Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-30 / 307. szám

Szakszervezeti vezetek nyilatkoznak a február 1-én éleibe lépő bérintézkedésekről Tizenötéves számvetés a fehérgyarmati járásban 22 új iskola, 24 művelődési otthon községiéjlesztésliől Számos dolgozóréteget érint a december 18-i kor­mányhatározat. Ezzel kap­csolatban felkerestük Lige­ti Lászlót, a Kereskedelmi .Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, dr. Darabos Pált, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, valamint Szalóky IMmbertet, a Pedagógusok Szakszervezetének titkárát, hogy tájékoztatást kérjünk a nagy érdeklődésre szá- mottartó kormányhatároza­tot követő bérintézkedé­sekről. Ligeti László 150 000 kereskedelmi dolgozót érint az intézkedés — A bérrendezés közvet­lenül érinti a vendéglátó- iparban dolgozó szakácso­kat, cukrászokat, fizikai munkásokat, azokat, akik a raktárakban segédmunkás­ként dolgoznak és természe­tesen a pult mögött álló eladók nagy többségét is. Tehát elsősorban azokat, akik a munka nehezét végzik, s akiknek anyagi megbecsülését, s régi jogos kívánságuk teljesítését je­lenti ez az intézkedés. — Az állami és a szövet­kezeti kereskedelemben kö­zéi 140—150 ezer dolgozót érint kedvezően a tervbe vett béremelés. — A Minisztertanács ha­tározata is kiemeli, hogy különös gondot kell for­dítani azoknak a dolgozók­nak a díjazására, akik az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények között, osz­tott nyitvatartásii üzletek­ben dolgoznak, vagy vasár­nap is a pult mögött áll­nak. Azokéra, akik több fizikai munkát igénylő te­rületen végzik munkájukat. — Az élelmiszerkereskede­lemben elsősorban a szak­képzett bolti eladók fize­tésemelésére kerül sor. A ruházati kereskedelemben a bérszint magasságától füg­gően szintén figyelembe vesszük a szakképzettséget, de a fenti elvnek megfele­lően, elsősorban azok kap- nap fizetésjavítást, aktié ne­hezebb fizikai munkát vé­geznek. Akik mostohább körülmények között dolgoz­nak és nehezebben élnek. Dr, Darabos Pál: A fáradtságos kórházi munka jobb elismerése — A kormány határozata szakszervezetünk bérügyi elképzeléseit juttatja ér­vényre. Azokat az elgondo­lásokat, amelyek legutóbbi kongresszusunk és számos központi vezetőségi ülés napirendjének témái vol­tak. A február 1-én életbe lé­pő béremelés elsősorban a szakképzett középfokú egészségügyi dolgozókat érinti, több mint öfvenezer főt. Mindazokat, akik a gyógyító-megelőző ellátás­ban, a fekvő- és járóbeteg ellátásban és a gyógyszer- tárakban működnek. A lehetőségek szerint el­sősorban a fekvőbeteg in­tézményekben, kórházak­ban, klinikákon folyamato­sán három műszakbtn dol­gozó mintegy 17 ezer ápo­lónő fizetését kítánjuk emelni. Ök azok, aúk a kórházi munka legfándsá- gosabb részét vállalják, »kik éjjel nappal, vasárnap és ünnepnapokon áldozaké- szen helyt állnak a bet-g- ágyak mellett A középfokú szakképzett­ségű dolgozók közül őket illeti a legmagasabb anya­gi és erkölcsi elismerés. Ezért a lehetőségek határán belül róluk kiemelten fo­gunk gondoskodni. Szerény mértékben emel­jük az egészségügyi intéze­tekben dolgozó szakmunká­sok, karbantartók, raktári dolgozók, szakácsok fizeté­sét ezáltal reméljük, csök­kenni fog az ipari üzemek karbantartó munkásai és az egészségügyi intézetekben foglalkoztatottak bérkülönb­sége. A kapott bérkeret nem ad módot arra, hogy az orvosok és gyógyszerészek bérét felemeljük. De nyílt lehetőség az ügyeleti dí­jak jelentős emelésére. Ez vonatkozik az orvosok, a gyógyszerészek, a szakkép­zett és nem képzett egész­ségügyi dolgozókra egyaránt mindazokra, akik ügyeletét teljesítenek. A béremelés alapelveiben szakszerveze­tünk megállapodott az Egészségügyi Minisztérium­mal, s most a végrehajtási utasítást dolgozzuk ki, hogy az február 1-re elkészüljön, — mondotta végül dr. Darabos Pál. Szalóky Lambert: A kiemelkedő nevelői tevékenység a döntő — A fizetésrendezés vég­rehajtásának részletei még nincsenek teljesen kidol­gozva, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szakszervezet 1963-ban tar­tott VII. kongresszusának idevágó alapelvei szolgál­nak kiindulásként. Ezek pedig a jó oktató-nevelő munka anyagiakban is fo­kozottabb megbecsülését, a képesítés, a szolgálati idő és a munkaköri felelősség együttes figyelembe vételét, a pályakezdés éveinek megkönnyítését, a túlmun­ka és a helyettesítési díja­zás javítását, valamint a vezetői munka méltányo- sabb bérezését tűzték ki célul. A mostani bérezés csak a képesítést és a szolgála­ti időt veszi figyelembe, s nem honorálja kellő kép- pen a kiemelkedő oktatói és nevelői tevékenységet. Eddig hiába dolgozott sok nevelő odaadóan, hiába végezték munkájukat sziv- vel-lélekkel, csupán annyi fizetést kaphattak, mint a pályán, ugyanannyi évet töltött, de éppenhogy mun* 1920. december végén szü­letett, 1944. december végén halt meg. Túlságosan köny- nyen áttekinthető életút: a fasizmus torlaszolta el örök­re és visszavonhatatlanul. Egy . kivégzőosztag sortüze dörrent, s Pesti Barnabás a huszonnégy éves mérnök, az éleivággyal, tehetséggel, tett. rekészséggel teli ifjú, két társa — Pataki István és Kreutz Róbert — mellett, holtan bukott a Sopron-Kő- hida-i börtön udvarának je. ges kövére. Miskolcon született. Kö­zépiskoláinak elvégzése után a fasizmus előretörése és a háborús veszély közeledése láttán Franciaországba ment ott iratkozott be az egye­temre Grenobleban. Van ebben valami félreismerhe­tetlenül jelképes intés: a lelkiismerettel és fele­lősségérzettel megáldott ember, el éb cm egy sorsának, nem kerülheti el a kor pa­rancsának teljesítését. Pesti Barnabás ott lett harcos an­tifasiszta, ott lett kommu­nista, ahol menedéket, nyu­galmat keresett. Belépett a kájukat elvégző társaik. Igaz, nagyritkán rendkí­vüli íeljebbsorolás is elő­fordult, de alapjaiban mégis káros egyenlősdi volt honos a pedagógusok bé­rezésénél, s ezen változtat­ni itt az idő. A februári fizetésrende­zés alkalmával jobban fog­ják honorálni a kiemelke­dően tevékenykedő peda­gógusokat, tehát igazságo­sabb, a munkával jobban arányban lévő bérezést ve­zetnek be. Arra töreked­nek, hogy jobban ki lehes­sen fejezni a kiváló és a „szürke” munka értéke közti különbségeket. Természetesen a rendel­kezésre bocsátott összeg döntő többsége a törzsbé­rek emelését fogja szolgál­ni, de az előbb elmondott elv figyelembe vételével. Ezenkívül a szakszervezet javasolja a fiatal nevelők fizetésének gyorsabb emel­kedését, hogy könnyebb legyen a pályakezdés, a letelepedés, a családalapí­tás. A pedagógusok szakszer­vezete javasolja még a túlórák és a helyettesítési díjak emelését is, éspedig úgy, hogy minden peda­gógus a saját besorolása szerint fizetésével arányo­san kapjon díjazást a túl­órákért, a helyettesítése­kért, valamint a felnőttok­tatásban végzett mun­káért. A túlóradíjakat úgy javasolta a szakszervezet felemelni, hogy azok — arányban — minél jobban megközelítsék a havi köte­lező óraszámmal osztott ha­vibér összegét. A szakszervezet azt is javasolta, hogy a vezetői és néhány elmaradt mű­ködési pótlék felemelésé­vel egyidőben, tegyék át­tekinthetőbbé, egyszerűbbé a pótlékrendszert. Termé­szetesen az eddigi pótlékok fenntartását továbbra is szükségesnek tartja a szak- szervezet. A béremelés az alsó- és a középfokú oktatási in­tézmények nevelőire terjed ki, mintegy százezer peda­gógusra, mégpedig közéjük számítva nem csupán a Művelődésügyi Miniszté­rium, hanem más szakmi­nisztériumok, felügyelete alá tartozó oktatási intéz­mények pedagógusait is, tehát az óvónőket, a szak­oktatókat és a miíhelyokta- tókat is. A béremelés részletes ki­dolgozása előrehaladott ál­lapotban van. Francia Kommunista Párt­ba, részt vett a nád meg­szállók elleni küzdelemben és 1943-ban a párt utasítá­sára tért haza Magyaror­szágra, ezúttal már kifeje­zetten az antifasiszta harc vállalására, szervezésére. A Hungária Vegyiművek­hez ment segédmunkásnak. Belépésével egyidejűleg hoz­zálátott az illegális üzemi pártsejtek létrehozásához, fegyverek gyűjtéséhez, a há­ború elleni fellépésre, a ná­cikkal való szembefordulás­ra bátorító röplapok meg­írásához, terjesztéséhez. Lel­kesedése, odaadása, megsok­szorozta erejét, agitációs munkájában kimeríthetetlen volt a leleményessége. Ö ta­lálta ki — a többi között — azokat a „Ságvári-teker- cseket”, melyek a röpirat- osztás régi módszerét némi­leg veszélytelenné tették a Közérdekű tájékoztatás készült a lakosság ellátásá­ról a fehérgyarmati járás­ban. Tíz-tizenöt éves távlat­ban komoly fejlődésről ta­núskodik az az előterjesz­tés, melyet Forgács András, a járási tanács vb-elnökhe- lyettese ismertet a lakosság képviselőivel, a tanácstagok­kal. A járás dolgozóinak meg­változott életmódját, növek­vő igényeit mutatja a nagy­mérvű lakásépítkezés. Szin­te teljesen eltűnőben van­nak a „patics” falu, nád és szalmafedeles, kisablakos házak. Az elmúlt években átla­gosan 110—200 építési engedélyt adtak ki a tanácsok, melyből 60— 65 új lakás épült. Az építkezéseket lassította, hogy sokáig nem volt a községeknek településfej­lesztési terve. Az utóbbi időben azonban már a 15 éves távlati községrendezé­si irányelvek szerint tör­ténik a foghíjas telkek be­építése, a belterület rende­zése. A közeljövőben Fehérgyarmaton a Bocs­kai utcában 30—50 la­kásos OTP házak épül­nek, a telkek műszaki felmérését elvégezték. A járás lakásigényének megoldására külön tervet készítettek- 1970-ig 930—950 lakóházat akarnak felépí- ni, évenként 70—75 lakóház építése válik szükségessé, figyelembe véve a termé­szetes szaporodást. A szatmári rész nagy el­maradottságot örökölt isko­lai. kulturális és egészség- ügyi vonatkozásban is. A központi beruházások mel­lett nagy része van a gyors fejlődésben a dolgozók tár­sadalmi munkájának. 1950 óta a járásban 22 iskola épült, a 39 iskolaegységben 146 tanterem van. A csak­nem 14 millió forintos ál­lami hozzájáruláson kívül a lakosság mintegy más­fél millió forint érték­kel _ segítette az iskola- hálózat fejlesztését. Az általános iskolák állapo­ta általában megfelelő, 10 tanteremnél szükséges ki­sebb, kettőnél —Milotán és Fülesden — nagyobb fel­újítás. Az ötéves felújítási terv-ük alapján évenként 500—800 ezer forintot hasz­nálnak majd fel iskolafel­újításra. A körzeti iskolák létrehozása újabb igényeket állít a járás vezetői és dol­gozói elé. Jánkmajtison, Kölesén. Tiszakóródon, Kis­szekeresen és Turistvándi­korábbinál. Nem kellett egyenként szétszórni a röp­cédulákat: láncba fűzték a papírlapokat, s az ügyes szerkezetet úgy kötötték a villamos ütközőjéhez, autók lökhárítójához, hogy a jár­mű indulásakor automatiku­san kioldódott a köteg, tar­talma szétszóródott. Pesti Barnabás a nyilas rémuralom napjaiben tár­saival együtt önfeláldozó bátoi-sággal folytatta mun­káját, emberéletek mentésé­ért, a szenvedések idejének megrövidítéséért. A célt. melyért hősiesen küzdött, nem érhette el: háborúelle­nes tevékenységért halálra ítélték, huszonnégy éves korában meggyilkolták. Nem érhette meg, hogy velünk örüljön a békének, velünk küzdjön az egy em­beribb világért. Most lenne negyvenöt esztendős. ban új tantermek építése válik szükségessé a követ­kező években. Cégénydányádon, Jánk- majtison, Kisarban, Kis­szekeresen, Nábrádon. Penyigén Tiszabecsen. Tiszakóródon és Turist- vándiban politechnikai műhely létesítését terve­zik. A korábbi 4 tantermes technikum 3 tanteremmel bővült és épült egy 8 tan­termes általános gimná­zium. A fejlődés a pedagó- güslakások juttatásában is érzékelhető: az új gimnázium mel­lett 12 pedagóguslakás épült, ezenkívül a já­rásban 91 szolgálati la­kás van, melyek 80 százaléka kielégí­ti az igényeket, a további 20 százaléknál folyamatosan végzik a felújításokat, át­alakításokat. A művelődési otthonok száma is bíztató: 31 község­ben van kultúrház; huszon­hét 1950 óta épült, s ebből 24 művelődési ház község­fejlesztési alapben. létesült, több mint 7 millió forintért, egymilliós társadalmi mun­kával. Jelenleg Fülesden, Kérsemjénben, Kisszekere­sen, Nábrádon és Nemes- borzován nincs kultúrház. Az egészségügyi ellátásra jellemző, hogy a felszaba­duláskor mindössze 7 or­vosi körzet volt a járás­A tiszalöki gimnázium egyik pedagógusa szokatlan kéréssel fordult a megyei alkoholgondozó intézet fő­orvosához. Kérte, járuljon hozzá pályaalkalmassági vizsgálataikhoz szakorvosi szempontból. Eddig Öt diá­kot vizsgáltak meg, közü­lük háromnak az édesapja hosszú idő óta italozik, gya­koriak a családi viták, iz­galmak. A három tanuló ma­gatartása, idegrendszeri sa­játossága feltűnően külön­bözött a másik kettőtől. A szülők iszákos életmódjának a gyermekek is kárát vall­ják. Az alkoholellenes küz­delem társadalmi bizott­ságának a napokban tartott ülésén sokoldalúan felvető­dött az alkoholizmus káros hatása, mely nemcsak a csa­ládban, hanem a mindenna­pi munkában is jelentkezik A vásárosnaményi láda­gyárban a műszakváltás­kor teljesen lerészeged- ve érkezett az egyik mun­kás, hogy elfoglalja a helyét a fűrészgép mellett. Termé­szetesen azonnal hazakülcl- ték. Ellenőrzés alkalmával az ajaki italboltban már a kora reggeli órákban talál­tak dülöngélő embereket, akik munkába igyekeztek. Vajon, hogyan tudnak helyt állni a munkagépek mellett? Nem lenne haszontalan fel­mérést végezni a megyén belül arról, mennyi az al­koholizmusból eredő munka­kiesés. Az alkoholizmus elleni küzdelemmel szinte minden­ki egyetért, de az aktív se­gítség messze elmaradt a kívánt mögött. A társadalmi szervek közül a nőtanács ta­núsít érdeklődést az alko- holgondoaó intézet munkája iránt. Ez érthető is, hiszen a nők, családanyák állnak legközelebb az alkoholizmus okozta szenvedésekhez, csa­ban, egy orvosi körzetbe 5570 lakos tartozott. Je'eii- leg 13 orvosi körzet van, egy orvosra 2920 doigozo jut. Huszonegy községben van egészségügyi tanácsadó helyiség. Az elmúlt tíz évben az egészségügyi körök fej­lesztésére csupán köz- ségfejlcsztésből másfél millió forintot költöttek, ebben orvosi rendelő, egész­ségház építése, felújítása szerepelt. Két állandó böl­csőde van a járásban — Fehérgyarmaton és Jánk­majtison, A tunyogmatolcsi idénynapközit állandóvá akarják fejleszteni, ezenkí­vül Szatmárcsekén tervez­nek állandó bölcsődét. A községek arculata is szépen alakit egészségügyi szempontból is figyelemre méltóak a fásítások, parko­sítások. Az elmúlt tíz évben a községi tanácsok 8750 négyzetméter par­kosítást végeztek, ki­emelkedő a fehérgyar­mati Kossulh-kert ki­alakítása, gondozása. A több éves számvetés. — amely még magában fog­lalja az utak, hidak, az üz­lethálózat és a szolgáltatá­sok, valamint a tsz-közpon- tok fejlődést — még a következő évek feladatait tartalmazza. ládi tragédiákhoz, a gyer­mekekkel kapcsolatos prob­lémákhoz. A TIT csupán egyetlen előadásra hívta meg az al­koholgondozó intézet főor­vosát az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalathoz. Az előadás másfél órával hosz- szabb lett, mint tervezték, olyan nagy volt az érdeklő­dés. Nem valószínű, hogy csak az Ingatlankezelő Vál­lalatnál van igény ilyen jel­legű előadásokra, A súlyos bűncselekmények 80—90 százalékát ittas álla­potban követik el. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó a kiskunhalasi példa. Ha valamely ittasságból ere. dő bűncselekménynél bizo­nyítást nyer, hogy a vád­lott hol részegedett le, a vendéglő, az italbolt veze­tőjét, vagy dolgozóját is szigorúan felelősségre von­ják. Nem ártana, ha me­gyénkben is hoznának ha­sonló határozatokat! A megyénkben lévő alko­holisták közül 185 önként jelentkezett elvonó kezelés­re ebben az évben. Az inté­zet dolgozói 164 kezeltet lá­togattak meg, ebből 82 nem iszik, 60 visszaesett, 22-ről nincs részletes adat. Az öt járási szakrendelésen 107 al­koholistát kezeltek. Ez már eredmény, azon­ban még nem lehetünk meg­elégedve. Különösen az utó­gondozásokkal van baj, « ehhez nem lehet teljes egé­szében az alkoholgondozó intézet nagyon is kis létszá­mú apparátusára támaszkod­ni. Itt lenne igen nagy sze­repe a társadalmi szervek­nek, a tanácsoknak és ter­mészetesen a munkahelyek­nek is. Bogár Ferenc Pás fi Barnabás Páll Géza Hegy Alinak helyt a munkában ? Egy pedagógus kérése — Másfél órával lett hosszabb az előadás — Nyolcvanketten már nem isznak Az alkoholgondozó intézet munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom