Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

Kedden ülést tartott a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy megvitassa az ideiglenes nemzetgyűlésnek, a párt be­tiltásáról hozott határoza- tát. Ahmed Mahgub, a párt főtitkára az ülés után a Szudáni Távirati Irodának adott nyilatkozatában kije­lentette, a Központi Bizott­ság határozata értelmében a párt nem engedelmeskedik a betiltásról hozott határozat­nak. A Központi Bizottság véleménye szerint a döntés törvényellenes, mivel a je- lenlegi nemzetgyűlés nem módosíthatja az ország al­kotmányát. A nyolc napja tartó Ame­rika-közi konferencián befe­jeződött az általános vita és áttértek a tanácskozás ha­tározatainak megfogalma­zására. A hírügynökségek megfigyelőknek azt a véle­ményét idézik, hogy az AÄSZ strukturális reform­jának terveit majdnem egy­hangúlag fogadják el. amit viszont nem lehet elmonda­ni az AÁSZ tagjainak gaz­dasági és katonai együtt­működésére vonatkozó ter­vekről. A Dominikában kedden felszámolt puccskísérlet „kormányfője” Espinosa a rendőrségen — ahol jelenleg letartóztatásban van — nyi­latkozott az újságíróknak. Hangoztatta, hogy kormá­nyának nem volt semmiféle kapcsolata sem külfölddel, sem valamilyen dominikai politikai csoportosulással. Magára vállalta a teljes felelősséget a santiagói láza­dásért, amelynek célja az volt, hogy „törvényen kívül helyezzék a Castro-barát és kommunista mozgalmakat”. De Gaulle a miniszterta­nács szerdai ülésén tájékoz­tatta a kormány tagjait Heath brit konzervatív párti vezetővel folytatott megbe­széléséről. A köztársasági el­nök kijelentette, bizonyos jelekből arra lehet követ­keztetni, hogy azok az aka- dályok, amelyek annak ide­jén lehetetlenné tették Nagy-Britannia csatlakozá­sát a Közös Piachoz, ma már csak csökkent mérték­ben 'állanak fenn. A francia kormány örömmel üdvözöl­né, ha Nagy-Britannia be­léoésének feltételei megérle­lődnének. A szovjet bíróság bűnös­nek nyilvánította Newcomb Mott 27 éves amerikai fia­talembert a szovjet határ törvénytelen átlépéséért és 13 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A háromnapos bíró- sági vizsgálat során megcá- folhatatlanul bebizonyítást nyert, hogy Newcomb Mott kitűnően látta a határoszlo­pon a Szovjetunió állami címerét. Az ítélet értelmé­ben az elítélt hét napon belül élhet fellebbezési jo­gával. Waldeck Rochets Mitterrand megkapja a négy és fél millió Sfommunista szavazatot Párizs (MTI): A Francia Kommunista Párt kedden este választási nagygyűlést tartott Párizs­ban, Francois Mitterrand köztársasági elnökjelöltségé­nek támogatására. A nyolc- ezer férőhelyes sportcsarnok ez alkalommal zsúfolásig megtelt: sok százan az ut­cán hangszórókon követték az ülés lefolyását. Waldeck Rochet az FKP főtitkára rámutatott: a múltban a baloldal megosz­tottsága volt a gaulleista rendszer legfőbb erőssége. Most az a helyzet, hogy a baloldal pártjai, a szakszer­vezetek egyetlen jelölt tá- mogatására szólítják fel hí­veiket, ugyanakkor a jobb­oldalnak öt elnökjelöltje van. — A valóságban — mon­dotta Waldeck Rochet — két jelölt; az ország reak­ciós erőitől támogatott De Gaulle és az igazi ellenzé­ket képviselő Francois Mit­terrand között fog lezajlani a választási csata. A decem- bér 5-i választáson nagy tét forog kockán. Franciaor­szág demokratikus jövője nagymértékben attól függ, hogy mennyi szavazatot kap a baloldal jelöltje. He De Gaulle-t meg is választanák, magas kora előbb vagy utóbb visszavonulásra kény­szerítheti. Ebben az eset­ben előtérbe kerül majd a kérdés, milyen rendszer lépjen a gaulleista hatalom helyébe. A választ az adott pillanatban fennálló politi­kai erőviszonyok fogják megadni. Ha Mitterrand de­cember 5-én sok szavazatot kap, alapjaiban rendül meg az egyszemélyi uralom rend­szere, megnyílik a nép által kívánt demokratikus válto­zás perspektívája. Waldeck Rochet leszögez­te: tévednek azok, akik a kommunista szavazatok le­morzsolódására számítanak. A párt négy és fél millió híve egységesen a baloldal jelöltjére fog szavazni. Nyugtalanság Rómában Az olasz közvéleményt nyugtalansággal tölti el a New York Times leleple­zései, amelyek szerint — mint ismeretes — nyugat­Amerikai fnitkareeseb ti!ia!;ozása a vietnami háiiará ellen Sok száz amerikai front­harcos aláírásával a New York Times szerda reggeli számában felhívás jelent meg, amely felszólít min- den volt hadviseltet, csat­lakozzék a Washingtonban a vietnami háború ellen szombatra tervezett nagy­szabású tiltakozó felvonu­láshoz. „Tapasztalatból ismerjük a háború borzalmait, véle­ményünk szerint a vietna­mi háború nem igazságos ügyet szolgál. Tragikus té­kozlásnak tartunk minden emberveszteséget, A kor­mány jelenlegi politikájá­nak támogatása nem bi­zonyít hazafiasságot. A dur­va, meddő harc csak olyan bábkormányok érdekeit szolgálja, amelyek nem képviselik Dél-Vietnam né­pét. Nincs szükségünk újabb katonatemetőkre, sem sebe­sültekre, sem több volt frontharcosra”, — hangsú­lyozza a felhívás. Wilson vonakodik a rfaodesiai szankcióktól Az MTI londoni tudósító­ja szerint a konzervatív el­lenzék lényegében azt kö­veteli, hogy Wilson tartsa nyitva az ajtót a Smith-re- zsimmel kötendő alku előtt és a „nemzeti egység” fel­mondásával fenyegetőzik arra az esetre, ha a kormány valóban eleget tenne a sza­vazatával jóváhagyott biz­tonsági tanácsi határozat­nak. A konzervatív lapok hir- magyarázói szerdán rámu­tatnak: Wilson keddi nyi­latkozatában nem hagyott kétséget afelől, hogy csak a világközvélemény nyomá­sa és az elszigetelődés ve­szélye kényszerítette a Biz­tonsági Tanács határozatának elfogadására. Ugyanakkor a legcsekélyebb lelkesedést sem mutatta a határozat megvalósítására, s az olaj­szankciót annyi feltételhez kötötte, hogy a technikai ne­hézségek tanulmányozásá­val, nyert időt a rhodesiai „mérsékelt elemek” megkö­zelítésére használhassa fel. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy Wilson maga sem zárta ki a Smith-rezsimmel való kiegyezést. Wilson kijelentései alap­ján konzervatív megfigye­lők is elismerik, hogy a munkáspárti miniszterelnök mindent megtett a „kétpárti politika” fenntartására. A, Tory-ellenzék figyelmezteté­sét tehát valójában az az aggodalom diktálta, hogy Wilsont a világközvélemény és a brit nemzetközösség afro-ázsiai tagállamainak erősödő nyomása esetleg messzebb sodorhatja a szankciók útján, mint amed­dig a miniszterelnök maga is menni óhajt. SaEowíet i*si Ií «*# at 1* í « ** n F e t le Az űrkutatási terveknek megfelelően az utóbbi idő­ben szovjet hordozórakétá- kát próbáltak ki a Csendes­óceán térségében. Vala­mennyi berendezés jól mű­ködött, a rakéták fellövése kifogástalanul ment végbe és az utolsó előtti fokozatok nagy pontossággal az előre kiszámított ponton csapód­tak be. Ilyen formán az említett szakaszra kitűzött kísérleti programot sikeresen telje­sítették, ennek alapján a TASZSZ-t felhatalmazták annak bejelentésére, hogy a Csendes-óceánnak ez év október 31-én megjelölt övezete november 25-től kezdve ismét teljesen sza­baddá válik a tengerhajó­zás és a repülés számára. A további űrkutatások programjának kibővítésé­vel kapcsolatban az 1965 november 25-től december 25-ig terjedő időszakban újabb hordozórakétákat bo­csátanak fel a Szovjetunió­ban a Csendes-óceán kö­zépső övezete felé. Baráti országok életéből német és olasz bombázók is rendelkeznének atom­fegyverekkel. Andreotti olasz hadügyminiszter ezt az értesülést a római sze- nátus ülésén szinte ugyan­abban az órában cáfolta, amikor ugyanezt a wa­shingtoni Fehér Ház szóvi­vője közvetve megerősítet­te. A kommunista párt és a PSIUP képviselői interpel­lációt nyújtottak be a mi­niszterelnökhöz, amely lé­nyegében a következőt kér­di: A neukleáris fegyverek esetleges jelenléte Itáliában hogyan egyeztethető össze az olasz diplomácia meghirde­tett törekvésével, az atom­fegyverek , elterjedése elleni egyezmény mielőbbi meg­kötését illetően. A transzformátor és röntgenmfi drezdai üzemében szültség-vizsgáló berendezés 2,25 millió voltra. váltót*. A Schwarze Pumpe, a nemzetközi olajvezeték NDK-beli át emelő állomása. Franciaország választás előtt Banánérlelő — Analfabétizmus — Családvédelem Tucatnyi autó ára egy öröklakás 11. Franciaország — nemcsak Párizs. A főváros és köz­vetlen környéke lélekszám- ban lehet az ország lakos­ságának egyhatoda, de a nagy kiterejedésű „hexagon” (ötszög, utalás Franciaország formájára) minden része fontos: Kelet-Franciaország az acél hazája, a délnyuga­ti rész a földgázé, a csodás azur-part az idegenforgalo­mé, ott a vegyipar fejlődött, emitt a textilipar, itt a gép­kocsigyártás fellegvárait ta­láljuk, amott a francia me­zőgazdaság szolgáltatja az ország kenyerét... A vidék fejlesztése, a de­centralizálás, az ipartelepítés 1965. november 25 a francia tervezők fő gondja lenne. Persze, ha feltételez­zük is a jószándékot, a ka­pitalista gazdasági rendben a terv (az ötödik ötéves terv kezdődik 1966 január 1-én!) és az állami irányítás gyakran ütközik bele az egyéni érdekekbe amelyek vagy meghiúsíthatják a pá­rizsi elképzeléseket, vagy — azokat éppen a saját profit- szerzési szükségleteikhez igazítják! Rouen városában járva kísérőnk a decentralizálást némi iróniával dicsérte. A Szajna torkolati vidékén fekvő ősi várost (piacán égették meg Johannát, az orléansi szüzet 1431-ben), a tőkések hajlandók voltak belevenni ipartelepítési el­gondolásaikba, mert — kö­zel van Párizshoz. (140 ki­lométerre esik a fővárostól.) Van is aztán itt a kikö­tőben óriási banánérlelő raktár, itt rakják ki-be a gépkocsikat á Szajnán fel­jött tengeri hajókról és ha­jókra, (tízezerszám láttunk Ford Taunus-okát és Sim- cakat, Volkswagen-eket és Renault-okat) itt épül meg a Sidélor acélipari tröszt nagy csőgyára, amelyben a szaharai olajkutak varrat nélküli csöveit fúrják ki a lotharingiai kohászat adta acélöntvényekből és így to­vább. De Közép-Franciaország elmaradott megyéibe már kevés jut a nagy beruházá­sokból. Ráadásul itt a me­zőgazdaság is csak keserves kenyeret ad. Franciaország politikai térképén az ilyen vidékek régtől fogva ellen­zékiek. Az ellenzékiség vi­szont azt is eredményezi, hogy ezek a területek ki-ki- maradnak, amikor az állami költségvetés „bőségszarujá­ból” osztogat a kormány... Az elmaradott vidékekről is származhatnak azok az ifjak, akikről megdöbbenve halljuk Párizsban az Ulm utca világhírű pedagógiai in­tézetében: a sorozáskor ki­derült róluk, hogy analfabé­ták. (Egyébként vendéglá­tónk, a kitűnő pedagógiai szakember arra hívta fel ott a figyelmünket, hogy kialakulóban van egyfajta „modern analfabétizmus” is: a fiatalok az iskolákból kikerülve csak a rádiót hall- gatják, csupán a televíziót nézik, még újságot sem vesznek a kezükbe.) Franciaországban büszkék a demográfiai előretörésre: 1946-tól 1960-ig több mint ötmilliót tett ki a népsza­porodás, kétszer annyit, mint amennyivel Franciaor­szág népessége 1860-tól 1946- ig növekedett... A 30-as esz­tendőkben egyesek még a francia nép elsorvadásáról beszéltek, most hivatalos propagandatéma is a fran­cia nép életerejének meg­nyilvánulása. Nem szabad elfeledkezni azonban, hogy a Népfront­kormány idején egész sor családvédelmi intézkedést hoztak, s hogy a második világháborút követő első esztendőkben az ideiglenes kormány a kommunista mi­niszterek kezdeményezésére növelte tovább a szociális juttatásokat. (Párizsban ma is „elsőbbségi kártyájuk” van a sokgyermekes szü­lőknek. Már három gyer­mek után megkapják az igazolványt, amelynek bir­tokában például az autó buszra várók sorát megelőz­ve juthatnak fel a zsúfolt járműre.) Meg kell monda­nunk, hogy Franciaországban magasabb összegű a családi pótlék, mint nálunk, s azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az un. „egyetlen kereső pótléka” kijár azoknak a dolgozók­nak, akiknek a felesége kénytelen otthon maradni a gyermekek mellett... A lakáselosztásban is előnyben részesülnek a sok- gyermekes családok. A „csökkentett bérű lakások”, francia rövidítésük szerint HLM-lakások többnyire a népes családoknak jutnak. A bökkenő persze az, hogy az állam a számbeli igé­nyek töredékének biztosíthat csupán ilyen, viszonylag ol­csó és a mi szövetkezeti la­kásainkhoz hasonló otthont. Az ellenzék De Gaulle el­leni kampányában az egyik nyomós érv, hogy a személyi hatalom évei alatt nem nö­vekedett a HLM-lakások építési üteme. A háborúban elpusztult Caen városában jártunk egy 5000 lakásosra tervezett új városrészben. ízléses, kor­szerű házak parkokkal, ját­szótérrel, bisztróval és ló-. verseny fogadóirodával, — templom is van már, de gyógyszertár még nincs. A tőkés vállalkozásnak számí­tó patikát egy Algériából hazatelepülő gyógyszerész- nek tartották fenn, ilyen azonban eddig nem jelent­kezett s ezért üresen áll az üzlethelyiség. Az öröklakás drága, mint a patika. Párizsban a jobb negyedekben négyzetméte­renként 2000 (igen, kétezer!) új frankot is elkérnek. (Hoz­závetőleg 10 000 forint a la­kás minden egyes négyzet- méterért!) Az utóbbi évek­ben, főleg az Algériából ha­zatelepült gazdag franciák vásárló- és spekulációs ked­ve miatt, megkétszereződtek az árak. A középosztálybeli életszínvonalhoz illő örök­lakás árából tucatnyi új gépkocsi megvételére tel­nék! De autóban lakni, ugye, lehetetlen. Pálfy József A következő számban: Té­len is nő a fű. — Folyó­ban az őszibarack. Az ag­rárolló. 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom