Kelet-Magyarország, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

Az ENSZ XX. közgyűlése fl Pravda a szovjet- magyar diplomáciai kapcsolatokról Moszkva (TASZSZ): A szombati Pravdában V. Geraszimov „Testvéri szövet­ség” című cikkében foglal­kozik a szovjet—magyar diplomáciai kapcsolatokkal. A szabad Magyarország 20 évvel ezelőtt vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és ez a tör­ténelmi esemény új szakasz kezdetét jelentette a két ország kapcsolatainak fej­lődésében. A két ország testvéri szövetsége és szoros együtt­működése megfelel a közös érdekeknek, lehetővé teszi Vietnami jelentés A Vietnami Tájékoztató Iroda jelentése szerint pén­teken Son La és Phu Tho észak-vietnami tartományok fölött három amerikai re­pülőgépet lőttek le. Az amerikai stratégiai nehézbombázók szombaton reggel újabb szőnyegbombá­zást hajtottak végre Dél- Vietnam területén: a Guam szigetéről felszállt óriásgé­pek Saigontól mintegy 540 kilométerre északkeletre, Quang Ngai városától 15 kilométerrel délnyugatra bombázták a szabadsághar­cosok feltételezett állásait. A stratégiai bombázóknak ez volt a 32. tömeges beve­tésük a vietnami háború kezdete óta. Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban állomá­sozó amerikai csapatok pa­rancsnoka szombaton beje­lentette, hogy nem indíta­nak fegyelmi eljárást Ut­ter alezredes, az amerikai tengerészgyalogos egységek parancsnoka ellen, aki Qui Nhon közelében katonáinak parancsot adott mérgesgá­zok alkalmazására egy föld alatti alagútban, ahol állí­tólag partizánok rejtőzköd­tek. Az alagútban sok asz- szony és gyermek is volt. Az eset általános felhábo­rodást váltott ki. Utter al­ezredes azzal védekezett, hogy „humánus” meggon­dolásoktól indíttatva rendelte el könnyfakasztó gáz alkal­mazását, hogy így „füstöl­je ki” a partizánokat. J. GOLOVANOV: Az államvédelmi bizottság lehetővé tette J. Golova- novnak, a fenti című könyv szerzőjének, hogy megismerkedjen a ..Je­zsuita" dosszié minden részletével és személyesen is részt vegyen a moszk­vai és Moszkva megyei államvédelmi szervek nyo­mozómunkájában. Az új­ságíró, az ügy végleges fel­göngyölítése után, a vád­lottak minden kihallga­tásán jelen volt, külön is beszélgethetett velük és a tanúkkal. Ennek alapi ín írta meg dokumentum- regényét, melyet némileg rövidítve Pető Miklós for­dításában közlünk. Hogy a „Jezsuita” mennyire nem kiagyalt figura, ennek il­lusztrálására elegendő annyi, hogy 1964 őszén még lehetett vele találkozni a szovjet főváros utcáin. A titkos társaság Kellemes időt hozott 1940 tavasza Moszkvára. Anato- lijt azonban ez a tavasz nagyon meggyötörte. Gyer­mekkorára gondolt. Mikor tizenegy éves volt, kispa- poskodott, tizennégy éves korában viszont felvételi a gyorsabb előrehaladást az új társadalom felépítésé­ben. A két ország népei a szovjet—magyar barátságot és együttműködést közös vívmánynák tekintik és ké­szek, hogy a marxizmus— leninizmus, a szocialista in­ternacionalizmus elvei alap­ján tovább szilárdítsák és fejlesszék szövetségüket. 1945. augusztusában Ma­gyarország megkötötte az első kereskedelmi megálla­podást a Szovjetunióval. A szovjet—magyar árufor­galom azóta több mint 30- szorosára növekedett. Az Az indiai—pakisztáni tűz- szüneti vonal mentén pén­tek éjszakától szombat dé­lig nagyobb arányú össze­tűzés nem történt. A hely­zet azonban továbbra is bizonytalan, kisebb inciden­sekre sor került az indiaiak és pakisztá­niak egymást vádolják a tűzszünet megszegésé­vel. Indiai állítás szerint egy századnyi pakisztáni katona Lahore térségében be akart lopakodni az indiai vona­lak mögé. Khem Karannál tűzharc is volt, mert — pa­kisztáni állítás szerint — indiai katonák fehér zász­lókkal előrenyomultak, mintha halottakat szedné­nek össze, majd váratlanul tüzelőállásba helyezkedtek, sőt tüzet is nyitottak a pa­kisztáni egységekre. Szombaton a kora hajna­li órákban került sor a gö­rög parlamentben a bizal­mi szavazásra. A parlament épülete előtt, valamint At­hén utcáin erős karhatal­mi készültség felvonulása és tüntetések kísérték az eseményt. A bizalmi szavazás so­rán a Sztefanopulosz- kormány megkapta az előzetesen gondosan ki­számított 152 szavazatot 148 ellenszavazattal szemben, vagyis csupán eggyel többet a szüksé­gesnél. A szavazás után az új kor» mány, első intézkedéseként, a páriámén^ bezárását ha­kérelmet adott be a Kom- szomolhoz. Felvették. Mindössze arra kérték, hogy javítson né­hány osztályzatán. Megígér­te és ki is javította a je­gyeit. Tíz év múlva így beszélt magáról: „16—17 éves koromig fanatikus hí­vő voltam.” Hát igen, a gyermekek szeretnek titko­lózni. Istenhívő volt, ám a Komszomol elől elleplezte ezt. Pedig az effajta titkok már mások, mint a gyer­mekkori titkok. Ilyen kérdé­sekben nincs helye a játék­nak, a lelkiismeret nem játékszer. Ha az ember el­leplez valamit, akkor ez azt jelenti, hogy fél. így ba­rátkozott meg Anatolij a félelemmel. És ez a barát­ság egész életére szólt. A félelem volt az egyetlen olyan barátja, aki nem lett hűtlen hozzá. Aztán 1935- ben felbukkant a társaság. Terebélyes, komoly neve volt: „Moszkvai megújhodó hittudományi társaság az orosz görögkeleti apostoli 1965-ös évi kölcsönös áru­forgalom értéke: 900 millió rubel. Az elmúlt 20 év alatt rendkívül megnövekedett a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. A burzsoá Magyarország 1938- ban 38 állammal tartott fenn diplomáciai kapcsola­tokat. A mai szocialista Magyarországnak 67 or­szággal van diplomáciai kapcsolata. A testvéri Magyarország a békés együttélés lenini el­veinek megfelelő külpoliti­kát folytat. Céljuk ezzel az volt, hogy visszahódítsanak egy földdarabot, ame­lyet pakisztániak száll­tak meg szeptember 6-án. Az incidens kivizsgálásá­ra egy svéd és egy norvég ENSZ-megfigyelő a hely­színre érkezett. Egy pakisz­táni tiszt kijelentette, hogy az ENSZ-tiszteknek szabad mozgást biztosítanak, de „testi épségüket nem sza­vatolják.” A lahorci fronisza- kaszra hattagú EXSZ- megfigyclő csoport ér­kezett. A csoport tagjai hamarosan megkezdik a fegyverszüneti vonal pontos kijelölését. Dán tisztekből álló tíztagú ENSZ-küldöttség érkezett Űj-Delhibe és rövidesen mások is követik ezt a csoportot. tározta el október 16-lg, Papandreu élesen bíróba a centrum unióból disszidált képviselőket, akiket — mint mondotta, miniszteri tár­cákkal vásároltak meg. „A kormányt hamarosan meg­buktatják saját belső ellen­tétei, a megoldásra váró sú­lyos kérdések, valamint a nép dühe”. A görög nép tovább folytatja harcát a de­mokrácia győzelméért — hangoztatta Pa­pandreu. Sztefanopulosz is nyilat­kozott. Az újságíróknak ki­jelentette: az új kormán:» első feladatai közé sorolja a rend helyreállítását. ..... 1 pravoszláv egyház hierarchi­kus klérusának képzésére.” így ment illegalitásba a 18 éves Anatolij Prohorov, a moszkvai Komintern kerü­let 184. iskolájának tizedik osztályos tanulója. Mert a társaság természetszerűleg illegálisan működött, fedő­nevekkel. Anatolij a Jezsui­ta fedőnevet kapta. Az illegális társaság fe­je Valentyin Grigorjev, az egyszerű sofőr, régebben pap, Vvegyenszkij metropoli- ta bizalmi embere volt. Va­lentyin kapcsolatainak fi­nom, csak kevesek előtt is­mert szálai a moszkvai egyházmegyéig nyúltak, egé­szen Szmirnov atyáig, sőt még azon túl is, odáig, ahol a „nagy politikát” csinál­ták, ahol terveket szőttek arról, hogyan szervezzék be az ifjúságot az egyház ke­belébe. Hiszen ez a legfon­tosabb, ez a jövő... Az első közös összejöve­tel alkalmával két pontból álló szervezeti szabályzatot fogadtak el, egyhangúlag. Első pont: a társaság tag­Az ENSZ XX. jubiláns közgyűlése a fokozódó nem­zetközi feszültség légkörében ült össze. Súlyos nemzetközi problémák és a világ külön­böző részeiben dörgő fegy­verek árnyékában kezdődött a világszervezet tanácskozá­sa. Éppen egy esztendővel ezelőtt a közgyűlés 1965-öt a nemzetközi együttműködés esztendejének deklarálta. Ez a határozat azonban papíron maradt, a reményeket pedig elsősorban az Egyesült Álla­mok veszélyes kalandorpoli­tikája rombolta szét. Erről a vonalvezetésről még a nemrég elhúnyt, washingtoni vonatkozásban viszonylag józanabbul gon­dolkodó Stevenson, volt amerikai ENSZ fődelegátus is így nyilatkozott: „Ha úgy cselekszünk, mintha miénk volna az erő és az igazság monopóliuma, akkor egyket­tőre rá fogunk döbbenni, hogy egyetlen monopóliu­munk maradt, a reményte­len elszigetelődés.” Steven­son jósiata bevált. A re­ménytelen amerikai elszige­telődés első számú okozóla a délkelet-ázsiai népirtó kalózpolitika, amiről az is­mert publicista, Walter Lippmann finom megfogal­mazásban leszögezte: „Az Egyesült Államok számára képtelen feladat átnyúlni a Csendes-óceánon és meg­szabni. hogy egy ázsiai or­szágnak milyen alkotmá­nyos alapokat adjanak.” Bizonyos, hogy a Vietnam elleni amerikai agresszió sö­tét árnyékokat vet a köz­gyűlés munkájára. Már az előző években bebizonyoso­dott: igen nagy nehézségeket okoz a tárgyalóasztalnál Amerika imperialista poli­tikája, amelynek jelenleg^ a vietnami agresszó a legfőbb mutatója. A nemzetközi együttműködés, a kibontako­zás útját nehezíti Washing­ton dominikai erőszakpoli­tikája is és kétségtelen, hogy a XX. közgyűlés ne­héz örökséget kapott a XlX-től, ahol — ismét az amerikai magatartás követ­kezményeként — nem tud­tak jelentősebb előrehaladást elérni, az egyik legdöntőbb kérdésnél, a leszerelésnél. Megtárgyalta ugyan a XIX. közgyűlés a tizennyolchatal­mi leszerelési bizottság je­lentését, amely a szovjet és amerikai javaslatokat tar­talmazta a legaktuálisabb tennivalókról. A jelentésben szó esett olyan egyezmény­ről is. amely megakadályoz­ná az atomfegyverek továb­bi elterjedését, de nem tud­tak közös nevezőre jutni a delegátusok, mert miközben az amerikai kormány szó­ban állást foglalt az elter­jedés korlátozása mellett, „a valóságban mindent el­követ, hogy a sokoldalú atomütőerő terv révén tó­ja lehet, nemre való tekin­tet nélkül, minden vallásos, hithű pravoszláv, aki célját világosan és határozottan ismeri. A második pont sze­rint a társaság jelszava: Krisztusért — mindhalálig! A társaság céljával mind egyet értettek: a jelenlegi egyház istenellenes, úgy táncol, ahogy a bolsevikok fütyülnek. Fokozatosan fel kell tehát építeni az igazi pravoszláv egyházat. Grigorjev csak a háttér­ben mozgott és mozgatott. Maga Anatolij — őszintén szólva — pedig nem sokat értett meg a társaság el­gondolásaiból. Jellemzésére csak annyit, hogy példul Dolores Ibarruriról csak annyit tudott, hogy ateista és Einsteinről, hogy zsidó. 1940 telén Anatolij Pro­horov már a 131. sz. tüzér­ezred létszámához tartozott, amely ezred a Breszt délke­leti határán lévő iparváros­kában állomásozott; a fiú mit sem sejtett arról, hogy a társaság egy része idő­közben lebukott. Midőn elutazott Moszk­vából, a moszkvai Proletár kerület sorozó bizottságánál talán éppen ugyanebben az órában jól megtermett, sző­ke hajú legény jelentkezett, behívólevelén ezzel a név­vel: Alekszandr Roscsin. megpusztító fegyverekhez juttassa a nyugatnémet mi­litaristákat. Amíg e tervről nem mondanak le, addig az atomfegyverek elterjedése elleni nyilatkozataikat, csak­is taktikai fogásnak lehet tekinteni. Az amerikai pplitika el­szigetelődése a világszerve­zetben is érezhető. Az, hogy az 1945. évi 51 alapító tag­gal szemben az ENSZ-nek ma már 117 tagja van, nemcsupán statisztikai adat. A szocialista országok jelen­tékeny erősödése mellett megnőtt a „harmadik világ” létszáma és befolyása is. A két erő együtt, gyarma­tosítás elleni szövetséget je­lent és éppen ez szorította kisebbségbe, sok fontos kér­désben, a világszervezet ta­nácskozó termeiben, az im­perialista hatalmakat. Az ENSZ-ben tehát a ko­rábbi nyugati monopólhely- zet megszűnt, a csakis szá­mukra kedvező határozatok fogadtatása lehetetlenné vált. Ennek igen nagy a jelentő­sége, hiszen a XX. közgyű­lésnek előbbre kell jutnia a gyarmati rendszer marad­ványainak felszámolásában, öt esztendő telt el azóta, hogy áz ENSZ közgyűlése ünnepélyes deklarációban síkraszállt a gyarmatosítás megszüntetéséért. Azóta va­lóban sok afrikai és áz3iai ország nyerte el független­ségét, de — nem is szólva arról, hogy például a por­tugál gyarmatok súlyos helyzete semmit sem válto­zott — több, jogilag függet­lenné vált állam önrendel­kezési joga csak formális, mert az újgyarmatosítók gazdasági, vagy más utakon most is kézben farclolc a kulcspozíciókat. A szocialista országok, köztük hazánk képviselői is, arra törekednek, hogy a leg­nagyobb felelősségérzettel, New York, (MTI): Pénteken New Yorkban Gromiko szovjet külügymi-( niszter, az ENSZ-közgyűlés, 20. ülésszakára delegált szovjet küldöttség vezetője, találkozott U Thant ENSZ- főtitkárral, Gromiko megbeszélést folytatott Fanfanival, az ENSZ-közgyűlés 20. ülés­szakának elnökével is. Ugyancsak pénteken Gro­miko megbeszélést folyta­tott Nikezics jugoszláv kül­ügyminiszterrel, továbbá Parthasziarathival. índia ál­landó ENSZ-képviselőjével, Kasszimmal, Jammu és Kasmír tárcanélküli minisz­terével, valamint Misztra­Egykorú volt Anatolijjal, tavasszal járták ki mind­ketten a tizedik osztályt. Az élet mint tiszta papírlap állt előttük. És huszonnégy év elmúltával egy szürke Volgában találkoztak ösz- sze. Az autó a Jaroszláv-i úton száguldott végig ve­lük... De ne vágjunk a történ­tek elébe. 1941. június 20- án. pénteken Anatolij in­fluenzában megbetegedett. Ezt az eseményt nem őriz­te volna meg emlékezeté­ben, ha a vasárnap nem ta­lálja a 131. sz. tűzérezred kórházában. Éjjel repülőgé­pek dübörgésére ébredt. Csörömpöltek az ablaküve­gek. Nem gyújtott villanyt, gyorsan felhúzta nadrágját és kiment a folyosóra. Ab­ból, ahogy az egészségügyiek sürögtek-forogtak, rádöb­ben: valami komoly dolog történhetett. Egy ismerős felcser rohant el mellette: — Kitört a háború — mondta futtában. A kora reggeli utca kiál­tásoktól volt hangos és sza­ladgáló emberekkel teli. Senki se törődött Anatolij­jal. A fiúnak szörnyű ér­zése támadt. Arra nem is gondolt, hogy elpusztulhat. Talán életében először azt a vágyai érezte, hogy jó jóakarattal tárgyalják meg a vitás kérdéseket és konst­ruktív szellemben vigyék előbbre az emberiség égető problémáinak megoldását. Magyarország nemzetközi te­kintélyének komoly elisme­rését jelenti, hogy a nagy fontosságú I. számú politi­kai bizottság elnökének ál­landó ENSZ-megbízottunkat, Csatorday Károlyt, válasz­tották meg. A világszervezet XX. köz­gyűlésének kezdete jó volt. Felmerült a lehetőség, hogy a súlyos veszélyeket jelen­tő konfliktus India és Par- kisztán között békés úton ér véget. A szemben álló felek ugyanis elfogadták a Biztonsági Tanács tűzszü­netre vonatkozó javaslatát. Ez is arra mutat: nem sza­bad lebecsülni az előttünk álló akadályokat, de most is fennáll annak lehetősé­ge, hogy a világszervezet építő munkát végezzen. Ezért, mint ahogy azt Gro­miko szovjet külügyminisz­ter mondotta, most talán jobban, mint valaha, min­den államnak felelősségér­zetről és a lehető legna­gyobb jóakaratról kell ta­núságot tennie s arra kell törekednie, hogy békés esz­közökkel oldják meg a vi­tás kérdéseket. Bizonyos, hogy a XX. közgyűlés is hosszadalmas küzdelmek színhelye lesz, de a világ erőviszonyainak megváltozása a New York-i üvegpalotában is érezteti hatását. A komoly akadá­lyok leküzdése után tehát esetenként megnyílhat az út az alapokmány elveinek és a béke érdekeinek megfe­lelő határozatok megho­zatalára. Amint említettük, a jubiláris tanácskozás ne­héz körülmények közepette kezdődött, de az indulás jó volt. A megfelelő folytatás a világ minden népének ér­deke. val, az indiai állandó ENSZ-képviselő helyettesé­vel. Az amerikai külügymi­nisztériumból származó ér­tesülések szerint Rusk kül­ügyminiszter jövő héten New Yorkba utazik és ta­lálkozik az ENSZ-közgyűlé- sen részvevő kollégáival. A hírek szerint Gromiko szov­jet külügyminiszter mind­járt hétfőn találkozik Rusk- kal, s a megbeszéléseket két további alkalommal folytat­ják majd. A tanácskozás napirendjén a két ország viszonyának problémái, a világszervezet tevékenysé­gével kapcsolatos kérdések és más nemzetközi témák szerepelnek majd. volna együtt lenni valaki­vel, akiből erőt meríthetne. Még nem kelt fel a nap, de nyugat felől plroslott az ég. A laktanyában senkit sem talált. A távolból ágyú­dörgés hallatszott. Anatolij kirohant a laktanyából. Há­rom lovat pillantott meg az Istálló homályában. Nagy- nehezen felmászott az egyikre, még a nyerget se tette fel. Dél felé utolérte az ütegét. Kovel felé men­tek. Agyúk zúgása követte őket. — Hová megyünk? —> kérdezte Anatoljt a máso­dik löveg irányzója, Vasz- ja Sztoljarov. — Hallod-e, hova megyünk? — Ahová visznek — fe­lelt dühösen Anatolij. — Minél messzebbre a front­tól, annál jobb. Háromszázan voltak az oszlopukban. Mögöttük négy tank görgött. Az or­szágút fölött először hétfőn reggel tűntek fel a Mesier- schmidtek. Az útszéli árok­ban bújtak meg. A német gépek később újra és újra megjelentek. — Úristen — suttogta Anatolij, miközben ráborult az árok nyirkos földjére —, ments meg engem, úristen! Ne büntesd a te szolgádat uram... (Folytatjuk) Kisebb összecsapások az indiai—pakisztáni Irnnívenalon Parlamenti vihar és utcai tüntetések Athénben A le&suita 0 Fordította: Pető Miklós Gromiko megbeszélései New Yorkban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom