Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
XXIIi. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1966. JANUAR 39, SZOMBAT Az országgyűlés folytatta a költségvetés vitáját A pénteki tanácskozás első felszólalója dr. Erdei Ferenc, Bács-Kiskun megyei képviselő volt. Egyebek közt hangoztatta, hogy az idei esztendő a népgazdaság fejlődése szempontjából több okból is jelentős. Az idei esztendő jelentőségét növeli, hogy a gazdasági életben már érvényesíteni kívánunk néhány, az irányítási rendszer reformjával összefüggő elképzelést, továbbá az a tény is, hogy 1966. a harmadik ötéves terv első esztendeje. Dr. Erdei Ferenc ezután beszélt a népgazdaság vezetésében érvényesült új vonásokról, majd a költségvetés néhány mezőgazdasági előirányzatát elemezte. Kiemelte, hogy a közép és hosszú lejáratú hitelek csaknem 5 milliárd forintos ősz- szegének 90 Százaléka a termelőszövetkezetek támogatását szolgálja. A tsz-eknek nyújtott vissza nem térülő támogatás összege 4.4 milliárd forint. A termelőszövetkezeti beruházások valamivel több mint négymil- liárd forintos előirányzatán belül az állami hitel meghaladja a 2.5 milliárd, az állami dotáció pedig az 1.1 milliárd forintot. Jogosan merül fel a kérdés: ilyen óriási terheket ró szocialista mezőgazdaságunk a költségvetésre? Tény és való, hogy ilyen kiadásokkal az államháztartásnak számolnia kell. A kép teljességéhez tartozik azonban, hogy az elmúlt esztendőkben a mezőgazdaságtól tetemes összegeket el ts vontunk. Szemléletesen bizonyítja ezt, hogy például 1964-ben a mezőgazdasági árak 26 százalékkal maradtak a társadalmi ráfordítások alatt, az 1959. évi termelői árrendezés nyomán viszont 27 szá-zalékkal emelkedett a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek es anyagok óra. Tegyük hozzá: míg a kisparaszti gazdálkodás, illetve a szövetkezeti gazdálkodós kezdeti időszakában a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari termék és anyag aránya 15—20 százalék között mozgott, addig ma ez az arány a 48—50 százalékot is eléri, tehát a szövetkezetek. állami gazdaságok ál tál vásárolt termelőesz/ - zökre. anyagokra fordítót! összeg a fejlődéssel párhuza mosan emelkedik. A mezőgazdaság támogatásának 1966. évi formáit és összegét tehát az eddig mechanizmus határozta meg: A támogatás úry terme zetcsen csak a jelenlegi mechanizmus kr- iefei között megjelelte formája a dolgoknak, ezért is indokolt gazdasági irányítási rendszerünk reformjának megvalósítása. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsalatáról szólva rámutatott, hogy a mezőgazdaság és az élelmi- szeripari vállalatok jövedelmezőségének, nyereségének különbözősége, ellentmondása is látszólagos, viszonylagos. Az élelmiszeripari vállalatok számokban megmutatkozó nagyobb nyeresége ugyanis a két terület különböző, eltérő megítéléséből, azaz ugyancsak a gazdaságirányítás jelenlegi mechanizmusából származik. Ezért helyesebb lenne, ha, a két területet a tényleges helyzetnek megfelelően, minden vonatkozásban összetartozó- nak, egységes egésznek, éleimezésgazdaságnak fognánk fel. Ez helyesebben tükrözné a dolgok objektív összetartozását is. Erdei Ferenc a továbbiakban nyomatékosan aláhúzta: még sok vitában, a legkülönbözőbb álláspontok, nézetek egyeztetése után kell kialakítani azokat a szervezeti és árukapcsolatokat, amelyek megfelelnek népgazdaságunk jelenlegi helyzetének, az új követelményeknek. Kitért arra, hogy a mi viszonyaink között nem töltheti be megfelelően hivatását a vertikális integráció, amelynek nálunk is akadnak hívei. Hozzátette: hátrányokkal jár a mező- gazdaságtól elszakított nagyipari koncentráció is, mert a termelés, folyamatát elszakítja a következő szakaszoktól. Jóllehet nem mindegy, hogy a fogyasztói árból mennyi jut a termelésre, a feldolgozásra és a kereskedelemre. A képviselő ezután azzal foglalkozott, hogy az új gazdaságirányítási rendszer egyes elemeinek megvalósítása már az év elején is hasznos tapasztalatokat hozott. Egyebek között bebizonyította, hogy egy nyilvánvalóan helyes, szükséges gazdaságpolitikai lépés megvalósítása során is sok problémával, a legkülönbözőbb állásfoglalásokkal találkozhatunk. Az új mindenkiből élénk reagálást vált ki, még akkor is, ha nincs közvetlen hatása az egyes területekre, személyekre — mondotta. Erdei Ferenc ezután beszámolt arról, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága sokoldalúan meg* vitatta a népgazdaság |966 évi költségvetésének tervezetét. Arra az álláspontra jutott, hogy az előterjesztést helyesli, elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Erdei Ferenc végül rámutatott, hogy — mint a Népfront megyei, járási vezetőivel folytatott tanácskozások sorozata is bizonyította — a városok és falvak lakói jó ideje messzetekintő intézkedéseket igényeltek, és sürgettek (tétünk gondjainak, problémáinak rendezésére megoldására. Az Igény őszinte segítőkészséggel, alkotó munkakedvvel párosult. A képviselő az 1966. évi költségvetés tervezetét elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Dr. Erdei Ferenc után Gá- csi Miklós, Valter Imre, Papp János és dr. Babies Antal képviselők szólaltak fel. Ezután került sor Gáspár Sándor elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának beszédére. Gáspár Sándor beszéde Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. Gáspár elvtárs megállapította: az 1966. évi állami költségvetés helyesen irányozza elő az idei terv megvalósításához szükséges pénzügyi eszközöket. A terv alapvető célja, dolgozó népünk életének további javítása. A terv megvalósulása munkásosztályunknak, parasztságunknak, az értelmiségnek, tehát az egész magyar népnek érdeke. Meggyőződése, hogy céljaink valóraváltását tiszta szívből és teljes erejével támogatja mindenki, aki hazánk, a Magyar Népköztársaság erejének gyarapodását, népünk felemelkedését kívánja. Ezután arról beszélt, hog> a Parlament legutóbbi ülésszaka óta a nemzetközi helyzetben lényeges változás nem történt. Miközben a Szovjetunió fáradliatat- Lanul munkálkodik a világ békéjének megőrzésén — amelynek kimagasló példája a legutóbbi időben a Szovjetunió kezdeményezésére megszületett taskenti megegyezés —, addig a nemzetközi burzsoázia az Egyesült Állmok, monopol- tőkés köreivel az élen folytatja támadásait a béke, a haladás, a demokrácia és a szocializmus erői ellen. A külpolitikai helyzet Továbbra is a vietnami agresszió jelenti az imperializmus legsúlyosabb merényletét a szocialista világ, a népek nemzeti fel- szabadítási mozgalma, az egyetemes béke ellen. Ugyanakkor, amikor a Magyar Népköztársaság országgyűlése az idei költség- vetést tárgyalja, Washingtonban az afnerikai kongresszusban is a költségvetést vitatják. Érdemes megnézni, hogyan fest az ő költségvetésük. A Johnson elnök által beterjesztett számadatok tanúsága szerint az Egyesült Államok rekord fegyverkezési költségvetést nyújtott be, amelynek minden egyes dollárjából 57 cent közvetlenül, vagy közvetve katonai jellegű és ezenbelül minden dollárból 9 centet kizárólag a szennyes vietnami rablókaland pénzelésére fordítanak. Ez azt jelenti, hogy az amerikai költségvetési kiadásoknak jóval több, mint a fele háborús, fegyverkezési célo kát szolgál. Természetesen minden kormány maga dönti el, a törvényhozási szervek jóváhagyásával, hogy mire kívánja fordítani a nemzeti jövedelmet a rendelkezésére álló költségvetési ösz- szegieket. Ez a joga megvan a washingtoni kormánynak és az amerikai kongresszusnak is. De akkor ne prédikáljanak állítólagos békeakaratukrói. Ne hozakodjanak elő kenetteljes békeszólamokkal. Ne reklámozzák úgynevezett vietnami béke offenzíváju- kat, miközben a valóságban homlokegyenest ellenkezőképpen cselekszenek. A világ békeszerető közvéleménye az amerikai költségvetési vita fényében kellőképpen lemérheti a washingtoni békefrázisok igazi tartalmát. A nemzetközi burzsoázia a világ más térségeiben is a legfondorlatosabb eszközökkel igyekszik gátat vetni a haladásnak. Különös aggodalommal figyeljük az indonéz eseményeket. Indonézia leghaladóbb erőit, elsősorban a kommunistákat üldözik. Az őszinte aggodalomra az ad alapot, hogy a történelem számtalan esetben igazolta: a kommunistaüldözés mindig a reakció malmára hajtotta a vizet. Az imperialisták e próbálkozásai — ha dermeszt tik is a nemzetközi élet légkörét — nem tudják feltartóztatni a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak, a béke, a haladás erőinek előretörését A nemzetközi burzsoázia sok mindennel házal. Adhat fegyvert és segélyt. Szervezhet pucs- csokal. Megvásárolhat Kádár János, az MSZMP Központ! Bizottságának els titkára. Bognár József profes szór, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Tímár Mátyás pénzügyminiszter r László Andor, a Magyar Ne mzeti Bank elnöke a tanácskozás szünetében. es kinevezhet bábokat. Sok mindent kínálhat, de egyre nem képes: eszményt, ideált nem adhat a népmillióknak Erre csak a szocializmus képes. Ezért nő ellenállhatatlanul a szocialista eszmék vonzereje szerte a világon — mondotta Gáspár Sándor. Rámutatott: a VI. szakszervezeti világkongresszuson e legnagyobb nemzetközi munkásfónimön újra bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió a munkások, a dolgozók igazságos harcainak önzetlen, fáradhatatlan, legkipró- báltabb harcosa és támasza. Áldozatokat, jelentős anyagi terhekel vállal, hogy támogassa a kis- és nagy népek harcát és segítse a haladás útjára tért országokat gazdasaguk építésében. Ennek legjobb példája a vietnami nép harcának se gítése. Továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: A Magyar Népköztársaság kormányának egész külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban híven tükrözte dolgozó népünk, munkásosztályunk békeakaratát, mély proletár internacionalizmusát. A magyar nép erejéhez és lehetőségeihez mérten erkölcsileg, anyagilag is támogatta, és továbbra is támogatni fogja a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket. Minden tőlünk telhető segítséget megadunk a hazájáért küzdő hős vietnami népnek. Oszágunk külpolitikájának helyességét mutatja, hogy tovább nőtt hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. Tovább szélesítettük nomzet- közi kapcsolatainkat. Tevékeny munkát végeztünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. Mint ismeretes, a közeljövőben Kállai Gyula elvtárs, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, kormánymeghívásnak eleget téve, kormánydelegációt vezet baráti látogatásra az Egyesült Arab Köztársaságba, Etiópiába, Tanzániába. Ku- waitba és Indiába. Pártunk és kormányunk fáradhatatlanul munkálkodik a világ dolgozóihoz és népeihez fűződő baráti kapcsolatainak erősítésén. Dolgozó népünk teljes mértékben támogatja a Magyar Népköztársaság békeszerető internacionalista külpolitikáját, — mondotta Gáspár Sándor, majd kijelentette: (Folytatás a 2. oldalon.! Dr, Erdei Ferenc felszólalása Az országgyűlés pénteken Pólyák János elnökletével folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke. Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai.
