Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Események sorokban ...... : Leonyid Brezsnyev szom­baton foga cím Erlander svéd miniszterelnököt. A két ál­lamférfi között barátságos beszélgetés folyt le. Határozat a leszerelési világértekezlefrttí A vitában felszólalt Csatorday Károly magyar EíNSZ-képviselő is A nyugat-németországi Beemerhaven kikötőjébe ér­kezett szombaton a vegyes legénységű amerikai Rickets romboló. A hajónak ez az j első látogatása nyugatnémet; kikötőben. , Ma délelőtt megnyitja ka- j perit, a 34. Poznani Nemzet-) közi Vásár. Poznanban a vi- ! lág hatvan országának szak- j emberei és üzletemberei ta- j láíkoznak. Koszigin szovjet minisz- ) éerelnök Erlander svéd mi-1 msztereínök meghívására j Svédországba látogat. A lá­togatás pontos idejét nem közölték. A MEN közép-keleti hír- ügynökség szovjet forrásra! hivatkozva bejelentette, hogy Nasszer, az EAK el­nöke augusztus végén, vagy szeptember elején a Szov- jetumóba látogat. '• Az Egyesült Államok pén­teken a nevadai kísérleti te- !ep>en föld alatti nukleáris kísérletet hajtott -tfégre. Megkezdte munkáját a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának plé­numa. ;,A chichagói rendőrség le­tartóztatott 300 embert, mert ülősztrájkkal tiltakoztak az 1 Egyesült Államok taninté-! zeteiben uralkodó faji meg­különböztetés ellen. New York, (MTI): Az ENSZ 114 tagú lesze­relési bizottsága pénteken este az Egyesült Államok és katonai szövetségesei obst- rukciója ellenére túlnyomó többséggel — 89 szavazattal 16 tartózkodása mellett — elfogadta 35 afro-ázsiai or­szágnak és Jugoszláviának leszerelési világértekezlet megtartásáról előterjesztett határozati javaslatát. A javaslat előterjesztői üdvözlik az el nem kö­telezett' országok máso­dik értekezletének a le­szerelési világértekezlet megtartásáról szóló in­dítványát, és azt ajánlják, hogy az ENSZ-közgyűlés 20. üléssza­kán tűzzék napirendre a határozati javaslatot. Az afro-ázsiai javaslat mellett 89 állam foglalt ál­lást. Tizenhat ország — kö­zöttük az Egyesült Államok. Franciaország, Portugália, a Dél-Afrikai Köztársaság, Spanyolország. Leopoldvil- le-i Kongó. Izrael, Írország Honduras, Nicaragua, Para­guay és Szenegál tartózko­dott. A csangkajsekista kül­dött tüntetőén nem szava­zott, Csad, Dahomey, Domi-' nika, Gabon, Madagaszkár, Nepál, és Malaysia küldötte pedig nem volt jelen a sza­vazáson. A vita során a magyar delegáció nevében fel­szólalt Csatorday Károly j nagykövet, a Magyar ] Népköztársaság állandó ) ENSZ-képviselője. Felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy a magyar delegá­ció álláspontját a beterjesz­tett határozati javaslatok el­bírálásával kapcsolatban az az elv vezérli, hogy mely határozat járul hozzá a leg­konkrétabban az általá­nos és teljes leszereléshez, melyik tervezet tartalmaz reális feltételeket a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez. A magyar delegáció tá­mogatta a 36 ország határozati javaslatát. amely sürgeti egy leszerelé­si világkonferencia összehí­vását a világ összes államai­nak részvételevei. Újabb amerikai terrortámadások a VDK ellen ' Kétnapos tanácskozás ntán Újvidéken befejeződött a kommunista szövetség 13. tartományi értekezlete. Az értekezleten megválasztot- / ták a vajdasági kommunis­ták szövetségének új Köz­ponti Bizottságát, amelynek titkára ismét Gyurica Joj-1 kies lett. A harctéri jelentések sze­rint a. szabadságharcosok a szombatra virradó éjszaka Song Be közelében, Sai­gontól 112 kilométernyire északkeletre elfoglalták a kormánycsapatok egyik erődjét és hatalmukba kéri- tették a helybeli rádióadó- állomást. Az álloméról azóta saját adásukat sugarozzZák. Csőn En-Iaj—Sasztri találkozó Nasszer közvetítésével Kairóban akkreditált in­diai újságíróktól származó értesülések szerint Nasszer elnök közvetítő tevékenysé­gének eredményeként Csou En-laj kínai és Sasztri in­diai miniszterelnök között megbeszélések kezdődnek Algírban az afro-ázsiai kon­ferencia alkalmából. Mint ismeretes, az indiai és kí­nai kormányfő nemrég Ka­iróban járt és találkozott az EAK vezetőivel. Nasszer elnök kifejezte készségét a két államférfi­nak, hogy elősegíti talál- 1 kozó ju kát a kínai—indiai viszony megoldatlan kér­déseinek békés rendezése í céljából. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy az. erőd ;, és a rádióállomás visszafog­lalását célzó hadműveletek; mind ez ideig eredménytele­nek maradtak. ■ A Vietnami Tájékoztató • Iroda jelentése szerint-ez- év ■ első három, hónapjában a kormánycsapatoknak. 3622 katonája, átállt _ a .harcoló partizánok oldalára, további i 8000 katona pedig megszö-, kött a hadseregből és visz- szatért falujába. • Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentései sze-. rint amerikai repülőgépek szombaton ismét több hul­lámban támadásokat Intéz- j tek a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen. A légi kalózok Hanoitól dél­nyugatra 270 kilométernyi­re, a laoszi határ közelében, valamint • Észak-Vietnam i egyik kikötőjében szemelték ki célpontjaikat és több ha- . jót elsüllyesztettek, valamint: szárazföldi objektumokat is megrongáltak.' " 1 A száműzött „Fekete Bárány“ Gonakudzángwa kicsiny falucska Rhodéziában a volt Dél-Rhodéziában, a portugál uralom alatt lévő Mócambique határán. A vi­lág .aligha hallott volna er­ről a településről, ha Han Smith fajvédő kormánya nem száműzi ide Joshua Nkomot, a brit gyarmat há- roaaroUió afrikai lakosának legnepszerübb vezetőjét és négy társát helikopteren deportálták őket Gonakud- zimgwaba. ahol néhány bá­dogtetős barak várt rájuk. Külön őrséget sem rendel­ték melléjük, mert a por­tugál gyarmat határától öt­ven méternyire kijelölt te­rület minden lakott hely­től messze fekszik. Nkomoé- kat a közelben tanyázó határrendőröknél is fenye­getőbben őrzik a vidéket uraló, oroszlánok, elefántok, amelyek már néhányszor megtámadták a falu népét. „Velem nem lesz boldog életed...“ Nkomot már többször be­börtönözték. deportálták, mióta életet összekötötte a dél-rhodéziaiak független­ségi harcával. A dél-afri­kai Natalban járt egyetem­re, de a segítőkész, a bará­tait törzsi táncokra tanító Nkomo akkor még távol maradt a politikai vitáktól. Megszerezve a „szociálpoli­tikai” diplomát, 1947-ben visszatért hazájába, ahol a Rhodéziaí Vasutaknál lett „népjóléti tiszt” és szociális kérdésekkel foglalkozott. Hamar felismerte, milyen jogtalanságban és elnyomás­ban élnek a gyarmat afri­kai lakosai, s ez felkeltette érdeklődését a politika iránt. Ezekre az asatendókrn így emlékezett vissza a közelmúltban Nkomo fele­sége, Johanna, az Ebony Afrika” című képeslap ri­portere előtt, Bulawayo égtük afrikai külvárosában lévő szeaényen bebútoro­zott lakásukban: „1949ben házasodtunk össze, három évvel első találkozásunk utám. Mintha megérezte volna, hogy nehéz idők, kö­vetkeznek. Amikor Joshua megkért, hogy menjek hoz­zá, azt mondta nekem; ve­lem nem lesz nyugodt éle­ted. Azt hittem, más lá­nyok után jár majd, ezért mondta... De most már tu­dom, mire gondolt™. Há­zasságunk majdnem felbom­lott, mikor Joshua politi­zálni kezdett. Feladta jó állását, hogy a szakszerve­zet vezetője legyed. Akkor azt hittem, kegyetlen a csa­ládjához, sokat veszeked­tünk, de most már megér­tem, hogy Joshuának így kellett tennie. Büszke va­gyok -rá!” A ZAPU vezetője Nkomot először az Afri­kai Vasutasok Szakszerve­zetének vezetőjévé válasz­tották, majd az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnö­ke lett, amelyet később be­tiltottak. A legutóbbi esz­tendőkben, amikor Dél-Rho- déziában is megerősödött a nemzeti felszabadító moz­galom. a kolonial isták és a fehér telepesek gálád kí­sérleteket tettek az afrikai Egy hét a világpolitikában A béke és a háborús po­litika motívumai váltakoz­nak a nemzetközi esemé­nyekben. A Szovjetunió kormánya minden igyeke­zetével a béke ügyét szol­gaija. Ezzel függ össze Er­lander svéd miniszterelnök látogatása Moszkvában, nyomban a norvég minisz­terelnök látogatása után. Gerhardsen norvég mi­niszterelnökkel folytatott tárgyalásokból bizonyos kö­vetkeztetéseket lehet le­vonni arra a témakörre vo­natkozóan, amelyet ezuUai a svéd miniszterelnökkel beszélnek meg Moszkvában. A norvég miniszterelnök látogatása után kiadott köz­lemény hangsúlyozza: a szovjet—norvég kapcsolato­kat közvetlenül érintő kér­déseken kívül szóba kerül­tek az európai biztonság időszerű kérdései, valamint az ENEZ helyzete és a le­szerelés problematikája. A svéd miniszterelnökkel folytatott tárgyalások min­denképpen jelentősek. A Szovjetunió és Svédország között régóta barátságosak a kapcsolatok. Alátámasztja ezt Svédország semlegessé­ge politikája, valamint az a. tény, hogy annak idején Svédország volt az , első nyugati állam amely széles körű gazdasági kapcsolato­kat létv-ített Szovjet-Orosz- országg.i. A moszkvai la­pok hangsúlyozzák a ba­rátság motívumait és külön méltatják Svédország sem­legesség! politikáját■ amely lehetőséget biztosít a svéd külpolitikának önállósága jobb megőrzésére azokkal az államokkal ellentétben, amelyek bekapcsolódtak a NATO-ba. . . Kétségkívül. Svédország helyzete előnyö­sebb ama kisebb atlanti országokénál, amelyeknek cselekvési szabadságát kor­látozza az atlanti szervezet.­A* háborús politika tényei [ közül a világ figyelmét leg-1 inkább a vietnami' esemé­nyek kötik le. ami termé­szetes is, hiszen az ameri- \ kai' ihnpéi'ialízmus' fezen a ponton jár a legközelebbj egy általános'1 häfeobü kirob­bantásának veszélyéhez. Je- ' lertVeg ott tartanak, az ame­rikaiak, hogy a inét riami háború kiterjesztésének újabb fázisát akarják meg- nyitni, s erről Washinc0on- ban beható tárgyalások folynak. Taylor tábornok az úgynevezett „lépcsőzetes támadás” tervének kigondo­lása, s aki nyilván ennek az elképzelésnek alapján kapta meg & saigoni követi megbízást, ezúttal ismét az Egyesült Államok fővárosá­ban tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy va­lahányszor Taylor elhagyta Saigont és Washingtonba repült, mindig újabb lépé­sekre került sor a Viet­namban folyó szennyes há­ború kiterjesztésére. Abból, hogy az Egyesült Államok egyre több katona*, zsúfol össze a dél-vietnami támaszpontokon, következ­tetni. lehet a háború kiter­jesztésének soron következő szakaszára. Úgy latszik, az amerikaiak haderejük beve­tésére készülnék a vietnami háborúban. Ennek az elha­tározásnak a veszélyességé­vel ma már az Egyesült Államokban egyre többen számolnak. Johnson elnök, aki mind ez ide»g biztosan maga mögött érezhette a kongresszust. most egy olyan felhatalmazas alap­ján igyekszik elrendelni az újabb hadműveleteket, ame­lyet még a múlt év augusz­tusában kapott. Természete­sen nem lehet azt állítani, hogy a kongresszusban máris tevőleges ellenzék alakult ki Johnson háborús politikájával szemben. de egyre élesebb ellenzéki hangokat lehet hallani de­mokrata párti és republi­kánus körökből egyaránt. Legutóbb a republikánus párt egyik , tekintélyes . kép­viselője, Javíts szenátor fi­gyelmeztetett arra a ve­szélyt-e, amit a nagyará­nyú katonai mozdulatok je­lentenek Vietnamban. A szenátor kijelentette: Johnson ilyenfajta akciói katasztrófát hoznak az Egyesült Álla­mokra. A Star című lap jt- lentése szerint a' szenátus­ban ma már körülbelül har­minc-negyven olyan em­ber ül, aki sötét aggoda­lommal, figyeli Johnson ve­szélyes vállalkozásait. Az Egyesült Államok szövetsé­gesei körében szintén nö­vekszik az idegesség az amerikaiak vietnami maga­tartása miatt. Walter Lipp- mann,. a neves amerikai Világszerte ismerik és, a. legolvasottabb könyvek egyikének tartják Wilfred Burchett „Dzeungelhábonu Dél-Vietnamban” című kö­tetét.' Burchett személyesen bejárta riportjainak, törté­neteinek és pillanatfelvéte­leinek színhelyét. Minden sorát a nagy élmény köz­vetlen ereje jellemzi, s a tények hallatlan gazdagsá­ga. Ez a könyv felfedi azt a „titkot”, miképpen képes ellenállni a dél-vietnami szabadságharcosok serege a túlerőben lévő dél-vietna­mi kormánycsapatoknak, amelyek az amerikai pu blícista, aki a közei- múltban körutazást tett •Ny ugat.-Europa ban, abban vonja meg tanácskozásai­nak és tapasztalatainak mérlegét, hogy a Johrison- kormányzat politikája meg­ingatta a bizalmat az Egyesült Államok európai szövetségeseiben Amerika vezető szerepe iránt. Lipp- mann megjegyezte: ennek a bizalmatlanságnak a fórrá- - sait a vietnami és domini­kai eseményekben lehet, megtalálni. Az Egyesült Államok' európai szövetségeseinek tö- kozódo bizalmallansagat a legélesebben De Gaulle po­litikája fejezi ki, amelyről ma már köztudomású: el­sősorban az Egyesült Álla­mok ellen irányú:, pon-o^aö- •* ban az amerikai vezetés dilettantizmusa ellen — ir­ta az egyik ismert francia hetilap, a Nouvel observa- teur. Washingtonban tud­jak: De Gauüe-t aligha si­kerül a nyomás megszokott eszközeivel elténteni állás­pontjától es látja: az egész NATO-szerkezet működéskép­telen, vagy legalábbis már ködéskeptelenne vulhat De Gaulle oppoziciója. követ­kezteben. Ügy latszik a nyugatnémet kormány igye­keznek most felhasznaini; próbálja „jobb meggyőző­désre” bírni a francia elnö­köt. De Gaulle a. hét végén Bonnba utazott, az iduszerú kérdések megtárgyalására a nyugatnémet kormány veze­tőivel. Az „időszerű kérdések" többsége a francia—ameri­kai viszonyra vonatkozik, Erhard a múlt héten az Egyesült Államokban volt, s könnyű megérteni. ezj alkalommal megkapta a megfelelő instrukciókat,, milyen alapon tárgyaljon s „renitens” francia elnökkel. A­imperialisták a legmodefu nebb fegyverekkel állig fel­fegyvereztek. Burchett könyve, mert a teljes valóságot tükrözi, nagyon izgalmas mű. Be­mutatja a dzsungel'rtáború minden vetületűt. Megis­merteti velünk az embe­reket, á tájakat, a csodála­tosan buja, trópusi ország szabadsagszeretö népét, s feltétlen pusztulásra ítélt népellenes erőket is. A kö­tetet igen sok eredeti fény- képfelvétel gazdagítja. Ezek a képes dokumentumok fo­kozzák Burchett könyvé­nek hitelét. A szép kiállítá­sú kötetet a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. ől KÖNYV: Dzsungelháború Dél-Vietnamban tömegek visszaszorítására. Nkomot és pártját börtön­büntetésekkel sem tudták megtörni, ezért a pártján belüli nézeteltéréseket szí­tottak. Két évvel ezelőtt, 1963-ban, munkatársainak egy csoportja githolo ve­zetésével rivális pártot . alapított, Zimbabwe Af­rikai Nemzeti Uniót (ZA- UT). Az afrikaiak nagy tö­mege azonban változatlanul Nkomot tekinti vezetőjének, és követi a ZAPU-t (Zam- babwo Afrikai Népi Szövet­ség). Az ellene hangoztatott vádak — szabadságot és egyenlőséget követelt az afrikaiak számára — csak növelte Joshua Nkomo népszerűségét a fekete la­kosság körében. A Smith- kormány céljai azonban messzebb vezetnek. mint egy esetleges bírosái tár­gyalás. Rhodézia kormánya tíz katangai zsoldost bérelt fel. menjenek Gonakudzing- wába. és lövöldözésükkel üldözzék Nkomot az őser­dőbe, ahol végezhetnének ,vele az oroszlánok. Ha pe­dig átszökne Mocambique- ba, ott lelőhetnék őt. A fajvédő Smith-kormány ak­kor azt a hazugságot ter- . iészthetné. hogy ..Nkomot saját törzsének tagjai ölték meg...” Nkomo kapcsolata a kül­világgal . mindössze egy te­lepes rádió. Az ötven hek­tárnyi tisztást fehérrel me­szelt kövekkel szegélyezték, a kunyhók egy részét ma­guk a számüzöttek építet­ték vesszőkből és agyagból. Hetenként háromszor kap­nak babot, kúiorioaOisztet és szamárhust, kenyeret azonban sohasem. Látoga­tókat nem fogadhatnak, s akit mégis a . fehér köve­ken” belül találnak, ötévi börtönnel sújtják. 2000 deportált afrikai A néhány héttel ezelőtt Rhodéziában járt Bottom- ley. az angol kormány nem- zetközösségügyi minisztere sem látogathatta meg Nko­mo gonakudzingwai kény­szerlakhelyét. Bottomley, a Viziló-völgyben találkozott a helikopteren odaszállí­tott Nkomoval, aki tájékoz­tatta őt. a kétezer deportált afrikai helyzetéről. Mint ismeretes. Smith kormánya és az afrikaiak egyaránt függetlenséget követelnek, azonban Smithék csak a fe­ketéket elnyomó 200 ezer fehér telepés-k’ssebbségnek, míg az afrikaiak minden rhodéziaí számára akarnak függetlenséget. A legutóbbi választásokon mindössze 90 ezer bennszülött szavazha­tott, a Smith-kormány a váratlanul május 7-re ki­írt választásokon azonban még ennyi afrikait sem akar az urnákhoz engedni: A fehér telepesek most a fajvédő dél-afrikai és a szomszédos portugál gyar­mati kormányokkal egyez- • kednek, hogy azután as „Afrika-ellenes alkotmány” alapján a választásokon' szerzendő többségükkel egyoldalúan kikiáltsák Rho­desia „függetlenségét”. Nko­mo és pártja elutasítja egy „fajvédő telepesállam” ter­vét és küzd az afrikai la­kosság jogaiért. Nkomot és társait, amikor még a Wha-Wha-ban léte­sített koncentrációs tábor­ban sínylődtek, „Fekete Bá­rányoknak” nevezték. Az­után Nkomot ..elkülönítet­ték a nyáltól”, de ez a jel­ző — „Fekete Bárgnv” — azóta is közszájon forog. Azt mondják, amikor afri­kai testvéreivel beszél. Nkomo olyan gyéngéd, mint egy bárány — de a gyar­matosítókkal szemben ke­mény m, kitartó, mint az oroszlán... Sebes Tlbw

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom