Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Vándorló iratszekrény, statisztika eredmény helyett Előtérben tanácsi iparunk kulturáltabb termelésszervezése | Amíg puszta, addig is A balkányi tanyavilakban — A tanító gondja * • -'•<> Már csak az öregek maradnak Megyénk tanácsi iparanak' Í96S évi termelési terve — mint ahogy az elmúlt öt hómap tapasztalatai bizonyít­ják, — megalapozottabb, cél­ravezetőbb volt, mint az azt megelőző években. A termelés mennyiségi fejlesz­tésével szemben előtérbe ke­rült a minőség, a termelés szervezettsége. Az eredmé­nyek ellenere azonban szá­mos hibával találkozhatunk, amelyek a gazdaságosabb munkát akadályozzák. Ezek­ről beszélgettünk a napok-' ben Sándor Józseffel, a me­gyei tanács vb. ipari osztá­lyának vezetőjével. A beszélgetés során — mintahogy a példákból is kiderül — a* ipari osztály látja a termelés ütemességé­ben jelentkező problé­mákat, azok megszünte­tésére konkrét utasítá­sokat Is ad, de ez egy­magában nem elegen­dő. A tanácsi vállala­toknak más szervektől is nagyobb támogatásra lenne szüksége. Sándor József példaként említette: A Kisvárdal Fa­ipari Vállalat kőbányai iratszekrényeket gyártott az 1964-es esztendőben. Így az 1965. éves tervében is sze­repelt ez a termék. A BÚTORÉRT Vállalat' hivat­kozva a takarékosságra, ke­resztülhúzva a vállalat számítását, 1965-re már nem kötött szerződést, s így a2 I. negyedév után nem kerülhetett sor az irat­szekrények gyártására. Az­zal egyet lehet érteni, ha bizonyos átszervezés réven nincs szükség a jövőben na­gyobb mennyiségű iratszek­rényekre. De, miért kellett ugyanen­nek a terméknek a tel­jes dokumentációját át­adni az egyik Borsod megyei ktsz-nek gyár­tásra? A kisvárdaiak már rendel­keztek megfelelő termelési tapasztalatokkal, biztosítva volt a termékhez a szüksé­ges felszerszámozás, a tech­nológiai előírás, az 1965-ös esztendőre megigényelték a szükséges anyagmennyisé* get is! Ez az intézkedés nem a takarékossággal jár együtt Növelte az iratszekrény költségeit, hiszen új helyen újra szükség van egy bizo­nyos Időre a megindu­láshoz. Nem is beszélve arról, hogy menet közben megváltoz­tatták ennek a vállalatnak a tervét, át kellett állni új termék gyártására, az átál­lás átmenetileg íölös mun­kaerőt jelentett, gondot oko­zott az új termékhez szük­séges anyagbeszerzés és így tovább. A termelés szervezettségét és gazdaságosságát csak át­gondolt intézkedésekkel le­het biztosítani. Nem egy, vállalatnál, ép­pen azért, mert a tervek reálisak és év közben nem A BNV után a gumigyárban Ma már 6 terményfélesé­get, mintegy 35—40 féle méretben készít a nyíregy­házi gumigyár. A közked­velt piros pöttyős labdák­ból négy különböző mére­tet állítanak elő, de széles skálájuk van a mosdósziva­csoknak, burkolt gumifonal­nak is. A gumigyár termékei iránt külföldön is no az ér­deklődés. Negyedéves ex­porttervük keretében na­gyobb mennyiségű szigete­lőszalagot szállítottak Albá­niának. A megrendelők elé­gedettek voltak az áru mi­nőségével. Az utolsó negyedévre vár­ható egy gumiazbesztlemez- gyártó gép, melyet az egyik jászberényi vállalat készít és szállít Nyíregyházára. A fentieken kívül még jónéhány technológiai be­rendezést állítanak fel a gumigyárban. Nagyrészük a jövő év elején érkezik és még az első negyedévben bekapcsolódik a termelésbe. (bn i i ■■ "■■■■■ ' ' ■ ri ■ ......... 1 ......... történt változás, a termelés ütemessége biztosított. így például az Építőanyagipari Vállalat, a VAGÉP és a Ti- szalöki Faipari Vállalat ter­melése vált biztonságosab- ; bá. A tiszalökieknél azon- ■ ban nagyobb figyelmet kell j a minőségre fordítani. Az j exportra készülő gyümölcs- ládáknál ugyanis elsősorban ! ez jelenti a megoldásra vá- j ró feladatot. | Az ipari vállalatok gond- j jai és bajai ebben az evben ■ leszűkültek az anyagellátás­ra. A szállító vállalatok nem tesznek időben eleget kötelezettségeiknek, s az hátráltatja a tervek részle­tes időbeli teljesítését. Idő­szerű — ezt tartják a válla­latok és a tanács vezetői is — hogy módosítsák a szállítási ­alapfeltételeket 1966-ra, tegyék érdekeltté a szál­lító vállalatokat a ter­melési tervek ütemsze­rű teljesítésében. Csak így lehet biztosítani, hogy a gazdálkodás maga­sabb szervezettséget érjen el . az ipari vállalatoknál. A termelési tervek telje­sítésének egy másik megol­dásra váró problémája is van:1 a produktív és impro- duktív munkaerő aránya. Napjainkban ez sokat vita­tott téma. Ez az arány az utóbbi időben egészségtele­nül eltolódott. Nem egy vállalatnál a vezetők a termelés meg­szervezése és előkészí­tése helyett a számszaki, az adminisztratív és a statisztikai feladatok el­látásban látják a vállalat eredményességét. Sándor József hangsúlyoz­ta: Nem arról van szó,' hogy nincs szükség utókalkulátor­ra, belső ellenőrre, bérszám­fejtőre, hanem arról, hogy a vállalatoknál magasabb szintre emeljed a progra­mozást, a gyártáselőkészi- tést, vagyis a termelés szer­vezését és előkészítését. Csak dicsérni lehet a Szatmärvi- déki Faipari Vállalatot, ahol az improduktív és produktív munkaerők aránya közötti egészséges viszonyról be­szélhetünk. Megszívlelendő ez másutt is, hogy a munka még cél­tudatosabb, eredményesebb legyen. Drages Gyttla A közelmúltban kezdték a futballhoz hasonló úgyneve­MÓRICZ VIRÁG: Homokdombok mögött, lapjában fekszik Görény- puszta. Alig három kilomé­ter Balkánylól, kuenc Kal­lótól. S mindössze csak húsz kilométernyi a távolság Nyíregyháza és Görénypusz­ta között. Távolabb esik vi­szont a kultúra, a haladas világától, bár vasúti megál­lóhelye van,. Egészséges porták épültek Emberemlekezet óta Gö- renypuszta a névé. így em­líti a pusztán elő legvéneüb ember, a kilencven eszten­dős Tarján Józsi bácsi is. Gencsy méltóságos egykori cselédei lakják. Az egy kony­hára nyíló, szabad kémé- nyű földes cselédházak el­tűntek. Az öreg Kozma Já­nosé volt az utolsó. Egy hó­napja az is" porba hullott, s már áll. helyén a másik, a terebélyes, egészséges, a sajat. Két utcahossznyi a puszta, keresztbe futnak egymásra dombról lankának lefelé. Nagy, kertes házak. Gazdasági udvarokkal, ele- séget keresgélő aprójószág­gal, -a távolban gyümölcs­fákkal, no meg itt-ott a kert végekben a sokat termő, munkát nem igen igénylő, de elmét bontó nova szőlők­kel. Alig három esztendeje él itt Mocsár Gábor a fiatal tanító, tanitófelesegevel ; és gyermekével. Ők a kultúra centrumai. Mocsár tavaly- népszámlálást 1 végzett a pusztán. A , tüdő szűréshez kellett. Akkor háromszáz- nyolcvanötén éltek Görény- pusztán. Hatvan csalad. Mennyi is egy-egy -csalad létszáma?! Lassan azonban csappan. A fiatalok igyekez­nek szabadulni a tanya nyo­masztó életétől. Akik vé­geztek az iskolában, Mis­kolcra, Diósgyőrbe meg Téglásra járnak dolgozni az üzemekbe. Hetente vagy még később vetődnek haza, 'ki­öl töz ve elegánsan. Mocsár szerint a követke­ző tanévben talán már nem is tud két nevelőnek mun­kát adni a puszta. Ezt mu­tatják a jelenségek. 1962- ben tizenhat elsős volt. Egy évnél később már csak ti­zennégy, s most szeptember­ben nyolcat tanítanak. Együtt az elsősöket a negye­dikig. Ezt Julia asszony el­látja. De mi lesz a férjjel? Még maga Mocsár sem ,ud- ja. A Pannónia ott áll az udvaron. Talán azon jár be Balkányba, Biribe, ahol szükség lesz pedagógusra. Tavaly 15 esküvő volt. Alig két ifjú pár maradt zett jazzlabda gyártását. A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron egy jugoszláv cég ér­deklődött a készítmények iránt. Fodrok és fürtök A minőség javítása és a tóbblermelés érdekeben a gyár labdaüzemeben új gép szerelése folyik. A labdavul­kanizáló könyökprés megkí­méli a dolgozókat a . fárasz­tó, nagy figyelmet kivánó fizikai munkától. A szere­lés jó ütemben halad, s a gép hamarosan megkezdi a termelést. Rendkívül keresett a gyár egj'ik terméke, a gumifonal. Felhasználása igen széles körű. A bokafixes zoknik­ban, harisnyákban, laszte fürdőruhákban, gumizott fe­hérneműkben alkalmazzák. A gyár most megvásárolt az OMN Menegatto olasz cég­től egy gumiíonalbürkoló gépet, melyet a Budapesti Nemzetközi Vásáron állítot­tak ki. Az új berendezés üzembe állításával a terme­lékenység két és fél—három­szorosára növekszik. A több ezer dolláros gépet hamaro­san leszállítják.-[?-■ atika labdája begu- 1^ rult az ágy alá. Utá- — ■ na bújt és a fémcsa­vaiökra tekert hajacskája beleakadt a sodrony na. Ék­telenül visított, mert bor­zasztóan húzta a fejbőrét. Apa meghallotta a sírást, besietett és hamar, kihúzta a lányát. Csodálkozva látta, hogy anya is ott van a szobában, de oda se ügyelt a szerencsétlenségre. _ Nem sajnálod? — Kér­dezte tőle. — Minek mászik az ágy alá — mondta a mama. — Nem tudok egyszerre két­felé figyelni. — Szedd ki ezt a szeme­tet a hajából. — Nem szedem ki. Dél­után megyünk a Margitka születésnapjára. A szépsé­gért szenvedni kell. Két napja varrom, mosom, va­salom a ruháját, ő is túr­jon egy kicsit. — No de, nem függönyt — Nem. _ És lehet ilyen fodros ruhában játszani? — . _Vendégségben nem ját­szani kell, hanem illedelme­sen viselkedni. — Hát gyere, te illedel­mes kislány. Még nem öl­töztetnek díszbe, játszhatunk egy kicsit. Átmentek a másik szobá­ba. Anya mérgesen ha.igat- ta, hogy felforgatják a ha­zat. Ezért takarít az ember, legyen nekik vasárnap mit pusztítani. De nem hagyta abba a vasalást, tftig az utolsó fodor ki nem göndö­rödött a keze alól. Megráz­ta a ruhát, gyönyörködött benne. Katika és apa most az előszobában kacagtak. Anya ufánuk ment és fecsattant, mert kabátban látta őket. — Ti hova mentek? Ne menjetek sehová, mindjárt ebédelünk. Tedd le azt a sapkát! Mit csinálsz a ha­jaddal? Gyere vde. Magafeíé fordította a gye­rekét,' bosszankodott, igaz­gatta a szétcsúszott csavaro­kat. Úgy, kabátra odapró­bálta élé a fodros ruhát. Kicsit rövid? Annál sikke­sebb. — Mit szólsz, milyen gyö­nyörű. És fia majd csigá­sán omlanak a vállára azok a szőke fürtjei. — Katika nem játékbaba — mondta az apa. — Szedd ki a hajából azokat, a vacko­kat. _ Dehogy veszem! — így vigyem sétálri? Kész nevetség. Húzd ra azt a sapkát! —Meg kell bolondulni. Most viszed sétáim, ebéd előtt? Egyszerre rájött az apai buzgalom. Hogy velem mi van, az nem számít. — Te vasalsz. — Igen, főzök, vasalok, takarítok, terítek egyszerre. Ez az én vasárnapom. A tietek meg. hogy mindent tőnkre tesztek. — 'Nem teszünk tünk« belőlük Görény pusztán. A többi Baikanyba, Biribe. Káiloba költözött. Csak az idősebbek tartanak ki. Itt építettek házat, s nem is . kívánkoznak el. Nova, alkohol Isszák az egészségre ár­talmas nova bort. Az öreg Kovács Albert már alig lát miatta. De itatják a ki­csinyeket is. S, ahogy növekednek, úgy emelkedik az általuk elfo­gyasztott szeszmennyiség is. Keressük a fűszer vegyes­áru üzletnek nevezett, de régi boltnak sem megfelelő helyiség vezetőjét, Kádár Felencet. Beugrott motorral Balkányba élesztőért. Mikor megérkezik, érdeklődünk a szeszáruk felől. Arca fel - derül. Nincs semmi. Bor sem, pálinka sem. Sőt! Most még denaturáltszesz is hiányzik. Mutatja a mak­szimlampat, s mondja, hogy az utolsó üveggel' abba,, hasznába el Elkérjük az üveget. i nézzük. Rajta felirat: .iEm^ béri élvezetre alka niatlaifí és veszélyes, csak égetési célokra hasznaiható.' Hí azonban még ezt is elfo­gyaszt jak egyesek/ M ás is kellene De a járási művelődést autó már rendszeres. Ha­vonta vetítenek filmet. Té­len sajnos el-elmarad az út- miatt. Tv nincs a pusztáp,-. Pedig de keJene! Rá dió-maß van sok. Épülnek a dohánypajták-is, A tszcs hetven hold fiatal gyümölcsöst telepített.. Egyszer biztosan elnéptele­nedik Görénypuszta. A fia- ' tálok - igénye- már más; "Ds ' addig is a-'távolságok- esőte­ken térére van szükség., ...., Farkas Kálmán,.. Hűvös az idő. de a munka kimelegitetle Antal Tere«-' eet, a györteleki tsz tagjai. ..... ' ' Foto H. semmit. No mamuka, mire kifújod magadat, vissza as jöttünk. Katika várta az anyai engedélyt, azzal is beérte, hogy anyu elfor­dult és bement a konyhába. Óvatosan betöm- ködte selyem haját a vaskos és kemény csavarokon. Szi­szeget, pisszeget, de tűrte. Anya a konyhaablakbol utánuk nézett, mig lefelé kanyarogtak a lépcsőn. Apa barnára sült kopasz kopo­nyáján minden fordulóban megcsillant a napfény Nem , valami szépség, de nagyon jó ember. A lányára élvezet ránézni, öltöztetni, megéri a fáradtságot, egy ilyen szép gyermek mindent megér. t Gondolatban kibontotta a kislány szőke haját, elkép­zelte, hogy a szép fodros ruhában, hogy megcsodálja az egész társaság. Mit tudja azt egy apa. mi a szép. mi illik. Neki Kati kócosán, 1 lomposan tetszik. Az asztalt is szépen dí­szítette. Büszke a jó ízlésé­re. Egész héten az üzemi konyhában esznek, legalább vasárnap megadja a módját, i A húsleves zöldségéből vi­rágokat metszett, úgy körí­tetté a-főtt lábszárra. A csőrögéből toronyt épített, megszórta porcukorral. Percenként kinézett me ablakon, mikor meglátta őket a lépcsőn, talba öntöt­te a levest és bevitte a szo­bába. A sétáról érkezettek előbb kezel moslak a für-,. dőszobában. Mama mula­tott rajta, milyen illedelme­sek egyszerre. Rossz a lel­kiismeretük — pedig nem is baj, hogy kicsit lemen­tek, legalább nyugodtan el­készülhetett. "v ' — Gyertek már, kihűl a' '• -»* ' •• leves!:. , . . Kati és apa beléptek,, megálltak az ajtóban. Anya rájuk emelte a azé-. met. . ... Felsikoltott. Katika haja tövig le volt . vágva. Kis kopasz golyó fénylett a nagy kopasz ru- * haja előtt. Oly mulatságosán hasonlítottak egymáshoz, hogy anya elnevette magát: Ettől a két bűnös felsza­badult és éktelen kacagást csapott. . Anya nevető szeméből' nagy, kövér, bánatos kony- nyek potyogtak. É 1965. jtmios 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom