Kelet-Magyarország, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-31 / 204. szám
Kedvezőek a gyümölcsfelvásárlási árak Közvetlen export a tsz ekbő! — Csővázas színek, sátrak a feldolgozáshoz r A MEK felkészülése az őszi csúcsszezonra Közeledik az ősz, a felvásárlási csúcsszezon. Szabolcs legfontosabb terményeinek várható mennyiségéről, a felvásárlás problémáiról, az árak alakulásáról, és a kilátásokról adott tájékoztatót dr. Czimbalmos Béla, a MÉK igazgatósága elnöke. öt fő cikkcsoportunk az alma, burgonya, szilva, sárgarépa és káposzta, amelyeknek hamarosan megkezdjük a felvásárlását. Almából eredetileg 12 700 vagonos felvásárlásra készültünk. Az időjárás, a különböző fertőzések és más tényezők miatt kevesebb lesz a termés. Szeptember 6 után kezdjük az alma felvásárlását. Erre, a személyi feltételeket tekintve felkészültünk, elvégeztük n felvásárlók és átvevők oktatását. A göngyölegellátás kielégítő. Az árak végleges megállapítása e hétre várható. A gyengébb termés miatt az idei felvásárlási árak magasabbak lesznek. Az érdekelt szervek igyekeztek a különböző kategóriákban úgy meghatározni az átvételi árakat, hogy főként a jobb minőségű almánál — az exportálhatónál — növekedjen a tavalyihoz képest. Megállapodást kötöttünk az árutermelés szempontjából jelentősebb tsz-ekkel, amely szerint ők körülbelül 1200—1500 vagon exportalmát feldolgoznak, válogatnak, csomagolnak és a külkereskedelmi szervek náluk veszik át. Ugyanezt kísérletképpen kipróbálják egyéni termelőknél is az idén. Az önálló exportfeldolgozás a következő években mindenképpen növekedni fog, hiszen pl. 1970-ben a hatalmas almatermést a már meglévő 3500 vagon kapacitású tárolóinkkal — még ha a kapacitás növekszik is — feldolgozni nem tudjuk. Megállapodtunk a tsz- ekkel, hogy főként a megyén belüli szállítást, saját gépkocsijukkal lássák el. Újság még az is, hogy a felvásárlás időszakára tíz csővázas szint építünk a feldolgozó helyeken, és rendelkezésünkre áll maid a megyében száz nagyméretű sátor is. Burgonyából 7760 vagon volt a tervünk és nyolcezer vagonnyi termést várunk. A terv tizedrészét már teljesítettük a korai érésű fajtákkal. Az őszi érésű burgonyát folyamatosan vesszük át a tsz-ekt®], így akarjuk zökkenőmentesen levezetni a nagy mepy- nyiség felvásárlását és tárolását. A termés 25—30 százaléka a jobban kedvelt gül- és rózsa fajtájú, ez pedig lényeges emelkedés a tavalyihoz képest. Tavaszra ezer vagonnal tárolunk a megye és Budapest ellátására, Az árak még . itt sem kialakultak, azonban kedvező változásra számíthatunk, a betegségmentes árunál. 450—500 vagon szilvái vásárolunk fel az idén. Az exportálás mellett aszalást és hűtést is végzünk. Elkészült két jugoszláv típusú aszalóberendezés. amelyekkel negyven vagon nyersszilvát és 150 vagon almát fogunk megaszalni. Ez szinte korlátlanul értékesíthető exportcikk. Országosan kétezer vagon hűtött szilva kivitelét tervezi a HUNGAROF- RUCT. Ennek az a jelentősége, hogy a friss szilva után, amikor már szinte eltűnt a világpiacról a riss gyümölcs, jó áron tudjuk eladni a hűtött szilvát. Szilvánál is ösztönző árpolitikát kívánunk folytatni. Az olaszkék és besztercei faitáknál az exportmi- nőségű — fertőzésmentes és kézzel szedett — szilva kilogrammjáért a tavalyi 3 forint helyett 3,60-it fizetünk. Célunk ezzel az, hogy a termelők szervezetten védekezzenek a fertőzések ellen, korszerűsítsék a növényvédelmet, és ha már megtermett a gyümölcs, ne rázzák le, hanem szedjék kézzel, s így jobb minőségű lesz. Kedvező termés várba fó káposztából és sárgarépából; ezer—ezer vagon. Ez a mennyiség nagy gondot jelent majd, de szerződéses kötelezettségeinknek eleget teszünk. Értékesítésükkel kapcsolatban folynak a tárgyalások a konzerviparral, hogy vegyenek át belőle. Káposztát savanyítani is fogunk Demecserbon és ebből körülbelül száz vagonnal exportálunk — fejezte be tájékoztatóját dr. Czimbalmos Béla. (ki) A Tokaj—Rakamaz szakaszon újra megindult a vonat* forgalom. „Recept“, kontra selejt Kisvárdán, két csapolás közben 2300 ipari tanuló a megyében Megkétszereződött az érettségizettek száma A két kupolókemence felváltva ontja a narancsszínű folyékony vasat, 1400 Celsius fok forrósítja a csarnok levegőjét A megengedetten felül... — Nyersöntvény, égetett mész, ócskavas és koksz, ez a tartalom — magyarázza Lakatos János kupolós. — A műszakiaktól megkapjuk a „receptet”, az összeállításra vonatkozó előírásokat, a többi már a mi dolgunk. Ha sikerül jól összehozni a „receptet”, eldőlhet a kis- várdai öntöde termelése, a selejt elleni küzdelem. Az öntők naponta 26 tonna folyékony vasat engednek a tégelyekbe, viszik az öntőformákhoz, hogy 2200— 2300 különböző típusú radiátort és más gépalkatrészeket formázzanak. A lehetőségekhez képest — bár az eredeti kapacitásuknak dupláját termelik — a termeléssel nincs különösebb baj. Féléves tervüket 100,4 százalékra teljesítették. — Sajnos, a selejt csökkentésénél annál nehezebben boldogulunk — mondja kísérőnk, Boros Sándor mérnök. — A megtűrt selejt 9,5 százalék, mégis az év első hat hónapjában 12,1 százalék volt. — Mi ennek az oka? Miért ,lusta" a vas? — Sokminden közrejátszik Az ember, az anyag. Legtöbb problémát a gyengébb minőségű koksz és az öntött ócskavas okozza. Ekkor nem gyorsfolyású a vas, hanem vörös, „lusta”, nem nagyon alkalmas öntésre. Ilyenkor a munka kétszeresen is nehéz — mondja Molnár Balázs öntő. — A kemencéből ki kell hordani a rossz vasat, de a termelésnek is meg kell lenni. Hát ekkor csúszik be legtöbbször a hiba... A többiek egyetértőén bólintanak. — Van itt izgalom minden nap, a selejt... Most a gondosabb technológia mellett új premizálási és kártérítési módszert dolgoztak ki az üzem vezetői. Aki hibázik, annak a cipőjébe varrják a selejtet. De aki olyan gonddal végzi a munkáját, hogy képes leszorítani a „lázgörbét” — ahogy ők mondják, az megkapja érte a jutalmat. Ez érdekeltebbé, de idegesebbé is teszi őket. — Bizony előfordul, hogy az öntők is többet tehetnének — jegyzi meg a mérnök. — Ezt elismerjük — válaszolja Csonka István, akit egyik legjobb öntőnek ismernek az üzemben —, de néha olyan rossz minőségű vasat kapunk, amivel nem tudunk mit kezdeni. Ezért a műszakiak is felelősek... Idegesség nélkül ••• Volt úgy, egész nap hordták a kupolóbol a rossz minőségű vasat. Csak többszöri kísérlet után sikerült a pontos „recept” összeállítása. — Ne csodálkozzanak, ha néha emiatt idegesebbek vagyunk — mondja határozottan Csonka István. — Minket bánt legjobban a selejt, mert ezt anyagilag is meg- érezzük. Nemcsak a borítékban, hanem a nyereségrészesedésnél is. Csak lassan bontakozik a kölcsönös összefogás, melynek hatása márts érződik; Augusztus hónapban 10,4 százalékra sikerült leszorítani a selejtet. — Csak a kezdet — mondták. Nem ártana, ha a vezetők is egy kicsit jobban „idegeskednének” a feltételek megteremtésén. És itt nemcsak a zsúfoltságra, a technológiára, hanem a nélkülözhetetlen felszerelésekre gondolnak. — Ilyen bakancsban — mutat lábára az egyik öntő — nem lehet biztonságosan dolgozni a szikrázó vassal. Tessék elhinni, sokszor emiatt is sietünk, mert égeti a lábunkat a forróság, aztán kész a baj... Pontos választ egyetlen öntő sem tudott mondani, kinek, mikor és mennyi ideig jár a bakancs... Az öntők újból elfoglalják helyüket. A kemencéből szikrázva hömpölyög a folyékony vas a tégelyekbe. — Ez jó csapolás lesz — mondják a mérnöknek. Bálint Lajos Hétfőn befejeződtek a a beiratkozások Nyíregyházán, a MŰM 110-es számú Szakmunkásképző Intézetben. Hatvanöt szakmában 830 MÜM-qs és helyiipari tanulót vettek fel. Kedvezően alakult a felvételi arány az érettségizettek javára. Amíg a tavalyi 28 közül csak egy volt az érettségizettek osztálya, ebben az oktatási évben a 26 osztályból már kettőt érettségizettek töltenek be. Őjj szakmák Nyíregyházán Az idén két új szakmába vettek fel tanulókat. Uj szakma Nyíregyházán az üvegműves és az elektrola- katos. Uvegművesnek 14 fiatalt vettek fel, mind érettségizett. Az elektrola- katos szakmát 12-en tanulják. A gumigyártó szakma már második éves, összesen hatvanan vannak. Az első és második évfolyamon folyik 25 irodagépműszerész képzése. Az érettségizettek általában a villamosipari szakmákat választják. Az újonnan felvett ipari tanulókkal együtt ebben az oktatási évben 2300-ra növekedett a szakmát tanuló fiatalok száma a megyében, 260-nal többet vettek fel, mint ahányan ez évben szakmunkásvizsgát tettek. A szakmunkásképzés további fokozásához újabb létesítményekre van szükség, hiszen az oktatás mind jobban a nagyüzemi intézeti szakmunkásképzés javára tolódik el. Intézeti képzést ebben az évben már a ta- nulóknak mintegy hatvan százaléka kap, s ami ezzel kapcsolatos; ösztöndíjat és munkaruha-ellátást. 40 tanterem építését tervezik A tárgyi feltételek javulnak a közeljövőben. Nyolctantermes szakmunkásképző iskola építését kezdik meg jövőre Tiszavasváriban. Tíztantermes iskolát és tornatermet kap az 1967/68-as tanévre Mátészalka. Kisvárdán kéttantermes bővítést végeznek. Elkészült a nyíregyházi, Árok utcai szakmunkásképző intézet bővítési terve. Itt húsztantermes új iskola kapcsolódik majd a régihez ezer adagos konyha, illetve étkezde és tornaterem megépítésével. A tanterrnek mindegyikéhez szertár is kapcsolódik. A 17 millió 600 ezer forintos építkezést terv szerint 1967 elején kezdik meg és a következő évben már áta ük rendeltetésének. Ugyanakkor két és fél millió forintos költséggel bővítik az intézeti otthont i« A -llátás kielégítő. Ebben az oktatási évben újabb hét szaktanár és öt szakoktató kezdi meg a fiatalok tanítását. — tá — Kön yvtárban Szép az idő. A tegnapi sártenger helyén poros az út és a tallóról fúvó szél, szénaülatot hoz a rétek felöl. Az utcán, a közel 2 millió forintból épült kultúr- házunk előtt portenger ka- varodik. Vontatók verik. Hordják a búzát, a zsákba ömlesztett életet és a jószág kenyerét, a szénát. Amikor a hatszárnyas csapóajtó egyikén beléptem az épületbe, azt hittem senkit nem találok bent. Már a könyvtároson kívül értem. Nem is találtam jó ideig. Tóth Györgynével zavartalanul beszélgettünk. Munka közben, mivel idejéből egyetlen percet sem akartam elrabolni. Azt már tudtam róla, hogy 1961. novemberében került községünkbe. Érettségije után, minden előgya- korlat nélkül. Nem a könyvek közötti dolgokra értem a járatlanságot — hisz édesanyja mellett a járási könyvesboltban szerezhetett, tárgyismeretet, — hanem az emberismerete volt hiányos. Fekete fedelű, piros sávos c linké jű naplót vesz elő, amikor az induló könyvállomány száma felől érdeklődöm. — Egyezerháromszázhet- venhét darab — mondja pontosan. — És a mostani adatok? Üjabb könyv kerül elő a fiókból és pár tétel ösz- szeadása után hangzik a válasz. — ötezernyolcszáztizen • nyolc és hétszázötvenkét olvadó. Folytatnám a kérdezést, de nyílik az ajtó és két fiatal lép a szobába. Tizenhattizenhét évesek, diákok. Az egyiknél tömött aktatáska, a másiknál semmi. Az aktatáskás leszámol a könyvekkel, útleírás, önéletrajz legtöbbje. A másik azonban kór. — Egy Lermontov kötetet keresnék _ mondja szerényen. Marika, vagyis Tóthné a polchoz lép és már emeli is a könyvet. — Rejtvényfejtéshez szükséges — mondja magyarázatképpen a fiú és elköszön. Ajtónyitás. Fiatalasszony a belépő. Kezében nagyobb- méretű kézitáska, Piriiből könyvet halász elő. Restell- kedve pillant rám. Megnézem a könyvek címét. Galgóci Erzsébet Félúton, és Szentiványi Kálmán Sárga kezű lányok. Egy kicsit a táskába is belepillantottam, aminek az alján paradicsomot fedeztem fel. Paradicsom, Galgóci, Szentiványi, társíthattam volna a szót rosszmájban Nem teszem. Természetes ez. Neki össze kellett kötni a két utat. Az ő házias-/.- szonyi és paraszti munkáját, valamint belső szükségletének kielégítését nem lehet ma már egymástól elválasztani. Olvasólapját is megnéztem. Harminchat könyv sorakozik benne és harag ne legyen miatta, jobbára a mai íróktól. Beszél a könyvekről. Felcsillanó szemmel és azzal a melegséggel, amit csak az átélés válthat ki az olvasókban. Bíró Lászlónknak hívják különben és egy gyermek anyja. — Milyen emléke van a könyvtárral, szóval az egész munkájával kapcsaiéiban? — kérdezem Marikától. Elpirul, de nagyon természetesen mondja: — Akkor még sok fiatalember volt az olvasóim között. — A férje is azok közül került ki? A válasz előtt újabb pirulás. — Persze hogy, persze — mondja és nagyon meleg szavakkal emlékszik a két Gyurikára. A férjére, és a kicsire, akit a nagyanyja védő karjai óvnak a nyolc- hónapos emberkék veszedelmétől. Szállási László 1965. augusztus 31.
