Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-16 / 270. szám
T ermelőszövetkezeteink felelőssége ? iárom házaspár 1 — a negyvenegyből Nyíregyházi Ruhagyár, 1965 november 11, délután 14 óra 20 perc A megyei párt- és tanácsi szervek a termelőszövetkezeti mozgalom elmúlt években történt fejlődése egyik lényeges eredményeként állapították meg, hogy a mezőgazdaságban megnyugtatóan körvonalazódott a helyes termelésszerkezet. Szabolcs-Szatmár mezőgazdasága természeti, közgazdasági adottságainak megfelelően a nagyüzemekben is kialakultak azok a legfőbb termelési arányok, amelyek kedvezően befolyásolhatják a közös gazdaságok jövedelmének további gyarapodását, Ha ehhez hozzávesszük — fontossági sorrendben talán elsőként — gazdálkodás szempontjából a közös gazdaságok anyagi-technikai bázisának az utóbbi években bekövetkezett nagyarányú fejlődését, a várható további gépesítést, műtrágyaellátottságot, s a termelésnek a szervezeti előrehaladását, akkor nyugodtan mondhatjuk: a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége kellő érettséggel él majd a számára biztosított nagyobb önállósággal. Természetes — számolnunk is kell azzal —, hogy bármennyire is kedvezően alakult és fejlődik tovább megyei szinten arányaiban a tsz-ek termelési, gazdálkodási szerkezete, az egyes üzemek egy részében ez a jelenlegi szinten sem optimális. Ennek oka a kellő üzemgazdasági, jövedelmezőségi szemiáét hiánya, másrészt az, hogy az eddigi tervezési rendszerben a termelési tennivalók elosztásánál nem vették megfelelően figyelembe a járásokban az egyes üzemek adottságait. Az új tervezési rendszer, az önállóság fokozása, a termelési adottságoknak differenciált figyelembe vétele már most, az 1966. évi tervelőkészítések idején érzékeltetik egyes üzemekben az egészséges korrekció jeleit. Éspedig, megnyugtatóan úgy, hogy például a már megkötött, vagy előzetesen jelzett termelési szerződések azt mutatják, hogy az ezekben megnyilvánuló jövedelmezőségi szemlélet lényegében találkozik a népgazdaság jövő évi igényeivel megyénkben. Az, hogy a termelő vállalatok közvetlen feladata lett a szerződések kötése a termelőszövetkezetekkel, kezdetben gondnak látszott. Bizonyos mértékig ez érthető is volt, mivel eddig a szerződések során a járási szervek, a járási tanácsok adminisztratív meggyőző tevékenysége volt a döntő; a vállalat az általuk elosztott termelési feladat alapján, a tervezetten kész tényekre kötötte meg a szerződést. Mdst, hogy a szerződtetőkkel a termelő- szövetkezetek egyenrangú gazdasági egységként, egyenrangú tárgyalófélként kerültek össze, a vállalatoknak is fokozottan érdeke, hogy egy-egy üzemben valóban arra Kössenek szerződést, amihez a természeti-, talaj- szakmai-, technikai-, munkaerő és más adottságok a legkedvezőbbek. Talán egyik legjellemzőbb példája annak, hogy a termeltetők és a gazdaságok viszonyában új, a korábbihoz képest jobb a kapcsolat, azaz, hogy a mostani őszi felvásárlási szezonban számos vitás ügyet kölcsönös egyetértésben megoldottak, számottevően csökkent a tsz-ek reklamációja. Mégis, a lényeg most a jövő évi termeltetési szerződések létrejöttének az alakulása. Megyénk 196'J. évi termelési, felvásárlási célkitűzései nagy vonalakban olyanok mint az idei tervek voltak. Kenyérgabonából — mint az őszi vetésterv is volt — változatlan. Konzervipari és közvetlen fogyasztási zöldségfélékből, állat és állati termékekből nőtt a felvásárló vállalatok terve, mintegy egyhatodával, az idei tervszámokhoz képest. A termelőszövetkezetek és a vállalatok — vagyis a népgazdaság — érdekazonosságának a kedvező találkozását mutatják azok a november eleji számok, amelyek legtöbb árucikk esetében meghaladják a múlt év azonos időszakáig megkötött szerződések mén tékét. Tavaly llyenkcTr számos termékre még egyáltalán nem kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek. Most, ezek közül napraforgónál, cukorrépánál, több mint felét, dohánynál, burgonyánál négyötödét, zöldségféléknél közel száz százalékát lekötötték a vállalati terveknek a tsz-ek. Konzervzöldséget, vágó marhát, baromfit is jóval többet szerződtek már mint tavaly ilyenkor. Bár összességében — a megváltozott viszonyok kozott — kedvező a szerződéskötések eddigi eredménye, ez a helyzet például a konzervipari zöldségnél is, de például a paradicsom esetében még van tennivaló. Á másik a dohány. Mindkét növény termesztése gazdaságos, előállítása nem csak az üzem jövedelmezőségének fokozása végett, de a népgazdaság számára is igen fontos. A még hiányzó mennyiség Szerződéses biztosítása előtt nem lehet igazi akadály az idei időjárás okozta kedvezőtlenebb termés. A dohány esetében néhány ts2-r.é! pedig egyenesen nélkülözi a2 üzemgazdasági megfontoltságot a terület csökkentése akkor, amikor biztosított a pajtaterük, a termelés segít a tagok foglalkoztatásának a javításában. Az állatok, tej, tojás és más termékek felvásárlási célkitűzéseinek a valóra váltásához mind az alapanyag, mind a technikai feltétel — ha ez utóbbi nem is optimális mértékben — biztosított a közös és a háztáji gazdaságokban. A termelőszövetkezetek eddigi szerződéskötései is er- , ről tanúskodnak több termék esetében. Az abrakta- karmány-ellátás a kukorica nem megfelelő termésminö- sége miatt nem javult. Éppen ezért szükséges a meglévővel gazdaságosan bánni; az abrakféléket lucernaliszttel és más üzemi termékkel gyarapítani, helyettesíteni. Kötelezettséggé vált szerződéseik, jövő .évi terveik valóra váltását csakis jól előkészítve biztosítják a termelőszövetkezetek. Ilyen többek közt a takar- mányellótás is, amiben például az abrak beszerzésénél igénybe kell venni a szabad piaci — tsz és tsz közötti — váráslás lehetőségét, amihez kölcsönök is rendelkezésre állnak. A termelőszövetkezetek nagyobb önállósága a tervezésnél, a szerződéses termelésben nem csökkenti, hanem éppenhogy arányosan fokozza a felelősséget. Az önállóság egy adott lehetőség, hogy még körültekintőbben, megfontoltabban készüljenek a következő évre. Most már valóban a közös gazdaság egészének, a vezetés kollektív bölcsességének kell érvényesülnie, vagyis, megfordítva: ritkulnak azok a szálak, amelyeken keresztül a korábbiakban a gazdaság vezetősége átháríthatta felelősségét eredménytelenség esetében, mondván: a járás akarta, nem mi... A szerződéses termelés, árutermelő gazdálkodás nem megy magától, gombnyomásra. Tenni kell érte. A termelési tervek végleges elkészítése végeredményben nem lehet más, mint a szerződéses kötelezettségek teljesítésének a megalapozása anyagilag, szervezetileg, hogy az üzem adottságai között, a szövetkezeti tagság meg- j értésére, összefogására, er- j kölcsi erejére támaszkod-1 va, azok maradéktalanul j valóra váljanak. Samu András i Képünkön: Munkában Oláh F várdai GELKA-szervíz tv-szeri yvenegy házaspár dolgo- 2 . nyíregyházi ruhagyárl Közülük tizenhat itt i rkedett meg. A rrtunh tszámnak tizenkét szá- z át alkotják. Igazi t gárda. Többségük vált műszakban dolgozik. A f jön, a feleség megy. 1 1 fordítva. Váltják egyi a családi teendők ell íban is. Közös a barik műszak. Itt talál- i ik. Heteken, hónan, éveken át. Es csak rnaponként van együtt alád. íszakot és idokat cserélnek ilután két óra húsz . Megszólal a csengő, í az első műszaknak, í emberekkel telnek a folyosók. aleczki Andrásné a fér- várja. egcsókolják egymást. A átadja a kulcsot. A további gond már övé, —- mondja. — tguiyást főztem. Ha 6 a délelőttös ott- , mindig készít valamit jegyezi meg az asszony, • Igaz, hogy nekem így szebb, de mit csinái- í — tárja szét a karMaleczki. — En éjfél kerülök haza. Akkor • alszik a család. A fe- gem reggel fél hatkor Felkeltem, kipucolom gyerekek cipőjét, nteg- 'eliztetem ékelj, Ilonkát szem az óvodába, Pé- , elengedem az iskolába.- Haza pedig én viszem yerekeket. Váltott műnc és Vlncze Péter, akisFoto: Elek Emil szakban dolgozunk otthon is — mosolyog Maleczkiné. — Néha zsörtölődik Bandi, de mit tegyünk? Egyik férj sem csinálja szívesen a harmadik műszakot. Csak vasárnap van együtt a család. — Otthon lenne neki a legjobb — néz feleségére. — Csakhogy a forint is kell. Maleczki hallgat. — Csak három éve dolgozik, hogy a kislányunk megszületett. En már itt vagyok tizenötödik esztendeje. Ketten háromezren felül keresnek. Jól megértik egymást. A végszó a férjé: —- Azért csak nekem van több teendőm a gyerekkel. — Jól van na, elismerem — válaszol rá az asszony és siet az óvodába. „Egyszer valaki megdobott.. Zsoldos Béla, a meós és felesége a speciálgépész együtt érkeznek kerékpárral. Egy műszakban dolgoznak. Itt ismerkedtek meg. Házasság lett belőle. — Uj ember voltam. El- luska már itt dolgozott, amikor hozzájuk kerültem a szalagra. A nyolc órai munka nem telik el úgy, hogy ne szóljon, ne viccelődjön az ember. Egyszer valaki megdobott cérnagurigával. — Csak azt ne mondd, hogy én voltam — szól közbe felesége. — De én akkor is téged néztelek rögtön. A fiatalasszony elpirult. — En aztán őt dobtam meg. így kezdődött. Nevetnek. Zsoldosné tizenegy éve dolgozik a ruhagyárban. — A tanfolyam elvégzése után azonnal idekerültem. Még tizennyolc éves sem voltam, Salamon elvtárs, az üzemvezetőm vizsgáztatott. Kilenc éve házasodtunk össze. Egy gyerekünk van. Ötödik éve a házinéni vigyáz rá. Havonta 300 forintért. Nincs a környékünkön napközi. — De reméljük, hamarosan megoldódik a lakás- problémánk. Szövetkezeti lakásra gyűjtünk. Már 20 ezer forintot megtakarítottunk — magyaráz a férj. Kruppi András jelentésként sorolja a feleségének: — Kitakarítottam, befű- töttem. Rizseshúst főztem. Még meleg is. A gyerek alszik. Siess haza. Az asszony megcsókolja. — Huszonöt percre marad csak egyedül a kicsi. Annyi idő míg hazaérek — mondja az asszonyka. — Most megyek bevásárolni. Bandinak ígértem egy inget, a gyereknek meleg holmit. Igyekezni kell, mondja Kruppiné Ok is itt ismerkedtek meg. Egymás mellett dol- gloztak. Bandi akkor vasalt, felesége gépelt. Most mindketten gépelnek. Ketten 3200 forintot keresnek. — Csak vasárnap van együtt a család. Ilyenkor tv-nézés, van rádiónk, lemezjátszónk. Most vettünk 400 forint értékben könyveket. A világirodalom klasszikusai. Szeretünk olvasni — magyarázza a férje. — A főzést váltva végezzük. Egyik héten Bandj, főz, a másikon én. O egészen jó ételeket készít — dicséri férjét Kruppiné. — Ki is vasal, ha kell — teszi hozzá. — Ha megkérnek — szól közbe Kruppi. — Szeretek vasalni. Ez különben sem probléma ahol két szabó is van. — Még a szoknyám is kivasalja, ha megyünk va- lahozá, s én nem érek rá. Kruppi a 21-es szalagban dolgozik, " felesége ugyanebben váltja. — A miénk jobb. Már kétszer voltunk elsők — dicsekszik a férj. — En meg kiváló dolgozó vagyok — tromfot rá a feleség. Kruppi elhallgat. Kis idő múlva szól. — Ez igaz. En talán soha nem érem el. — No azért nem kell elkeseredni. Igyekezni keik Igyekezni — és mosolyog. Huncutul, biztatóan és megcsókolja férjét, mert mint mondja, ez elmaradhatatlan búcsúzáskor. Ejfél felé újra otthon lesz a férj. S a feleség várLegutóbb Porcellán Veronika és Üjvári Gábor léptek frigyre. Az üzem, a munka embereket köt össze. Barátságok és szerelmek szövődnek, új munkáscsaládok alakulnak Farkas Kálmán Út a bronzfokozatig S3E= Mátészalka alatt az alma- tároló mellett, egy új műhely épül. Korszerű épület, ötmillióba kerül. A berendezés — külön 10 millió forintba. A főmérnök — Vékony Sándor — azt mondja: számára most ez a lényeg. Ezzel kél, ezzel fekszik. Amikor 6 éve átvette a Mátészalkai Állami Gazdaság központi műhelyének vezetését, azt mondták neki: „Alakíts ki egy Diesel-javító műhelyt”.;. 29 ember volt abban a műhelyben. Ma 180 ember dolgozik, országos ellátásra gyártanak alkatrészeket, gépeket. Nem műhely az már, jelentős és nagy fontosságú üzem. Hogy így alakult, ahhoz sok köze volt a fiatal főmérnöknek. Sok köze van az új épülethez, az új üzemhez is. Részt vett a tervezésében, irányításában, kivitelezésében. A főmérnök újító. Kitüntetést kapott az RS 09-es traktorra szerelhető hidraulikus emelővilla szerkezetéért. Az újítás úgy született, hogy az élet követelte. Meg kellett oldani az almáskertekben a szállítási, az anyagmozgatási problémákat. Sikerült. Eddig 130 Vékony—Popovic3 féle hidraulikus emelőt készítettek, nemcsak a megye almás- kertjeibe, de szerte az országba. Sablon megkérdezni a kitüntetettől, mivel foglalkozik szabad idejében. Szó szerint idézve: „Nincs szabad időm, egyelőre nem is hiányolom”. Vékony Sándor amikor nem az üzem, a munka foglalkoztatja, tanul. Három éve aspiráns- képzésen vesz részt. Két év múlva szeretném elnyerni a műszaki tudományok kandidátusa címet. Harmincéves. Ha lehet így mondani állandóan százfokos munkalázban ég. Fiatal ember. Hát lehet így élni? Lehet. * A tartályban víz cirkulál. A hidraulika ládákat mozgat, le-fel. Jonatánalmákat görget az áramlás a rácsos szállítóra. A kísérlet ismétlődik. Az embernek az jut eszébe, milyen egyszerű az egész. Egyszerűnek tűnik, ahogyan az usztatásos ládaüritő működik, dolgozik. De száz és száz óra töprengés. álmatlanság és munka kellett hozzá. Aki kitalálta és megalkotta az usztatásos láda- ürítőt, Popovics János, a Hodászi Állami Gazdaság főmérnöke. Az újítás tizenöt vagonos napi teljesítménye, két futószalagot játszva kielégítene. De nemcsak ez a lényeg. Az almát megóvja, megvédi a törődéstől. A főmérnök most újra skicceket készít. Legfrissebb ötletét vázolja papírra, önrakodó pótkocsi. Két állvány hidraulikus emelővel. Sok ember munkáját takaríthatják meg vele. Az egész egyszerű. Annyira egyszerű nt az usztatásos ládaüritő. \z országos mezőgazdasá- találmányi és újító ki- 1 ításon az RS 09-re szerelt sodó és szállító oklevelet, úsztatásos ládaürítő má- dik díjat nyert. Nagy fo- elismerés ez. A mérnök t mondja, nem ez a fon- s. A fontos az, hogy érmes munkán dolgozik. Félbemarad az interjú, •síről érkeztek vendégek: egnézni a ládaürítőt. A érnök készséges és sze- ny. Beindítja a motort, a ros alma lebeg a víz fel- ínén. Popovics János ma- ■arázza a berendezés mű- ődési elvét. * Gödény Vince, az Állami azdaságok Szabolcs-Szat- lár megyei Igazgatóságá- ak villamossági mérnöke Imör véleményt mond; az jító nyugtalan ember. Hogy liért az? Mert amikor íunkájában, vagy másoké- an akadályt lát, valami sztőnzi, hogy megoldja azt. rödény Vince életében az lsŐ ilyen akadály, problé- ia 1952-ben jelentkezett, Majd mindig újabbak. S aztán — míg Moszkvában a mezőgazdasági gépes villamoskaron tanult — szünetelt a nyugtalanság. De 1959-től, amióta az állami gazdaságok igazgatóságán dolgozik, újra jelentkezett. A mezőgazdasági újító kiállításon a Kálló—2 és Kalló —3 burgonyaszedőgép átalakított példányával szerepelt. Az átalakított gép — Krem- per János és Benya László volt a társújító — már nemcsak burgonyaszedésre, de prizmázásra is alkalmas. Az újítást oklevéllel jutalmazták. A jutalmazott gép egy a sok közül. Tervezett és készített házilag kivitelezhető ventillátort, javaslatot dolgozott ki a savgyanta hasznosítására és megoldotta a szabad tartásos állatok Hatását. Nem minden járt sikerrel amihez hozzáfogott. Kísérletezett a melegágyak elektromos fűtésével. A kísérlet j sikerült, de kiderült, hogy ! a felhasznált energia drága. Volt más buktató is. De az újítónak az újítás szenvedélyévé válik. A sikertelen-1 ségekre nem is gondok ehelyett inkább új problémák megoldásával bajlódik. legújabb készülékét a Nyíregyházi Állami Gazdaságban próbálják ki. Lényege: megszüntetni a kalapácsos darálók üzemeltetése közben keletkező finom lisztport. Ez nemcsak egészségügyileg, de gazdaságilag is hasznos. A lisztpor megfogásával egy darálónál egy év alatt 300 mázsa el- sflosztályú takarmányt lehet megfogni. * Három emberről írtunk. Nevük legutóbj? a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában, a Mező- gazdasági Értesítőben szerepelt. Szűk szavú, pársoros .'rás arról, hogy megkapták a Kiváló újító kitüntetés bronz fokozatát. Seres Ernf 9 1965. november 16.
