Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-01 / 1. szám
Előtérben a termelőszövetkezetek megszilárdítása Jobb minőség korszerű technológiával, gazdaságosabban Dolgozó parasztságunk öt évvel ezelőtt a második ötéves terv első esztendejében tömegesen tért át a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Elhatározásuknak helyessége a gyakorlatban igazolódott. Bár a mező- gazdasági termelés eredményességét az elmúlt években igen nagy mértékben befolyásolták a természeti és éghajlati tényezők — három év aszálya után, árvíz, belvíz, esős év következett — mezőgazdasági dolgozóinknak mégsincs miért szégyenkezniük. 1961-ben például 298 termelőszövetkezet készített zárszámadást megyénkben. A beruházott vagyon akkor 1 milliárd 30 millió forint volt, ma megközelíti a 3 milliárd forintot. Termelő- szövetkezeteink tiszta vagyona 4 év alatt 693 millió forintról 1965 végével megközelítően 2 milliárd forintra nő. Emelkedett a tsz-tagok átlagrészesedése is; 1961-ben 7 ezer 241 forint volt, 1964-ben már 10 ezer 187 forint. A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulásával, fejlődésével változott a mezőgazdasági dolgozók viszonya a közös gazdaságokhoz. Kifejezésre juttatja ezt, hogy bár öt év alatt sok nehézséggel kellett megküzdeni, célkitűzéseinket sikeresen teljesítettük. Megyénkben a népgazdaság számára előállított új érték évente több mint 100 millió forinttal nőtt. Ilyen eredményt csakis a szövetkezeti gazdálkodás útján érhettünk el. A termelőszövetkezeti dolgozók megváltozott viszonyát a nagyüzemi gazdálkodáshoz az is bizonyítja, hogy 1965-' ben a Súgván Tsz által kezdeményezett felszabadulási munkaversenyhez megyénk csaknem valamennyi termelőszövetkezete csatlakozott. Fellendült a szocialista brigádmozgalom. Ez évben már megközelítően 200 olyan brigád alakult, amely a megtisztelő szocialista címért küzd. Közismert megyénkben a csengeti kezdeményezés, a barabási versenyfelhívás; mindkettő hozzájárult eredményeinkhez, ahhoz, hogy az időjárás okozta károkat ellensúlyozzuk. Elmondhatjuk tehát, hogy megyénk mezőgazdaságában, a mezőgazdaság történetében minden eddiginél nagyobb mértékű és ütemű fejlődés következett be. Feladatunk, hogy az új esz- tendőben ezt a fejlődést további jó munkával segítsük elő. Ez 1966-os évet, a harmadik ötéves terv első esztendejét határozottan előnyösebb helyzetben kezdhetjük el, mint annak idején a második ötéves tervet. Pártunk és kormányunk a jövőben is fokozott támogatást nyújt a termelőszövetkezeti gazdálkodás megsrllárdításához. Termelőszövetkezeteink további gazdákodásában nagy szerepe van annak, hogy államunk növeli a vágóállatok, az állati termékek és egyes olyan termények felvásárlási árát, amelyeknél különösen nagy szükség van az eddigieknél is hatékonyabb ösztönzésre. Ez az intézkedés, valamint a korábbi támogatások lehetőséget nyújtanak arra, hogy termelőszövetkezeteink a jövőben fokozottabb mértékben térjenek rá az önálló gazdálkodásra, a lehetőségek kihasználásával növekedjék a termelőszövetkezetek és egyben a tagok jövedelme. Termelőszövetkezeteinkben jövőre tovább növekszik az állóeszközállomány. Az 1965 évihez hasonlóan 1966-ban több mint 190 millió forint értékű építést és 85 millió forint értékben gépek beszerzését irányozzák elő terveink. Az elmúlt években megteremtett technikai bázis tehát tovább bővül. Háromezernél több traktor, háromszáznál több kombájn és több tízezer munkagép segítheti majd a nagyüzemi gazdálkodást. Termelőszövetkezeteink feladata, hogy ezt a technikai bázist a legmesszebbmenőkig hasz- sítsák a nagyüzemi gazdálkodásban. Ennek érdekében nagy gondot kell fordítani arra, hogy megyénkben egyre több gépész szakembert képezzünk ki. Dolgozó parasztságunk, a termelőszövetkezeti tagok és a termelőszövetkezeti vezetők a nagyüzemi gazdálkodásban az elmúlt évek során igen értékes tapasztalatokat szereztek. Tapasztalataik hasznosításával hozzájárultak ahhoz, hogy a mezőgazdaság minden területén növekedjék a termelés, a termelékenység. A termelés és termelékenység növelésére helyesen alkalmazták az anyagi ösztönzés különböző módjait, ezt kell tenniük továbbra .is. örömmel tapasztaljuk kulturális életünk fokozott fejlődését. A közelmúltban különösen sok új intézménnyel gazdagodtunk, színvonalasabb az oktatási és népművelési munka, hatékonyabb a vezetés. Azonban még nagyon sok a tennivaló. Messzemenően szeretnénk biztosítani a kulturális munka feltételeit, gyorsítani hatékonyságát. Az új évben elsősorban az iskolareformból adódó feladatok eredményesebb megvalósítását várotp. Ehhez több tanterem, s több szakember kell. Megyénk társadalma eddig is jól segítette a tantermi építési programjuk megvalósítását. Éne a segítőkészségre alapozva az új évben 30 általános iskolai, 4 óvodai tantermet és 8 lakást szeretnénk építeni. Befejeződik ezenkívül a nyíribronyi és a nyíregyházi általános iskola építése. Nagy gondunk a tanyai tanulók hátrányos helyzetének megszüntetése. Általános iskolai diákotthoni hálózatunkat tovább kívánjuk bővíteni, ezért vettük tervbe Nyíregyházán egy 210 személyes diákotthon megépítését. Reméljük, 1966 őszén ebben az új intézetben már megkeadMegyénkben a mezőgazdaság feladata a termelés és felvásárlás területén az országos Irányelvekkel megegyezik. Ahhoz, hogy az 5 százalékos termelésnövekedést elérhessük, továbbra is növelni kell az árutermelést és fokozni az értékesítést. Mezőgazdaságunk 1966 évi feladata reális és teljesíthető. A tervek azonban csak akkor jelenetek fejlődést, ha termelőszövetkezeteink tagjai és vezetői az eddigieknél is jobban hasznosítják tapasztalataikat. A belső tartalékokat fordítsák egyre inkább a gazdálkodás hatékonyságának fokozására. Az eddigieknél is figyelmesebben és következetesebben kell alkalmazni a már bevált korszerű termelési módszereket. Törekedni kell azok átvételére, elterjesztésére. Termelőszövetkezeteink további megszilárdulását csak úgy tudjuk elérni, ha különös gonddal ügyelünk arra, hogy a korszerű technika alkalmazásán kívül a termelés növekedése, a költségek jelentős csökkentésével következik be. 1966 évi feladataink folytatásai a nagyüzemi gazdálkodásban elért sikereknek, a dolgozó parasztság életkörülményeinek javulását, mezőgazdaságunk — és egyben a népgazdaság — további fejlődését segítik Or. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese hetik a gyerekek a tanulást. Még így is csaknem négyezer tanuló marad tanyán, akiknek a szakrendszerű oktatásba való részvétele további kollégiumok építése útján valósulhat meg. Az elmúlt években évente csaknem 200 fiatal szabolcsi szakember kezdte meg nevelői pályáját iskoláinkban. örömmel várjuk továbbra is megyénk fiataljait, hiszen munkába állásukkal javul a szakos órák aránya. Elhelyezkedésükhöz segítséget adunk azzal is, hogy részükre építés, vagy vásárlás útján lakást biztosítunk. Az új évben meg kell szüntetnünk a peremjárások, — a fehérgyarmati, csengeri és vásárosnaményi járások •— igen gyenge szakosel- látottságát. Ennek lényeges előfeltétele a szociális körülmények biztosítása. Iskolapolitikánk alapvető feladata továbbra is az, minél többen végezzék el az általános iskolát a tankötelezettségi időn belül. El akarjuk érni, hogy az új évben az általános iskola 3 osztályát elvégzők százalékos aránya 1—2 százalékkal növekedjen, a bukások, mulasztások száma pedig jelentősen csökkenjen. Ehhez az oktató-neveMegyénk ipara — köztük a tanácsi üzemek is — a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatának szellemében végezte munkáját a most zárult gazdasági évben. Ez marad a vezérlő elv 1966-ban, a harmadik 5 éves terv első esztendejében is. Nemcsak a magam nevében szólok, ha azt mondom: az említett hározat legnagyobb ereje a nyíltságában, az őszinteségében volt. Ezért tette magáévá nyomban vezető és beosztott dolgozó. Szabolcs-Szatmár megye tanácsi iparában ennek tulajdonítható egyebek között, hogy ütemesebb, kiegyensúlyozottabb lett a termelés 1965-ben, Jól példázza ezt a VAGEP, az építőanyagipari vállalat a Szatmár- vldéki Faipari Vállalat dolgozóinak munkája. A célszerű műszaki fejlesztés mellett fontos szerepük volt a termelés megjavításában a műszaki dolgozóknak, akik minden korábbinál aktívabban keresték a munkaszervezés jobb módjait és közvetlenül részt vettek azok meghonosításában. Még nem állnak rendelkezésre végleges adatok az 1965-ös gazdálkodásról, de az évközi mérlegekből arra lehet következtetni, hogy megyénk tanácsi üzemel teljesítik a rájuk szabott feladatokat. Ha számba vesszük, hogy ez a feladat a megelőző esztendeinél 6 százalékkal volt magasabb, s hogy az év eleji létszámcsökkenés következtében több mint 200 dolgozóval kevesebbre várt a végrehajtás, kitűnik: a termelékenység fokozásának lő munka hatékonyságát kell növelnünk. Szakközépiskolai hálózatunkat is tovább bővítjük. A feltételek hiánya miatt azonban sok nehézséggel küzdünk. A társadalom segítségét, javaslatait e vonatkozásban is örömmel fogadjuk. Remélhetőleg az új évben természettudományos tárgyakból is tudunk — a jelenleg már működő nyelvi tagozati osztályok mellett — tagozatos osztályokat nyitni Nyíregyházán, Nyírbátorban. Az általános és szakmai műveltség jelentősége nő, nagyobb a továbbtanulási igény, a tanulási vágy. Az új évben különösen az általános iskola 8 osztályának elvégzését szorgalmazzuk. Szeretnénk, ha üzemi iskolák is nyílnának a dolgozók továbbtanulásának elősegítésére. Különösen a gazdasági vezetők felelősségét hangsúlyoznám a dolgozók általános- és szakmai műveltségének gyarapításában. A népművelési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében a tervszerű, a konkrét igények kielégítésére irányuló munkával akarjuk biztosítani A párt- és tanácshatározatok alapján a tanyai újabb rejtett tartalékát sikerült kiaknáznunk. Az új esztendőben megyénk 15 tanácsi vállalatának — a könnyű és élelmiszeripart tekintve — 442 milliós termelési értéket kell előállítani a lehető leggazdaságosabban. Ez megközelítőleg 10 százalékkal lesz magasabb az 1965-ös termelésnél. Munkánkat továbbra is a Központi Bizottság határozatának szellemében kívánjuk végezni. A termelésnövekedés túlnyomó többségét az egy főre jutó termelés volumenének emelésével kell elérnünk. Nincs tehát okunk az elbizakodásra, hiszen 1965 nemcsak sikerekkel szolgált, felhívta a figyelmünket bajainkra is. Mire gondolok? Arra például, hogy a munkanapfényképezések. kimutatták: a veszteségidők 70 százaléka nem objektív eredetű, hanem a vezető beosztású dolgozók még mindig nem eléggé körültekintő irányításából származik. Bár tanácsi üzemeink eddig sem elfekvő készleteket termelte!, gyártmányaiknak mindig volt piacuk, látjuk, hogy a termékek minőségével, korszerűségével, a technológiai folyamatok tökéletesítésével jócskán vannak még problémáink. Tanácsi üzemeink egyik fontos feladata a lakosság közvetlen ellátása. 1966- ban ez a tevékenység tíz százalékkal bővül, mindenekelőtt a patyolat-hálózat szolgáltatásainak növelésével, az órajavítás, a képkeretézés és az üvegezés kiszélesítésével. Feladatunk a jelentkező és feszültséget okozó igények és külterületi települések művelődési igényeinek kielégítésére is több gondot kell fordítanunk. Ahol villany van, tv-t, rádiót, magnót, s különböző felszereléseket juttatunk, a villannyal nem rendelkező helyekre pedig a művelődési autókat irányítjuk. Megyénkben csaknem 100 000 a könyvtári olvasók száma. Szeretnénk, ha az új évben egy főre 1,4 könyv jutna. Az új évben megkezdődik a 600 személyes nyíregyházi filmszínház építése, tovább épül a tanárképző főiskola is. Mind a két intézmény jelentős kulturális létesítménye lesz a megyének. A megvalósulás útján halad az a tervünk is, hogy létrehozzuk Nyíregyházán a megyei népi együttest. A megyei népművelési tanácstól azt is várjuk: intézkedjék, hogy a tsz-ek kulturális alapját tervszerűbben használják fel, csak úgy, mint a különböző szervek kulturális célra előirányzott összegeit. Az elmondottak megvalósulása kulturális életünk további fejlődését jelenti majd. Azt kérem megyénk dolgozóitól, továbbra is segítsék teljes odaadással a kulturális élet teljes kibontakozását. Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb elnökhelyettese felkutatása, kielégítése. Másik, igein nagy figyelmet kívánó feladat a tanácsi iparban a exporttevékenység fokozása. 1966-ban lő millió forinttal nagyobb külföldi megrendelésnek kell eleget tennünk, igaz, exportáló üzemeink dolgozói szívesen fogadják és egy kicsit megtiszteltetésnek is veszik a külföldi megrendeléseket, erejükhöz mérten igyekeznek annak teljesítésén, de szükséges felhívni már most a figyelmet arra, hogy megyénket képviselni a világpiacon több mint megtiszteltetés. Nagy felelősség is. A termékek minőségének javítása olyan állandó feladat, amely sohasem kerülhet le a napirendről. Az új gazdasági év egyik igen fontos vonása lesz, hogy a lehető legkevesebbre szorítjuk a tervmutatók számát, csökkentjük az adminisztrációs követelményeket. Ez azonban égi'úttal — a gazdaságirányítás reformjával összhangban — nemcsak nagyobb önállóságot jelent majd a vállalatoknak, hanem minden eddiginél nagyobb felelősséget is. 1966-ban az üzemek vezetői legyenek jó gazdái a termelésnek, éljenek az önállósággal, de ne tévesz- szék szem elől a népgazdaság érdekeit. Erre jó lehetőséget nyújt, hogy 1966- ban tovább erősödik a termelési biztonság. Az eddig sok nehézséget okozó, bizonytalan szerződéskötéssel már nem kell szembenézniük az üzemeknek. Az év első munkanapján nemcsak az 1966-os t«rv áll rendelkezésükre, hanem az is, hogy termékeikre mikor és hol tartanak igényt. Tekintettel arra, hogy az anyagellátás az 1965-ös módon történik, várható, hogy pillanatnyilag hiányok is jelentkeznek. Fontos tehát, hogy az üzemek vezetői tovább erősítsék a gyakorlatot: munkátlanul egyetlen óra se teljék el. Rugalmasan és kellő időben gondoskodjanak az előregyártásról. Vegyék elejét a hajráknak, a kapkodásnak, amely legfőbb okozója a minőség romlásának. 1966-ban tovább kell folytatnunk a gazdaságosság fokozására irányuló munkánkat. Van még lehetőség az anyagnormák szilárdítására, a bizonylatolás szigorítására, az inproduk- tív, tehát a termeléssel nem közvetlenül összefüggd költségek csökkentésére. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a legnagyszerűbb elképzelés is kudarcba vés a ha elmarad a vezetők és a beosztott dolgozók közötti jó kapcsolat, ha a dolgozók előtt elkendőzik a vezetők az áldozattal járó feladatokat. Csakis az üzemek kollektíváinak egysége eredményezheti, hogy az 1966-os gazdasági évet a most búcsúztatott óesz- téridőnél is eredményesebben zárjuk, Sándor József, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője Hz általános és szakmai műveltség együttes gyarapításáért 19 6 6 Elbúcsúztattuk az óévet s ezzel együtt fejlődésünk fontos szakaszához érkeztünk. Befejeztük a népgazdaság második 5 éves tervét s 1966 első munkanapján hozzálátunk újabb félévtizedes tervünk megvalósításához. Az új tervidőszakban sok tennivaló vár ránk a szocializmus teljes felépítése útján. Rendkvüli jelentősége van ezért az 1966-os tervnek: sikeres teljesítése jó bevezetés lehet nagyobb céljaink eléréséhez. Megkértük megyénk mezőgazdasági, ipari és kulturális életének ismert vezetőit, vázolják fel azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeknek a teljesítése elengedhetetlen feltétele az eredményes újesztendőnek. AZ ÚJ ÉV Nyilatkozatok megyénk gazdasági és kulturális feladatairól
