Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Panaszos levél nyomán Parapetkályha és gázkazán A központi fűtés jövője Nyíregyházán Vád és valóság Még a nyár küszöbén va­gyunk, azonban az emberek nagyrésze ilyenkor szokott hozzákezdeni a téli tüzelő beszerzéséhez. A többszintes bérházban lakók borzoneva gondolnak azokra a sétákra, melyeket szénnel, vagy sa­lakkal megrakott kannákkal megtesznek a pince és a 3. 4. emelet között. Naponta megismétlődő, nem is kelle­mes munka az ér öt hónap­ján keresztül. Még főként k őrületekben Nyíregyházának és környé­kének az évi tüzelőigénye 7 ezer vagon szén körül van. Az idei terv 6935 vagon szén és 286 vagon brikett, amihez természetesen megfe­lelő mennyiségű fa is páro­sul. Ez a tüzelőadag az elő­zetes felmérések és tapasz­talatok alapján elegendőnek ígérkezik. Sokkal könnyebb helyzet­ben vannak azok a lakok, akifenek lakásában központi fűtés van. Valamennyi he­lyiséget fütik, hetente rend­szeres melegvíz-szolgáltatás van. stb. Városunkban jelen­leg 42 közületnél adja a R*e­leget radiátor, s ehhez vi­szonyítva rendkívül kevés a központi fűtéses lakás. Ha elkészül a földgázvezeték Túl a kényelmen, a köz­ponti fűtéssel olykor egy kis bosszúság is jár. Elsősorban az árakkal van baj. Attól függően ugyanis, hogy egy kazán hány lakást fűt, 9—15 forint között változik egy légköbméter után megálla­pított térítési díj. A Petőfi lakásszövetkezetekhez pél­dául olyan kazánházat ter­veztek, amelyre a későbbiek folyamán még jóméhány töm­böt rá lehet kapcsolni. Je­lenleg tehát a kapacitás nincs teljesen kihasználva, n a lakók a legmagasabb bért fizetik légköbméteren­ként. Ez elsősorban a szövetke­zeti lakások tulajdonosait érinti érzékenyen, hiszen a havi törlesztések mellett tíz hónapon keresztül a fűtési, tatarozási díjakat, szemét­pénzt és villanyszámlát is fi­zetnek. A fűtési _ díjakat ugyanis tíz hónapra osztot­„Meg kell tennünk egymásért" Amatőr időelemzés — Naponta két órával korábban — Beszélgetés a műhely sarkában Zsúfolt a műhely. Ember, ember mellett és a forma­szekrények, rázógépek, ho­mokdombok közé szorított keskeny útrészeken baleset- veszélyesen jut rendeltetési helyére a vörösen izzó fo­lyékony vas. De nincs bal­eset. Az emberek vigyáznak; gőz. gáz, tűz öleli táncoló izmaikat kártétel nélkül. Búza Barna, a Kisvárdai Vasöntöde főtechnológusa a műhely legtávolabbi sar­kába vezet. Két ember dol­gozik itt, kézi formázógé­pen, beidegzett gyors és pontos mozdulatokkal. — Jó szerencsét — kö­szön kísérőm és a grafitpo- ros arcokból jónapot a vá­lasz. A két ember. Kiszela Ist­ván, Rigó Bálint — nem szakítja meg a munkát. Sú­lyos döngölőjükkel ütemesen verik a homokot, aztán a kész formaszekrényt — jó par kiló — pehelyként kap­jak, illesztik a többihez. Egy negyedóráig nincs idő a beszélgetésre, a vas­sal nem lehet várni, for­mába kívánkozik és az ön­tök ehhez készítik az ágyat. A negyedórát arra haszná­lom, hogy amatőr időelem­zést végzek. Egy perc, két másodperc: a formát gépre teszik, Kiszela a megtámasz- tókat, Rigó a beömlő nyilás formáját illeszti, grafittal kevert homokot szitálnak, durvább homokot lapátol­nak, majd döngölnek. Nyolc művelet, több mint hatvan mozdulat. Egy perc után új­ra és szünet nélkül újra ezt csinálják. Amikor végre be­szélgethetünk, megkérdezem Kiszela Istvántól: — Nem unalmas? _ Nincs időnk unatkozni, reggel négytől—fél egyig ez a dolgunk, naponta kilenc- venkét szekrényt formázunk és hogy meglegyen, igyekez­ni kell. — Miért négy órakor kez­denek és mások hatkor? — Mi kértük. Rigó házat épít és így délután több ideje van vele foglalkozni. A házépítésben, ha kell, én is segítek. Rigó Bálint tőlünk távo­labb a formaszekrények kö­zött tesz-vesz. Kiszela di­cséri, hogy jó munkás, ar­ra vállat von, hogy nem ké­nyelmetlen-e társáért min­den reggel 2 órával koráb­ban kelni. — Ennyit igazán meg kell tennünk egymásért. Különben a cél, ami a két emberhez hozott: Kiszela Istvánt nemrégen kiváló ko. hászjelvénnyel tüntettek ki. A kitüntetett most, hogy magáról kell beszélni, za­varban van, a homokot né­zi. — Mit mondjak a kitün­tetésről, magamról. 1940-től, tizennégy eves korom óta dolgozom ezen a helyen. Szeretek itt dolgozni, már megszoktam, nem vagyok máshova. Most 39 éves va­gyok, háromszor kaptam ki­váló dolgozó jelvényt, ren­getegszer oklevelet. A ve­zetők jobban tudják, miért kaptam. A vezetők. Tóth Pál mü- veztő ott áll mellettünk. Amikor Kiszela 25 éve a műhelybe került, a formá­zásnál együtt dolgoztak. Megjegyzi: — Tudod te jól, miért kaptad. A legjobb szakem­berek egyike vagy. Mindig és mindenben lehet rád szá­mítani. — A további sza­vakat hozzám intézi. — Ha különleges munka adó­dik, olyan, amely tudást igényel, csak rá bízzuk. Volt már úgy, hogy a technoló­giai előírás nem volt meg­felelő, Kiszela változtatott rajta és a munka jól sike­rült. A beszélgetésben nagy szertelenséggel elkalando­zunk. így tudom meg, Ki­szela szorgalma nemcsak a gyárra korlátozódik, de ott­hon a családját is boldogít­ja. Házat épített, kertjében, amit gondoz és ami ked­venc időtöltése, a háztartás­hoz minden megterem. Elé­gedett. Amikor vágyát kér­dezem eléggé prózai dolgot mond: _ Azt szeretném., hogy még véletlenül se legyen se­lejt. A műhelyben több a se­lejt, mint tavaly. Objektív ok. Kiszela István a mago­kat mutatja, azokkal van baj. A selejt megszüntetésé­nek módját keresik. Kiszela István is ezt teszi. Seres Ernő ták el egy erdő arányban. 'Vi­szont vám remény a fűtési díjak csökkenésére, ha a kazánhoz újabb lakásokat kötnek, így a költségek is más arányban oszlanak meg. A fűtőberendezések terve­zésénél a szakemberek már a Nyíregyházára bekötendő földgázt veszik alapul. Két módot is kidolgoztak. Buda­pesten kívül már Szolnokon, Debrecenben • és az ország néhány vezetékes gázzal rendelkező nagyobb városá­ban sikerrel alkalmazzák a parapetkályhákat. A para- petk'’yha a radiátorhoz ha­sonló módon az ablak előtt nyer elhelyezést. Rendkívül kényelmes, hiszen a lakó ak­kor kapcsolja be, amikor akarja, és olyan hőmérsék­letet állít elő vele, amilyent a legmegfelelőbbnek tart. Viszont ezért a kényelemért nagy árat kell fizetni. A rendelkezések éneimében parapetkályhákat csak negy- emeletes, vagy annál alacso­nyabb lakásokba szabad ter­vezni. A Déli Alközpontban épülő lakások mindegyiké­hez már ilyen kályhákat terveznek. Leggazdaságosabb viszont a mai központi fűtéssel azo­nos megoldás, azzal a kü­lönbséggel, hogy a kazáno­kat nem szénnel, hanem gázzal fűtik. Kezelésükhöz egy ember is elegendő. Nem kell szenet lapátolnia, sala­kotok munkája inkább csak az ellenőrzésre szorítkozik. Természetes, hogy ilyen kö­rülmények mellett a fűtési díjak is lényegesen csök­kennek. A Déli Alközpont gázfűtése Nyíregyházán az első gáz­zal fűtött kazánt a Déli Al­központban épülő kilenc- emeletes lakóházba építik be. A Budapesti Lánggép­gyár már- készíti a kazáno­kat, és előreláthatólag két éven belül a jelentkező igé­nyeket teljes egészében ki tudják majd elégíteni. Van remény arra, hogy később kisebb, 10—15 lakásos töm­böket is gázkazános közpon­ti fűtésűre alakítsanak át. Mivel az üzemeltetés nem igényel nagyobb személyze­tet, a kihasználás gazdasá­gosnak ígérkezik. Bogár Ferenc A Helyőcsabai Cement- és Mészmű bővítése során új rendszerű. ötaknás földgáztüzelésű mészkemencét épí­tenek. Kapacitása évente 110 000 tonna első osztályú ége­tett mész lesz, yi «AZDAGODÖ HAZÁNK A levél írója a garbóiéi Béke Termelőszövetkezet tagja, de a névtelenség ho­mályába burkolózott. Tul- téve magunkat azokon az ér­zéseken, amelyeket a név­telen levélírók váltanak ki, az ilyen írások mindenkép­pen érdekesek. Meghúzód­hat mögöttük a gondolat: keresem az igazságot, de hátha az érintettek a fe­jemre koppintanak érte..? De ha intrikáról van szó, akkor mi ennek a mozgató­rugója? Súlyos, de alaptalan A garbóiéi levél azzal vá­dolta a közös gazdaság ve­zetőit, hogy azok semmibe­veszik a termelőszövetkezeti demokráciát, fontos dönté­séknél nem kérik a tagok, a közgyűlés véleményét. A hitelesség alátámasztására példát is említ: A tagok megkérdezése nélkül tizen­egyezer forintos tenyész- üszőket vásárolt a külön­ben gyenge tsz vezetősége, s az állatok, takarmány hí­ján, elhullottak. Nyomaté­kül még hozzáteszi: „Az el­nök elvtárs... a vezetőségi tagok befolyása alatt áll. Minden problémában a ve­zetőség dönt, attól függetle­nül, hogy a tsz-tagok he­lyesnek találják-e, vagy sem’“. Az érv meggyőző, a vád súlyos: a vezetőség a falu közösségének az érdekeivel packázik... Csak... Enyhén szólva, van egy kis szépséghibája. A megyei tanácson kide­rül: a garbóiéi Béke Tsz, a gyenge közös gazdaságok közt 1964-ben megkétszerez­te a korábbi évhez képest termelési értékét, s ennek alapján a napokban kapta meg a tízezer forintos ver­senyjutalmat. Mi a tennivaló? A Csengeri Járási Tanács mezőgazdasági osztályán már közelebbit tudnak. Az új elnök másodéve dolgo­zik Garbolcon. Tevékenysé­ge során, a vezetőséggel, a tagok jó részével karöltve, gátját vette sok szabályta­lanságnak. A tagok másik része, volt vezetőkkel együtt^ sajnálja a korábbi „szabad­gazdálkodási” állapotokat A járási vélemény majd­nem pontosan kifejezi a garbóiéi helyzetet, egyben érzékelteti a névtelen levél hátterét is. Nincs vitapartner a tsz- ben. hogy szemtől szembe kerüljenek a levélben leírt és az ezzel ellentétes véle­mények. így inkább a kü­lönféle bizonylatok ..beszél­nek.” Rendre bizonygatni a dolgokat hosszadalmas lenne. Csak röviden. A gar­bóiéi tsz 1959 óta merleg­hiányos volt. A termelés szervezése, a közszellem gyenge alapokon állt. A termésből, vagy annak ér­tékéből csak azt oszthatták ki, amit korábban szét nem hurcoltak. Ez rendszerré vált, s az ilyen nem szokta szilárdítani a közösséget. Fegyelemre volt szükség, aminek az alapjait tavaly létrehozták. Eredménye: megszűnt a mérleghiány, ev végén pénzt is oszthattak. Panaszkodik a levélíró: zárszámadáskor aiig-alig kapnak valamit a tagok, sőt vissza is kell fizetni... Igen. Mit lehet tenni, ha a ko­rábbi évben túlelőlegeztek egyeseket? S a tavalyi mun­kájuk nem fedezte ennek értékét sem. Mi lehet a tennivaló? — Dolgozni, min­denkinek becsületesen. Panasz helyett A tenyészállatok sorsa. Az 1964. évi termelési tervben volt a tenvészüsző vásárlá­sa. s ezt a tervtárgyaló köz­gyűlés elfogadta. Tehát a példával illusztrált tör­vénysértés nem állja meg a helyét. A 17 darab üsző közül egy (f) valóban el­pusztult betegségben. egy másikat, az állatkórházban, ellés után, le kellett vágni. Egyébként a korábbi évek havi pár száz liter tejterme­lésével szemben most egy hónapban 14—16 ezer fo­rint értékű tejet fejnek. Az idén — ugyancsak a jóvá­hagyott terv szerint! ’ — újabb 15 üszőt vásárolnak Nem a tsz elnökének és vezetőségének menleveleként írtuk le a fentieket. Feltehe­tően, ha á-tól z-ig mindent alaposan megvizsgálnának a garbóid tsz-ben. több hi­ányosságot taoasztalnának még az irányításban mint egy jó közös gazdaságban; ahol a tagok és a vezetők egyaránt magasabb erkölcsi alapon munkálkodnak a kollektíva javára. Garbolcon a vezetők és a tagok egyré- sze törekszik erre — a ne­hézségek és a hibák elköve­tése közepette is, de meg­teszik. Mennyivel jobb len­ne az egész közösségnek, ha a levélíróval együtt már valamennyien ezt tennék! Samu András Megjegyzés: Gépvásár Pár hét múlva befejező­dik a nagy gépvásár. A javító üzemekké átalakuló gépállomások, néhány nehéz gép kivételével, eladják t termelőszövetkezeteknek á tratorokat és a munkagépe­ket. A legtöbb gép átadása már megtörtént, s a javító­Ellenőrizték a közületi vásárlásokat mulasztások a földművesszövetkezeti kereskedelemben Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség a második ne­gyedév során vizsgálta az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem közületeknek történő értékesítéseit — először az MNB-vel közö­sen. Az MNB ugyanakkor néhány vállalatnál és szö­vetkezetnél, mint vásárlórlál vizsgálta a közületi beszer­zéseket. Az ellenőrzések során megállapították, hogy az el­múlt évben végzett vizsgá­latok és a hozott intézkedé­sek az állami kereskedelem­ben megfelelően hatották, említésre méltó szabályta­lanságot most nem tapasz­taltak. A 45 kereskedelmi egy­ségre kiterjedő vizsgálat a földművesszövetkezeteknél viszont annak ellenére, hogy a MÉSZÖV igazgatóság kü­lön is intézkedett a közületi kiszolgálásról, rendszeres mulasztásokat állapított meg. Jellemző hiányosság, hogy az fnvsz-ek boltjai tiltó lis­tán lévő árukat szolgáltak ki közületeknek, és több esetben túllépték a közüle­teknek egy napi vásárlásra megállapított háromezer fo­rintos értékhatárt. Ez külö­nösen az iparcikk boltok­nál történt meg, de tapasz­talható a ruházati kereske­delemben is. Az elmúlt évben több in­tézkedés történt a mulasztó boltvezetők felelősségre vo­nására. Most ezen túlme­nően tizenöt vezetőaTlású földművesszövetkezeti dol­gozót kellett a kereskedel­mi felügyelőségnek felelős­ségre vonni, vagy az ellen­őrzések elmulasztása miatt, vagy azért, mert maguk is hozzájárultak a közületi ér­tékesítések szabálytalansá­gához. A Magyar Nemzeti Bank több esetben háromezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtotta — többek között az újfehértói, a nagyecsedi körzeti fmsz-t, de ugyanígy felelősségre vonták a* Uj- fehértói Vegyes Ktsz-t is a szabálytalan beszerzések miatt. A legkirívóbb szabályta­lanságot az újíehértói ímsz vasboltban tapasztalták, ahol a helyi vegyes ktsz-nek tör­ténő értékesítések során ket­tele számlát állítottak kt: az egyiket az MNB és az fmsz felé, ezen tiltó listán nem szereplő árukat szám­láztak, a ktsz-nek pedig a ténylegesen kiadott árukról adtak számlát, amellyel a közületi kiszolgálást sza­bályozó rendeleteket ját­szották ki. A vizsgálatok után az ÁKF, a MÉSZÖV és az MNB megtárgyalta az ész­lelt hiányosságokat, és in­tézkedéseket tettek a közü­leti kiszolgálást végző boltok rendeletekben előírt műkö­désére. Az ellenőrzések további biztosítékot nyújtanak, hogy a kiskereskedelemben lévő árukészletek elsősorban a lakosság igényeit elégítsék ki. sok befejeztével a cséplőgé­pek is a tsz-ekbe vonulnak. Azonban néhány gépállo­más telephelyén még min­dig sok munkagépet ' lehet látni. Ezekre talán nincs szükségük a termelőszövet­kezeteknek? De igenis var.' Csupán megfeledkeznek ar­ról. hogy ősszel, a magvá- sárolt traktorokhoz szüksé­ges lesz ekékre, hengerek­re, vetőgépekre és a továb­biakban is a többi munka­gépre. Van még egy másik je­lenség is. A tsz-ek eleg hűt­lenek lettek a hajdan ely sok segítséget adó G—35-óS tratorokhoz. Az univerzális traktorkorszakban méltány­talanul lenézik a jó öreg „G”-seket. Akad kivétel is. A baktat járás közös gazdaságai lát­nak fantáziát ezekben a traktorokban: tanyai belső szállításoknál. a szerves­anyag utánpótló brigádok­nál. állómunkáknál kiválóan helytállnak. S az áruk? Ugv egyre- másra hatezer forint dara­bonként. Igazi ócskavasár! Hogy mennyire bagaWl! összeg, arra éppen mr. egyik járásbeli tsz-nél volt példa, amikor már nem lát­ták célszerűnél az öreg „kormos” megjavfttatását. El­vitték a vartel epre. « meg­kapták a vásárlási árát. *. is

Next

/
Oldalképek
Tartalom