Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-08 / 211. szám
Vietnami jelentés Események] sorokban Péter János külügyminiszter kedden megérkezett Phenjanba. Érkezésekor a repülőtéren Pák Szón Csői külügyminiszter és a külügyminisztérium munkatársai, valamint a phenjani magyar kolónia tagjai fogadták. A magyar külügyminiszter kedden délután baráti látogatást tett Pák Szón Csol-nál. A KNDK külügyminisztere vacsorát adott Péter János tiszteletére. A Szovjetunió és Kuba kormányának képviselői Moszkvában egyezményt Írtak alá, amelynek értelmében a Szovjetunió együttműködik a kubai cukoripari vállalatok rekontsrukciójá- ban. Teheránban hivatalosan bejelentették, hogy az iráni sah a jövő év áprilisában hivatalos látogatást tesz a Román Népköztársaságban. Nigéria keleti tartományának gazdasági kormány- küldöttsége F. Emole pénzügyminiszter vezetésével a lengyel fővárosba érkezett; ahol tárgyalásokat folytat a két ország gazdasági együttműködéséről. Könyv jelent meg az Egyesült Államokban az 1953-ban ártatlanul kivégzett Rosenberg-házaspárról. A könyv szerzői Walter és Miriam Schneir a per anyagának. és egyéb dokumentumok tanúsága alapján megállapítják, hogy a per koronatanúi hamis vallomást tettek, az állítólagos bizonyítékok egy része hamisítvány, mégpedig valószínűleg az FBI munkája. A dominikai fővárosból érkező jelentések hírül adják, hogy lassan alakulóban van Hector Garcia Godoy kormánya. Az ideiglenes kormány vezetését vállaló Garcia Godoy elnök Manuel Joaquin Castillo-t nevezte ki belügyminiszterévé. Hector de Castro, Dominika volt panamai nagykövete a Santo Domingó-i rádió és televízió igazgatója lett. Úgy hírlik, hogy Garcia Godoy magának tartja fenn a külügy- és hadügyminisztert tárcát. Egy amerikai katonai szóvivő kedden reggel Saigonban bejelentette, hogy délvietnami és amerikai csapatok újabb nagyszabású offenzívát indítottak Chu Lai térségében, a hazafiak feltételezett állásai ellen. A támaszpont egyik célpontja Chu Lai-tól 32 kilométernyire délre egy tengerbe nyúló félsziget, amelyet Batangan-foknak neveznek. A félszigetet három irányból, a szárazföldről, a tengerről és a levegőből rohamozta meg több amerikai zászlóalj. Harcokra mindeddig még nem került sor, mert az amerikaiaknak nem sikerült „felvenniök a kapcsolatot” a partizánokkal. Az amerikai stratégák az egész hadműveletet arra alapozzák, hogy a légifelde- rítők ezen a vidéken állítólag kiépített partizánállásokat láttak. Egy katonai szóvivő ezért ki is jelentette, korai még megmondani, vajon sor kerül-e nagyobb harci cselekményekre. A támadás egy dél-amerikai húsevő halról Piranha fedőnevet kapta. Hué-től 20 kilométernyire északra a dél-vietnami korKairó (TASZSZ): Mint a TASZSZ tudósítója jelenti, az Egyesült Arab Köztársaságban államellenes összeesküvést lepleztek le. Az összeesküvést a Muzulmán Testvériség nevű régebben feloszlatott politikai vallási szervezet reakciós tagjai szervezték. Arra készültek, hogy államcsínyt hajtanak végre. Legyilkol- tatják a köztársaság vezetőit, a hadsereg magas rangú tisztjeit. Terveik között szerepeltek terrorcselekmények és gyilkosságok, ipari vállalatok, közintézmények fel- robbantása, illetve felgyújtása és más szabotázs cselekmények. Az egyiptomi nép ébersége meghiúsította az összemánycsapatok indultak meg nagy erőkkel. Feltételezhetően az ő támadásuk sem lesz egyéb árnyék bokszolásnál, mert nyomára sem sikerült bukkanniok a partizánoknak, csupán egyetlen helyen került sor szórványos lövöldözésre. A Reuter Koppenhágából keltezett jelentésében arról tudósít, hogy Harriman utazó nagykövet hétfőn a dán főváros repülőterén rövid nyilatkozatot adott az újságíróknak, és ebben az Egyesült Államok békés szándékait bizonygatta. Azt állította, hogy az Egyesült Államok nem törekszik katonai győzelemre, hanem tárgyalásokat akar. Washingtoni AP-jelentés szerint George Meany, az AFL-CIO amerikai szak- szervezeti szövetség elnöke is letette a garast — s J ohnson-kormány mellett. Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad kivonnia csapatait Dél-Vietnamból, mert ebben az esetben „megnőne a kommuhizus terjedésének veszélye”. Meany nagyon fájlalta, hogy igen sok amerikai sürgeti Dél-Víetnam feladását. esküvést. A szervezőket letartóztatták. Nagy mennyiségű fegyver és robbanóanyag került a hatóságok birtokába. Mint a lapok jelentik, az előzetes vizsgálat megállapította, hogy az összeesküvés szálai külföldre vezetnek, azokhoz a nyugati körökhöz, amelyek rossz szemmel nézik az EAK független politikáját, a társadalmi átalakítások terén elért sikereit. Az Al Ámbár című lap rá- mutat arra, hogy a Muzul- npán Testvériség felforgató tevékenységet fejtett ki az országban, pénzügyi segítséget és fegyvereket kapott külföldről. Az összeesküvők az eszköz szerepét játszották a gyarmatosítók kezében. Államéi lenes összeesküvést lepleztek le az EAK-ban (Folytatás az 1. oldalról.) ebben a térségben csak azoknak a külső erőknek kedvez, amelyek szembe akarják állítani egymással a gyarmati iga alól felszabadult államokat. Kétségtelen, hogy ezek az erők a vérontás kiterjesztése felé taszítják Indiát és Pakisztánt saját céljaik érdekében, amely célok ellentétben állnak a béke .megszilárdításában alapvetően érdekelt indiai és pakisztáni nép nemzeti érdekeivel. A két nagy ázsiai állam, India és Pakisztán közötti fegyveres konfliktus kibontakozása mégjobban kiélezi az Egyesült Államok vietnami agressziója miatt amúgy- is feszült dél- és délkelet- ásziai helyzetet. India és Pakisztán katonai konfliktusa súlyos aggodalmat kelt a Szovjetunióban, amely számára mindig fontos volt a béke fenntartása. Ezt az aggodalmat mégcsak fokozza, hogy a konfliktus a Szovjetunió határaihoz közvetlenül közel eső térségben robbant ki. A Szovjetunió elvárja, hogy India és Pakisztán az ENSZ-alapokmány és a bandungi elvek szeneimében béketárgyalásokat kezd. A szovjet kormány kijelenti, hogy mindkét fél számíthat a Szovjetunió jóindulatú együttműködésére, — vagy ahogy mondani szokás, jószolgálataira, amennyiben ezt a felek hasznosnak tartják. A Szovjetunióban remélik, hogy India és Pakisztán vezetői hallgatnak az indiai és pakisztáni nép barátaira. A szovjet kormány is reméli, hogy az indiai és a pakisztáni államférfiak bölcsen fogják felmérni és értékelni a helyzetet, és a két szomszédállam között helyre áll a béke. Orosz Mihályi plúiebéítouvetei 24. — Nem, egyszer sem! — Jól van, Zsuzsika, derék gyerek vagy! — dicsérte meg Pikó, majd búcsúzóul hozzátette: — Aztán tudod-e, hogy van még egy ide vonatkozó pont az úttörőélet törvényében, amiről eddig nem beszéltünk? Tudniillik az első: „Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar N épköztársaságnak”. A kislány értetlenül nézett a távozó férfi után... A közelgő gyorsvonat húsz kilométerre lehetett az állomástól, amikor a figyeléssel megbízott nyomozó elhatározta, hogy megvizsgálja a sin alá helyezett csomagot. Már meg is beszélte a tűzszerésszel, hogyan lehetne feltűnés nélkül elvégezni a munkát, amikor a felüljáró felől pályamunkások csoportja közeledett. A munkások két csoportban jöttek, mögöttük néhány lépésre lemaradva, vállán lapáttal, magányos férfi bandukolt. Amikor a kritikus talpfához érkezett, hirtelen megállt, körülnézett és a sínre hajolt, A talpfa alá nyúlt, kiemelte a cigarettásdobozt. Zsebrevágta, és a többiek után sietett. A nyomozók feszült figyelemmel kísérték minden mozdulatát. A csoportvezető intézkedett: — Lemegyek a rendőrségre telefonálni. Maradjatok rajta. Ha valami történik, küldjétek értem a kocsit. Néhány perc múlva ismét az alezredessel beszélt. — Tudja meg, ki az illető, kikkel tart kapcsolatot, és a szokásosakat — utasította az alezredes. — Az ügy kezd egyre érdekesebo lenni. Minden lényeges dologról jelentést kérek! Amint a nyomozó elhagyta a rendőrség épületét, a gépkocsijukba ütközött. Társa akkor ugrott ki a kocsiból: — Rágyújtott! — Abból a dobozból? Biztos? — Abból! Biztos! Értetlenül bámultak egymásra... Valter honvéd leadta a szabadságos levelét a Századügyeletesnek, aztán egyenesen az elhárító tiszthez sietett, de az nem tartózkodott a laktanyában. Idegesen várakozott a vasrácsos ajtó előtt, talán egy órát is, amíg a parancsnok Kötetlen programmal a napfény országában Az Aranyparton. (1.) A Bulgáriába Utazó turistának könnyű útiprogramot összeállítani, de annál nehezebb azt betartani. A húsz éve szabad Bulgária nemcsak a két évtized rohamos fejlődésének eredményeit, hanem a rég letűnt századok értékes alkotásait is pazarló bőkezűséggel tárja a kiváncsi külföldiek elé. Utunk első állomása az Al-Duna jobbpartján fekvő, Í2Ö ezer lakosú Russe. Az ország negyedik, legnagyobb városa. Az itt már szélesen, méltóságteljesen hömpölygő folyamon épült Barátság Hídja nem csak a jelenkor monumentális alkotása, hanem a két országot — Romániát és Bulgáriát — ösz- szekötő, fontos közúti és vasúti átkelőhely. Az új várostól nem mesz- sze nemrég feltárt templom, várfal és bástyatorony-ma- radványok fogadják a turistát. A település története nemcsak régi, de drámai eseményekben is gazdag. A Sexaquinte risca nevű, ősi római támaszpont helyén épült, virágzásnak Indült város sokszor elpusztult, de romjaiból mindig újjáépült. De nemcsak a város volt érdekes... Amikor elindultunk, Magyarországon még híre- hamva sem volt a dinnyének, de itt már hatalmas kupacokban árulják a „görögöt”, sőt a csemegeszőlőt is. S ráadásul olcsón, pedig az időjárás — csak úgy mint otthon — itt is megkésett. A delelőre forduló, már hetedmagával tűző nap sürgeti az Indulást, hiszen Várnáig még több, mint kétszáz kilométert kell megtenni. Az út kitűnő. Helyenként, az úttesttől kissé beljebb magas, az úttest fölé hajló, ostomyélszerű oszlopcsoportokat állítanak fel. Nem sokáig kellett tanakodnunk, hogy rájöjjünk milyen célt szolgálnak? Távolabb, a már korábban felállított oszlopokon szőlőlugas adott árnyékot a hosszú úton elfáradt utasoknak. Az utat gyümölcsfák szegélyezik. Beljebb tíz kilométereken keresztül is szőlő és gyümölcsös. A Ludogorije hegység lankáin évszázadok óta termeinek szőlőt, a sík terepen hatalmas napraforgó és kukoricatáblák, felszántott gabonatarlók. Ezen a vidéken már augusztus elején befejezték a cséplést, a szalma is bálákba préselve, hatalmas kazlakban pihen. A nagyarányú gépesítés ellenére is sok a csacsifogat, bár ezt csakis háztáji szállításokra használják. Csacsifejet festenek a fogatjárást tiltó táblákra is. A vándor Bulgáriában nehezen szomjazna meg. Utón, útfélen vízcsapok, szinte a legkisebb település is köz- múvesítve van. Táblákra festett fekete vízcsapok bizarra jártában megszólította: — Kire vár az elvtárs? — A hadnagy elvtárssal szeretnék... — merevedett vigyázzállásba a katona. — Nincs bent: Nem is tudom, mikor jön vissza... — Az baj... — szökött ki Valter száján. Miért? Sürgős? Valter közelebb lépett a parancsnokhoz, mély lélegzetet vett: — őrnagy elvtárs jelentem, nagyon sürgős! Ha nincs bent a hadnagy elvtárs, önnek kell elmondanom... Az őrnagy meglepetten végigmérte: — Jöjjön... Néhány perc múlva a parancsnok kocsija elrobogott a hadnagyért... A katonai elhárítás központjában az alezredes alig győzte regisztrálni az egymás után befutó, váratlannál váratlanabb jelentéseket. — A Valter vonal álljon le! Az asszonyokat kellő kioktatás után küldjék haza. tátják az idegent; már csak ezer méter, nyolcszáz méter, vagy éppen ötven méter és olthatja szomját. A hőség az otthoni kánikulai melegen is túllicitál. Az igazi felüdülést végül is Várna, ez a termékeny zöld övezetben elterülő, modern üdülőváros biztosította. Díszfákkal övezett, széles utcáit középütt tarka virágszőnyeg osztja ketté. Az autóbuszmegállókat is az úttesttől független kitérőkkel oldották meg, hogy ne akadályozza a továbbmenő forgalmat. Még a művészet is az üdülőkért van; Operaházában és Nemzeti Színházában egész nyáron át rendszeresen tartanak előadásokat. A turistákat számos kirándulási lehetőség várja, köztük a „Kőerdő”, amelyet a természet kőtömbökből formált ki. Legnagyobb vonzóereje a városnak mégis a korszerű berendezésekkel ellátott hatalmas, a tengerparton szinte beláthatatlan hosszan elnyúló strandja. A fürd'iző- ket itt magas dombok védik a szárazföldi szelektől. A tenger felé egyenletesen lejtő part bársonyos finomságú, szemcsés talaján egyetlen kődarab sem található. A strandot övező park szinte mesébe illő. S mennyi idegen. Mintha csak az öt világrész üdülői adtak volna itt találkát egymásnak. Napi utunk végcélja; Aranypart De hol van még Burgasz, Szófia és Timovó? Az úton újabb meglepetés; púposteve, kisborjavai. Persze csak nekünk volt furcsa. Errefelé már háziállatként tartják, mint a szamarat és a bivajt. Sátorverés után — alig vártuk már — kellemes felüdülést jelentett a Fekete- tenger hűsítő, sós vize. Bár szélcsend volt, a tenger méteres hullámokkal ostromolta a partot, s aki nem vigyázott, hamar meggyőződhetett arról, hogy a tenA helyőrség KlSZ-szerveze- te még ma este rendezzen teadélutánt a községi ku. ■ túrházban a helyi fonodával közösen. Az érdekes katonák legyenek tagjai annak a csoportnak, amely részt vesz a teadélutánon. A szokásostól eltérően, kimenőt kell adni azoknak a katonáknak. Tehát sétálhatnak is a községben. A jelet hagyják az oszlopon, a rejtett levélszekrényt fokozottan figyeljék. A pályamunkástól azonnal vegyék el a cigarettát, mielőtt az egészet elszívná, és hozzák, amilyen gyorsan csak lehet, a központi laboratóriumba — intézkedett az alezredes megszakítás nélkül. Pikó százados mégegy- szer körülnézett a gyéren világított falusi utcán. Távolról vonatfüttyöt hozott a szél, az italboltból lárma szűrődött ki. A pályamunkás házatájának nyugalmát csak a düledező ólban mocorgó öszvér zavarta meg. Pikó halkan benyitott az utcai kapun és végigsietett a verandán. Kopogott, belépett a konyhába. ger vize — valóban sós. Az idő kedvezett, az e*ő elkerült bennünket, de itt — mint mondták éz á természetes: októberig tart a nyár, s ezekben a hónapokban csak elvétve esik az eső A tengervíz hőmérséklete olykor eléri a 28 Cel- clus fokot is. A napfény erejét itt már csak akkor érzi az ember, amikor pirul a bőre. mert a tengeri légáramlás következtében a levegő hőmérséklete — bár eléri a 26—33 fokot is — sokkal enyhébb, mint másutt. Aranyparti tartózkodásunk másnapján a gyerekek megtalálták a „fagyit”. De még milyen fagylaltot! Az otthonival csak úgy lehetne Összehasonlítani, mintha a tej helyett tejfelt ennénk. Külön érdekessége az aranyparti fagylaltnak, hogy minden egyes adagot külön mérnek — mérlegen. Súlycsonkítás itt kizárt dolog. A serpenyőre állított tölcsérbe addig raklák egy lapos kanállal, amíg az le nem billen. Feltűnő az a gondoskodás, ahogy itt a fürdőzőkkel törődnek. A parton végig, több ezer napellenző-gomba várja a forró náp elől árnyékot kereső vendégeket. Fejünk fölött — napjában többször Is — köröz egy sportrepülögép. Röpcédulákon.. hívja fel a figyelmet hol erre hol arra Egy ízben így hívták fel a vendégek figyelmét egy fontos várnai sporteseményre; először jött angol labdarúgó-csapat a városba. Más álkalomml kis ejtőernyőre elhelyezett csomagokat dobáltak le. A csomagban a Szófiai Állami Tejipari Vállalat egy különleges sajtterméke volt és egy levél, amelyben kellemes nyári pihenést és jó étvágyat kívántak. Máskor egy újabb gyár készítményeit propagálták hasonló módon. A levelek öt nyelven íródtak. Este csodálatosan szép a tengerpart. A hosszú szállodasor fényárban úszik, az éttermek, bárok. presszók tarka neonfényei — mint valami világvárosi fényparádé — hívják, csalogatják a szórakozni vágyókat. A fényözönben úszó „nagyok” — a Hotel Astoria, a Kaszinó, az Arany Vadmacska, a tízemeletes Tengerszem Szálló — kilométerekre is impozáns látványt nyújtanak. Messziről úgy tűnik, mintha a tengerben úsznának. S amíg az éjszakai élet zajlik. az üdülök személyzete sem pihen. Az elcsendesedett tengerparton most rajtuk a sor. Simítókkal felszerelt lánctalpas vontatókkal járják végig a homokot. a parkokban megkezdődik a locsolás, összezárják a part mentén felállított több ezer gomba ernyőjét, nehogy egy esetleg keletkező vihar kárt tegyen bennük. Másnap reggelre már újra simára egyengetett, „szinarany” homok, üde park, szinpompás virágerdő várja a vendégeket. Tóth Árpád (Folytatjuk)
