Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
TUDOMÁNY ÉS NEM JÓSLÁS A Meteorológiai Intézet jelenti Világviszonylatban egyedülálló Kibukkannak a népvándorláskor emlékei a földből Leletmenlök közölt a beregi határban Kísérő nélkül aligha találtuk volna meg a Bereg- surányi Barátság kertben dolgozó régészeket. Csallár.y Dezső kandidátust, a megyei múzeum igazgatóját, Csiszár Árpádot, a vásárosnaményi Beregi Múzeum vezetőjét és munkatársait nem csak a mély feltárógödrok, hanem a már szépen fejlődő, fiatal almás is eltakarja a kíváncsiskodók szeme elől. A határsávban dolgozó régészeket itt amúgy sem háborgatják, nyugodtan végezhetik leletmentő munkájukat. Gepida „selejt“ Ha valaha volt, most van is miért izgulniuk. Olyan leletre bukkantak, amelyek világviszonylatban is egyedülállóak. Megtalálták a népvándorláskori fazekasközpont cserépégető kemencéit. Alig egy méter mélyen, a föld alatt. — Valóságos kincsesbánya — állapítja meg a kandidátus. — Nagy szerencse, hogy ide telepítették ezt a gyümölcsöst. Másként talán soha nem akadunk nyomára. Tisztázódott végre a korábban Tiszavasváriban, Tímáron, Bujon, Kisvárdán, Panyolán, Vámosatyán, Gergelyiugornyán, Beregda- rócon, Beregsurányban, sőt az Ungvári Múzeumban őrzött, Beregszász és Iza mellett talált, bélyeges mintájú edénytöredékek eredete. — A negyedik-ötödik századbeli kerámiaműhely nyomait a gyümölcstelepítéshez végzett mélyszántás hozta felszínre — magyarázza Csiszár Árpád —. s már az első hitelesítő gödrök megásásánál tömegével kerültek elő a szemétgödörbe dobált, égetés közben összetört edénydarabok. A Mic patak partján — Még jó, hogy akkor is volt selejt — jegyzi meg tréfásan Csallány Dezső. _ Ami akkor rossz volt. nekünk felbecsülhetetlen történelmi, régészeti hagyaték — teszi hozzá a na- ményi múzeum vezetője. A gödrökben rajtuk kívül négy ásatómunkás dolgozik. Szinte milliméterről milliméterre haladva, kis kéziszerszámokkal, néha kézzel, türelmes óvatossággal szedik ki az agyagos talajba ágyazott cserepeket. A gödrök peremén, több helyütt is halomba gyűlt már az értékes lelet. Csiszár Árpád felvesz egyet: — Ez például egy szép butykosnak a t-zája. Tti van hozzá a másik darab. Ha előkerül belőle még egy pár darab, a restaurátor már össze tudja állítani. Előző nap egy szép, mintázott tál darabjait találták. Nem nyugodott, amíg össze nem állította. Egész este dolgozott rajta. Amíg beszélgetünk, előkerül egy vaskos, nagy ívben hajlott edénytöredék is. A kandidátus szakértő szemekkel nézi, s már mondja is. — Már ebből az egy darabból is következtetni lehet. Ez egy nagy, széles peremű víztartó edénynek a teteje. Persze sok időbe telik, au ig kiválogatjuk az egy edényhez tartozó darabodat. A lelőhely a Mic patak partján, a Vásároshát gerincén van. Feltehető, hogy az egész dombvonulat egy' nagy, terjedelmes gepida kerámiaközpontot takar. Eddig már két égetökemen- cét tártak fel, feltűnően kicsi helyen, alig 6—8 méterre egymástól. A később feltárt aránylag épen megmaradt, csak a tetejét sértette meg az eke. Az egészet egyben szeretnék kiemelni; mert ebből az időből még nem került elő kerámiaégető kemence. Még magát a kultúrát sem Ismerjük eléggé. > Októberben kiállítják A véletlen folytán felfedezett, de nagy szakértelemmel folyó leletmentő munka meghozta az eredményt. Több zsákra való, mintegy tízezer darab, elsősorban mintázott agyagedény töredék került elő. Legértékesebb azonban a kemencék feltárása és a mintapecsételők, fenékfor- mázók megtalálása. — Ez már minden kétséget kizáróan bizonyítja — magyarázza Csalány Dezső, — hogy nem településről van szó, hanem egy körülbelül 1600 éves, a gotokkal testvérnép, korai gepida kultúra nyomaira bukkantunk. Ezt a világon eddig egyedülálló, gazdag leletanyagot már az októberben megrendezendő múzeumi hetek alkalmával szeretném Nyíregyházán bemutatni és publikálni. Mentik egy letűnt korszak, egy még kevésbé ismert kultúra megmaradt emlékeit. Szenvedélyük nem ismer határt. Csiszár Árpád nemcsak a hivatalos órákat, hanem a szabad idejét is itt tölti, Csallány Dezső már’ egy hete dolgozik itt — szabadság- időben. Nem, ez már nem szakma, hanem hivatás. A faluvillamosítás befejezése óta megyénkben rohamosan nő az áramfogyasztás. Az 1962 évi 50 és fél millió kilowatt óra helyett az elmúlt évben már 73,3 millió kilowatt óra villamos energiát értékesített a TI- TÁSZ nyíregyházi üzletigazgatósága. Vagyis a megye villanyszámlája 1964-ben elérte a 106 millió forintot. Rohamosan fejlődött az elmúlt két évben a kisebb üzemek, ktsz-ek villamos- energia-felhasználása. A fokozódó gépesítés révén az emelkedés itt 90 százalékos. A nagyipari üzemek elmúlt évi fogyasztása az 1962-es évi mennyiségnek felével nőit és mintegy 16 millió kilowatt órát tesz ki. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek megerősödését és az állami gazdaságok korszerűsödését tükrözi, hogy az 1962-es év 6,3 millió kilowatt óra villamos- energia-fogyasztással Naponta többször is halljuk a rádióban, olvassuk az újságokban, estelente tréfás rajzok kíséretében látjuk a televízió képernyőjén: „A Meteorológiai Intézet jelenti...” A hozzá nem értő „idő- jóslásról” beszél, pedig jóslatok kibocsátására aligha tartanának fel óriási szervezeteket világszerte. Az éghajlattan nem jóslás, hanem tudomány. Hazai központja Budapesten van, de megfigyelőállomása az országban kereken kilencszáz. Megyénkben a nyíregyházit hivatásos meteorológus vezeti. a kisvárdait, mátészalkait, nyírlugosit és csengerit társadalmi észlelők. Valamennyiük munkája hozzájárul az ország éghajlattani helyzetének megismeréséhez. Nem tréfadolog... Eisenhower tábornok szerepe a nagy nyugati partraszállásban kétségtelen, az időpontot mégsem ő választotta ki. A támadás napját egy alkalommal el is halasztották és megvárták a meteorológusok által kedvezőnek jelzett időpontot. Az időjárás előrejelzése hibátlan szemben tavaly már 10 milliót vételeztek. Az állami gazdaságok 1964- ben 5,1, a tsz-ek pedig 3,1 millió kilowatt óra árámot vettek a hálózatból. A gyors ütemben javuló közvilágítás is egyre több villamos energiát igényel. A nagyobb fényerőt is gazdaságosabban hasznosítható higanygőz lámpák és fénycső-armatúrák beépítése, a közvilágítási hálózat kibővítése az elmúlt évben már-már öt és fél millió kilowattóra energiát fogyasztott, két és fél millióval többet mint két évvel ezelőtt. Bár a fogyasztás növekedése még a duplája sincsen, a fényerő többszöröse az 1962-esnek. A fogyasztás növekedése az iparban, mezőgazdaságban és a közvilágításban az első fél évben általában húsz százalékos, de a lakás-, és háztartási fogyasztás szinte ugrásszerűen majdnem a duplájára emelkedett. 1964 első felében a fogyasztás mindössze nyolcmillió volt. Békésebb körülmények között azonban hasonlóan fontos a várható idő ismerete a nemzetközi és belföldi légijáratok irányítóinak, a tengerek hajósainak és akár a termelőszövetkezeti brigádvezetőknek is. Amikor a Meteorológiai Intézet néhány mondatos jelentését kibocsátja, hbsszú munkát, nemcsak az országra, hanem az egész földrészre kiterjedő tapasztalatokat összegez. Miről van szó? Az időjárás mérhető fizikai folyamatok eredménye. Európában félezer körüli nagy meteorológiai állomás foglalkozik a csapadék, légnyomás, szél, hőmérséklet, vagy rádióval felszerelt léggömbök segítségével a magasabb légrétegek nedvességének, áramlási viszonyainak mérésével. A mért adatok sehol sem jelentenek államtitkot. Nemzetközi egyezmény szabályozta rádiójelkulcs révén általában legkésőbb két és fél óra leíor-. gása alatt egyformán eljutnak Budapestre Hammer- festből épp úgy, mint Gibraltárból. Az adatok tömegét naponta hat ízben térképekre rögzítik. kilowatt óra volt, míg ez év hasonló időszakában már közel járt a tízmillióhoz. S végül egy érdekesség a lakás-, és háztartási fogyasztás alakulásáról: 1962- ben Nyíregyházán egy fogyasztó átlagosan 294 kilowatt óra villanyáramot fogyasztott, míg az elmúlt évben már 343 kilowatt órát. Még nagyobb az emelkedés — és ez az örvendetes — falun, ahol a 118- al szemben 140 kilowatt óra az egy fogyasztóra eső fogyasztás. Annak ellenére, hogy két év alatt a lakosság villa- mosenergia-fogyasztása 40 százalékkal növekedett, a villanyszámla — tömbfogyasztás révén — csak harminc százalékkal nagyobb. Amíg a megye lakás-, és háztartási fogyasztói 1962- ben egy kilowatt villamos energiáért átlagosan 197 fillért fizettek, az elmúlt évben már csak 187 fillért. A megtakarítás egy év alatt 3 millió forint! ta.' Tóth Árpád 106 milliós villanyszámla Ugrásszerűen nő a lakások energia fogyasztása Az anyagi ösztönzők előre viszik a termelést Szerkesztőségi ankét a szövetkezeti jövedelem elosztásáról A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésének egyik legfontosabb oldala az, hogy miként sikerül a szocialista elosztási viszonyoknak megfelelően, megoldani a közösen termelt javak elosztását a tagok között. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás immár közel _ két évtizedes múltja és fejlődése során — az alapelv, a szocialista forma megtartása mellett — változások következtek be a jövedelemelosztásban. A tisztán munkaegység alapot felváltotta — tömegesen az 1959—1960- as éveket, a nagy átszervezést követően — a munkaegységgel kombinált közvetlenebb anyagi ösztönzés több változata, amelyek él4 vTSfagyá ror szár 1865. szeptember ÍZ. tálában a megyei párt- és tanácsvezetők javaslataihoz igazodtak. Közben az erősebb tsz-ek áttértek az úgynevezett garantált munkaegység rendszerre, kibontakozott a folyamatos előleg- fizetés is, majd az ez Idő szerint legfejlettebb forma, a készpénzrészesedés honosodott meg néhány legjobb közös gazdaságban, s ezt alkalmazzák — külön engedéllyel és kizárólag csak Szabolcsban — pár gyenge termelőszövetkezetnél is. A jövedelemelosztás helyes kialakítása egyik legfontosabb téma. amit az is igazol, hogy szinte valamennyi járási ideológiai tanácskozáson is napirenden szerepelt. Szerkesztőségünkben anké- tot rendeztünk, amelyen a résztvevőkkel közösen kutattuk: a jelenlegi elosztási formák miként segítik a közös gazdaságok megerősödését, hogy lehet gyorsabban előre haladni. Az ankéton részt vettek SzvfrTd.ov Ivánné, az ófehértói Búzakalász, Siket Gyula, a vásárosnaményi Vörös Csillag, Horváth János, a nyíregyházi Ságvári, Mikó János, a kislétai Rákóczi Tsz-ek elnökei, Jármy László a ra- kamazi Győzelem, Angyal Sándor, a jánkmajtisi Dózsa Tsz-ek főkönyvelői, Kun Barnabás, a barabási Béke Tsz pártvezetőségének tagja, Rákó Antal, a Mátészalkai Járási Tanács tsz-főköny- velője, Jánosdeák Béla, a megyei tanács revizora, Ben- kő Imre, az MNB főrevizora, s a megyei pártbizottság képviselői. Az aránytalanság megszüntetése Noha mind a gazdaságok fejlettségében, mind a jövedelem elosztásának rendszerében más és más közös gazdaságok vezetői voltak jelen, az álláspont abban egységes volt, hogy bármilyen alapjövedelem-elosztási forma is van egy-egy termelőszövetkezetben, az anyagi ösztönzők valamilyen formáját nem nélkülözhetik a jövőben sem, mert fejlődést serkentő hatása elvitathatatlan. Ez a fejlődés megnyilvánul elsősorban a terméshozamok növekedésében, a gazdasági eredmény kihat a tagok tudatának kedvező változására, s a helyesen megválasztott és alkalmazott ösztönzők mindinkább hozzájárulnak a termelés minőségének a fokozásához. Közismert, hogy a kellően át nem gondolt, mechanikusan alkalmazott anyagi ösztönzés számos gazdaságban okozott aránytalanságot az egyes termelési ágazatokban dolgozó szövetkezeti tagok jövedelme között. Ezzel kapcsolatban mondotta el Siket Gyula, hogy a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz- ben rövid néhány év alatt végigjárták a jövedelemelosztás minden változatát, s az aránytalanságot végül úgy sikerült a minimálisra csökkenteni, hogy teljesen helyi adottságaiknak megfelelően átrendezték a munkaegységkönyvben szereplő normákat. Ezáltal a ts*-nek megszűntek a munkaerőgondjai, S a fiatalok is szívesen visszamennek a közös gazdaságba. A fejlettebb elosztási formával, a készpénzrészesedéssel kapcsolatban Siket Gyula és mások is megjegyezték, hogy a tagság ez idő szerint két állásponton van: az idősebbek ragaszkodnak még a hagyományos, munkaegységes elosztáshoz, a fiatalok viszont a készpénzrészesedés mellett törnek pálcái, akiket a havi, rendszeres készpénzelőleg köt a közös gazdasághoz. Az erősebb termelőszövetkezetekben — még ha van is visszatartó erő — egyre inkább érnek a feltételei a készpénzfizetéses elosztásnak. A tsz-ek többségében azonban még jónéhány évig a munkaegység az alapforma és a kiegészítő anyagi ösztönzők, a prémium, a céljutaiom. A rakamazi Győzelem Tsz-ben évek óta vajúdó kérdés az ösztönzők alkalmazásának helyes megoldása. A vezetők új, egységes normagyűjteményt várnának a gondok megoldására. Mint a főkönyvelő mondta, azt állapították meg, hogy az egyébként létszámában kisebbségben lévő férfi tsz- tfigok megakadályozzák azt a törekvést, hogy az egész növénytermesztést vállukon hordó nők arányosabb keEzek a térképek veszélyesen emlékeztetnek a második világháború idején újságjainkban sajnos megszokott fronthelyzeíeket feltüntető térképekre és csakugyan frontokat ábrázolnak. Harc a frontokon Az időjárásjelentésekben gyakran hallott kifejezés a ciklon és anticiklon, a ciklon olyan nagy, örvénylő mozgást végző levegőién d- szer, melynek középpontjában legalacsonyabb a légnyomás és a különböző hőmérsékletű levegőelernek e körül az óramutató járásával ellenkező irányban mozognak. Az anticiklon közepén a légnyomás viszont környezetéhez mérten a legnagyobb értékű. Egy-egy ciklon, vagy anticiklon területe több millió négyzetkilométernyi is lehet, tehát szabad szemmel természetesen nem észlelhető. (Ellentétben a forróégövi országokkal, ahol egy-egy 10—60 kilométer átmérőjű ciklc^i jól látható és óriási pusztítást végez.) A műszerek azonban pontosan kimutatják ezeknek a légköri képződményeknek a helyzetét. A ciklonok területén nyáron hűsebb, télen melegebb az idő. Az anticiklonok uralma alatt nyáron nagy' a hőség, télen, kemény fagy van. a különböző hőmérsékletű légtestek között húzódnak a frontok. A melegfront és hidegfront elnevezéssel ugyancsak sokszor találkozunk. Előbbi csendes esőket, utóbbi záporokat, zivatarokat hoz: — mindkettőben a kívántnál többször volt részünk az idén az országban és Szabolcs-Szatmár megyében is. Pontos-e az időjárásjelentés ? A Meteorológiai Intézet évtizedek óta céltáblája a humoristáknak. Egyre kevesebb joggal. Az előrejelzés természetesen nem egyes községekre, hanem nagyobb tájegységekre vonatkozik. A központi előrejelző osztály tapasztalata szerint a hibák aránya ma mindössze csak tízszázalékos, vagyis tíz jelzés közül kilenc jó. Ez Magyarországon egyáltalán nem csekélység, mert a Kárpátok és Alpok lánca néha a legváratlanabb irányba tereli az érkező légtömegeket, így nem teszi könnyűvé a meteorológusok dolgát.-S. -N. resethez jussanak. Az alkalmazott ötszázalékos össztermésből való részesedés nem elég hatásos, hogy a családtagok is kellő mértékűén kivegyék részüket a közös munkából. A rugalmasságon múlik Érdemes még más megvi- lágításban visszatérni aj aránytalanság megszüntetésére, amit a barabási pártvezetőségi tag, Kun Barnabás így fejezett ki: minden a vezetőség rugalmasságán múlik. A barabásiak a normákat ugyancs.uk felülvizsgálták, átrendezték, s így például a gyümölcstermesztők sem kerülnek túlzottan előnyös helyzetbe. Egyébként náluk minden ..pénze- sítve” van. Az idézőjel azért szükséges, mert ez még nem jelenti a készpénzfizetéses elosztást, hanem pénzalapra helyeztek minden munkát, amit végül is munkaegység szerint végeznek. Sikerült megoldaniok a pillangós széna betakarításának teljes gépesítését, az állványos szárítást, ezáltal kiküszöböltek olyan gondok, hogy szé- rakaszálás miatt más igen fontos munkák függőben maradjanak. A széna eloss*
