Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Az 1366. évi RiafncSisárira készülnek NB Ill as labdarúgó'CSiapatamk Új játékosok az DlYVSC-ben, a Mátészalkai MEDOSZ-ban és a Kisvárdai Vasasban A sportvezetésről, az utánpótlás neveléséről és a tömegesítésről Beszélgetés Hadházi Lászlóval, a Megyei Testnevelési és Sportszövetség elnökével Nem a szokásos, hivatalos interjúkészítés céljából ül­tünk le Hadházi Lászlóval, a Megyei Testnevelési és Sportszövetség elnökével. Amolyan kötetlen beszélge­tést folytattunk az elmúlt évben végzett sportmunkák- róL — Megyénk sportmozgal­mának történelmében igen jelentős volt az 1965-ös esz­tendő; — mondotta — hi­szen az elkövetkező évek gazdagabb sportsikerei ér­dekében hármas tagozódású összetett alapvető feladatot kellett megoldanunk. Meg kellett szilárdítani a sport­vezetést; alapjaiban kellett megváltoztatni a sportolók, sportkedvelők nevelését; s minden eddiginél nagyobb súlyt kellett fektetni a sport tömegesítésére. Példamutató sportkörök A vezetés sportmozgal­munk alfája és ómegája, s teljesen indokolt az a célki­tűzés, mely kötelezően elő­írta a sportvezetés színvo­nalának emeléséi Örvende­tes az a javulás, melyet az elműt esztendő hozott. Sportköreink túlnyomó több­ségére jellemző ma már, hogy a sportkör ügyeit a vá­lasztott vezetőség minden tagja intézi. Egyre inkább szünőfélben van az az egész­ségtelen, kényszerből kiala­kult gyakorlat, mely szerint a sportkör, a sportélet irá­nyítása egy ember — leg­többször az elnök — ügye volt. Néhány sportkörünk­nél, mint pédául a Máté- ■ szálkái MEDOSZ-nál, a Nyíregyházi VSC-nél és a Nábrádi Tsz SK-nál pedig egészen példamutatóan mű­ködik a vezetői kollektíva. A szemléletbeli változás, mely a sportvezetésben egy­re inkább megnyilvánul — éppen a napjainkban folyó vezetőségválasztó taggyűlé­sekben csúcsosodik ki. Hi­szen megyénk minden sportkörében sor került a tisztikar megújítására. A sportköri tagok által meg­választott vezetőségek sze­mélyi összetételüknél fogva minden bizonnyal alkalma­sak, hogy a sportvezetés új, nagyobb követelményei­nek megfeleljenek. Helytállás nevelő szándékú szigorral jártak el a vétkesekkel szemben. Az említett példák elle­nére is tapasztalható azon­ban javulás a sportszerűsé­get illetően. Ezt nagyban elősegítette a járásonként folyó sportszerüségi ver­seny. Remélhető, hogy a javulás ez évben még na­gyobb mérvű lesz. Erre bi­zonyíték, hogy a sportköri közgyűléseken maguk a sportköri tagok vonták fele­lősségre az év közben, a sportszerűség ellen vétőket. Seregszemle atlétikában Az elmúlt évben a sport­körök egyik legfontosabb feladata a sport tömegesíté­se volt Ennek egyik fontos része az utánpótlás kiválasz­tása és nevelése. Megyénk­ben — szinte bármely sport­ágat vesszük — értünk el jelentős eredményeket. Az atlétikai serdülő seregszem­lén megyénkben 4000 ver­senyző indult. De így sorol­hatnánk, a többi sportágat is, ahol számos tehetséges fiatal tűnt fel. Egyedül a labdarúgás került háttérbe, de napjainkban már ebben a sportágban keresik a he­lyes megoldást. Külön örvendetes, hogy a nagy számú, tehetségkutató versenyeken feltűnt fiatalok Őttör5 téli olimpia: Budapesten az asztalite- niszezök, birkózók, sakko­zók és korcsolyázók részvé­telével lezárult az úttörő téli olimpia első félideje. A küzdelmekben részt vettek a szabolcsi úttörők is, s a gyorskorcsolyázásban a nyíregyházi Nánási János nem vesztek el, hanem di­cséretes továbbfoglalkoztatá­suk. Téli sporthetek A sport tömegesítésének igen fontos területe az egész­ségvédelem. Ennek érdeké­ben került megyénkben is bevezetésre a munkahelyi testnevelés, kerülnek sorra különféle szórakoztató jelle­gű tömegsportrendezvények, szakszervezeti, üzemi, házi­versenyek, s nem utolsó sorban ilyen célokat szol­gál a Kilián Testnevelési Mozgalom. Mindezekben mértéktartó biztos fejlődést tapasztalhattunk az elmúlt évben. Összességében elége­dettek lehetünk a megyénk­ben folyó tömegsport-mun­kával. Hiszen a fentebb em­lített versenyformákban. a különféle, nagysikerű pont­szerző versenyeken, a feb­ruárban kezdődő szabolcsi kezdeményezésű téli sport­hetek rendezvényein tízez­rek fejtettek ki és fejtenek ki sporttevékenységet. Tö­megsportmunkánk az elmúlt évben már jól szolgálta a nagy célt: egyre több dol­gozó- egészségmegóvását se­gítette elő, s ugyanakkor a sportban foglalkoztatottak tömege törvényszerűen fel­színre hozott egy olyan fia­tal minőségi gárdát, akikre a későbbiek folyamán még sokszor lehetünk büszkék. Bézi László révén nem várt siker szü­letett. Nánási János a 300 méteres távon 50,4 mp-es idejével a legjoBb vidéki versenyzőnek bizonyult, s 180,9 ponttal összetettben is megszerezte a legjobb vidé­ki versenyző címet. NB III-as labdarúgó-csa­pataink vezetői nem töl­tötték tétlenül a november, december hónapot. Megelé­gedéssel nyugtázhatjuk, hogy mindannyian arra használták fel a rendelkezé­sükre álló időt, hogy ren­dezzék, erősítsék csapatuk sorait, s biztosítsák a jövő évi sikeres szereplés fel­tételeit. Bizakodó hangulat Mátészalkán A Mátészalkai MEDOSZ kerete január 4-én kezdi meg az alapozást a Máté­szalkai Mezőgazdasági Tech­nikum tornatermében, ahonnan két heti munka után kivonulnak a szabad­ba, s ott folytatják felké­szülésüket — tájékoztatott bennünket Krasznai Béla. Újság a csapatnál, hogy az edzéseket az Edelényi Bányász volt edzője, a DVTK egykori válogatott játékosa, Mágori József ve­zeti. Erősödik a csapat já­tékoskerete is. Eltávozott Tóth Mihály, aki a DVSC- be lépett át, továbbá a Nyíregyházi Honvédba ment Krasznai II. és Szombati. A szalkaiak viszont leiga­zolták a volt ifjúsági válo-_ gatott Vékonyt, a vásáros- naményiak középhátvédjét, Rózsát, valamint a Máté­szalkai Vörös Meteor csa­tárát, Lengyelt. Rajtuk kí­vül leszerelt katonai szol­gálatából az együttes két csatára, Litva I. és Hudák, s mindketten a csapat ren­delkezésére állnak. S ugyan­csak a kerethez tartozik az ifjúsági csapat három „ki­öregedett” játékosa, Deák, Huszti II. és Kálmánéi is. Az együttes vezetői elé­gedettek voltak az 1965-ös szerepléssel. Bizakodnak, hogy az új edző vezetésé­vel az ismertetett keretből ütőképes csapatot tudnak összehozni. Gyökeret verni magasabb osztályban A Nyíregyházi VSC új­donsült NB III-as csapata okulva legutóbbi „átszál- lós” NB III-as szerepléséből, alapos gonBdal látott hozzá a felkészüléshez. A várható szereplésről Papp Imre, a sportkör elnöke a követke­zőket mondta: — Nincsenek nagyratörő céljaink. Az NB III-ból a jövő évben csak egy csapat esik ki, s azt akarjuk el­érni, hogy ne jussunk pont ennek az egynek a sorsára. Mindössze az a tervünk, hogy gyökeret eresszünk a magasabb osztályban. Az együttes január 9-én kezdi meg az alapozást Bán- hidi József vezetésével, s Kezdettől fogva szabadban dolgoznak majd a játéko­sok A sportkör vezetői elé­gedettek a játékoskerettel, hiszen leigazolták Miskol- czit, Berkit (mindkettőt a D. Honvédből), a fedezet Pókot, a csatár Kapanyást (mindkettőt a Honvéd ASE- től), a középcsatár Bojtost (óbudai Hajógyár), s a hát­véd Gyarmatit (Szentesi Honvéd). E játékosok máris játszhatnának bajnoki mér­kőzéseket az NYVSC-ben. Az alapozás után a Nyír­egyházi Spartacus, a Nyír­bátori Spartacus, a Debre­ceni Kinizsi és Nagyhalász ellen szeretnének előkészü­leti mérkőzéseket játszani. A sportszeretetről, a helyt­állásról gyakran hallhatunk példákat, s ezek közé tarto­zik a közelmúltban, me­gyénkben megtörtént alábbi eset is. Mátészalkán került meg­rendezésre a megyei pont­szerző súlyemelő verseny utolsó fordulója. A nyírbá­tori csapat egyik verseny­zője, Nagy János azonban nem utazott el reggel tár­saival a vonaton a verseny­re. Nem késte le a vona­tot... Szándékosan maradt otthon, hogy özvegy édes­anyjának a munkában se­gíthessen. S miután tenni­valóit elvégezte, elindult Mátészalkára, a versenyre. Gyalog... Zuhogó esőben. 25 kilométert tett meg, hol fut­Nem lesz baj velünk 1966-ban... ...ez a hangulat uralkodik a Kisvárdai Vasas labda­rúgói között. A csapat ké­szülődéséről Terebessy At­tila szakosztályvezető szá­molt be. Megtudtuk tőle, hogy az NYVSC-hez hason­lóan szabadban kezdik meg az alapozást január 10-én, s ez az időszak január 30-ig fog tartani. Februárban a formábahozás alatt több edzőmérkőzést terveznek, s elsősorban a Nyíregyházi Spartacus ellen szeretnének két mérkőzést játszani. A keret változatlan, s a korábbi gárda mellett való­színűleg Nagy Kálmán csa­tár, Herku István kapus és Tóth Árpád védőjátéko# fogja majd erősíteni a Va­sast. Anyagilag is rendben van a sportkör, a közelmúltban kapott a labdarúgó-csapat vadonatúj felszereléseket, s a jelek szerint a legjobb körülmények között kezdőd­het meg a felkészülés, Pé­ter András irányításával. A szakvezetés jó szereplést vár a Vasastól. va, hol erőltetett menetben, s éppen, hogy megérkezett akkorra, mikor súlycsoport­jának a küzdelmei megkez­dődtek. S a kitűnő emberi és versenyzői tulajdonságá­ról ismert Nagy Jánosban ekkor sem csalódtak a nyír­bátori csapat tagjai. Hiszen pár perces pihenés után dobogóra állt, megnyerte súlycsoportjában a versenyt, s az összesített eredmény­ben is az első helyen vég­zett. Amikor az egyesület vezetői megkérdezték, hogy hogyan volt képes a kímé­letlen rossz időben 25 kilo­méteres gyaloglásra a ver­senyért, csak ennyit vála­szolt: — Megígértem a fiúknak, hogy itt leszek! Jelentős nyíregyházi siker Hallottuk: Nem csalódtak benne az életben A sportkörök és sportve­zetők felelősségteljes, nagy leiadata a sportolók nevelé­se. Hiszen, ma már nem elég, ha valaki csak spor­tol. Megköveteljük, hogy sporttevékenységük kifejté­se mellett hasznos tagjai legyenek társadalmunknak, örvendetes, hogy manapság megyénkben alig találni olyan sportolót, kik mun­kahelyükön nem 'állják meg helyüket. Mindez annak kö­szönhető, hogy sportköri ve­zetőink szemléletében is nagyfokú, kedvező változás állt be. Az életben való helytállásra nevelés mellett azonban tovább kell javíta­ni a versenyzők sporterköl­csi nevelését. Hiszen az el­múlt évben — különösen a labdarúgásra — vonatkozik ez — történt néhány súlyos sportszerűtlenség. Adódtak olyan botrányos jelenetek, melyeknek semmi közük a sporthoz. Ilyen esetek miatt szűnt meg év közepén a sportélet Nagyecseden, ka­pott példamutatóan súlyos büntetést a nyírmadai sport­kör. S csak helyeselni le­het, hogy a fegyelmi bizott­ságok az adódó eseteknél ifit6. január 1. Ahol már a nyárra készülnek Harminc, majd negyven­öt, a legerősebbek pedig hatvan kilogrammos súllyal végzik az emelés, a lökés, a szakítás gyakorlatait, vagy éppen ezekkel a súlyokkal a nyakban a guggolást, a Il-es iskola tornatermében, ötször, tízszer, tizenötször. Jaskovics Erzsébet még csak kezdő a sportban, ge­relyhajító, de a másodosztá­lyú szintet már jól megkö­zelítette. A fiúk persze nagyobb terhelést is elbírnak. A szakavatott irányítók, test­nevelő tanárok Bécsi Zol­tánnak, a nyíregyházi sport­iskola vezetőjének irányítá­sával a fiatalok már a nyár­ra készülnek. Gondosan ala­kítják ki a még kezdő spor­tolók edzéstervét, terhelési adatait. Akik a fiatalokkal foglalkoznak a sportiskolá­ban — Seregi Ervin, Bálint Mihály, Marinkás Kálmán, Takács Zoltánná, Krokvay Gizella — újabban Fehér László is — valamennyien, aktív sportolók voltak, vagy még ma is rendszeresen versenyeznek. Várszegi Zsolt, az egyik legjobb sport­iskolás sprinter az alapozás során már az öttonnás terhelésig is eljutott. Ezek- után már könnyedén futhat száz vagy készáz méteren. — A futás nem elég ru­ganyos, az utolsó lépésnél a kitámasztásra vigyázz job­ban, a dobás pillanatában a kar lazábban lendüljön, a magasságra is figyelj! S kezdődik élőiről, ötször, tízszer, tizenötször, míg vé­gül kifogástalan a gyakor­lat: megvan a sikerélmény. A nyíregyházi sportiskola edzésén, s utána is itt-ott elhangzik: elfáradtam. De egyetlen gyakorlatot sem hagynak ki: a nyári ver­senyévadra tekintenek, ugyanis az alapozás gyümöl­cse akkor érik majd be. Marik Sándor Rajtgyakorlat. Szabó Eszter, az NYVSC, Várszegi Zsolt, Vidra Valéria és Jánvári Klára a sportiskola atlétái a* edzésen. Az alapozás a lányoknak sem „leányálom”. Jaskovics Erzsé­bet serdülő gerelyhajító egy-egy alapozó edzésen a har­minc kilós súllyal két tonnát is emel — s ez még csak i kezdet. Hammel József felvételi

Next

/
Oldalképek
Tartalom