, hogy a következő évben melyik időszakban, milyen mértékben és a gazdálkodás melyik ágában számíthatnak saját és családjának munkájára. Vagyis amolyan tervkészítő köz- véleménykutatást tartanak. Azokban a termelőszövetA város munkaügyi helyzetét vizsgálta keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megállapították, hogy a gyors ütemű ipari fejlesztés kedvezően hatott a város munkaerő helyzetére. 1960- tól napjainkig 4300-zal nőtt a foglalkoztatottak száma csupán a városi lakosság köréből. Ezzel függ össze, hogy ugyanezen idő alatt a száz keresőre jutó eltartottak száma 121-ről 107-re csökkent. A jelentősebb új ipari üzemek — almatároló, konzervgyár — azonban idényjellegűek, a nyári és őszi hónapokban üzemelnek, még hozzá egyidőben, így télen és tavasszal sok nő nem jut kereseti lehetőséghez. keljen valaki. Az is mindegy, hopy mit énekel az illető, csak valamit énekeljen. És az is gane egál, hogy hogyan énekel, csak valahogyan énekeljen. A slágerszövegeket időnként megbírálják a sajtóban, ankétokon, konferenciákon. Hogy így meg úgy, meg ezért, meg azért. Lehet, hogy a bírálat jogos, nem vitatom. Nekem tetszenek s ezt nem restellem bevallani. Némelyik — ha még nem alszom — kevés híján meg is rikat. Mint például annak a férfitársamnak a bánatos dala, aki attól fél, hogy szép kedvese egyszer váratlanul el fogja hagyni. A szerelmes férfi ez esetben — miként énekli — fel fog menni a legmagasabb hegyre, onnan fog lenézni a tájra, egyre csak azon tűnődve, hogy mért hagyták el. S kezetekben, amelyekben ez a gyakorlat már meghonosodott vezetők és tsz-tagok egybehangzóan állítják; e beszélgetéseknek nélkülözhetetlen és több irányú haszna van. Olyan dolgok is szóba kerülnek, amelyek megbeszélésére nemcsak a közgyűlés, hanem még a brigád^rtekézlet Sem alkalmas. Emellett e beszélgetések legkézenfekvőbb haszna a csaknem teljesen pontos és a valóságos helyzetet tükröző munkaerőmérleg elkészítése, hiszen a beszélgetés végén a vezetőség képviselői minden emberrel részletesen megállapodnak a következő évi munkát illetően. A termelőszövetkezetekben dolgozó emberek mun- Icaerejének, szándékának ilyen alapos, egyénenkénti tisztázása egyaránt hasznára válik mind az egész közösségnek, mind az egyes tsz családoknak. Ez a módszer arra is alkalmas, hogy pontosabban számoljanak a családtagok munkaerejével, tervszerűbbé tegyék a közös, s a háztáji közötti kapcsolatot. Olyan módszer, amelyet minden termelő- szövetkezet alkalmazhat, mert így megvalósítható tervet készíthet és nagyobb biztonsággal hangolhatja össze tagjainak teljesítő képességét a gazdálkodás legfontosabb célkitűzéseivel. H. E. Gondot okoz a városnak az általános iskolát végzett, de tovább nem tanuló, valamint a gimnáziumi érettségivel rendelkezők munkába állítása is. A Végrehajtó bizottság határozata szerint a közeljövőben pontosan felmérik a munkaerőforrásokat, a dolgozni szándékozók összetételét, felkészültségét, s annak alapján kezdeményeznek újabb munka- lehetőségeket. A konzervgyár üzembe helyezése ugyanis Csak részben oldotta meg a városi nők foglalkoztatásának problémáját, mert a három műszakos termelés miatt éppen a legjobban rászoruló, sókgyermekes édesanyák nem tudnak ott munkát vállalni. azt üzeni a hűtlen kislánynak, hogy ha megbánta a dolgot, jöjjön fel kócosán utána, őt mindig megtalálja fenn a kék hegyen. Ez szép, ez megható, ebben költői erő van. Csak azt nem értem, hogy a férj meg a feleség mért nem énekel soha? Mért marad abba a dalolókedv, ha a szerelem révbe ér? Ez a jelenség bizonyos téves következtetésekre ad alkalmat, ennek rossz optikája van, s ezt szóvá tenni most, amikor a népszaporulatról annyit beszélünk, lelkiismereti kötelességem. A napokban is hogyan jártam. Megyek haza, nyitom ki a rádiót, s már nyúlok is végig a heverön. Már-már erőt vesz rajtam a szen- der, amikor mit hallok? Egy nő panaszkodik a rádióban szívszaggatóan. „Keveset vagy velem — énekli —, mindig elragad tőlem a hivatalod, meg az a folytonos kiküldetés, lám most is a pályaudvarra kísérlek...” Nyíregyháza munkaügyi helyzetét vizsgálta a városi tanács vb Csalódás Itt a 01! A telefonügy eletes Gálué egy dél utón ja Negyedszázad a posta szolgálatában — „.Sürgősen nienlot!*4 Karácsony szombatján történt. — Egy segítséget kérő, remegő női hang jelentkezett a 12—72-es teleíönszá- mon. Én voltam szolgálatban a telefonközpontban — emlékezik vissza Gál Sá- muelné, a nyíregyházi l. postahivatal dolgozója. Sürgős segítséget kért. — Itt van nálam egy Összetört asszony. Sír. A fia idegbeteg, rosszul lett, Intézkedni kellene, hogy beszállítanák a kórházba. Járt a lakásukon az ügyeletes orvos is, de ő nem utalhatta be. Mit tegyünk? Kérem segítsen! A 01 azonnal tárcsázta az ügyeletet, a 30—24-et. — Emlékeztettem az ügyeletes ápolónőt, miről van szó. Közölte, hogy nem tud intézkedni, mert a doktor úr kiment beteghez — magyarázza Gálné. Minden perc drága. — Újra hívott a 12—72. Közölte velem az ismeretlen női hang, hogy Van egy gépkocsivezető ismerősük, de artnak nincs telefonja. Megmondta a lakás címét — sorolja az áldozatkész telefonközpontos. Gálné egymás után tárcsázta a Körte utcán lakókat, akiknek telefonjuk van. Próbálta a sütőipari vállalatot. Nem jelentkezett. A másikat, a következőt. „Nem tudjuk’*. „Nem ismerjük”. Közben más hívók is jelentkeztek. De most emberéletről van szó. — Végre egy olyan telefontulajdonost hívlak, akinek az udvarán lakott a gépkocsivezető. Az idegen, nel beszéltem meg, miről van szó. Utána a 12—72. Majd a mentők. Mindez percek alatt történt. A fiatalembert beszállították Debrecenbe, s már jobban van. Senki nem tudta, hogy életmentésében egy egyszerű telefonközpontos, az ügyeletet teljesítő Gál Sá- muelné intézkedett ★ Az Öz kö2 26 számú lakásán kerestük fel, Farkas Fei'encnével, a távközlési osztály vezetőjével. Reggel hétig volt szolgálatba keddre virradóra. Délelőtt fél tíz. Meglepődik. Említem az esetet. — Mi sem tudtuk, nekünk sem említette — jegyzi meg Farkasné. — Sok mindenben intéz*- kednie kell a telefonközpontosnak. Nem is tudjuk, ld kéri, csak azt, hogy emberéletről van szó. És az mindennél előbbre Való **- mondja Gálné, s hellyel kínál. Huszonnegyedik esztendeje áll a posta szolgálatában Gálné. Jövőre negyedszázada Aha! — szökkenek talpra, végre! Ez még a feleség hangja! Uj korszak hajnala, egy tlSztultabb erkölcsi felfogás első jele... S már búg is a refrén, körülbelül ez: „Írj! Párizsból is, Londonból is írj, és ha a Rajna mellett iszod a jó bort, onnan is írj egy pár sort, ird meg, ha tetszik a táj..?' íme — mondom magamnak elégedetten —, van dal az esküvő után is, ime, a jó szándékú feleség éneke, ez már döfi! És véget ér a dal: „...írd meg, ha tetszik a táj és ha hazaérkezel, keress fel, vagy legalább telefonálj.” Keserű csalódás. Hát ezek is? Illetőleg, ezek se? Ö szegény nő... Szerelme folyton külföldre utazik, neki csak a pályaudvar jut belőle, már egy anzikszlappal is beéri, de még azért is kunyerálnia kell.. Mostoha sors. Csoda, hogy egyáltalán van kedve énekelni. szolgálok. Biharpüspökiben kezdtem 1942-ben mint hivatali kisegítő. — Olyan régen? — kérdezi kissé csodálkozva Farkasné. — Akkor te még fizetést sem kaptál. — Bizony nem. Akkor még a postamesterek fizettek. Annyit, amennyit akartak. Hat hónapig jóformán séfnmit nem kaptam — emlékezik vissza. — Tudja akkor az úgy volt —, magyarázza felém fordulva Farkasné —, hogy a postamesterek házicselédnek használták az embert. Kolozsvárott végzett egy háromhónapos tanfolyamot, innen Felsővisóra került postamesteri kiadónak, majd Csap, s Mándok lett az állomáshelye. Itt öt esztendeig dolgozott. — Kirendelés útján kerültem Vasmegyeire hivatalvezetőnek. Onnan Keme- csére, mivel itt dolgozott a férjem az OTP fióknál. Öt aztán behelyezték Nyíregyházára, s követtem a férjem. Telefonügyeletesek, kik az ismeretlenség homályában élnek. Sokszor az emberek nem Is tudjak, mit köszönhetnek nekik. Es ők erről nem beszélnék. — Bizony sokszor segítünk éjszaka a mentőknek — mondja Farkasné. — A betegszállítással kapcsolatban folytatott beszélgetéseket hivatalból végig kell hallgatnunk. — Vagy intézkednünk. Hova vigyék ki olyan járható útra a beteget, alvóvá a mentőautó is be Nyíregyházi közművesítési munkálatokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolt munkatársunknak Bárkányi Lajos, a Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója. — Milyen eredménnyel zárult az 196ö-ös év. ami a város ivóvízellátását illeti? — A terv szerinti hálózat építése befejeződött. A város utcáin — több mint 20 kilométeres nyomvonalon — a kótaji víz folyik. A múlt évben jelentkezett bekötési igények 9Ö százalékát kielégítette a vállalat az év végén. A hátralévő munkálatok befejezése folyamatban van. A csőhálózat bővítéséről továbbiakban a városi tanács gondoskodik: többek között szervezi, illetve összefogja az utcák lakosságának kezdeményezését, társadalmi munkáját. Négy nyíregyházi utca lakossága fogott össze 1965- ben, s közös erővel vezettették be a vizet utcájukba. A bekötési igények kielégítésénél a vállalat előnyben részesíti a közintézményeket, főleg a bölcsődéket, óvodákat, kollégiumokat. E munkálatok elvégzésére felhasználtuk az iskolai szünidőt is. — Milyen arányban részesülnek a kótaji vízből a nyíregyházi ipari üzemek? Hogyan oldják majd meg a déli ipartelep vízellátását. — A beruházás során az ipari üzemeknek a Vízműből 4 ezer köbméter vizet biztosítottak. Ennek jelentős részét a konzervgyár kötötte le, tehát kevés maradt a többi üzemnek. A beruházók számolnak a gumigyár további fejlesztésével is. A déli ipartelepnél lévő üzemek vízellátására több tud menni. Ki lesz vele, ki van-e állítva a beutalója. Ha nincs sürgősen intézkedni. Szólni a mentőknek hol várják, melyik utcába menjenek, kit keressenek. Tudom, mert bőven volt benne részem Vasme- gyeren is — sorolja Gálné. — De megtörtént már olyan eset Is, hogy nekünk kellett rábeszélni valamelyik orvost, hogy sürgősen szálljon ki. Néni egyszer előfordult, hogy hívtuk a mentőt, s már szállították volna a beteget, amikor újabb telefon a szomszéd községből, Tiszafádról. ..Sürgősen mentőt, mert szülő anyáról van szó.” Ök az ismeretlen életmentők. De nekik ez természetes. Életelemükké vált. Nem találnak benne semmi különöset, mért hasonló esetek szinte naponta előfordulnak velük. ★ Kedd esté husáobegy óráig szabad Gál Sámuel- né. A mai napot két gyermekével tölti otthon. Pihen. — Bablevest főzök ma, mert mér ráuntunk az ünnepek alatt a húsra — mondja mosolyogva és kötényt köt maga elé. Este kilenckor újra szolgálat. Fejhallgató, sok sok telefonzsihorok, melyek összekötik a falvak, megyék, országok embereit. Ma éjjel a 01, 02 és a 08-on újra Gál Sámuelné jelentkezik. Reggel hét óráig. Farkas Kálmán elképzelés született. Véleményünk szerint nehezen valósítható meg a helyből történő vízellátás a déli ipartelepen — a nyíregyházi geológiai viszonyok miatt. A jövőben kiépülő ipartelep vízellátásánál': biztosítására a kótaji telep bővítését ajánlhatjuk. — A viz minőségére még mindig sok a panasz. Mikor várható javulás?-*■ Annak idején, a konzervgyár üzembe helyezés miatt a hálózatba nem vas- talanított vizet kellett juttatni. Az Arany János utcai törpe vízmű is vastalá- nítő berendezés nélkül üzemelt. Amikor pedig rákapcsoltunk az új, egységes hálózatra, a csövekben lerakodott vas visszaoldódott. Egy alkalommal mar eredményes kimosást végzett a vállalat. A hálózat végleges és teljes átmosására azonban csak a tavasz- szal kerül sor. Ekkor az egész nyíregyházi vízhálózatot sikerül majd megtisztítani a lerakódásoktól. — Mikor várható a nyíregyházi szennyvíz- tisztító telep üzembe helyezése? — A kivitelező — az EM Csőszerelő V. — munkája eredményeképpen a jelenlegi álláspont szerint még ez évre várható, hogy üzembe helyezik a nyíregyházi szennyvíztisztító telepet, amely már 80 százalékban elkészült. így lehetővé válik az ideiglenes, provizórikus szennyvíztisztító berendezések kikapcsolása. A Kótaji úton elkészülő új telep a követelményeknek megfelelőm tisztítja majd a városban összegyűlő szenny* vizet. Szilágyi Szabol« Tavasszal „átmossák“ a városi vízhálózat csöveit Húsz kilométeren kótaji víz — A déli ipartelep ellátásáról — 1966. átadják a szennyvíztisztító telepet
