Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-12 / 240. szám
A prémium Emlékszik még Csáki elv- társ? Álltunk az udvaron, cigarettáink parázslottak a sötétben. Vártunk. Mar csak néhány perc hiányzott hatig, amikor közölte velem, mint vendéggel: szorít az export, éjjel-nappal termelni kell, mindenki nem lehet itt a gyűlésen, bizony jócskán lesz üres hely a teremben. Aztán majdnem kevés lett a szék. Elhangzott az elnöki megnyitó . s még mindig gyülekeztek a munkaruhás emberek — a Tiszalöki Faipari Vállalat párttagjai — a gyűlés színhelyére. Akadt akinek hazamenni sem volt ideje, ott fogyasztotta el papírból a vacsoráját, mert egy percet sem akart elveszíteni. Érződött a készülődésből, hogy a figyelmet, a kíváncsiságot a napirendi pant, az ideológiai irányelvek váltották ki. Emlékszik még Csáki elvtárs? Amikor felolvasta a vezetőség beszámolóját: individualizmus, egoizmus és a többi, ilyen részeknél kicsit vontatottabban ismertette az egyébként gondosan kimunkált beszámolót. Nekem akkor ragadta meg legjobban a figyelmemet, amikor félretette a papírt és egyszerű szavaival kereste az okát annak, hogy a TMK-beliek miért húzódoznak az oktatástól, hogy egyes munkától menekülők miként vitatták .a decemberi határozat helyességét, vagy hogy miként veszett oda Nádasdi szaktárs három ujja egy baleset következtében s milyen köze van az ilyen eseteknek a gondolkodásmódhoz. Igaz, ismertette a beszámoló a vezetőség álláspontját a tájékoztatás megjavításával kapcsolatban. „Nagyon fontos ez, elvtársak, s bizony. van pótolni valónk ezen a téren is.” Az már egyáltalán nem tetszett nekem, mint vendégnek, hogy nem mondták meg: mit is kell pótolniuk. Közben figyeltem az arcokat. A jelenlévők várták a folytatást, tudni akarták, miről is van szó tulajdonképpen. A folytatás azonban elmaradt, új témába csapott át a vitaindító előadás. Az arcokról azt is le lehetett olvasni, hogy a helyi példával alá nem támasztott kijelentés zavarólag hat, az emberek nem látják tisztán ezt a tájékoztatási ügyet. Emlékszik még Csáki elvtárs? Én akkor feljegyeztem a füzetembe: a hozzászólások közben erről újból beszélni kell. Aztán, — mint a legtöbb esetben most is — az élet, az önök vállalatának a mindennapi élete szolgáltatta a választ. Már nem tudom, hányadikként kért szót Balogh elvtárs, szak- szervezetük elnöke. Az együttélésről, a napi kis konfliktusokról, az apró örömökről tartott valóságos élménybeszámolót. Elgondolkodtató példát mesélt el arról, miként kényelmes- kednek egyes férfi dolgozók s elnézik, hogy a nők ci- pekedjenek a nehéz fahasábokkal. Majd váratlanul a jelenlévő igazgatóhoz fordult: „Év elején azt ígérték, ha teljesítjük a féléves tervet, üzemenként 5 ezer forint célprémiumot kapunk. Jönnek hozzám az emberek, na, Balogh elvtárs, hol a pénz. Te csak tudod, te vagy a szakszervezet. Hát én sem tudcm, miért maradt el a prémium a ládaüzemnél, pedig a féléves tervvel nem volt baj.. Emlékszik még Csáki elvtárs? Milyen egyszerű és érthető volt az igazgató válasza: a tervet csak giobálisan teljesítette a vállalat, a ládaüzem adós maradt, ezért nem kapták kézhez a prémiumot. Szeptember utolsó napján hangzott el ez a magyarázat a nyilvánosság előtt, akkor, amikor a második félesztendőnek éppen a közepén tartottak. Közben eltelt három hónap, kilencven nap, sok száz munkaóra. A ládaüzemben a dolgozók nem tudták, hogy csak „globálisan’ van meg a féléves terv — ha tudják, néhány an talán akkor sem értették volna, mit jelent az, hogy globálisan. Voltak, akik szitkozódtak, mások csak suttogtak, megint mások idegesebben végezték munkájukat. Történt mindez annál a tiszalöki vállalatnál, amely most már magára talált, megyénket képviseli a világpiacon, egyre több sikerrel. Emlékszik még Csáki elvtárs? Azzal zárta le a taggyűlést, hogy igazában még csak most kezdődik az ideológiai munka, amelyre legalább olyan szükség van, mint a gyártási folyamat tökéletesítésére, s amely sokkal nehezebb mint a technológia korszerűsítése. Igazolják ezt a végül mégis elhangzott helyi példák. Angyal Sándor Vita a kocsma előtt síS Jut alom üdülés megtorlással § Házimunka a mesternél Q Egy ipari tanuló „inasévei“ A tanuló otthagyta mesterét. fel akarja bontani a szerződést. Hetek óta erről folyik a vita Holmár István kótaji kőműves kisiparos, Kiszely Miklós másodéves tanuló, özvegy édesanyja, a tanulóintézet tanárai és a KIOSZ városi szervezete között. A kisiparos hailani sem akar a szerződés felbontásáról. Akkor kezdődött, amikor a fiú a nyáron beiratkozott a tánciskolába, s odáig fajult, hogy a KIOSZ városi szervezeténél már jegyzőkönyvet kellett felvenni az esetről* A tanuló: Mesterem hozzájárult, hogy részt vegyek a foglalkozásokon, de később szidott, amikor elmentem a munkáról. A mester: Helytelenítettem, hogy a nyár kellős közepén, a legnagyobb munkalehetőségek közepette beiratkozott a tánciskolába és a délutáni órákban otthagyta a munkát. Közben az iskola kéthetes jutalomüdülésben részesítette a tanulót. A tanuló: Az üdülés után munkába álltam, de nem volt maradásom. Állandóan szekált. Nem bírtam tovább és bejöttem a vállalathoz dolgozni. Holmár István kisiparost lapközben nehéz megtalál- ú. Nemcsak Kótajban, ha- lem Nyírszőlősön, sőt Nyíregyházán is vállal munkát, /égül is Kójajban, az ital- loltból kijövet sikerült a .találka”; — Nem érek rá — mond- a felindultan — megyek iolgozni! Aztán mégis meggondol- a magát, és sértett hiúságában minden apró-cseprő « báját felrótta a tanulónak, rogy munka közben a se- ;édekkel futballoztak, ko- •ábban abbahagyta a munkát és így tovább. A fiú és az édesanyja sem hagyta magát; a vasárnapi, munkát, 10—12 órás munkaidőt és a mesternél végzett háztáji munkát emlegették. A mester a feleségét Okolta, aki befogta a tanulókat, de azzal védekezett, hogy utólag megfizetett érte. A vita veszekedéssé fajult, a mester már káromkodott, sértő szavakkal illette az özvegyasszonyt is. Az italboltban frissen csapolt sört mértek. Holmár István kétszer is betért, majd végül köszönés nélkül felült kerékpárjára és elkarikázott, A faluban sokan mondják hogy a tanuló dolgos, szorgalmas gyerek. önállóan dolgozott, mint a segédek. A mester akkor nem győzte dicsérni. Mester és tanítványa között a viszony ma már tarthatatlan. Hibás a tanuló és a szülő abban, hogy semmibe véve a szerződést, a fiú egyszerűen otthagyta a mestert. De vajon ki teremtett olyan légkört a kettőjük viszonyában, hogy kedvét szegje egy 16 éves gyereknek? Igaz, hogy a gyerek beiratkozott a tánciskolába, és hetenként kétszer, délután három órakor otthagyta a munkát. De reggel hatkor- hétkor kezdtek. Más napokon pedig 10—12 órát is dolgozott, sőt néha vasárnap is. A heti 28 órát — ennél többet nem dolgozhat a tanuló — mindenképpen ledolgozta. A tanulóintézet — jő tanulmányi eredménye jutalmául — üdülni küldte Kiszely Miklóst. A tanulónak nyáron 24, télen pedig 6 nap szabadság jár. Nem egy mester örülne, ha tanítványa, szabadságidején ilyen megtiszteltetésben részesülne. Holmár Istvánnak mindez nem tetszett. Elfelejtette, hogy már 1965-öt mutat a naptár. T. A. Befejezi.'hez közelednek a vásárosnaményl kórház építkezésének munká’atal. Hammel József felvétető „Korrigálás44 Fejlesztik a segédüzemeket,------ rrcirpáll fokozzák a belterjességet Botos Elemér borjúnevelő az istálló falának dőlve egy hónapja saját életével és a tsz gondjaival kapcsolatban minduntalan azt a szót használta: kikörrigál- juk. Kikorrigálni azt, hogy Tarpa a legtávolabbi csücskében van az országnak, nincs vasútállomása, nem a legprímább a föld — igen nehéz. De a tarpai embereket kemény fából faragták. A Győzelem Tsz évről évre gyarapszik, fejlődik. A korrigálás jól sikerül. Vegyük csak azt, hogy a megye termelőszövetkezetei közül talán itt van a legtöbb tsz-segédüzem, amely több mint 5 millió forintos termelési értékkel igen jó korrigálási lehetőség. Érdemes ezeket a segédüzemeket közelebbről is megnézni, látni a jelent és elkalandozni egy kicsit a jövőbe is. A kőbánya Megyénk egyetlen hegye, a beregszászi hegy apró nyúlványa, Tarpa határában van. Ügy mondják vulkánikus eredetű. Talaján ezerjó, otelló és még számos fajta szőlőt termesztenek a gazdák. A hegynek azonban nem ez az értéke. Már száz évvel ezelőtt meglékelték az egyik oldalát, s azóta tart az andezit és riolit kő kitermelése. A követ útépítéshez, házépítéshez, folyamszabályozás- hoz használják. A kőbánya negyedik éve a tsz segédüzeme. 20 ember dolgozik ott, és évi 15 ezer köbméter követ szállítanak a különböző megrendelőknek. Tóth Pál a bánya veaetője erről a munkáról ilyen formában beszélt: — Akik itt a bányában dolgoznak, mind valahol Levél eg}' fiatal pedagógushoz Fölvette az osztálykóny- vet. Unalom, csömör, egyetlen mozdulatban. A szavakat lehet csűrni, csavarni, vagy fonni óvatosan, — a mozdulatok azonban árulkodnak. Dehát mi ez a le- hangoltság? A tanév alighogy megkezdődött, a nap langyosan simogat és minden kertben nagy illattal érik a sok gyümölcs. Az egész faluban egyedül csak önt láttam tanár úr, aki minderről nem akart tudomást venni. Persze idegen. Csak néhány hete érkezett, egész kevés gyakorlattal, s messziről jött Szabolcsba. Dehát az iskola itt is csak iskola. A tanár hetek alatt is sok száz ismerőst szerez. Kicsattanó arcú, lármás, szomjas, kedves rossz gyerekeket, akikkel jó, öröm napról napra megkínlódni. Akiknek persze sokat kell adni. hogy valamit is kapjunk... — Sötét hely, maguknak való emberek — mondja ön. Látta az új házakat tanár úr? Hallgatta az öregeket, akik paticsfalu viskókban születtek, s évenként járvány tizedelte őket? Meglelte a régi tanítók kézírását, akik 100, nevet írtak egyetlen naplóba, 100 gyereket zsúfoltak egyetlen terembe és hányszor nem tudtak osztályozni hiányzás miatt? Vizes földek voltak itt és lápja a bűnnek iparban voltak már, szervezett jó munkások, megértik egymást. Valóban szinte üzemi szinten, üzemi fegyelemmel dolgoznak. Ami követ évente kitermelünk, annak az értéke több mint 1 millió forint. A termelőszövetkezet tényleges haszna ebből megközelíti a félmillió forintot. Nagy kiterjedésű erdősége is van a termelőszövetkezetnek. TőröS Albert erdész, úgy mondja, kétezer hold. Ami fát évente kitermelnek, az kétezerhét- száz köbméter. A fa nagy résziét rönk formájában az állami erdőgazdaságnak adják el. Ami marad, azt a tsz hasznosítja. — Korábban csak ládaanyagot, deszkaiéléket készítettünk a fűrészüzemben. De rájöttünk, hogy hasznot- hajtóbban is feldolgozhatjuk a faanyagot. Tavaly megkezdtük a parkett készítését. Parkettműhely A gátér üzem és a parkettkészítő műhely egy régi, kiszuperált malomban van. György Elek raktáros, a telep vezetője fejből sorolja mi minden van a telepen, milyen értékeket termelnek. — Eddig 67 köbméter parkettet készítettünk. A műhelyben, három műszakban, 33-an dolgoznak, három szakmunkás, a többi betanított munkás. Az egyes műszakok között munkaverseny van. Az emberek elégedettek, jól keresnek, napi 70—80 forintot. A parkettet tölgyből, kőrisből, gyertyánból készítjük. A ml munkánkkal az erdő haszna megsokszorozódik. Jól jövedelmező segédüzeme a termelőszövetkezetnek a baromfikeltető állomás is. Eszményt környemeg a babonának. Aztán emberek jöttek, akik értették, tanították, megszerették ezt a népet. Kaptak sor- kosztot és Valami kis földet és kaptak szidást, meg tán átkot is. Meghaltak ismeretlenül. Mégis élnek: gyümölcsfák, fürdőszobás házak, könyvforgató, pallérozott emberek igazolják. — Nem a hegy megy Mohamedhez, jöjjenek hozzám ha van bajuk... így mondta tanár úr. Egy kollégája jutott eszembe, aki 10 év után nagy gimnáziumot hagyott ott, hogy a falujában taníthasson. Ahová ment, lápi falu, mint az ön munkahelye. Az emberek itt is ölre mentek egyegy piciny földért és megnézik, kiknek adnak bizalmat. A tanév most kezdődött. Néhány hét felfedhet sok mindent. Ébreszthet ellenszenvet és rokonszenvet egyaránt, pe nem elég, hogy egy egész településről véleményt formáljon valaki. Mondhatnánk azt is: ön vállalta a munkát, kötelessége tehát szívósan és jól dolgozni. Ezek azonban aligha volnának hivatást ébresztő szavak. Más hangok szólnak önhöz- Figyelő gyermekszemek, frissen kötött, vagy már maszatos füzetek, új kőházak, traktorok, vitázó emberek — egy egész falu hangja. Keresse ezt a falut a tantermekben. és ha este leteszi az osztálynaplót — akkor is. (Gyarmati) zetben, zöldellő erdőtől övezve áll a baromfitelep. Évente 3—350 ezer csibét keltenek, s ezt mind eladásra. Pluszként a tsz saját igényeit is kielégíti. A baromfikeltető a termelő- szövetkezetnek másik félmillió forint hasznot ad, de hasznos a lakosságnak is, mert a keltetésre alkalmas tojásnak több mint felét ők adják, darabonként plusz 20 filléres felárral. Faggyas Jenővel, a termelőszövetkezet elnökével beszélgettünk arról, hogy miért is jó a segédüzem, a segédüzemek fejlesztése a termelőszövetkezetnek. A községnek több mint 4 ezer lakosa van, és mivel a környéken nincs ipar, nincs lehetőség szállításra, utazásra, a tsz gondja, hogy megoldja a téli foglalkoztatást is. A segédüzemek fejlesztése erre a legjobb mód. Nem közömbös az sem, hogy a segédüzemek a termelőszövetkezet jövedelmének 30 százalékát adják. S ezt a jövedelmet tovább akarják növelni. Szőnyegszövés — Az elképzelésünk az, hogy a jelenlegi segédüzemeket tovább fejlesszük, kiegészítsük. Különösen a nők foglalkoztatása most a legnagyobb gond. Valamikor volt itt a községben egy szőnyegszövő üzem, a szőnyegszövéshez ma is sokan értenek. Ezt a szőnyegszövést akarjuk újra feleleveníteni. A felszerelés valahol itt kallódik Tarpán, összeszedjük és először csak 10 asszonnyal próbálunk üzemet létrehozni. Később majd többen dolgoznak ott. Az fmsz-szel közösen a kosárfonást is iparrá fejlesztjük. Húsz holdon termelünk kosárfonóvesszőt, és ebbe a munkába a. cigánylakosságot akarjuk bevonni. A cigánycsaládok jelenleg is dolgoznak nekünk, udvarseprűket készítenek. Több ezer darabot. Az emberek foglalkoztatásán túl, a segédüzemeknek más jelentősége is Van. Tarpán a segédüzemekkel kialakult az ipari munkásság magva. Azok az emberek, akik a bányában, a gá- terüzemben, az építkezéseken és egyéb helyütt dolgoznak, szinte ipari munkásokká lettek. Ez elsősorban fegyelmezettségükben mutatkozik meg. A segédüzemek dolgozóira biztosan lehet építeni. A szó, hogy kikorrigáljuk, tehát így érthető. Tarpán a mezőgazdaság belterjességének fokozása, az állattenyésztés korszerűsítése, a segédüzemek fejlesztése és általában az emberek foglalkoztatása sok mindent megold. Megold már most, és7 méginkább a jövőben. Seres Érni
