Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
(Folytatás a* í. oldalról) ja, s így az üzemek és vállalatok időben megkapják tervfeladataikat. A népgazdaságban már kezdenek érvényesülni és hatni azok az intézkedések, amelyeket pártunk Központi Bizottsága tavaly decemberben hozott a gazdasági munka hatékonyságának növelésére. Példaként említhetem meg, hogy az ipari termelés várhatóan 5—6 százalékos növekedése ebben az évben 85—90 százalékban a termelékenység emelkedéséből származik. Több más kedvező eredmény mellett a decemberi határozatok megvalósításában — és ezzel együtt a gazdasági munka megjavításában — még sok a teendőnk. Mindenekelőtt azt a szemléletet kell végleg leküzdeni, amely az 1965-ös esztendőt valamiféle kényszer- szűlte „takarékossági évnek” tekinti. Ez nem így van! A Központi Bizottság A munka és az üzemszervezésben még nem haladtunk kellőképpen előre, pedig a termelékenység emelésének itt vannak a további, igazi nagy eredményeket Ígérő lehetőségei. Az idén a belkereskedelem 13 árengedményes ruházati és vegyes iparcikk! kiárusítást rendezett. Az eredeti árakhoz képest egy- milliárd forinttal olcsóbban vásárolt a lakosság. Dolgozóink politikai érettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sokan megkérdezték: a népgazdaságnak nem származik-e kára a kiárusításokból. A kiárusítások haszna, hogy csökkentették a készleteket és raktárterületet is felszabadítottak, de kétségtelen, hogy egyben a termelő és értékesítő tevékenység bizonyos gyengeségeire is rámutattak: nincs még meg a kellő összhang a fogyasztói szükségletek és a termelés között. Ezért a jövőben a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatoknál — különösen a ruházati iparban — az igényeket és változásokat jobban figyelembe kell venni: korszerű alapanyagból és gyártási eljárással több divatos terméket kell előállítani, hogy az üzletekben a fogyasztók azt találják, amit keresnek, amit szívesen, hamar megvásárolnak. A Központi Bizottság decemberi határozata alapján intézkedések történtek az elfekvő ipari készletek hasznosítására és az indokolatlan készletnövekedés megállítására. Ezek az intézkedések csak kevés eredménnyel jártak. Az Ipari készletek értékesítése vontatottan halad, mivel jelentős részük nemcsak! a készlettel rendelkező vállalatnál, hanem másutt is felesleges. Emellett az idei év ipari termeléséből is bizonyos rész a készleteket gyarapította. A felesleges készletek keletkezésének megakadályozására minden üzemnél és vállalatnál teljes következetességgel kell érvényt szerezni annak a határozatnak, hogy csak olyan termékeket állítsanak elő, ami a bélés Külföldi fogyasztásban igény és — főként — megrendelés van. Ezért tovább kell haladni a gyártmányfejlesztésben, a termékek műszaki és minőségi mutatóinak javításában is, — mondotta a szónok. A párt vezetése és a kormány most gazdaságirányítási rendszerünk kritikai felülvizsgálatával és megreformálásával foglalkozik. Ennek az az alapvető oka, hogy a szocializmus termelőerői túlnőtték a régebben kialakult vezetési, irányítá- i elveket és módszereket. Nálunk lényegében még 1948—49-ben alakultait ki a gazdaságirányítási módszedecemberi határozatai nem egy évre szólnak. A takarékosság, a korszerűbb és jobb minőség a megrendelések alapján felmért szükségletre való termelés, a szilárd munkafegyelem, a műszakilag megalapozott normák rendbentartása, a termelékenység fokozása, a hatékony gazdasági munka nem csupán egy évre szóló feladat, hanem egész szocialista építésünk és gazdálkodásunk állandó jellegű követelménye. Bár a létszámgazdálkodás javult, hibának tartjuk, hogy nem csökkent megfelelő mértékben az adminisztratív alkalmazottak aránya. Határozott álláspontunk: a termelő tevékenység szervezésében, a gazdasági vezetésben nélkülözhetetlen ügyviteli, adminisztrációs munkát jobban képzett, egyszerűbben és jobban dolgozó, létszámában kisebb apparátussal kell elvégezni Üzemeinkben meg mindig nem eléggé egyenletes a termelés, olykor akadozik az üzemen belüli szállítás, a kooperáció, az anyagellátás. rek és a tervezési rend alapjai. A készülő reform egyik fő vonása: a szocialista gazdaságban is ható értéktörvény tudatosabb alkalmazása az irányításban. Ezzel együtt szigorúbban a tudomány alapjára kell helyezni a népgazdasági tervezést, növelni kell a vállalatok önállóságát, beleértve ebbe az üzemi demokrácia további fejlesztését; tovább kell fokozni a dolgozók anyagi érdekeltségét a termelésben. A tervezett reformok nem elsősorban gazdaságpolitikánk céljaiban, Kállai Gyula a továbbiakban arról szólt, hogy a készülő reformot sokan valamiféle csodaszernek tekintik, amíg a változások nem történnek meg, addig semmit sem lehet tenni a gazdasági munka megjavítására. Különösen felháborító, amikor azt látjuk, hogy egyes emberek hanyagsága, felelőtlensége miatt kárba- vesznek értékes anyagok, vagy gondatlanság, lustaság, nemtörődömséf: következtében bekövetkezett minőségi hibák miatt nem lehet eladni, illetve olcsóbban kell eladni olyan termékeket, amelyeknek egyébként gondos kivitelezés esetén mind bel-, mind pedig küldföldön jó piacuk van. Szinte általános jelenség, hogy a nagy építkezéseken pocsékolják a drága anyagokat, s alig van olyan építkezés, ahol ne kellenne utólag rengeteg hibát javítgatni — mondotta a szónok és megemlített néhány vállalatot, amelyek hanyagul dolgoznak, majd így folytatta: A kormány határozottan elítéli a felelőtlenséget, ■ hanyagságot és felszólítja az összes gazdasági vezetőket: intézkedjenek a hanyagság, a lazaság felszámolására, és a vétkeseket vonják felelősségre. Meggyőződésem, hogy ha szigorúan járunk el a rendbontókkal, a károkozókkal szemben, ez a dolgozó tömegek elismerésével és helyeslésével találkozik. Kállai Gyula a közvéleményt foglalkoztató néhány társadalmi kérdésről is beszélt, s kiemelte, hogy népünk szocialista nemzeti egysége már olyan erős bázis, amelyre egész további tevékenységünket építeni lehet és kell is. Felhívta a figyelmet, hogy ellenségeink a fellazítási taktika keretében nagy aktivitást fejtenek ki. Kifinohanem annak módszereiben jelentenek változást. E reform segítségével jobb. eredményesebb utakat keresünk gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez, s ezzel a szocialista társadalmi rend további erősítését, teljes felépítését szolgáljuk. A szocializmus nyugati bírálói árgus szemekkel figyelik a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését. Igyekeznek a maguk szája íze szerint magyarázni, s a kapitalizmus védelmében ebből is politikai tőkét szeretnének kovácsolni. A New York Times október 5-i száma egyenesen arról írt, hogy a Szovjetunióban és a kelet-európai szocia’ista tömb országaiban a „kapitalisták nélküli kapitalizmust” vezetik be — bizonyos mértékKel. Mit mondhatunk erre? Náluk van kapitalizmus, náluk vannak kapitalisták, valósítsák meg ők a saját ötletüket. A szocialista országokban a kapitalizmus visszaállítására se kapitalistákkal, se kapitalisták nélkül nincs többé lehetőség, s ahogyan a dolgozó tömegek véleményét ismerjük, erre nincs is igényük. A reformok kidolgozásának első, jelentős szakasza befejeződött. Több mint száz tudós, állami- és pártfunkcionárius, vállalati és üzemi igazgató segítségével elvégezték jelenlegi gazdaságvezetési módszereink kritikai felülvizsgálatát. Most folyik a munka nehezebb része: a megfelelő módosító javaslatok kidolgozása. A javaslatokat hamarosan megtárgyalta pártunk Központi Bizottsága, s az ott folytató't vita alapján kialakuló konkrét javaslatokat döntés előtt széles körben vitára bocsátjuk, s az országgyűlés elé terjesztjük. múlt, ravasz eszközökkel törekszenek a polgári életfelfogás, a kapitalista rend, a közösségellenes szemlélet és magatartás népszerűsítésére, szovjetellenes, kommunistaellenes rágalmak terjesztésére. Társadalmunkban még vannak maradványai saját kapitalista múltunknak is. Mindezek mellett a szocialista építőmun’ka során jelentkező és időben le nem küzdött nehézségek is kitermelnek antiszocialista társadalmi jelenségeket. Ezért állandóan tanulmányoznunk kell társadalmunk állapotát. Nyíltan szóvá kell tenni és a nép szocialista többségére támaszkodva meg kell szüntetni a nemkívánatos jelenségeket. Több Jelenség arra mutat, hogy társadalmunk egyes rétegeiben erősödik az anyagiasság szelleme. Vannak, akik a közösség javára végzett becsületes munka helyett, életük értelmét és célját a szerzésben, sőt a harácsolásban látják. Elítéljük azokat, akik tisztességtelenül jutnak nagy jövedelemhez, — legyen szó az orvosetikai rendelkezéseket megsértő egyik-másik orvosról, vagy spekuláló magánkislnarosról. magánkereskedőről, külföldön túrázó és csempésző sportolóról. Ezek a kevesek a becsületesen dolgozó és élő szakmabeli társaikat is rossz színben tüntetik fel. Erősebb ellenőrzéssel biztosítani kell, Rogy az ilyen esetek szűnjenek meg, ne válthassanak ki a dolgozók széles rétegeiben megütközést, ne okozzanak erkölcsi kárt. Ha pedig törvénybe ütköző cselekményről van szó, bíróságaink törvényeink értelmében szabják ki azt az ítéletet, amely megfelel a tisztességes dolgozó emberek Igazságérzetének és amely visszatérítteti a közösségnek mindazt, amit Jogtalanul elvettek tőle. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mindenütt biztosítsák a jogok és a kötelezettségek egységét, s hogy Társadalmunkat erősen foglalkoztatja a lakáskérdés. Államunk nagy erőfeszítéseket tesz a lakások számának növelésére. A másod >k ötéves terv időszakában várhatóan 280 ezer lakás épül. Ennek ellenére az igénylők száma nem csökken, a széles tömegek lakásviszonyai csak lassan javulnak. Ez a probléma beható vizsgálatot követel, hogy addig is segítsünk, amíg pártunk és kormányunk 15 éves lakásépítési programjának megvalósításával a kérdést véglegesen megoldjuk. Ezt segíti az építőipar további gépesítése és a lakásépítés korszerűsítése. Ennek keretében Budapesten megkezdte termelését az első, a Szovjetunióból vásárolt házgyár. A következő öt évben az ország különböző körzeteiben további házgyárakat építünk. Addig is azonBan, amíg az állami, szövetkezeti és magánerőből való lakásépítés ütemét még tovább tudjuk fokozni, következetesen keli alkalmazni az érvényben lévő lakáskiutalási rendszert. Ezt ugyanis sok helyen megsértik. Teljesen jogosan hangzik el a bírálat, hogy míg nagyon sokan évekig kénytelenek várni jogos igényük kielégítésére, addig előfordul, hogy olyanok Jutnak Ingyen állami lakáshoz, akik autó helyett lakást vehettek volna inkább, s általában megfelelő anyagi erővel rendelkeznek ahhoz, hogy saját költségükön teremtsék meg maguknak az otthont. A kérelmezők szociális körülményeit — mindenekelőtt a többgyermekes családik igényeit — a lakáselosztás jelenlegi rendszerében is sokkal jobban figyelembe kell venni. Kállai Gyula ezután „ a turistaforgalom növekedéséről szólt, s azt jó dolognak nevezte, majd megemlítette, hogy egyes nyugati országokból turistának álcázott kémek, ügynökök és embercsempészek is érkeznek hozzánk. Ezek visszaélnek vendégszeretetünkkel. Megmondhatjuk: aki nép- köztársaságunk államrendjét megsérti, népi kerülheti el méltó büntetését. Akadnak olyan utazók, akik nem földrajzi és kulturális ismereteiket gyarapítják, hanem üzletelnek, üzérkednek, csempésznek és ezzel rontják a népek közeledését és barátságát szolgáló turizmus jó hírnevét. 1965-ben — megfelelő állami szerveink — közel háromezer személy ellen voltak kénytelenek eljárást indítani vám- és devizabűntett miatt. Helyeseljük bíróságainknak és belügyi szerveinknek azt a gyakorlatát, hogy az ilyen üzletelőktől és csempészektől, az egyéb büntetés mellett meghatározott időre megvonják a külföldre utazás jogát. A megélénkült turistaforgalom nagyobb lehetőséget ad a tőkés országok bizonyos köreinek arra, hogy állampolgárainkat disszidálásra csábítsák. Ma már ők is kénytelenek elismerni, hogy nálunk nyílt, szabad és egészséges a politikai légkör, ezért most már nem politikai érvekkel, hanem gazdasági előnyök Ígérgetésével próbálnak kintmara- dásra bírni főként szakembereket, tudományos dolgozókat. Sajnos, akadnak könnyen csábítható, kevésbé állhatatos és kevéÁé hazaszerető elemek, akik kapa szocialista elosztás elvének megfelelőeii az részesüljön nagyobb arányban K, javakból, aki létrehozásukért a legtöbbet tette, aki többet és jobban dolgozott. Kállai Gyula a továbbiakban az oktatás problémáiról szólt. Hangsúlyozta, hogy a csaknem négy év tapasztalatai alapján most tovább kell tökéletesíteni az oktató-nevelő munkát. Végleg le kell küzdenünk a szakmunkásképzéstől helyenként mutatkozó idegenkedést, meg kell szüntetni az íróasztal, meg az egynéhány divatos foglalkozás iránt mutatkozó tülekedést — mondotta. A középiskolák szerepéről többi között így beszélt: A középiskolai oktatás olyan befejezett képzést adjon, ami biztosítja a különböző munkakörökbe való elhelyezkedésüket. Még az általános gimnáziumban is olyan szerepet kell biztosítani a munkára nevelésnek, hogy az itt végzett, de az egyetemre a képességek, vagy lehetőségek hiányában be nem került fiatal is szakmát tanulhasson, s beilleszkedjék az életbe. A szónok ezután a tankönyvek tartalmát bírálta, majd elismeréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Kállai Gyula ezután a pedagógusok anyagi helyzetéről szólva kijelentette: Elhatározott szándékunk, hogy 1966-ban felemeljük a pedagógusok fizetését. Kállai Gyula foglalkozott az országgyűlés tevékenységével, egyetértett azzal, hogy az országgyűlés ülésezhetnék többet, gyakrabban is, s sok kérdést, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztettek, az országgyűlés tárgyalhatott volna meg. Ezáltal a parlament politikai fórumát még jobban hasznosíthatnánk az ország ügyeinek megoldására, politikánk, elképzeléseink ismertetésére, népszerűsítésére. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az ország- gyűlés bizottságai is — élve az alkotmányban és a házszabályzatban rögzített jogaikkal — aktívabb és kezdeményezőbb szerepet vállalhatnának magukra, s mind az országgyűlés, mind a kormány számára fontos politikai, gazdasági és kulturális kérdésekben javaslatokat dolgozhatnának ki. Ugyanakkor az országgyűlés munkájában a demokratizmus új vonásaként jelentkezik körülbelül két éve, hogy az ülésen elhangzó minden véleményt, javaslatot, elgondolást alaposan megvizsgálnak, s a kormány elé terjesztik. A kormány a képviselők javaslatai alapján sok fontos kérdést megvizsgált és rendezett, — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány több más, az országgyűlésen felvetett javaslatot is helyesnek ismert el. Ezek megvalósításáról Kállai Gyula a továbbiakban az új egyetemi felvételi rend tapasztalatairól ezt mondotta: a származás szerinti kategorizálás megszüntetése egészében helyesnek bizonyult De végrehajtása a gyakorlatban nem egy helyen és esetben eltorzult, amit többen szóvá is tesznek. Az eddiginél jobban és hatékonyabban kell segíteni, hogy több munkás- és parasztfiatal kerüljön az egyetemekre. A felvételinél a felkészültség mellett alaposabban, jobban figyelembe kell venni a jelentkezők erkölcsi-politikai magatartását, rátermettségét. Az egyetemek és főiskolák oktatóitól, nevelőitől pedig azt kérjük, adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy az egyetemi hallgatók jól elsajátítsák a szakmájukat és a tudományok alapjait, erkölcsi, politikai magatartásuk legyen kifogástalan, röviden szólva: egyetemeink és főiskoláink neveljenek kommunista szakembereket! A munkára nevelés, a korszerű ismeretek oktatása, marxista—leninista világnézet és a kommunista erkölcs elsajátítása — ezek azok az egymással szoros egységben lévő feladatok, amelyek hosszú időre megszabják nemcsak az iskolai munkát, hanem általában az ifjúság nevelését. a következő tervidőszakban gondoskodnak, mivel végrehajtásuk hosszabb időt éa nagyobb anyagi befektetést igényel. Tudjuk, hogy a szocialista demokrácia növekedése a kritikai hang erősödésével is együtt jár — folytatta Kállai Gyula. Ezt rendjén és helyén valónak tartjuk. Mi magunk is azt valljuk, hogy van birálni való a gazdasági építőmunkában, a közéletben, az államapparátusban, a kultúra és a sport területén egyaránt. Bátorítjuk dolgozóink egészséges bírálatát, amely a szocialista társadalmi rendünk erősítését, munkánk megjavítását szolgálja. De vannak még olyan elemek társadalmunkban, akik úgy vélik: ha valami személyi változás van más országok kormányában, vagy a nemzetközi helyzetben történik valami, vagy belső életünkben határozunk el reformokat, ez mind alkalmas arra, hogy fellépjenek, s azt gondolják, ostoba rémhírek terjesztésével gyengíthetik szocialista rendünket. Növeljük társadalmunk ellenállóképességét az effajta hírveréssel szemben. Bátran tárjuk fel munkánk összes fogyatékosságát, de lépjünk fel minden olyan kísérlettel szemben, amely kritika ürügyén, vagy anélkül, akár jobbról, akár balról magát a társadalmi rendszerünket veszi célba, (Folytatás a 3. oldalon) Változás gazdaságpolitikánk módszereiben Elítéljük a felelőtlenséget, hanyagságot Alkalmazzuk következetesen lakáselosztási törvényeinket nak az alkalmon, mert úg vélik, hogy ahol széleseb és hosszabb az autó, ott a ő hazájuk. A disszidáltak száma lábra kapott híresztelésekkel szemben lényegesen kevesebb, nyugatra utazott állampolgárainknak kevesebb, mint fél százaléka. A kiutazók túlnyomó nagy többsége élményekben és tapasztalatokban gazdagodva viszszatér, mert tudja, hogy ea az ország a hazája: mert szivében és lelkében magyar, a szocializmus híve és az is akar maradni, mert meggyőződött arról, hogy ez a rendszer az övé! Akik meg disszidáltak? ök majd ezután döbbennek rá arra, hogy annak a társadalmi rendnek, amelybe úgy kívánkoztak, jóllehet volt fényes múltja és van még valamelyes jelene, de nincs jö- vője. A mi szocialista rendünknek pedig nemcsak hősi múltja és szép jelene, de ragyogó jövője is van. Csak magukra vethetnek majd, amikor rájönnek, hogy becsapták őket. Az oktató-nevelő munka tökéletesítéséért Az országgyűlés munkáiéról, a szocialista demokráciáról
