Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-04 / 156. szám
Tudomány * Technika * Tudomány * Technika * Tudomány * Technika Egy gép öt ven ember helyett „Hason csúszva" a törpe almafák alatt — Az újítás üzemen belül reked A gépműhely udvarán, egy, a gyakorlatban még nem ismert szerkezei: nagy keretben két vasgerenda, rajtuk sok apró kapa. Olyanok mint az eke kormánylemeze. Kicsiben. — Ez a soron lévő újításunk — világosít fel Pecséri Balázs, a Mátészalkai Állami Gazdaság gépcsoport vezetője. — Közel félezer hold a gazdaság törpe és aiacsonytörzsű gyümölcsöse. A faaljak megmunkálását sok kézierő igénybevételével végeztük eddig. Egy brigád, nagyobb munkacsapat naponta 5—8 holdat tett rendbe. Ez a munkagép, amit a műhely dolgozói készítettek, most kerül kipróbálásra. Négy méter a munkaszélessége, a gép magassága mindössze 25 centi, de munka közben csak húsz, így a legalacsonyabb lombú almafák alá is befér. Huszon- áwiarminc holdat is rendbe tehetünk vele egy nap alatt. A helyzet kényszerít A gép eredetiben, korábbi újításként a burgonya, és kukorica kapálásánál hozott sok hasznot: hét sort műveltek meg vele egyszerre. A szerkezet vázát most kettévágták, külön-külön „talajkupírozóval” látták el, hogy jobban idomuljon a talaj egyenetlenségéhez. A szálkái gazdaság gépműhelyének a dolgozó', egy-egy jó ötletet közösen fejlesztenek tovább. Az „újítóbrigád” — Kerekes János, Makari István, Pecséri Balázs, Szabó Sándor — mindig ahhoz nyúl, ami a legégetőbb probléma. — A helyzet kényszerít bennünket — mondják. — A kukoricavetőgépre például műtrágyaszórót készítettünk, a sertésönetetőknél módosításra volt szükség, hogy csökkenjen a takar- mánypocséklás. • Műszaki nehézségek De mi történik ezekkel az újításokkal, megrekednek-e az üzemen belül, vagy olyan közkinccsé válúak, ami a termelőszövetkezetekben is előbbre viszi a termelést? — Bizony ebben a dologban nincs ok sok dicsekvésre. Az állami gazdaságok Van néha vita is: munkaköri feladatként vagy újításként kezeljenek-e egyes ésszerűsítéseket, de legtöbbször sikerül megegyez- niök a gazdasági vezetőkkel. Hosszasan lehetne sorolni, hogy a kényszerhelyzet mennyi ötlet születését segítette eddig. Olyanokat, amelyek válóra váltásával könnyítették a mezőgazdasági termelőmunkát az üzemben. még ki-kicserélik tapasztalataikat, a jószemű szakemberek elviszik, otthon valóra váltják az ötleteket, mive] legtöbb helyen megvan a technikai feltétel az újítás kivitelezésére. — Más a helyzet a tsz-ek- nél — mondja a gépcsoportvezető. — Nincsenek meg az adottságok a műszaki kivitelezéshez. Korábban egy gépi vontatású kaparendszeren végeztünk újítást. Ebből még egy példányt készítettünk a mérki tsz- nek, amit akkorában patronáltunk. Több semmi. Meg aztán úgy vagyunk vele. hogy megcsináljuk magunknak a dolgokat, használjuk azokat — sokszor még újítási jelentőséget sem tulajdonítunk nekik. Megvan, segít a munkában és kész. Itt van például a faaljak megmunkálására ez *a mostam újítás. Tizenhárom MTH-s ipari tanulónk mestermunkaként elkészítette ennek a kicsinyített példányát. Az MTH-intézet kérdezte: miért nem nyújtjuk be találmányként, vagy országos jelentőségű újításként? Nem tesszük. Kétségtelen, az újítás első haszna azé az üzemé, amelynek dolgozói elkészítették a módosított alkatrészeket, esetleg önálló gépeket. De az újítás közkincs. Samu András A tudomány történetéből 3C 273 A század legnagyobb csillagászati szenzációja A Niagara vízesés alatt Az Erie tóból kiszakadó Niagara folyó vízesése két részből áll. A nagyobbik — a balparti zuhatag •— Kanadához tartozik, a kisebbik — a jobbparti — az Egyesült Államokhoz. A kanadai Niagara a Lópatkó vízesés, amelynek teljes hossza 917 méter. Uj látványossága a kanadai vízesésnek az az alagútrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a látogatók közvetlen közelről érzékelhesNyitott megfigyelőterasz a vízesés közelében. Ebből az épületből indul k! a liftakna a vízeséshez vezető járatig. sék a zuhatag nagyszerű látványát. A vízeséstől nera messze levő épületből indul a csaknem 4Ö méter mély függőleges liftakna. Ennek végállomásától két irányba halad alagút (együttes hosszúk kerekén 100 méter). Az egyik ág a vízesés mögé vezet, a másik pedig egy nyitott megfigyelő teraszba torkollik, amely a folyó szintje fölött mindössze 7 méterre van, Az óriási víztömeg közvetlenül a látogatók mellett zúg, akik természetesen tetőtől talpig vízhatlan öltözetben érkeznek ide, hogy lássák, érezzék, hallják a Niagara iszonyú — ötmillió lóerőt képviselő — erejét. Gőzvasút a konyhából az ebédlőbe Kerék nélküli kocsik lovakkal — Agyúgolyófogó mágnes és más „korszakalkotó“ találmányok Az emberiség kultúrtörténetében számos olyan találmány akad, melyek mindennapi életünkben, a termelésben és otthonunkban értékesnek, hasznosnak bizonyultak. De mindig voltak Olyan feltalálók, akik olyan találmányokon törték fejüket, melyeken ma már csak mosolyogni tudunk. Ezekből a „korszakalkotó” találmány-furcsaságokból nyújtunk át egy „csokorra valót” az olvasóknak. A múlt század kilencvenes éveiben az Európa- szerte egyre jobban terjedő szociális mozgalmak hatása aiatt Franciaországban a háztartási alkalmazottak a nagyvárosokban egyesületekbe tömörültek és tiltakoztak munkafeltételeik, a silány elszállásolás és a táplálkozás gyenge minősége ellen. Az ijedősebb francia asszonyok már attól tartottak, hogy a háztartási alkalmazottak nélkül felborul a háztartások századok óta létrejött egyensúlya. Ekkor Gaston Menier párizsi mérnök „ötletes” tervvel állott elő: asztali gőz- vasutat szerkesztett, amely derék magasságban emelt sínpáron a konyhából az ebédlőbe pöfögött, apró kocsikon hozva magával az étkezés különböző fogásait a család tányérjáig. E „korszakalkotó” terv megvalósulása esetén a francia polgárok lakása valóságos rendező pályaudvarrá vált volna, s a családtagoknak jutott volna a feladat vigyázni arra, hogy bele ne ütközzenek egy-egy méltóságteljesen elsikló rántotthúsba, vagy pörköltbe. Egész sor „korszakalkotó” találmány közlekedési vívmányként szerepelt. így például az angol Stevenson — ne tévesszük össze Stephen- sonnal, a vasút feltalálójával! —, légi forgalmat akart az utcákon létesíteni, vasgerendákra függesztett, kerék nélküli kocsik segítségével, amelyek elé lovakat fogtak volna. Ezt a merőben értelmetlen ötletet m nevetségesnek találná még az iskolás gyermek is. Egykoron azonban heves hírlapi viták folytak róla. A maga nemében talán még érdekesebb az amerikai Matheson „gőzlova’'. A feltaláló elejét akarta ugyanis venni annak, hogy az utcai gőzvasutak — a villamosok elődei —, megriasz- szák a lovakat. Ezért egy különös járművet szerkesztett, amelynek első fele kerekeken járó ló volt, apró kazánnal a szügyében. Az alváz hátsó részére emelt gyaloghintószerű szekrényben állott a vezető, szaporán cibálva a műló fejére szerelt csengőt: „Vigyázat! Jövünk!” Egyes amerikai városok komolyan foglalkoztak e modern „kentaur” alkalmazásával. Ha mégsem lett belőle semmi, csak annak köszönhető, hogy a „próbajárat” alaposan megijesztette, nem a lovakat, hanem a — gyerekeket. Meigs úr, Bostonból, viszont a vasút „korszerű” átalakításáról álmodozott. Szerelvényének mozdonya és kocsijai henger alakúak voltak. Ez még talán nem is lett volna baj, sőt, az áramvonalas irányzat első jelentkezését láthatnánk benne. De Meigs mester tovább ment: szerelvényét egészen könnyű faanyagból | építette és parafával bélelte ki, mondván, hogy az ilyen vonat megfizethetetlen előnye, hogy ha egy hídról a folyóba zuhanna, nem merülne el. Az eredmény az „úszó vonat” az első próba járaton darabokra esett szét, mielőtt valamelyik hídhoz érhetett volna. A legnagyobb vihart egykoron egy „korszakalkotó” haditalálmány verte fel. King ezredes, az amerikai hadseregből, ágyútalpra szerelt óriás mágneses darukat készített, amelyekről papíron fényesen bebizonyította, hogy magukhoz vonzzák a legnehezebb lövedékeket, ezáltal hatálytalanná teszik a tüzérség munkáját és... meghozzák a világbékét. Az akkori sajtó — 1886-ot írtak —, hasábokon át lelkendezett a „csodálatos találmányról”, szakértőket szólaltattak meg, akik King ezredes úr előtt meghajtották az elismerés lobogóját. némely lelkes amerikai hazafi egyenesen az „emberiség megmentőjének” nevez-' te el. Ez a hozsánnakórus mindaddig zengett, míg életnagyságban el nem készült az élső mágneses daru, s az első próbán pozdörjává nem zúzódott az első ágyű- gólyó érintésére, amely vidáman továbbröppent, s áthaladt a gyakorlótér túlsó felén álló kantinházon is. King ezredes csillaga ezzel leáldozott, a szakértők kényszeredetten beismerték, hogy eggyel megint több bakot lőttek és a világbéké visszalibbent a ködös mesz- szeségbe, ahonnan várták. Érdekes, hogy ezek a valaha lángeszűnek tartott tévelygések mind a XIX. szazad második felére esnek. Persze, emlékeznünk kell de Maistre szavaira, aki azt mondta: „Ezer balfogás kell egy sikerhez. Ez így van rendjén. Csak az a furcsa, hogy a balfogásokat sokszor egekig magasztalták, az í;azi sikert pedig nem mindig ismerték fel...” Révész Tibor Röntgenkép — a !Sapról Szovjet tudósok első ízben készítettek „röntgenfelvételt” a Napról, helyesebben először rögzítették a világűrben a röntgensugarak nyomát. Az e célból felbocsátott rakéta fedélzetén a fényképezőgép szerepét egy fémhenger töltötte be, amelyen az objektívek helyén tizenkét — vékony alumínium és műanyag lemezekkel lezárt — nyílás volt. Ezt a kozmikus fényképezőgépet a rakéta műszerkabinjában helyezték el. Amikor a rakéta elérte a 170 kilométeres magasságot, a műszerkabin megfigyelőablaka automatikusan kinyílt, s npegkezdődött a Ha arra a, kérdésre kellene válaszolni, mi az a legnagyobb eredmény, amivel a csillagászati felfedezések természettudományos világképünk megtisztulását segítették ebben a században —- nehéz lenne a válaszadás. A fizikai forradalmat képviselő relativitáselmélet első bizonyítékait a csillagászat adta. Elméleti úton Sikerült tisztázni, hogy a Nap roppant energiáját a hidrogénhélium fúzió adja. Ennek földi utánzása a hidrogénbomba, de lelassított folyamata a jövendő korok energiaellátásának bőséges ígérete. Az űrhajózás lényegében az első tökéletes égi- mechanikai kísérlet S ezzel az emberi tevékenység tere szinte végtelenre tágult. Mostanában újabb forrongás jelei mutatkoznak, és az okot egy különleges égitest okozta. Legalább egymillió naptömeg A 3-as számú Cambridge! katalógus 273 sorszámú objektumáról van szó, amelyről kiderült, hogy igen erős rádióforrás. Egy ideig úgy vélték, hogy egy nagyon távoli csillagrendszer, hasonló a mi Tejútrendszerünkhöz s csak nagy távolsága és erős központi sűrűsödése miatt látszik csillagszerű pontnak. Távolsága mintegy egymilliárd fényév. Távcsövén át szerényen pislákoló Nap fényképezése, amely addig tartott, amíg a rakéta el nem érte * az 500 kilométeres magasságot. A napkorong a röntgen- sugarakban csaknem teljesen feketének látszik. A fényképek megerősítik azt az elméleti megállapítást, amely szerint a napkorong sötét hátterén három különálló fényes folt található, melyek a Nap aktív területeivel kapcsolatosak. Hanggal a füst ellen A levegő szennyezése el- ellen eredeti védekezési módszert dolgoztak ki a leningrádi szakemberek. Hangfüggönyt állítottak az aerofolök útjába. Az aerosolok nevét nem fénypont, de már maga az a tény, hogy ilyen tavi.l- ságból látni lehet — elárulja rendkívüli fényességét. A bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor a jelenséget értelmezni próbálták. A fizikusok dallasi konferenciája óta már sok konferencia vitatkozott felette. Nem találtak más ésszerű megoldást, csak azt, hogy egyetlen, óriáscsillagról lehet szó, amelynek tömege legalább egymillió naptömeg: fényességé pedig billiószorosa a Nap fényességének. Már maga a feltevés is újszerű, hiszen elméleti úton kimutatták. hogy ilyen nagytömegű csillagok nem létezhetnek stabil állapotban. Ügy látszik, a régi elméletet sem kell eldobni — ez a csillag éppen annak példája, hogy ekkora tömeg katasztrófához vezet. A tudósok véleménye szerint ugyanis a 3C 273 esetében kolosszális méretű kozmikus katasztrófa tanúi vagyunk. És hogy az ilyen katasztrófák nem egyedülállók — bizonyítja, hogy ma már kilenc hasonló objektumot ismerünk. Gravitációs összeroppanás Az ember valamikor mechanikai munkával csiholt tüzet, két fa összectór- zsölésével. A kalapáccsal mindenki ismeri, de mindenki látott már füstfelhőt a gyárkémények fölött, kormos házfalakat, cementporos épületeket, lisztes malmokat. Aerosoloknak a levegőben lebegő szilárd részecskéket, vagy cseppeket nevezzük. Oly parányiak, ezek, hogy a legjobb szűrőkön is átnyomulnak. A hang hatására az említett részecskék összeállnak, s megnövekedve lecsapódnak, illetve lehullanak. A Le- ningrádban szerkesztett berendezés alacsony frekvenciájú akusztikai térben ülepíti le az aerosoiokat. Ezzel a megoldással a szeny- nyéző anyag 99,5 százalékosan kiszűrhető. A berendezés óránként 10 000 köbméter levegő megtisztítására alkalmas. ütögetett vas felizzik — a leejtett tárgy mozgási energiájának egy része hőenergiát termel. Ma szénnel és olajjal tüzelünk. De az anyagban rejlő energiának ezerszer nagyobb értékét kapjuk, ha az energiafelszá- badulás elemátalakulással történik és nem egyszerű kémiai égés útján. A számítások szerint a 3C 273-ban az atombomba energiáját is ezerszeresen felülmúló energiamennyiség szabadul fel. Hasonló mértékű energia akkor szabadulna fél, ha közönségé* anyag antianyaggál kerülne kölcsönhatásba. Kizárt dolog, hogy e különös égitestek belsejében ilyen folyamat termelje az energiát. Igv jutottak neves fizikusok és csillagászok arra a következtetésre, hogy az említett égitestek katasztrófájuknak az összeomlás! fázisában vannak. E naprendszer méretű csillagok belsejében kiéghetett az az anyag, amelynek Sugárnyomása az egyensúlyt tartotta a csillagtömeg ránehezedő nyomásával szemben. E rop- portt tömeg a középpont felé kezdett zuhanni, a csillag összeesésben van, s a befelé hulló anyagi tömegek helyzeti energiája hőenergiává változik. (Ha egy test a Hold távolságából esik a Föld felé, a földi nehézségi erőtérben 11 km/see. sebességre gyorsul. Ez a mozgási energia hővé változva oly nagy érték, hogy töredéke az egész tömeget gőzré párologtatná.) Nincs tehát pillanatnyilag más magyarázat, mint az, hogy a 3C 273 és társai esetében gravitációs robbanás, — gravitációs összeroppanás történik és eközben szabadul fel az a roppant energiamennyiség, amely a kísérő jelenségeket meg tudja magyarázni. A csillagászatnak a bevezetőben említett eredményei ezzel együtt azt mutatják, hogy a Földön kívüli világban még számos olyan fizikai folyamat tehetsége', amelyek földi körülménye), között létre sem jöhetne!:. Ezek a felismerések azonban — mint a hidrogén-hélium fúzió titkának megismerése — nem függetlenek a földi ember törekvéséitől, sőt annak hathatós támogatói. dr. Kulin György Szovjet műszaki tudományos hírek
