Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-18 / 220. szám
Ügyek és döntések Eddig 350 vagon almát szüreteltek le megyénkben A korai szedéssel javítják a minőséget ttlán furcsán hangzik, d* tiny, hogy a panaszok megnövekedése is mutatja: szélesedett a szocialista de- mokrácia. És ez nemcsak jó, de becsülendő is. Itt van például a nem rég napvilágot látott és már funkcionáló módosított új Munkatörvénykönyv. Ennek is egyik fontos célja az, hogy o népgazdaság előtt álló feladatok megoldását segítse. Hatékony eszközt biztosítson a vezetőknek a munka helyes megszervező- sére, a fegyelem biztosítására Ennek az elvnek a szem előtt tartásával a módosítás alapvetően a munkaviszonyra, a munkafegyelemre, az anyagi felelősségre és az ezekkel összefüggő és kapcsolatos munkaügyi vitákra vonatkozik. Ezek hatékonyabbá tétele érdekében volt szükség arra, hogy a korábban működő egyeztető bizottságok helyett egy új jogorvoslati szervet, a munkaügyi döntőbizottságokat alakítsák meg. Ezekből jelenleg megyénkben 218 működik. Megalakításuknak a határideje július 15-e volt. Ennek ellenére több mint a fele csak utána kezdett működni. Es még ma is található több olyan üzem és vállalat, mint a Nyírségi Állami Erdőgazdaság, a Mátészalkai Sütőipari Vállalat. ahol ezeket nem alakították meg. A korábbiakkal ellentétben a gazdaság vezet ők jobban élhetnek a módosított törvénykönyv adta lehetőségekkel, s az új szabályzás szerint csaknem minden munkaügyi vitában első fokon a munkaügyi döntőbizottság jár el. Ez megköveteli, hogy a vállalati mun- kaügyi döntőbizottságok eleven és valóban funkcionáló szervekké váljanak, akik mindenkor igazságosan és legjobb tudásuk szerint és a törvények szellemében végezzék munkájukat. Sarkallja őket erre az is, hogy a panaszok bonyolultabbak is. Megnyugtató, hogy a munkaügyi döntőbizottságok többsége lelkiismeretesen végzi munkáját. Hiba azonban, hogy e bizottságok megalakulásáról és a panaszok benyújtásának módjáról nem mindenütt tájékoztatták a dolgozókat. Még súlyosabb hiba az, hogy a benyújtott panaszok többségét nyolc napon túl tárgyalják. A Területi Munkaügyi Döntő Bizottság ebben a hónapban 14 vállalati munkügyi döntőbizottság munkáját ellenőrizte és megállapította, hogy a dolgozók benyújtott panaszainak csak 32 százalékát tárgyalták meg törvényes időben. Nem került tárgyalásra és így döntés sem született 40 ügyben és sok az intézetlen panasz. Lélektani hatásai is vannak annak, hogy a panaszokat, észrevételeket nyolc napon belül le kell tárgyalni. Nem szabad hosszú Ideig bizonytalanságnak kitenni a sértett és igazságát kere- ső emberefcet. Ezért írja elő a Munkatörvénykönyv végrehajtási rendelkezése a nyolcnapos határidőt. A Mátészalkai Állami Gazdaságban, a Mátészalkai Gépjavító Állomáson, a Kisvárdai Bútor és Faipari Vállalatnál a panaszok egy része hónapok óta elintézetlen. A kisvárdai vállalatnál több olyan ügy is van, amelyet megtárgyaltak, Csak éppen a határozat ellen benyújtott fellebbezéseket több hónapja nem továbbították a TMDB-hez. Ez tűrhetetlen, hisz nemcsak a törvényt sértik meg, de abba a hiszembe ringatják a panaszos embereket is, hogy ügyüket felsőbb fórumhoz küldték, s ott késlekednek. Tapasztalható az is, hogy a panaszkodó munkást egyszerűen nem értesí- tik a tárgyalás idejéről. Hogy ezt mivel indokolják? Azzal, hogy „már előzőleg megbeszéltük vele az ügyét,” Furcsa és helytelen módja a törvényes út megkerülésének. így az igazságát keresőben olyan érzés támadhat, hogy „az igazgató már előre meghatározta, hogyan döntsenek ügyében.” De akkor miért van szükség a munkaügyi döntőbizottságra? Törvényen kívül helyézheti-e valaki ezt a szervet? Erre senkinek nincs joga. Farkas Kálmán Megyénk termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban szeptember első napjaiban Indult meg a fehér alma szedése; a piros alma szttretelése húszadika körül kezdődik. A kedvezőtlen időjárás következtében a múlt évihez képest mintegy 30—40 százalékkal kevesebb almatermés várható Szabolcsban. Ennek arányában csökken a felvásárlás is. Tizenháromezer vagon helyett hét-nyolcezer vagonnal várnak. A kevesebb termés komoly anyagi kiesést jelent a termelőszövetkezeteknek. A hiányt úgy igyekeznek pótolni, hogy a termelőszövetkezeti tagok nemcsak az alma szedését, hanem az osztályozást, csomagolást és szállítást is maguk végzik, a MÉK irányítása és felügyelete alatt. Ez a munka vagononként 5—6 ezer forint többletjövedelmet jelént. Ha a termelőszövetkezetek a korai körszedés mellett a szárcsipést is elvégzik, a jövedelem vagononként kilencezer forint. Ezen túl azért is fontos, hógv az idén korábban kezdjék és befejezzék az alma szüretelését és feldolgozását, hogy ezáltal a legkisebb minőségi veszteség érje a gyümölcsöt. Ez idő szerint már több mint 350 vagon almát szüreteltek le a megyében, s ebből 30 vagonnal elszállítottak a megrendelő államokba. A csapadékos időjárás miatt kevesebb lett az exportképes alma, de még így is 3—3,5 ezer vagonnal exportál a MÉK. Elsősorban a népi demokratikus államokba, így a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba szállítanak, de komoly megrendelés érkezett a Német Szövetségi Köztársaságból, Svájcból, Finnországból és Svédországból is. Ahol megfelelő időben Végezték el a permetezést, ott az exportarány lényegesen jobb. A máriapócsi Zöld Mező Termelőszövetkezet 65 holdas almáskertjében megközelítették az elmúlt évek rekordtermését. Az alma 70—75 százaléka exportképes, egyes fajtáknál pedig — ahol ortocidos permetezést alkalmaztak —, meghaladja a 90 százalékot is. Itt holdanként 100 mázsás átlagtermést várnak. Szombaton megkezdték a fehér alma szedését a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet közel kétszáz holdas sóstóhegyi gyümölcsösében. A mintegy három holdnyi aranyparmen szedését már befejezték. Az almaszedők vasárnap is dolgoztak, hogy mielőbb bejezzék a fehér alrrta szedését, mert már helyenként barnul a jonatán magva is. Szerdán, a MEK-től kért szakember segítségével egy brigád már megkezdte a leszedett alma válogatását, osztályozását, csomagolását és csütörtökön előreláthatóan már útba is indítják az első vagon almát. Idén helyszínen csomagolják az alma nagy részét, innen küldik vagontételben külföldre Is. A MÉK alaposan felkészült az almaszállítás lebonyolítására. Tízezer vagonra való göngyöleg áll rendelkezésre, raktárkapacitásban és szállítóeszközökben sincs hiány. Lehelne olcsóbban Is ! „Ankét" a gyár udvarán, uzsonnaidőben ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS UTÁN Aktívabb szerepet kapnak a fiatalok az élelmiszeripar termelésében a „Szakma ifjú mestere”, a Mi bosszantotta műszak alatt ? Szaporodnak a piros téglakupacok a tiszavasVári téglagyár udvarán. A nyitott kemenceajtók mohón várják a nyerset, de a berakok most pihennek. Uzsonnaidő van. Hatan ülnek a téglarakásokon; Molnár Béla. Szabó András. Danes Lajos. Petró Zoltán, Tamás Mihály és Bodnár István. Hetedik lenne a brigádvezető, de ő otthon van, beteg. Helyt kell állni helyette is, hiszen a tűz körbe jár. Egy műszak alatt a kemence most is • megeszi” a 13—16 ezret. Évi kilencmillió darab a terv.^ Esznek és beszélgetnek. Afféle ..kerekasztal-konfe- rencia” — a munkáról. — Még hárommillió elmenne, ha lenne elegendő nyerstégla. így két-három hónapra is kiesik a kemence a termelésből. — Miért nincs elegendő nyerstégla? — Kevés a szárítósain. Az elkészült nyerstégla egy része tönkremegy, mielőtt megszáradna és a kemencébe kerülne. Két ilyen szinnek az ára egy-két év alatt megtérülne. — 1960-ban körülbelül egymillió nyerstégla ment tönkre. Tavaly is vagy ötvenezer. Az ideit is elég lesz összeszámolni... — A bangetta-szárítás már elavult. Hiába fedjük cseréppel az oldalát elveri az eső, a két alsó sor meg tönkremegy, felázik. A cserepek is törnek, az is költséges. Arról nem is beszélve, hogy a téglák deformálódnak. nem úgy, mint a kelleres szárítóban. — Mi történik, ha nincsen elegendő száraz nyerstégla? — Berakjuk úgy. Pedig ez árt a kemencének. és lelassítja az égetést. — Kár ez a népgazdaságnak mindenképpen. A tönkrement nyerset — amit már egyszer legyártottak — vissza kell szállítanunk a bányába. És ez nem számít bele a teljesítménybe. Ha beraknánk, a kemencébe lenne selejt. — Amit a réven megtakarítunk, azt a vámon elveszítjük. Feleslegesen dolgoznak a nyerstéglagyártó gépek, fogyasztjuk az energiát, szaporítjuk a munkát és a kemence mégsincs teljesen kihasználva.-*- Valamit tenni kell — folytatja a beszélgetést a kemerce tetején — Gazdag Sándor égető — mert ez így. nem gazdaságos. Amennyi szénnel szárítunk, annyi elég lenne az égetéshez. Dupla mennyiségű tüzelő fogy így. S amíg a nyerstégla tökéletesen meg nem szárad, nem veszi fel a tüzet sem. Lelassul az égetés..; — Mennyivel lenne gyorsabb a száraz téglával? — Műszakonként legalább három—négyezerrel, és fele annyi szénnel. • S mennyi bosszúságtól felesleges idegességtől kímélné meg az az embert. Megtörtént már az is, hogy a sok vízgőz lecsapódott az alsó sorokra- a tégla elázott és az egész mágia összeroppant. Ilyenkor aztán a kirakok hordhatják el a selejtet. Az ember inkább óvatos, lassabban engedi tovább a tüzet. De hát haszon ez? — Bizony megesett már, hogy a kemence fél oldala féltéglákkal volt tele — teszi hozzá Kőszegi László kihordó munkás. Nehéz megállapítani, kimutatni, hogy mennyi kár származik a megfelelő mennyiségű sZáritóSZin hiányából. de a kemence és a színek között magasodó se- lejthalom azt bizonyítja, hogy kifizetődő lenne bővíteni a fedett tárolóteret. Az egyszerű emberek is látják, hogy feleslegesen pazarolják így az energiát, a munkaerőt, szinte a véletlenre, a szerencsére bízva a kemence folyamatos nyersanyagellátását. Jó lenne, ha a vezetők — akik tehetnek ellene — nem néznék sokáig tétlenül. Az ..ankét” véget ért. Az újságírónak sincs több szava. Talán majd az illetékeseknek. m Első országos tanácskozásukat tartották az elmúlt hét végén a konzerv- és dohányipar KlSZ-szervezetei- nek titkárai, a megyei KISZ-bizottságok ifjúmunkás felelősei a Nyíregyházi Konzervgyárban. A hozzászólók a két iparágban dolgozó fiatalok, ifjúsági brigádok termelési, művelődési és szervezeti problémáinak megoldására tettek javaslatokat, és beszámoltak &z elért eredményekről. A Nyíregyházi Konzervgyár ifjúsága a múlt évi j versenyben ért el jó ered- I ményt: a selejtet másfél százalékkal csökkentették a fiatalok. A kulturális élet kialakítására kezdeti lépéseket tett a gyári KlSZ-szer- vezet — heti két alkalommal tartanak ifjúsági klubnapokat. Megoldásra vár még a vidékről bejáró fiatalok bevonása a szervezeti életbe. Az Ifjúsági mozgalom megoldandó feladata például (Kiváló ifjú mérnök”, a „Kiváló ifjú közgazdász mozgalom tökéletesítése, a mozgalmak céljainak pontos meghatározása — állapították meg a tanácskozáson. Az elmúlt időszakban több középüzemben megalakították a fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsait, amelyek a termelés műszaki színvonalának tökéletesítésére hivatottak, valamint segítséget kell nyújtaniok az üzemek vezetőinek «z ésszerűbb termelésszervezésben. a takarékossági és újítási mozgalmakban, A tapasztalatok szerint sok problémával küzd a konzervipar és a dohányipar az idényjelleg miatt — állapította meg a kétnapos tanácskozás összefoglalásaként Gál Róbert, a KISZ KB munkatársa. — Különösen nagy feladatok várnak a KISZ-Szervezetekre az üzemek fiatal nődolgozóinak aktivizálásában. Nyíregyháza, autószerviz. Az ellenőrzésre, javításra váró gépkocsik gazdái, vezetői csak felületes szemlélői lehetnek annak a munkának, amely szinte óráról órára állítja nehéz helyzet elé még a legjobb szerelőt is. — Van itt problémája szinte mindenkinek — magyarázza Varga László művezető. — Bosszantó esetek is előfordulnak, de ha mindenáron problémás embert akar, hát keressük meg Krajcsovics Józsefet, a tmk-st. A középkorú férfit váratlanul éri a kérdés; min bosz- szankodott műszak alatt? —- Hát először is vegyük számításba, hogy ma Jött be a szabadságról — segíti ki zavarából tréfásan Varga László. — Ebben ugyan nincs semmi bosszantó — folytatja Krajcsovics — hiszen eltelt a három nap, amit kértem. Inkább azon mérgelődtem, hogy azt a sürgős munkát, amit itt hagytam, senki sem fejezte be. Speciális helyzet. Egy karambolozott Warszawa alvázát kellett rendbehoznt. Rajta kívül senki sem vállalta, Bár tmk-s, gyakran megesik, hogy más munkára is elhívják a szerelők. Afféle univerzális ember, t ki mindenhez ért. Egy munkát be sem fejez, már a másikhoz kell mennie. — Ezt a pár órás munkát sem tudtam befejezni — mondja bosszúsan, — Először Vida Miklós jött. hogy menjek gyorsan, mert elromlott a zsirzó. megállt a munka. Ha mór ott voltam megnéztem a kompresszort is. Ott meg a szelep ragadt be. Fél óra telt el, mire újra visszamehettem a War- s2awéhoz. Aztán a hegesztődinamó biztosítéka ment ki, azt kellett kicserélni. A szűk szavú Krajcsovics lassan belemelegszik a beszélgetésbe. Érveivel egyetért a művezető is. A szerelők többsége sokszor a kényelmesebb megoldást válassza; apró, cseprő munkákra Is elhívják a tmk-st — így megy ez egész nap — legyint bosszúsan — de már megszoktam. Pedig a sok ..apró” a tmk-tól is elrabolja az időt. Azt pedig el kell végezni, még műszak után is. — Bizony van úgy, hogy még otthonról is behívjuk — feszi hozzá a művezető. Különösen a búvárszivattyú miatt, mert ha az meghibásodik, nemcsak a mosó, hanem a környékbeli lakások is víz nélkül maradnak. Közeledik a műszak vége. A tmk-s elnézést kér Elmegy, mert még ellenőriznie kell a gépeket, berendezéseket. Csak ygy tud nyugodtan elmenni, ha mindent rendben talál. Még el sem indul, máris keresik: — Józsi bácsi — szólítja Bodnár János, egy fiatal szerelő. — Tessék már jönni, mert nem boldogulok s Warszawénál. Egy alkatrész deformálódott. — Hát akkor menjünir, nézzük meg... — módosítja a tervet Krajcsovics Jözsei. Tóth ÄrpäÄ 1965. szeptember ii. Angyal András a Nyírtassi Al laml Gazdaság zetorosa járva silóző gépével naponta 800 mázsa takarmányt vág le. Foto: Hammel József
