Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

Ezer új jakás évente OTP kölcsönnel Fokozzák a társas- és sorház építkezéseket Az Ideológiai irányelvek alkotó alkalmazása Irta: Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára S zabadságunk két év­tizede alatt megyénk évszázados elmara­dását pótolta gazdasági, po­litikai és kulturális tekin­tetben. Uj gyárakkal bővül, korszerűsödik, sok ezer új munkáskezet foglalkoztat iparunk. Gazdagodnak a még fiatal közösségek, a termelőszövetkezetek va­gyonban és létesítmények­ben. Könnyebbé válik a mezőgazdasági munka, új, nagyobb hozamokat jelentő eljárások, agrotechnikai módszerek honosodnak meg az egykor elmaradott nyír­ségi, szatmári tájakon. Je­lentős sikereket könyvelhe­tünk el a kultúra, az egész­ségügy területén is. Életünket a szocialista építőmunka eredményei jel­lemzik. A szocialista tár­sadalom teljes felépítésé­nek szakaszába léptünk, s ez a gyakorlatban igazolta marxista—leninista elméle­tünk helyességét és sike­rét További, töretlen fejlődé­sünk attól függ, hogyan dolgozunk ma és holnap. Meg tudjuk-e teremteni az anyagi javak nagyobb bő­ségét, ki tudjuk-e elégíteni az emberek egyre növekvő igényeit, képesek vagyunk- e több, olcsóbb és minősé­gileg jobb árut termelni. Eleget tudunk-e tenni a népgazdaság megyénk iránt támasztott követelményei­nek. Meg tudjuk-e értetni a dolgozókkal, hogy a má­sodik ötéves terv sikeres befejezése, a harmadik öt­éves terv jó előkészítése valamennyiünk egyéni és közös érdeke, haszna. Hazánkban szilárd a nép­hatalom. Pártunk politiká­ját népünk túlnyomó több­sége megértette és magáévá tette, szilárd gazdasági rendünk is. A szocializmus világméretekben megerősö­dött, s mindez lehetővé te­szi, hogy pártunk teljes fi­gyelemmel hozzáláthasson — a gazdaság szervezése és irányítása mellett — né­pünk egészének szocialista neveléséhez. Reális és meg­valósítható feladat, hogy a munkásosztály világné­zetét, a marxizmus—lení- nizmust minden egyes em­ber világnézetévé, erkölcsé­vé tegyük. Közel tehát az egykori „utópia”, hogy a munkásosztáy felszabadítja magát a kapitalizmustól örökölt szellemi rabság alól is, s ezzel együtt meg­valósul az a társadalmi rendszer, amely az egész népnek egységesen alapvető érdeke. E célok megvalósításának jegyében adta ki pártunk Központi Bizottsága az ideológiai irányelveket, melynek fő gondolata meg­gyorsítani, fejleszteni a szocialista gondolkodásmó­dot. Feladatunk minden erővel segíteni, hogy párt­tagságunk, dolgozóink vala­mennyi kérdésben helye­sen lássanak, eligazodjanak gazdasági, politikai, kultu­rális életünk minden terü­letén, s a bonyolult nem­zetközi helyzetben. A megyei pártbizottság a fentieket fi­gyelembe véve vi­tatta meg az irányel­veket, szabta meg a tenni­valókat. Felhívta a megye pártszerveinek, szerve­zeteinek figyelmét arra, hogy a további munkához nélkülözhetetlen a problé­mák mély, és alapos elem­zése. A tennivalókat a feltárt okok ismeretében, a való élethez kell igazítani. Semmiképpen ne az irány­elvek egészét, hanem a .tá­rások , községek, az adott terület sajátos helyzetéből következő legfontosabb té­maköröket elemezzék, vi­tassák meg. Különösen fontosnak tar­totta a megyei pártbizottság a gazdasági és ideológiai munka összefüggéseinek, a szocialista demokratizmus helyes értelmezésének (ezen- belül a termelőszövetkeze­ti demokráciának) a vizs­gálatát. Nagy jelentőséget tulajdonít a munkásosztály vezető szerepe, a munkás— paraszt szövetség kérdésé­nek. Felhívta a figyelmet a kommunista erkölcs ér­vényre juttatására, a két- frontos harc jegyében a különböző kispolgári né­zetek leküzdésére. Vizsgálta a közoktatás-népművelés, az ifjúság, a nők helyzetének alakulását. Megállapította, hogy megyénkben is meg­nőtt az érdeklődés qf ide­ológiai kérdések iránt, s az igények kielégítésének ma kedvezőek a feltételei. Az elmúlt hónapban valamennyi járási pártbi­zottság napirendjén szere­peltek az ideológiai terület problémái, tennivalói. A tapasztalatok mutatják, hogy sikerült a legfonto­sabbakra Irányítani a fi­gyelmet. Eredményként kell elkönyvelnünk, hogy egyre inkább megszűnőben van az ideológiai munka részért jellege. Bizonyításként annyit: a lezajlott tanácsko­zásokon nagy volt az ak­tivitás. Társadalmi életünk szinte minden területéről kértek szót és hozzáértés­sel, őszintén elemezték a helyzetet. Ezt az is elősegí­tette, hogy a legtöbb já­rásban a kérdések alapoe, előzetes ismeretében készül­nek a hozzászólásra a meghívottak. Ügy látjuk, a járási szin­tű viták általában jól segí­tették az ideológiai munka megjavítására irányuló tcé rekvéseket, betöltötték fel­adatukat. Helyesen jelöl­ték meg az alapszervezetek taggyűléseinek feladatait is, jó terveket készítettek ar­ra vonatkozóan, hogyan juttassák el értékes tapasz­talataikat területük vala­mennyi kommunistájához, hogy segítségükkel az em­berek megértsék: a marxis­ta ideológia elsajátítása, an­nak szellemében való élés, munkálkodás további fejlő­désünk nélkülözhetetlen alapja. A mikor elismerésünket fejezzük ki e mun­káért, a megyei pártbizottság azt is várja, hogy még szélesebb össze­fogás segítse a most kö­vetkező nagy feladatok, az az alapszervezeték taggyű­léseit. A harc eredménye legjobban itt mérhető; a községekben, az üzemeknél, a termelő munka végzői­nél. Azt szeretnénk, ha az ideológiai kérdések meg­vitatása párttagságunk egé­szének kollektív munkájává válnék. Nem kampányfel­adatról, hanem mindenna­pi munkánk értelmének, lényegének megmagyarázá­sáról van szó. Erre pedig holnap, holnapután és az elkövetkező években ugyan­olyan szükség van, mint ma. Miben kell főként segí­teniük járási pártszerveink­nek az alapszervezet kom­munistáit? Abban, hogy rámutassa­nak a leglényegesebb gaz­dasági, politikai, kulturális problémákra, amelyek párt- szervezeteink területén aka­dályozzák a fejlődést. Se­gítsenek azokat a közösség erejével tisztázni. Külön felhívjuk járási bizottsá­gaink figyelmét arra, hogy a megvitatásra kerülő fel- adatatokat a hozzájuk tar­tozó pártszervezeteknél ne egyformán, sablonosán, ha­nem differenciáltan segít­sék. Segítsünk abban, hogy alapszervezeteink bátran foglalkozzanak a nemzetkö­zi kérdésekkel. Beszéljünk róla, hogy a szocialista vi­lágrendszer és hazánk fej­lődése arra kénysaeritette a kapitalizmust, hogy or­szágunkban nyílt » támadás helyett ideológiai síkon próbáljanak zavart kelteni. Elvtársaink bőséges érvek­kel rendelkeznek a zavart- keltő nézetek leküzdésére. Az ideológiai irányelvek egyik fő célja éppen az, hogy vértezzék fel ezek is­meretével megyénk minden dolgozóját. Szeretnénk, ha a pártalap- szervezetekben sok szó es­nék a gazdaság és ideológia összefüggéseiről. Szólnunk kell a taggyűléseken arról, a szocialista tudat azzal kezdődik, hogy jó legyen az emberek munkához va­ló viszonya — ez ma a forradalmi magatartás. Mu­tassuk meg, milyen szere­pet játszik az adott párt- szervezetben a munkahelyi vezetés, milyen a munka- szervezés, a munkafegye­lem, mit jelent az anyagi érdekeltség. Elemezzék, mit kell tenni a hibák kijaví­tására. Jó, ha a tanácskozások előtt egy-egy brigádot ké­rünk meg, mérje fel a területet, hogyan érvénye­sül ott a szocialista demok­ratizmus. Őszintén és sok­oldalúan vessük fel a kol­lektív vezetés, a demokra­tizmus és centralizmus he­lyes viszonya és értelmezé­se problémáit. Sok a súr­lódás ugyanis a tekintet­ben, hogy a vezetők inkább a kötelesség, a tagság pe* dig a jog oldaláról nézi a dolgokat. V izsgáljuk meg a ter­melőszövetkezeti, il­letve a tanácsi, tö­megszervezeti bizottságok működését. Nézzék meg, mi az oka, hogy egyes te­rületeken a vezetés nem támaszkodik kellően a tár­sadalom erőire. Sokszor van kívánnivaló a társa­dalmi bizottságok gyámo- lításánál, segítésénél, a köz­érdekű bejelentések, pana­szok, levelek, kérelmek in­tézésénél, megválaszolásá­nál. Feladatunk már a tag­gyűléseken, később rend­szeresen és minden terüle­ten kötelezően tájékoztatni a dolgozókat. A hozott já­rási, községi határozatokról, de a termelőszövetkezeti, üzemi vezetés intézkedései­ről is. Használják fel a pártnapok, képviselői, ta­nácstagi beszámolók, kis- gvűlések adta lehetősége­ket, hisz ez a kölcsönös bi­zalom egyik alappillére, komoly segítője a dolgozók közéleti tevékenységbe va­ló bevonásának. Igen lényegesnek tartjuk annak a vizsgálatát is, ho­gyan alakul az adott köz­ségben az egységes parasz­ti osztály. Sok példát le­het felsorolni a néni-nem­zeti egység kialakulásának jelenségeire. Mutassunk rá, miként szűnnek meg az ezeréves szemléletek, dőlnek le a korlátok, a falusi értelmi­ségi, iparos, dolgozó pa­raszt, az egykori alvég-fel­vég, a szegény és gazdag paraszt között. A kommunista erkölcs kérdéseinél el kell mon­danunk, hogy a politikai meggyőződésnek, a harcos­ságnak, a lelkesedésnek pá­rosulnia kell a kommunista erkölcsi normák magatar­tásával az emberekhez való viszonyban, a magatartás­ban — a kommunista pél­damutatásban. Céltudatosan irányítsuk rá a figyelmet, hogy a kispolgári nézetek még hatnak. Még élnek a korrupció; a karrierizmus, az egoizmus, a harácsolás. az eszméinktől idegen bur- zsoá csökevények. A szoci­alista tudat erősödése, a bátor, nyílt kiállás megaka­dályozza ezek érvényesülé­sét. Szükségesnek tartjuk az anyagi érdekeltség elve he­lyes alkalmazásának meg­értetését a dolgozókkal. Az anyagi érdekeltség előre viszi a munkát. Igazságos és he­lyes alkalmazása a szocialista elosztás megvaló­sítását elősegíti. Az egyén- és a társadalom érdeké­nek összhangja — ez a meghatározója a szocialista módon értelmezett anyagi érdekeltségnek. Megenged­hetetlen, hogy meghátrálja­nak elvtársaink, ha elvte­len anyagiassággal találkoz­nak. Az anyagi érdekeltség leple alatti mindenfajta megalkuvás egyben a párt politikájának a háttérbe szorítása azon a területen, ahol a dolgozók igazságá­val ellentétes módon törté­nik a javadalmazás. Ott klikkek keletkezhetnek, a nevelő munkánk évekre visszaesik, elvesztik az ott dolgozók a rendszerünkbe vetett hitüket, súlyos kár éri a szocialista nevelést. Az ez ellen való fellépés tehát kötelességünk pár­tunk és népünk iránt. A közoktatásban, népműve­lésben ugyancsak sok a tennivaló. Az analfa­bétizmus felszámolásának üteme gyorsabb lehetne. Az általános iskolát még min­dig nem végzi el minden tanköteles? Van javítani va­ló a felnőttoktatásbán is. Óvodai hálózatunk szűk vol­ta miatt az asszonyok nem vehetik ki megfelelően ré­szüket a termelő munkából. (Ezen nagyobb méretű tsz. és társadalmi munkával kel­lene segíteni!) Kevés még a tanvai kollégiumunk, a tan­test ’ etek szakmai-politikai képzettsége sem mindenütt biztosíték a falusi gyerme­kek jó előkészítésére a kö­zép. illetve felsőfokú isko­lákra. A szakmunkásképzés is vontatott, s községeink jelenlegi ösztöndíjhálózata szinte minimális. Helyes be­szélni arról is, mennyire jók a különböző terme­lést segítő előadássorozatok, megfelelők-e ezek színvonala. Le kell vonnunk a termé­szettudományi előadásokból a megfelelő világnézeti kö­vetkeztetéseket, szélesíte­nünk kell a különböző elő­adások résztvevőinek számát. A taggyűlések beszámolói­ban, vitájában a tennivalók legyenek első helyen, moz­gósítsanak taggyűléseink a legsürgetőbb, konkrét gazda­sági feladatokra. Közsé­geinkben a legfontosabb a betakarítás, a minden szem termény megmentésére irá­nyuló erőfeszítés, az üze­mekben a gazdaságos, ta­karékos munka. Teljesítsük becsülettel a népgazdaság iránti köteles­ségünket, 1965. évi felada­tainkat a decemberi pártha­tározat szellemében. Mutassuk meg eredmé­nyeinket, hiszen az elmúlt húsz esztendőben mi annyit tettünk, hogy ha csupán nagy­vonalakban is soroljuk I fel, bizakodás, optimizmus tölt­het el mindannyiunkat a holnapot illetően is. M egyénk kommunistái­nak szép és megtisz­telő feladata, hogy az irányelvek szellemében áll­janak a Központi Bizottság meghirdette eszmei harcnak az élére. Értessék meg a párt szavát mindenkivel, győzzék meg megyénk dol­gozóit a szocializmus igazá­ról. Az a nyílt, szabad lég­kör, amely ma nálunk ural­kodik, lehetővé teszi, hogy az emberek őszintén elmond­ják véleményüket. Lehetővé teszi, hogy helyi érvekkel, tényekkel — a dolgozó em­ber számára érthetően — eloszlassunk minden tévhi­tet. Megyei pártbizottságunk felhívja minden elvtársunk figyelmét, hogy az ideoló­giai munkában való tevé­Az állami lakások építke­zései mellett egyre többen építenek új otthont saját erőből — többségét OTP kölcsönnel. A családi- és társasházépítések során évente megyénkben csak­nem ezer család költözik új lakásba, nem számítva ide ,az OTP beruházásában épülő sorházakat. Az építkezési módok kö­zül a családiház-építés a legkedveltebb; évente mintegy 900 építéséhez nyújtanak összesen 37 millió forint összegű kölcsönt. Érdemes egy pillantást vet­ni a statisztikára: a leg­többet — kétszázat — Nyír­egyházán és a nyíregyházi járásban építenek. Utánuk a mátészalkai és a kisvárdai járás következik, mindkettő­ben száz fölött van a je­lenleg is épülő családi házak száma. A társasházak építse új­keletű. A megyeszékhely mellett még csak Kisvárdán és Tiszavasváriban kísérle­teznek ezzel az építési for­mával. Városunkban jelenleg 24 lakás építése van ilyen módon folyamatban, s to­vábbi kettőt kezdenek rö­videsen alapozni. Az Iskola utcán 22 lakásos tásasház épül; a Nagykörúton pedig 32 lakásos lesz. Nyíregyházán kedvező a társasházak létesítése; jó eszköz a város belterüle­tének gazdaságos és hasznos rendezéséhez, a foghíjtelkek beépítéséhez. A háromszintes, modem vo­nalú épületek városképi szempontból is jelentősek. Építkezésünk mégsem halad megfelelő ütemben, mert kevés olyan közművesített telek áll rendelkezésre, amelyen hat, tizenkettő, esetleg már több lakásos társasházat lehetne építeni. Ugyanakkor a munka üte­mét is fokozni kellene, mert annak megkezdésétől a kulcsok átadásáig a je­lenlegi építési szervezések mellett még hosszú az idő, jóval meghaladja az egy évet. Ugyancsak újszerű a sor­házépítkezés. Ezeknél az OTP mint beruházó meg­építteti a lakásokat és ké­szen értékesíti azokat — a szobák számától függően — Nyíregyházán 150—180 ezer forint közötti értékben. 25 százalék induló tőkével, a többi 30 év alatt törleszten­dő OTP hitel. Nyíregyházán 1962-ben kezdtek ebben az akcióban építkezni az Uj- szőlő és a Kórház utcák térségében. Eddig harminc lakásba költöztek be, to­vábbi 24 áll befejezés előtt. Ugyanitt már újabb 110 lakáshoz biztosították a szüksé­ges telkeket. Jövőre 52, 1967-ben 58 sorház meg­építését tervezik. A KISZ lakótelep prob­lémái az OTP-nél is ismere­tesek. Megkérdeztük az il­letékeseket, nem pénzügyi fedezet hiánya hátráltatja-e az építkezések folytatását. 24 lakás ugyanis kisebb- nagyobb zökkenőkkel elké­szült, de a továbbiak épí­tése körüli huzavona mär- már tengeri kígyóként fo­nódik át a város hivata­lain. Az OTP válaszának lényege: a társasházépítke­zésekhez — a KlSZ-lakások is ide tartoznak — szüksé­ges hitel az igényeknek megfelelően teljes mérték­ben rendelkezésre áll. A kedvezmények ismertek: a tervek ára minimális; a műszaki ellenőrzés kedvez­ményesen megoldható; a be­jelentett társadalmi munkát pedig jelentős mennyiségű saját erőként fogadja el az OTP. Ilyen lehetőségek. ilyen gondok között épül me­gyénkben évente ezer új társas-, sor- és családi ház OTP kölcsönnel. 1965-ben eddig 178 lakásba költöztek be a tulajdonosok, év vé­géig mintegy kétszáz köl­csönigény kielégítésére lehet még számítani. A további több, mint hatszáz lakás építkezése folyamatban van. A következő években az OTP fokozni kívánj* az építési kölcsönakciót, különösen az egyéni kezde­ményezésű társasházak és sorházak építését. Ezek számát a harmadik ötéves terv során hétszázra emelik. Marik Sándor Néhányan a leendő tanárok közUl. a Tanárképző Főiskola alapkőletétel! ünnepségén. kenység — minden funk­cióban — kötelességük. Az alapszervezeti taggyűlések napjainkban kezdődnek és az a feladatuk, hogy a Köz­ponti Bizottság ideológiai irányelvei alapján meghatá­rozzák sajátosan, a maguk területén a feladatokat. Elvtársaink lássák, hogy harc ez, osztályharc, amely I egész népünk meggyőzéséért átneveléséért folyik. Ehhez fő fegyverünk az ideológiánk. A harc mód- 1 szereiben pedig legfontn— hb a türelem, az őszinteség. E feladat végzésében nem szabad sajnálnunk az időt és fáradtságot, hiszen így ju­tunk el célunkhoz: meg­tanítani megyénkben is né­pünket szocialista módon élni, dolgozni, és gondol­kozni. 1965. szeptembti J-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom