Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-14 / 294. szám
A bizalom mércéje Vízművek, villany, tantermek, óvodák 65 millió községfejlesztésre Elkészítették az 1966-os terveket ■la már senki sem fogadja el azt a régi felfogást, hogy a hivatalhoz a teremtő megadja a szükséges észt is, de arról még mindig sokan megfeledkeznek: a rátermettség önmagában édeskevés ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen. A szellemi képességek, a felkészültség, sőt még a rutin, a tapasztalat sem minden, sok más kell még ahhoz, amit úgy nevezünk: a vezetés művészete. A sok közül most csak egyről essék szó, — talán az összes között a legfontosabbról — a vezetők és a beosztottak közötti bizalomról. Ritka kincs és nem alakul ki magától. Nem elhatározás, vagy ügyeskedés kérdése. Nincs rá recept — nem is lehet, hiszen gyakran több száz vagy több ezer emberről van szó, és ők sem külön- külön, hanem együttesen alakítják ki a bizalom légkörét — az egyetlen vezető iránt A szigorú, következetes, kemény kezű vezető is lehet népszerű, a bizalom nem zárja ki, sőt feltételezi a következetességet és a rendet. Pontosan akkor támadnak bajok egy-egy kollektívában, ha a vezető hol hideget, hol meleget fuj — ahogy mondani szokták, — vagyis ha egyszer megbocsát, másszor megbüntet ugyanazért a hibáért. Különösen akkor okoz ez gondot, ha a különbségtétel emberekhez igazodik, ha kialakul a benfentesek, a liblingek köre, akikre más szabályok és kötelezettségek érvényesek. Ne is csodálkozzon senki, ha ilyen kivételezés után megindul a susmus, a „folyosó agitáció” és elkezdik találgatni, vajon miért elnéző az igazgató X-el, miért tesz kivételt a főmérnök Y-nal? Ahol pedig felüti fejét a pletyka, az intrika, ott a A gyárakban, üzemekben már egyre jobban számon tartják a hátralévő munkanapokat; hol, mit lehet még tenni, az éves terv teljesítéséért. Legtöbb helyen tovább folytatják az ez évben megkezdett munkát, csupán egy-két üzemben hoz jelentős változást az új esztendő. Az Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregységében például jövőre kezdik meg a futballimitá- ciós labdák gyártását. Az új termékre való átállást — a kereskedelem igényének megfelelően — előreláthatóan már az első negyedévben megkezdik. A Rakama- zi Cipész Ktsz már előnyösebb helyzetben van, A tavaszi divatóhajoknak megfelelően elkészített mintacipőkre már nyolcezer párás megrendelést kaptak, amelyeket elsősorban külföldre gyártanak. A kéreg nélküli pömsz cipők elsősorban külföldi megrendelésre készülnek. December 17-re készülnek el az 1966-os őszi divat követelményeinek megfelelő női félcipők és női félszáras, lábhoz simuló csizmák mintái. Ezekből összesen mintegy 240—250 párat készítenek negyven modellben, egyelőre külföldi bemutatásra. A Szabolcs megyei Mezőgazdasági Gépjavítóban is megkezdték az új profilnak megfelelő szerszámgép javításához az előkészületeket. Most négy esztergagép javítását végzik el, de jövőre már 34-et vállalnak, mintegy kétmillió forint érbizalom — a vezetők, és az egymás iránti is — egycsapásra megszűnik, és ez jelentős bajok forrása lesz. Gyakori hiba az is, hogy bár a vezetőknek általában mindenkiről megalapozott véleményük van, ezt azon- bon gondosan véka alá rejtik, elhallgatják, vagy ha szólnak is róla, nem az érintett előtt. Nem köny- nyű persze mindent szem- től-szembe mondani, az igazság — még a megalapozott igazság is gyakran fáj, a nyíltan elmondott bírálatot nem mindig fogadják szívesen, a megbírált beosztottal esetleg vitatkozni kell, stb. Még sincs más megoldás, mert a bizalom légköre elképzelhetetlen a vélemények őszinte, nyílt kimondása nélkül. Ne is várjon bizalmat munkatársaitól az a vezető, aki szigorúan, keményen minden esetben megbírálja a hibát elkövetőket, maga viszont semmiképpen sem tudja elviselni, ha beosztottai megbírálják. Még rosszabb a „bicikliző” vezető — itt ott még van belőlük —, aki, ahogy a szólás tartja: lefelé tapos, fölfelé hajlong. Igenis, vannak esetek, amikor a kollektíva érdekében ellent kell mondani a felsőbb szerv vagy képviselője véleményének, előfordulhat, hogy a tényleges érdeket meg kell védeni a vélt érdekekkel szemben. A beosztottak éles szemmel figyelik, mit tesz ilyenkor az igazgató. Van-e bátorsága és gerince, hogy kiálljon a jó ügy mellett. A hétköznapok gyakorlatában persze többnyire ennek éppen a fordítottja szokott történni, a szűk, helyi érdekeket sajnos ma még nagyon sokszor indokolatlanul szembeállítják az országos, az átfogó érdekekkel. tékű munkával. Ez a szám évről évre fokozatosan emelkedik és 1969-re már az ország keleti feléből félezer szerszámgép nagyjavítását vállalják, Összesen 25 millió forint értékben. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet is készül az új esztendőre. Már az első negyedévre tízezer darab hímVan egy terület, ahol különösen vigyázni kell, mert ha itt elvéti a vezető, akkor igen nehéz lesz visszabillentenie a megingott bizalmat. A vezetői példamutatás ez a terület. Erre is van egy találó mondás: aki bort iszik, ne prédikáljon vizet. A példamutatást elsősorban és mindenek előtt saját munkájában várják elő tőle munkatársai. Ha ebben preciz, pontos és igényes, akkor mindenkitől elvárhatja, hogy munkáját — tehát a kubikos a földmunkát, a gépkezelő a gépkarbantartást, a könyvelő a nyilvántartást — jól végezze, pontosan és igényesen. A nagyobb felelősség természetesen nagyobb hatáskört, több jogot is jelent, de ezt sohasem szabad ösz- szetéveszteni az egyéni, emberi erkölcsi magatartással, amelyben éppen fordítva: a vezetőktől általában többet várnak, mint az egyszerű munkástól vagy beosztottól. Utoljára hagytuk, már csak fontossága miatt is a bizalom megteremtésének és megőrzésének olyan fontos eszközét, mint a szigorú és következetes ellenőrzés. Téved, aki azt hiszi, hogy a bizalom egyben az ellenőrzés hiányát jelenti. Az a vezető, aki rosszul értelmezett tapintatból, a bizalmat féltve elhanyagolja az ellenőrzést, lényegében felelőtlenül vezet és éppen azzal veszíti el a bizalmat, hogy rossz gazdának bizonyul, mert nem vigyáz a közvagyonra, nem ellenőrzi a kiadott munkát, nem tartja kézben az általa vezetett intézményt. Az ész, a rátermettség nem minden; a jó vezetőnek ahhoz is értenie kell, hogy megteremtse és megőrizze a bizalom légkörét. Vasvári Ferenc aett bébiruhára kaptak megrendelést a Szovjetunióból. Ugyancsak az új esztendőre kaptak megrendelést Stuttgartból, beregi keresztszemes népművészeti munkákra, 800 ezer forint értékben. A baráti államokból és a nyugati országokból további megrendelésekre is számítanak. Egyre jelentősebb az az összeg, amit a tanácsok községfejlesztési alapból különböző létesítmények építésére költenek. 1965-ben az eredeti bevételi előirányzatuk 93 millió forint volt, de a kedvező lehetőségük nyomán 107 millióra módosították tervüket. A közös összefogást, az ügy iránt való érdeklődést mutatja, hogy a lakosság társadalmi munkavállalása meghaladta a tízmillió forintot. Az eddigi adatok szerint a bevételekből 65 millió forintot használtak fel. A rendelkezések értelmében a tanácsok bizonyos összeget tartalékolnak. Az 1965 évi községfejlesz- tési alap felhasználásánál megalapozottabbak a tervek, mint korábban. A távlati elképzelések alapján ez évben tízezer folyóméter szilárd burkolatú út és 25 ezer folyóméter betonjárda épült. Különösen a külterületi lakások villanyhálózatba való bekapcsolására harminc kilométer hosszú vezetéket A nagydobosi Petőfi Tsz alakulásától napjainkig soha nem tartozott a legjobban, de a leggyengébben gazdálkodó üzemek közé sem. Nem azt jelenti ez, hogy a fejlődésben nem volt mozgás. Történtek eltérések, de tény: a tsz öt év alatt megszilárdult, gyarapodott gazdasági felszerelésekkel, nőtt az állató |o- many, biztonságosabb lett a termelés, egy-két forint eltéréssel évekre visszamenően stabil a tagok jövedelme. Mégis. Ha, a fejlődést igazoló számokat nézzük, nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy minden rendben van. Azért nem mert mindeddig nem alakult ki és nem is alakulhatott a vállalati jellegű gazdálkodás, a rentábilis termelési szerkezet. Erre most kedvezőek a lehetőségek. Egyrészt az új szerződéskötési forma, de hatékonyabban a gazdasági reform adja és adhatja ezt a lehetőséget. Egymillióval több A vezetőség, a tagság már beszélgetett erről a tsz-ben. Mi több, a beszélgetéseknek a jövő évre való tervezésnél már eredménye van. Kovács András építtettek. A tanteremhiány csökkentésére hat általános iskolát, 20 iskolai tantermet, öt óvodai helyiséget létesítettek. Felépült három orvosi lakás, egy bölcsőde, egy egészségház, négy művelődési ház, három sportpálya és egy tanácsháza. Hat fúrott kutat, két törpe vízmüvet, három tűzoltószertárt és mintegy 35 ezer négyzetméter területű parkot létesítettek. Ha a beruházások — kapacitáshiány miatt — itt- ott el is húzódtak, mégis megállapítható: a tanácsok jól gazdálkodtak a községfejlesztési alapból. A tanácsok már elkészítették az 1966-os évi községfejlesztési alap bevételi és kiadási tervét is. A bevételi terv 97 millió forint, míg a kiadás — a tartalékot és a takarékossági évet is figyelembe véve — több, mint 64 millió forint lesz. Az általános iskolai tantermek hiányának csökkentésére hat iskolát, tizennyolc osztálytantermet, nyolc óvodai helyiséget építenek. Betonjárdából 57 ezer folyómétert, szilárd burkolatú útból négy ezer folyómétert építenek meg. Továbbá terveznek egy új orvosi redelő, egy diákotthon, két községi könyvtár, öt művelődési ház, három sportpálya és öltöző építését. A tervben szerepel 37 kilométer hosszú villanyhálózat-bővítés két közfürdő, egy víztároló. tíz fúrott kút, két törpe vízmű, ezer folyóméter hosszú víznyomócső, egy autóbuszváróterem. egy állatorvosi lakás építése. A községekben négyezer folyóméter belvíz- levezető és 1700 folyóméter fedett szennycsatomát építenek. A lakosság társadalmi munkájának várható értéke eléri a 10 millió forintot. A tanácsok — az építési kapacitás pótlására — saját vállalkozású részlegeket létesítenek, így olcsóbbá, gyorsabbá teszik az építkezést. (b. I.) Az önálló gazdálkodás útján Készül a jövö évi terv a nagydobosi Petőfi Tsz-ben Tiszanagyfaluban községfejlesztésből új művelődési ház épül Foto: Hammel József elnökhelyettes szavaival élve; a tsz 1966-ban már jobban épít a termelés gazdaságosságára, s az ez évre tervezett bevételt jövőre egymillió forinttal növelik. De hogyan? A tsz 340 tagja 2500 hold földön gazdálkodik. A termelés — sok a kapás, nőtt a kertészet is — ma még túlzottan kézi munkaigényes. Ha a tagságból leszámítjuk a nyugdíjasokat, a csökkent munkaképességűeket, és azokat, akik csak közvetve vesznek részt a gazdálkodásban, kevés a munkaerő arra, hogy a termelékenységet döntően meghatározó munkát végezzenek. A változást tehát a jobb munkaerőgazdálkodásra kell építeni. Persze jelentős segítséget ad és nagy tartalékokat rejt magában a. gépesítés is. A termelőszövetkezet úgy tervezi, hogy a gazdaságosság szempontjából a jövőben nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére. Termelésük szerkezetét ennek megfelelően alakítják. Növelik a takarmánytermelést Az állattenyésztés fejlesztése, bár a meglévő munkaerő jobb kihasználását jelenti, természetesen csak megfelelő takarmánybázis biztosítása mellett lehet gazdaságosabb. A tsz gazdái gondoltak erre is. Tervük szerint a termőterületnek mintegy fele takarmányt biztosít. Erre már lehet gazdaságosan nagyobb állattenyésztést tervezni. Terveztek is. Jelentősen növelik a juhállományt. Tehén 70 helyett száztíz lesz. Itatással kilencven borjút nevelnek fel, az ideinél száz darabbal több hízómarhát szerződtek. Korszerű sertésfiaztatót állítanak üzembe 60 anyakocával és ennek szaporulata hízó lesz. Növelik a húsbaromfi termelését is. Míg idén 80 mázsa volt a terv, jövőre már 250 mázsát terveztek. Az állattenyésztés fejlesztésével, az állatállomány növelésével több irányú célt kívánnak elérni. Egyrészt távul az áruértékesítési lehetőség. növekszik a bevétel. jobban gazdálkodhatnak a meglévő munkaerővel. másrészt elegendő trágyát termelhetnek a most még fejlődésben lévő gyümölcsösük talajerő visszapótlásához, amely szintén egyik fő jövedelemforrásuk. Az állattenyésztéssel együtt fejlődik tehát a kertészet is. 150 holdon termelnek jonatánalmát. Jövőre ezt kiegészítik őszibarack, cseresznye, meggy telepítésével. Készpénzfizetés A termelés gazdaságosságának növelése, a megfelelő termelésszerkezet kialakítása, a rentabilitás természetesen a fent említettekkel még nem követi/szett be és nem is következhet be, egycsapásra. Ehhez még sok mindent valóra kell váltani. Döntő a helyes bérezés kialakítása, a termelés" szervezése is. A nagydobos! Petőfi Tsz-ben ilyen irányú elképzelések is vannak. A tagság kívánságára, jövőre, első ízben alkalmazzák a készpénzdíiazást. Ez nemcsak ösztönző lesz. de hozzájárul a munkafegyelem megszilárdításához is. A munkaszervezésben lényeges. hogy a növénytermesztésben kevesebb munkaerőt alkalmaznak, jóval többet, az állattenyésztésben, kertészetben. Növelik továbbra is a gépesítést. Törekednek a gépek jobb kihasználására, amire jó példa, hogy a hideglevegős szénaszárításnál egy ventillátorral rendelkeznek, amelyet rögzítve építettek be, ezt most kiszerelik, hordozhatóvá teszik, ezáltal nem egy. hanem négy kazalban végzik majd a hideglevegős szénaszárítást. Merész lépés A nagytíobosi Petőfi Termelőszövetkezet önálló gazdálkodásában a jövő év lesz az első nagy lépés. Mondják: merész lépés. Nagy fába vágták a fejszét. De azt is mondják é» tudják, hogy enélkül jelentősen nem lehet előrehaladni. A tsz elhatározása és elgondolása jó. Csak siker koronázhatja. Persze hozzá kell tenni: a siker akkor következik be. ha a jó tervezést jó végrehajtás követi. Seres Em9 Jelentés az üzemekből: Beregi szőttes Stuttgartba — Negyven lábbeli modell Rakamazról — Szerszámgép nagyjavítás a gépjavítóban I
