Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-06 / 132. szám
Milyen is a korszerű otthon? — „Áthallás“ és salakgyapot —- Gázfűtés a Déli Alközpontban A lakásépítkezés az utóbbi években soha nem látott méreteket öltött. Elég csak szétnézni az Arany Janos utca, Petőfi utca, vagy az Árpád utca környékén, ahol a több emeletes tömbök teljesen átformálták a városnegyed arculatát. Az Északi Alközpontban két évvel ezelőtt csak fűvel, dudvával benőtt területet talált az ember, ma viszont 4—5 szintes épületek emelkednek ki a földből. Mór nem épül „C5" lakás A rohamos lakásépítés következtében egyre több ember kap új lakást. A kulcsot minden esetben örömmel veszik kézbe, azonban az ottonukat csak lakva ismerik meg igazán. A tervezéssel, a kivitelezéssel kapcsolatos hibák később jönnek a felszínre. A mérnököket hosszú ideje foglalkoztatja a gondolat; milyen is legyen a mai követelményeknek megfelelő, korszerű lakás. Emlékszünk még a 6—8 évvel ezelőtt készült úgynevezett „CS” lakásokra, melyeknek az alapterülete alig érte el a negyven négyzetmétert, s a fürdőkádat egyszerű zuhany helyettesítette- A jól felszerelt fürdőszoba azon kívül,, hogy vonzóerő, ma már elengedhetetlen követelmény. Érthető, hogy hamarosan szakítottak a ..CS” lakások további építésével. Még mindig kicsik a szobák Legtöbb panasz a lakások mereteire vonatkozik. Nagyanyáink hatalmas ebédlöbú- tora, vagy kombinált szekrénye be sem fér a mai szobákba. Bár az alapterület egyre emelkedik, még mindig nem üti meg a kívánt mértékét. A rendelkezések értelmében egy lakás alapterülete 48 négyzetméter lehet. Ezt a számot átlagban kell érteni, mert az egyszobásoké kevesebb, a két és fél, vagy háromszobásoké ennél lényegesen nagyobb. Egyelőre azonban a pénzügyi keretek nem teszik lehetővé a területnövekedést, hiszen még most is egy lakás bruttó bekerülési költsége jóval felül van 165 000 forinton. Komoly problémát jelent a tervezőknek az áthallás csökkentése. A két lakás között húzódó „papirfal” nem jó hangszigetelő. Újabban dupla válaszfalat használnak, s közöttük három centiméteres hézagot hagynak. A kívánt eredményt azonban ez az építési forma sem hozta meg, hiszen a 3 centi nagyon kis távolság, s a kötőanyag részben betölti. Valamivel jobb eredmény mutatkozik, ha válaszfalként két különböző anyagot használnak. Például hatos lyukacsos falat és élére állított téglát. Ugyanis a két anyag rezgési együtthatója különböző, s a célnak jobban megfelel. Kutatókra vár a feladat, hogy jó minőségű, hangszigetelő anyagot kikísérletezzenek. Nyíregyházán is próbálkoztak duzzasztott perlittel, azonban ez sem tökéletes. Nagy bosszúság a lakóknak, ha a felettük lévő emeleten sétálóknak minden lépését hallják. Különösen szembetűnő ez a panellhá- zaknál, ahol a födémbe igen kevés szigetelő salakréteg kerül. Hangcsillapításra már több helyen sikerrel alkalmazzák . az úgynevezett sa- lakgyapott paplant. Előállítása nem is túl költséges, kár, hogy eddig Nyíregyházán még egyetlen építkezésnél sem alkalmazták. Ha nálunk is bevezetik, s erre minden remény megvan, lényegesen kevesebb lesz az ilyen jellegű panaszok száma. Loggia kell Akik külföldön jártak, hazatérve gyakran illetik tervezőinket azzal az alaptalan váddal, hogy kicsik az ablakok. A vád azért alaptalan, mert vigyázni kell, hogy a lakás nagyságához mérten ne legyen túlméretezve az ablakfelület. Ahány ország, annyi klíma. Lehet hogy Olaszországban kitűnően bevált a faltól-falig ablak, de nálunk nem jó, mert túl nagy lenne a lehülési felület. A jövő lakásának tervezői fokozott gondot fordítanak a szabaddal való kapcsolatra. Hogy a lakó ne érezze magát „bezárva”, feltétlen szükség van nagy loggiára, vagy tágas erkélyre. A hang- szigetelési problémák megoldása mellett szükség van az alapterület növelésére is. Az ideális alapterület a mai viszonyoknak megfelelően 60—65 négyzetméter körül van. A második ötéves tervben már Nyíregyházán is láthatunk ilyen ideális követelményt megközelítő lakásokat. Elkészült a Déli Alközpontban építendő kilenc emeletes lakóház terve, ahol a lakásokat már gázzal fogják fűteni. Addig is számos tömb fog felépülni megyénkben, s hasznos lenne, ha a technika vívmányait, melyeket más megyékbe már alkalmaznak, itt is bevezetnék. Bogár Ferenc „Falura megy.. Tanítójelöltekkel a társalgóban Sok élmény, derüs-borus diáknapok hallgatag tanúja az intézeti társalgó. Mi mindenről mesélhetnének ezek a falak? Elmondhatnák az első év botladozásait, a vizsgaidőszak kemény, izgalmas óráit, egy-egy intézeti bál vidámságát, itt született szerelmeket és ugyancsak itt született szakdolgozatok alkotóinak fáradozásait. Most a falak csendben veszik körül a kis csoportot: az utolsó vizsgák előtt álló tanítójelölteket. Nyolcán. 21—22 évesek jegyzeteket, füzeteket lapozgatnak. Ma még ők tanulnak, őket tanítják. De ezen a nyáron már ott lesznek ők is valamelyik falucska iskolájában a jövő tanévet előkészítő konferencián. A jövő tanév: akkor már tőlük tanulnak, ők pallérozzák a kis szabolcsi fejeket. Tanítják az ABC betűit, a számolás tudományát és sok más bölcsességet. Kállay Csilla tősgyökeres nyíregyházi leány. Itt lakik, szemben az intézettel. Társai, ha olykor megéheztek, csak átugrottak egy zsíros kenyérre. Csilla most itt van a társalgóban. Összeforrott évfolyamtársaival, tanulni is jobb közösen. — Falura megyünk, tanítani. Eleinte nehéz lesz biztosan. Nehéz elszakadni a diáktársaktól, a várostól. Ott majd nekünk kell megteremtenünk a szórakozási lehetőségeket, a művelődést magunknak, és egy kicsit a községnek is. — Nem könnyű itthagyni az intézetet, eltöltenénk még három évet itt, szívesen. Nehéz búcsút mondani a „Rózsikának”, a diákok törzshelyének — toldja meg a megkedvelt helyek listáját Schuszter Kati. Miskolcról jött Nyíregyházára, a tanítóképzőbe. Alighogy magáénak vallhatja ezt a várost, máris itt kell hagynia — a hivatásért. Kun Irma faluról jött. itt tanult, és most ismét falura megy. Neki könnyebb lesz: a hároméves városi élet csak közbeeső állomás volt. Ismeri, szereti a falut. — A falutól, tanyától nem félünk — mondja Há- da Ferenc, aki édesapja hivatását folytatja. — Terveink, céljaink vannak. Tanítani, nevelni akarunk, mindegy, hogy hol. A gyerekek egyformák itt is, ott is. Az intézetben megtanult, begyakorolt módszereket szeretnénk tanításunkban Intézkedés fi esűesfor«»«?!©jw e’eit Már jelentkezik az eIőszáSiáf᧩k Kedvez© hatása A zöldség és gyümölcsérés ideje közeleg. Hamarosan megkezdődik a csúcsszezon a Nyíregyházi Konzervgyárban. Az építőipar, a kereskedelem és a MÉK is egyre nagyobb mennyiségű termék szállítását igényli. Milyen intézkedéseket tesz a megyei szállítási bizottság a szállítási igények kielégítésére? — Erre a kérdésre válaszolt Hekm'an György, az AKÖV igazgatója, a megyei szállítási bizottság titkára. — A megyei szállítási bizottság közelmúltban tartott ' ülésén foglalkozott az előszállításokkal. Az augusztustól novemberig tartó szállítási csúcsszezon idejére jelentős kapacitást szabadítanak fel az előszállítások. amelynek eredményei már most nagymértékben megmutatkoznak. Az őszi szállítások egyik legfőbb függvénye a mező- gazdasági termés alakulása. Gyümölcs és zöldségfélékből például 20 százalékos termelésemelkedésre számíthatunk. A megyei szállítási bizottság feladata, hogy a megye egész gépjárműkapacitásának igénybevételével zavartalanul bonyolítsa le a fokozottabb mérvű őszi szállításokat. E feladat szolgálatába állítjuk az állami és tanácsi vállalatokat, az fmsz-ek. ktsz-ek, a gépállomások. az állami gazdasagok, a tsz-ek és a növényvédő állomások gépjármüveit. A szállító járművekkel rendelkező szervek az idén aktívabban támogatják ezt a tevékenységet: igyekszenek gazdaságosabban fuvarozni, szabad kapacitásukat pedig felajánlják a közös szállítási feladatok megoldására. A TEFU szállítási tervébe 16 százalékkal több súlyt állított be. mint 1964-ben. — Fokozott feladatot ró szállítási szerveinkre az, hogy egy hónapig a mi járműveinkkel kell lebonyolítani a Tokaj és Ra- kamaz közötti áruszállítást, az ottani árterületi vonal javítása miatt. Általában azonban biztatóbb a helyzet a múlt évinél: a megyei szállítási kapacitás 44.2 százaléka a termelőszövetkezetek kezelésében van. Ezek egyrészt saját termel- vényeik szállítását, másrészt pedig az MÉK szállításait látják el. E kapacitás jo kihasználása érdekeben a konzervgyár és a MÉK szerződést kötött, illetne kot a termelőszövetkezetekkel. — Elkészült a megye éves szállítási mérlege, havi lebontásokban. , A kapacitás elosztása minden hónapot megelőzd 20-án történik. Egyes vállalatok eltúlozzák havi elötervüket. hogy így biztosítsák önmaguknak a kapacitást. A túlzott tervezés azonban hátráltatja a szállítási bizottság munkáját. Sok problémát jelentett korábban a vasárnapi és éjszakai áruátvétel. A megyei szállítási bizottság határozatot hozott: minden vállalat köteles a rendkívüli időszakokban, napszakokban is biztosítani az áruátvételt. A szállítási vasárnapokat au gusztus elsejével kezdjük meg. — A vállalatok zöme előre látja a szállítások problémáit, és intézkedéseket tesa n oszt főtelepeinek bővítésére. megerősítésére és biztosítja az éjjel-nappali gyors áruátvételt. Sz. Sa, Knáverék kálváriája Beázás éjjel — Jöttek és mentek, de... Szükségszobában egy család Panaszos levelet kaptunk a minap Knáver István, Nyíregyháza, Tompa Mihály utca 10. szám, alatti lakostól, melyben leírja, milyen kellemetlen eseményben volt része. Május 23-án. vasárnap éjszaka szokatlan zajra ébredt: odakint zuhogott az eső, s közben a piszkos, olajos víz a küszöbön át csörgött, folydogált be a szobába, A szép új bútorok 10—15 centiméterre már vízben álltak, s a vízszint egyre emelkedett, húsz centiméter feiett tetőzött. Ennyi az esemény, s utána megkezdődött a kálvária. De idézzük vissza a történteket. iYem az én asztalom ? A beázás vasárnap éjjel volt. Knáver hétfőn reggel a városi tanács építési osztályán panaszt tett. A válasz: „Nem az építési osztály az illetékes, az építtetőnek kell intézkednie”. Még aznap az ÉM Szabolcs megyei Építőipari Vállalatnál: „Mi terv szerint építkezünk, felhasználni. Inkább az idősebb kartársaktól tartunk. Félünk, hogy amit csinálunk, „módszereskedésnek” túlzott ambíciónak tartják majd. — Pedig korántsem így van ez — teszi hozzá Sin- ka Andor. — Az itt tanult módszereket mi inkább kiegészíthetjük az idősebb pedagógusok segítségével, tapasztalatával. De biztosan mi is tudunk új színt vinni a nevelésbe. A vita megindult. Száguld az óra mutatója. Érvek, ellenérvek röpködnek a társalgóban. Szinte izzik a hivatásszeretet, amely — ha nem alszik ki — falusi gyei'ekek fejében gyújthatja , a tanulás első szikráit és sok tanuló felnőtt fejében -gyújthatja meg a műveltség lámpását. Ma még ők ünneplik tanáraikat, jövőre és ezután sok-sok esztendőn át őket ünneplik azok, akiket nevelnek, tanítanak, művelnek. Szilágyi Szabolcs a tervet jóváhagyták, tehát az építőipari vállalat nem illetékes”. Megkezdődött a „labdajáték”. Knáverék mentek, beadványokat írtak — az illetékesek pedig jöttek. Szerdán az első; az egészségügyi osztály képviselője. A vélemény: „A lakás bűzös, egészségtelen, ilyen állapotban lakhatatlan.” Csütörtökön az építési osztály megbízottja tai’tott helyszíni szemlét. Kivizsgálták, elmentek. Pénteken Budapestről, az építkezés felügyeleti szervétől voltak megnézni a lakást. „Elemi csapás” — mondták. Szombaton ismét a tanács képviselője nézte meg még egyszer a helyszínt és sürgős intézkedés szükségességét hangsúlyozta. Hol térnek nyugovóra A jelenlegi helyzet: Knáverék és a két gyerek az építkezés egyik felvonulási épületében lévő — még néhány napig üres — iroda- helyiségében laknak. Bútoraik egy része a szomszédban, a többi téglákkal, lécekkel aládúcolva. A szőnyegek a Patyolatnál várják — néhány napi (szükséges?) ázás után —. hogy patyolattisztára mossák őket az illetékesek. Most főhet a fejük, hogy hol térnek nyugovóra néhány nap múlva ha az ideiglenes lakhelyről ki kell költözniük. Volt lakásukat kitakarítani és újra elfoglalni nincs nagy kedvük, hiszen „a legközelebbi esőzés úgyis kiöntéssel fenyeget”. Kiöntésről lévén szó tisztázni kellene azt is. hogyan gyűlhetett fel a ház udvarán annyi víz, hogy a házba is jutott egy-két köbméter. A Tompa Mihálv utcai építkezések során útéoítésre is gondoltak a tervezők. De arra talán nem, hogy ha hatvan centiméternyive) megemelik az út szintjét, ezzel már tíz-húsz centimé- ternyire megközelítik egyes házak ablakpárkányait. A jelenleg még mélyen fekvő járda jó lehetőséget biztosít, hogy a környező utcákból is — éppen az útépítés során megszüntetett — nyitott csatornába igyekvő v{$ összegyűljön és beázásokat okozzon. A szálak összefutnak Vagy talán mégis? Hiszen csatorna is épült, harmincas betoncsövekből, s .a Tompa Mihály utca 10. számú házig éppen három víznyelőt helyeztek el. Ezek bírták is a teljesítményt, csak éppen az az egy nem, amelyik Knáveréknak okozta a beázást. De miért nem? Azért, mert ez a többitől eltérően huszas cső volt? Nem valószínű, hiszen az is bőven elég lett volna, hogy a néhány köbméternyi vizet elvezesse. így az az egyetlen lehetőség.' hogy a víznyelő oem üzemelt. Talán azért, mért eldugult, talán azéi’t. mert le volt takarva, nehéz lenne megállapítani. És azt is. hogy mikor tettek valamit annak érdekében, hogy az mielőbb üzemeljen. Akár a lakók, akár az Illetékesek. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy nem ez az első panasz a csatornaügyben. 1964. június 24-én Magyari Dánielné emelt először kifogást. Erre a tanács építési osztálya július 8-án átírt a bei'uházónak. hogy intézkedjen a csapadékvíz elvezetéséről. A beruházó október 22-én 183—236 1964. számú levelében közölte a kivitelezővel, a Megyei Építőipart Vállalattal, hogj' végezze el a szükséges teendőket. Ez nem történt meg. Újabb levelek, határozatok jöttek, mentek, s a megyei tanács vb. építési, közlekedési osztálya 38—564/1964. számú határozatában december huszadikat jelölte meg végső határidőnek a csapadékvíz biztonságos elvezetésére. A szálak most tehát a kivitelezőnél futnak össze. Az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat nem végezte el megfelelően a szükséges biztonsági munkákat. Ugyanakkor a beruházó sem ellenőrizte azokat. Az egyéves huzavona után újabb, még átláthatatlanabb ügy vehette kezdetét. Ennyi idő után az illetékeseknek pontot kell tenni a „labdajáték” végére és biztosítani a családok nyugodt életét saját lakásaikban, még akkor is, ha a környéken építkeznek. Marik Sanda«
