Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

(Folytatás a k oldalról) Olyan közhangulatot kell teremteni, amelyben a nagy tömegek alko­tásait, nagyszerű szocia­lista eredményeinket, az elvtársainkat és bará­tainkat lebecsülő hang méltó visszautasításra talál, munkahelyen, vil­lamoson és sportpályán egyaránt! Bíráljuk akármilyen éle­sen is hibáinkat, sürgessük kijavításukat, de mindig, minden körülmények között legyünk büszkék a magyar nép nagyszerű vívmányai­ra, szocialista társadalmi rendünkre, szocialista ha­zánkra! A nemzetközi helyzet időszerű kérdései Kállai Gyula ezután né­hány nemzetközi kérdést érintett. Ä szocialista országok és a gyarmati sorból felszaba­dult országok növekvő nem­zetközi befolyásának ellen­súlyozására és megzavará­sára az Amerikai Egyesült Államok más imperialista hatalmak támogatásával az utóbbi időben a világ külön­böző részeiben a provoká­ciók és agressziók egész so­rát követeli el. Ez a nem­zetközi helyzet éleződését idézte elő — mondotta, majd elítélte az Egyesült Államok vietnami agresszió­ját. Követeljük, hogy az Egye­sült Államok vessen véget a Vietnami Demokratikus Köztársaság terrorbom bú­zásának, vonja ki csapatait és fegyverzetét Dél-Viet­M1 a békés egymás mel­lett élés politikáját változat­lanul helyesnek és a kapi­talista berendezésű orszá­gokkal tartott kapcsolataink alapjának tartjuk. A Jelen­legi feszültebb, bonyolul­tabb nemzetközi helyzetben, a békés egymás mellett élésért folytatott küzdel­münk nehezebb és több erő­feszítést kíván. Politikai, diplomáciai és más rendelkezésünkre álló eszközökkel küz- dfink az amerikai im­perializmus vietnami agressziójának visszave­réséért s megszünteté­séért, azért, hogy rá- kényszerítsük őket » békés egymás mellett élésre. Véleményünk szerint az amerikai agresszió megfé­kezésében döntő szerepe van valamennyi szocialista or­szág egységes fellépésének és határozott antlimperialis- ta akciónak. Pártunk és kormányunk a nemzetközi kommunista mozgalomban levő minden ideológiai s politikai vita­kérdést alárendel napjaink legfontosabb feladatainak: az agresszió elleni akcióegy­ség megteremtésének. A béke védelme, a hábo­rús tűzfészkek felszámolá­sa, a nemzetközi feszültsé­gek csökkentése, a gyarmati rendszer telies és végleges eltörlése érdekében elenged­hetetlenül fontosnak tart­juk a szocialista világ és a gyarmati sorból felszaba­dult, fejlődő országok egy­ségének erősítését. Ä felszabadult fiatal ál­lamok a társadalmi fejlő­dés* a gazdasági és kultu­rális előrehaladás széles or- szágötjára léptek. Ez Sók tekintetben óhatatlanul a belső osztályharc kiéleződé­séhez vezet. Őszinte sajnálattal érte­sültünk az índia és Pa­kisztán között kirobbant fegyveres konfliktusról. Meggyőződésünk, hogy ez a konfliktus és a fegyveres harc csak azoknak az érde­keit szolgálja, akik nem jó szemmel nézik a gyarmati rendszer széthullását és az el nem kötelezett, aktív semlegességi külpolitikát, az érdekelt országokban pe­dig a háborús, militarisía, a társadalmi haladás gondo­latával szembenálló körö­ket erősíti. Támogatunk mindén törekvést, amely a két ország között a béke helyreállítását szolgálja. Közvéleményünk nagy fi­gyelemmel és növekvő ag­godalommal tekint az Indo­néziában kibontakozó ese­ményekre is. Az indonéz nép antlimperlalista nemzeti demokratikus forradalmá­nak győzelme egyike volt azoknak a tényezőknek, amelyek a mai világ ké­pét kialakították. A felsza­namból, hogy a vietnami nép, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság és a Dél- Vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front ismert prog­ramjának megvalósításával maga döntsön sorsáról. A fokozódó amerikai ag­resszió arra kötelez bennün­ket, hogy kormányunk és népünk — internacionalista kötelezettségét teljesítve — még határozottabban támo­gassa Vietnam népének igaz­ságos harcát az imperialis­ta agresszió ellen. A nemzetközi helyzet fo­kozódó élezése, amelyért a felelősség az Amerikai Egyesült Államokban ural­kodó imperialista köröket terheli, újabb, nagyobb erő­feszítéseket kíván a szocia­lista országoktól, a békesze­rető erőktől, a béke minden harcosától. badult, önálló fejlődés út­jára lépett Indonézia pozi­tív szerepet töltött be a bé­kéért, a gyarmatosítás tel­jes eltörléséért, a demokrá­ciáért, a társadalmi hala­dásért vívott harcban. In­donéziára világszerte, mint a haladás, a gyarmati rend­szer elleni harc egyik élen­járó országára tekintettek az emberek. Meet azonban a belső reakció, élvezve az imperialisták közvetlen és közvetett támogatását, tá­madást indított Indonézia demokratikus, forradalmi erői ellen, Veszélyezteti at indonéz forradalom, az in­donéz nép vívmányait, le akarja téríteni Indonéziát a haladás útjáról. A haladó emberek üldö­zése, a demokratikus szer­vezetek, a szaikszervezetek, a kommunista párt betiltá­sa gyengíti Indonézia füg­getlenségét, megbénítja ak­tív külpolitikáját, hátrál­tatja fejlődését Ahol terei engednek az antikommunista hiszté­riának. ott lehetővé te­szik az imperializmus behatolását, ott végze­tes veszély fenyegeti a demokráciát és a társa­dalmi előrehaladás Is lehetetlenné válik. Reméljük, hogy a belső és külső reakciónak nem Sikerül letériteni Indoné­ziát a haladás útjáról. Üd­vözöljük az Indonéz nem­zeti függetlenség, demokrá­cia és forradalmi haladás erőit. Őszintén kívánjuk: koronázza siker az indonéz nemzeti egység helyreállí­tására, az indonéz forrada­lom tovább folytatására irá­nyuló erőfeszítésekét. Társadalmunk figyelem­mel kiséri a dél-afrikai A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben kor­mányunk arra is törekedett, hogy hozaájáruljon az ENSZ normális működését elősegítő akciók sikeréhez. A világszervezet most ünnepelte fennállásának hu­szadik évfordulóját. Két évtizedes történelme híven tükrözi a nemzetközi erő­viszonyokban beköveti | zett változásokat. Az utóbbi években a vi­lágszervezetben is új erők léptek fel, s ennek nyo­mán az ENSZ a békéért, a gyarmatosítás eltörléséért, a haladásért, a vitás nemzet­közi kérdések békés meg­oldásáért vívott harc fóru­ma lett, ahol az imperialis­ta nagyhatalmakat súlyos ve­reségek érték. Ezért töreke­dett az amerikai diplomá­cia az elmúlt évben arra, eseményeket is. Mint isme­retes, a rhodesiai fajüldöző telepesek kormánya egyol­dalúan kimondotta az or­szág függetlenségét, semmi­be véve Rhodesia négymil­liós afrikai lakosságának jogait, Afrika és a haladó világ tiltakozását! A Magyar Népköztársa­ság kormánya elítéli a neo- kolonializmus ezen újabb mesterkedését, a faji meg­különböztetés állandósítását, együttérez és szolidaritásá­ról biztosítja az igazi füg­getlenségükért harcoló rho- désiai milliókat. Támogatjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetében a 47 afro-ázsiai ország hatá­rozati javaslatát a kérdés megoldására. A Magyar Népköztársasá­got a legközvetlenebbül érinti az európai biztonság ügye. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy az első és második vi­lágháború Európából indult el, mindkettőt a német im­perializmus robbantotta ki, s mindkettő súlyos csapást mért népünkre. Európában a feszültség fő forrását ma is a Né­met Szövetségi Köztár­saság uralkodó körei­nek revansista, hideg­háborús politikája je­lenti. A Német Szövetségi Köz­társaság veszélyes "külpoli­tikai törekvéseire újra fényt derített Erhard kan­cellár programbeszéde. Bár a beszédnek vannak gyér elemei, amelyek azt a lát­szatot keltik, mintha tudo­másul kezdenék venni Bonnban az európai törté­neti realitásokat, a prog­rambeszéd alaptörekvései azt mutatják, hogy Bonn­ban még mindig a hitleri Németország határainak és imperialista hódító törek­véseinek az ábráttdjait ker­getik. Ami kelet-európai Országokkal való kapcsola­tok normalizálására vonat­kozó megnyilatkozásait il­leti: mi a Német Demok­ratikus Köztársasággal szo­ros baráti szövetségben, a két német állam tényének elismerése alapján törek­szünk a Német Szövetségi Köztársasággal is kapcso­lataink további fejlesztésé­re. Ügy gondoljuk, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kapcsolatainak bő­vülése a kelet-európai or­szágokkal úgy fogja előké­szíteni a hivatalos kapcso­latok normalizálását, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya is kény­telen lesz előbb-utóbb a Német Demokratikus Köz­társaságot elismerni. Ez az európai biztonság meg­teremtéséhez és megszilár­dításához vezető egyetlen reális út. hogy megbénítsa a világ- szervezet tevékenységét. Ezt a kísérletet azonban a haladó erők fellépése meg­hiúsította. A Magyar Népköztársa­ság minden haladó erővel együttműködve küzd azért, hogy a világszervezet, hely­reállítva a Kínai Népköz- társaság jogait, a béke fenntartásának, a gyarmati i-end teljes és végleges el­törlésének, az általános le­szerelésnek, a népek jobb, szebb életre törekvésének hatékony eszköze legyen. Ebben a munkájában teljes támogatásunkról biztosítjuk az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét. Bár a nemzetközi helyzet ma feszültebb és sok vonat­kozásban bonyolultabb, mint néhány évvel ezelőtt, Legfontosabb feladatunk: az agresszió elleni akcióegység A szocialista világrendszer van tőiényben bár a nemzetközi impe­rializmus sok területen támadásba lendült, g a nemzetközi reakció hangja erősödött, az alapvető erőviszonyokat tekintve továbbra is a szocialista világrend­szer, a demokrácia, a társadalmi haladás, a béke hívei vannak fö­lényben. Politikai és gazdasági tár­gyalásokat folytattunk ez évben csaknem valamennyi szocialista ország vezetőivel, képviselőivel. A szocialista országoknak ez a megélén­kült diplomáciai tevékenysé­ge, — amely, úgy látszik, nagyon izgatja az imperia­listák fantáziáját, — egysé­günk erősítését, közös poli­tikai vonalunk kidolgozá­sát, a béke védelmében tett és teendő lépéseink koordi­nálását szolgálja. Az együttműködés és köl­csönös segítség szellemében erősítettük és fejlesztettük kapcsolatainkat a gyarmati sorból felszabadult álla­mokkal. Diplomáciai tevékenysé­günk kiterjedt az európai kapitalista országokhoz fű­ződő kapcsoltaink további javítására is. A békés egy­más mellett élés Jegyében normális viszonyra törek­szünk velük. Külpolitikánk legfőbb célja a béke bizto­sítása, s ennek érdekében folytatjuk tovább diplomá­ciai tevékenységünket, —• mondotta, majd beszéde vé­gén arra kérte képviselőtár­sait, s az országgyűlés fó­rumán keresztül az égés* magyar társadalmat, hogy ugyanazzal az odaadással és lelkesedéssel támogassák is­kolarendszerünk továbbfej- jesztését, ifjúságunk neve­lését, ahogy ezt az iskola- reform elfogadása óta tették* A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Kállai Gyula elvtárs be­széde után hosszan zúgott a taps, majd az elnöklő Vass Istvánná szünetet rendelt el. Szünet után ugyancsak Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A művelődésügyi minisz­ter beszámolójához több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért a vitát lezárta, s megadta a szót Ilku Pál művelődésügyi mi­niszternek. Ilku Pál ezután a vitá­ban felmerült konkrét ész­revételekre válaszolt. Az országgyűlés a műve­lődésügyi miniszter beszá­molóját és válaszát jóvá­hagyólag tudomásul vette. Ezután dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke emelkedett szólásra. A többi között arról be­szélt, hogy az utóbbi évek­ben kissé emelkedett a bű­nözés száma és egyes ese­tekben Indokolatlanul eny­he ítéleteket hoznak a bí­róságok, majd ezeket mon­dotta: A Legfelsőbb Bíróság kö­telező irányelvet állapított meg az alsófokú bíróságok számára, amelyben arra adott Útmutatást, hogy mindazokban az élet elleni bűncselekményfajtákban, amelyekben enyhe volt az ítélkezés, a törvény kere­tei között szigorúbb bünte­tési tételeket szabjanak ki. Az irányelv kiindulópontja az. hogy társadalmunkban a legfőbb érték az ember; életének és testi épségének óvása tehát közügy. Dr. Szalay József ezt kö- vetően ismertette a házas­sági bontóperek eljárásával kapcsolatos új állásfogla­lást. — A Legfelsőbb Bróság- nak a házassági bontópe­reit gyakorlatával foglalko­zó irányelve mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy Népköztársaságunk jogi és erkölcsi rendje védi és szi­lárdítja a házasság és csa­lád intézményét. Társadal­munkban azonban az állam minden féltő gondoskodása ellenére hatnak olyan té­nyezők, amelyek a megkö­tött házasságok egy részé­nek megromlására vezet­nek. Ilyen az az örökség is, hogy a férfinak a házassá­gon belül kivételezett hely­zete • Van. Az az ellentmon­dás, ami a régi szemlélet és a nők egyen jogúvá vá­lása között fennáll, nem­egyszer a házasság meg­romlására és felbontására vezet. A bírói gyakorlat­ban korábban nem volt le­hetőség arra, hogy a házas- társak a személyi indulato­kat feltüzelő régi sérelmek kölcsönös felhánytorgatása nélkül érjék el végleg meg­romlott házasságuknak a felbontását. A Legfelsőbb Bíróság e gyakorlat meg­változtatása végett szüksé­gesnek tartotta kimondani, hogy a házastársaknak a házasság felbontására irá­nyuló szabad, befolyásmen­tes, komolyan megfontolt, végleges elhatározáson ala­puló közös akaratnyilvání­tása lényeges körülmény a házasság felbontása szem­pontjából, mert ha a felek az életközösséget megsza­kították és az egymáshoz tartozást minden vonatko­zásban felszámolták, a há­zasság felbontásában pedig megegyeztek, a* rendszerint a házasélet végleges és tel­jes megromlására enged kö­vetkeztetni, A Legfelsőbb Bíróság en­nek az elvnek a kimondá­sával nem kívánta megköny- nyíteni a házasság felbontá­sát. Továbbra is körülte­kintően és gondosan keli vizsgálni, hogy van-e még remény a házasság fenn­tartására. Különösen ki­emelte a Legfelsőbb Bíró­ság az irányelvben a közös kiskorú gyermekek érdeké­nek messzemenő figyelembe vételét. Szólt arról, hogy a család- védelem célját szolgáló el­vi útmutatások befejezését jelenti majd a közeljövő­ben teljes ülés elé kerülő irányelv a házassági va­gyonjogi igények rendezé­séről.' Említésre méltóak a mun­kajogi, a termelőszövetke­zeti jogi, az öröklési jogi. vagy a büntető törvény- könyv egyes paragrafusai­nak értelmezése tárgyában NEW YORK A Biztonsági Tanács szombaton, magyar idő sze­rint 17,30 órakor folytatta a vitát a rhodesiai fehér te- lepeskórrnány lázadásának következtében előállott hely­zetről. Az első szónok, Ali pakisztáni megbízott erélyes intézkedéseket követelt a világszervezettől a rhode­siai fehér puccsisták megfé­kezésére. Nagy-Britannia nevében .Stewart külügymi­niszter immár másodízben kért szót. Ismét hosszú vé­dőbeszédet tartott kormá­nya mellett, s igyekezett kétségbevonni azoknak a Biztonsági Tanácsban ko­rábban elhangzott vádak­nak a jogosultságát, ame­lyek szerint Anglia közöm­bös és engedékeny maga­tartást tanúsított a fajgyű­lölő rhodesiai hatóságokkal szemben. A Biztonsági Ta­nács ülése lapzártakor még tartott. DJAKARTA A legújabb hírügynökségi jelentések Indonéziából a kommunista és baloldali erők további üldözéséről tu­dósítanak. A harmadik ha­ditengerészeti körzet pa­rancsnoka egy sajtókonfe­rencián közölte, hogy 300 „kommunista gyanús” sze­mélyt tartóztattak le Tand- jüng Priok kikötőben és be­tiltották a kikötői alkalma­zottak szakszervezetét. BELGRAD: Wladyslaw Gomulka és JóZéf Cyrankíewicz lengyel párt- és kormányküldöttség élén november 15-én hiva­talos látogatásra Jugoszlá­viába érkézik. A lengyel vezetők Tito elnöknek jú­niusban tett lengyelországi látogatását viszonozzák. SAIGON: A dél-vietnami szabadság- harcosok ellenőrzése alatt lévő „D-övezet” közelében Saigontól 60 kilométernyire északra — mint már jelen­hozott állásfoglalások, ame­lyek, messzemenően elősegí­tették a jogalkalmazás egy­ségesítését, mint a szoci­alista törvényesség egyik alapvető biztosítékát. — Bízom abban — mon­dotta befejezésül —, hogy a esőbb Bíróság erőfe­szítése. a társadalom egé­szének összefogásával, meg­hozza a maga gyümölcsét, törvényességünk tovább szi­lárdul, dolgozó népünk al­kotó életének törvényes rendje, nyugalma megfele­lő védelmében részesül a jogsértő magatartásokkal szemben. Dr. Szalay József beszá­molóját az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vet­te. Ezután az interpellációkra került sor. Az országgyűlés üléssza­ka ezek után befejezte munkáját. Az elnöklő Vass Istvánná eredményes, jó munkát kívánt a képvise­lőknek, s az ülésszakot be­zárta. tettük — a pénteki nap fo­lyamán heves harcok foly­tak a felszabadító hadsereg és amerikai egységek között. A szabadságharcosok az út két oldalán fekvő gumiül­tetvényekről intéztek táma­dást az amerikaiak ellen, akik a tüzet viszonozták, a harc több mint 12 óra hosz- szat tartott. Mint az AP megjegyzi, öt napon belül ez Volt a hazafiak második támadása egy nagyobb ame­rikai harci egység ellen. PÁRIZS A Ben Barka-ügyben fo­lyó nyomozás legújabb ese­ménye, hogy a vizsgálatot vezető rendőrtisztviselő utasítására előzetes őrizet­be vettek két francia rend­őrtisztet. Az egyik a kábi- tószercsempészet elleni cso­port vezetője, a másik a helyettese. Az a gyanú el­lenük, hogy részt vettek a marokkói politikus elrablá­sában. PEKING Kína és India védnök­ség alatt álló Szikkim ha­tárán szombaton hajnalban (helyi idő) natárihcídens zajlott le. Mint az Uj-Kí- na hírügynökség jelenti, több, mint 100 indiai kato­na géppuskából és golyó- szóróból tüzet nyitott a ha­tár másik oldalán szolgá­latot teljesítő kínai járőrre, miközben egy tucatnyi in­diai katona a határvonalat átlépve megpróbálta beke­rítem a kínai járőr tagjait. Kínai részről viszonozták a tüzet. Az incidensnek egy in­diai és két kínai halálos ál­dozata van. BERLIN A berlini sajtóban szom­baton megjelent a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata, amelyet a háborús bűnösök megbüntetése ügyében ter­jesztett az ENSZ közgyűlé* elé. A nyilatkozat követe­li, hogy Nyugat-Németor- szágban távolítsák el állá­sukból és részesítsék igaz­ságos büntetésben a náci él háborús bűnösöket

Next

/
Oldalképek
Tartalom