Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-06 / 132. szám
//Nem azért írtam hogy panaszkodjam" Egy tanító huszonkét pappal szemben JNein volt még mozi, gépkocsi... Kileucvcukét év bölcsességével Beszélgetésre invitált a múlt század. Levelet kaptam özvegy Kun Bertalannétól, a nagy- rabecsült, de már évtizedek óta elhunyt paszabi igazgató tanító kilencvenkét esztendős özvegyétől. jal járó hatvan százalékát kapja fizetésének. Kunné Kállay Andráshoz fordul segítségért. — Mélíóságos úr! Azt tetszett ígérni, hogy ne bánkódjunk, férjemet nem ejthetik el. Igazi, a negyvenesztendős szolgálatért járó jogos nyugdijat ez a rendszer biztosít Kun Bertalan özvegyének. — A Görömbei Boriska fia segített kijárni — mondja Kun néni. — Ne mondja ezt anyám szól közbe a lánya. — Nem kellett volna levelet írnia! Kérdezi, ki címezte, ki adta postára. A gép járműtulajdonosak figyelmébe! Személygépkocsik, teherautók, motorkerékpárok és más jármüvek adórendszere Bejelentési kötelezettség — Forgatnsi engedélyek Mikor garázs a garázs? Mándi Gyufának, a megyei tanács vb pénzügyi osztálya adócsoport vezetőjének nyilatkozata Letűnt század levegője „Itt lakom Nyíregyházán, a Szabadság tér 3 szám alatt, az épületnek a legvégén... Reszket a kezem, egy rendes betűt alig tudok leírni. Ha elolvassa a levelem, nagyon kérem, jöjjön el hozzánk...” Lányával lakik, Ilonkával. Kun néni ott ült a konyha ablak alatt álló asztal mellett. Rajta bársonyszegélyű pruszlik, vállán átvetve horgolt, meleg kendő, az ablakben illatozó virágok, s előtte fekete kopottas harisnyapár, Szemén szemüveg. Varrt. — Nem azért írtam, hogy panaszkodjam, vagy anyagi támogatást kérjek. Férjét, a szociális érzésű tanítót a Horthy-rendszer kényszernyugdíjba küldte, mert részt vett az 1918-as forradalomban is. — Csak most ismerték el. Beszámították a szolgálatát, s így kapok 600 forint nyugdijat — magyarázza. Szavaiból egy letűnt század levegője árad. Megelevenedik egy pedagógus házaspár élete. S a kilencven- két éves pedagógus özvegy beszél a mához. Antit a maiak már nem értenek Édesapja Is tanító volt Paszabon. Mikor meghalt, az egyház Patakról hozatott tanítót. így került hozzájuk Kun Bertalan segédtanítónak. Az özvegy kegyeleti díjat kapott egy évig. Ez idő alatt kosztolni volt köteles a segédtanítót. Ismerkedés, eljegyzés, házasság. Kun Bertalan, az ifjú férj, szociális érzésű volt. Erre ráfizetett egész családja. Hive volt a földreformnak. A berceli pap fülébe jut. Az kijelenti: „a tanító ne gazdálkodjon, mert az esze nem a tanításon jár”. Ez csak ürügy volt, hogy elvegyék tőle a földet. Nem sokkal később az esperes üzenetben hívja fel az érdekelteket: Kun Bertalan megbízhatatlan, nem lehet rábízni a jövő nemzedék nevelését. Felfüggesztik. Eltiltják I a tanítástól. Három észtén-1 dő. Csak a kényszernyugdíj-» — Huszonkét pappal szemben nem tudunk egy tanítót védeni. Mi lenne a tekintélyükkel különben — válaszolja Kállay. — Soha nem hittem a méltóságos úr szavában _ mondta akkor az özvegy. Kun néni rakosgatja gondolatait, s megjegyzi: Nem is szeretek ezekre emlékezni. Most lenne a gyönyörűsége a férjemnek, ha élne. Látná, hogy mindenki boldog. Én nem voltam annyira szociális érzésű mint ő. ő szegény mindig mondogatta: „képzeld el anyácskám, ha annak a szegény földet túró verítékező embernek is annyi jutna mint az uraknak”. Ezt a maiak már nem értik. — Nem volt akkor még mozi, színház, gépkocsi is alig. Ma a tanítófeleségek is dolgoznak, szórakozni járnak, meccsre drukkolni. Mi meg tyúkot neveltünk, tejfölt köpültünk, hoztuk a városba eladni... Más ez most... Mikor a férjemet felfüggesztették beköltöztünk Nyíregyházára. Egy tanító adott helyet az előszobájában. A kis bútorkát meg egy kamrába raktuk. Egy trafikot béreltem, abból éltünk. „Ennyi van már nekem“ Kun néni mintha nem hallaná. Aztán mégis említ egy nevet. Lánya megnyugszik. Pedig az első betűtől az utolsóig édesanyja írta a levelet. Még az címzést is! Talán 6 totyogott fel a postára is. — , Nem akarom, hogy a házbelick megtudják a magas koromat. Nem gondolják, hogy már elmúltam kilencven. Talán jobb lenne, ha tudnák. Az emberek is, a hivatalos szervek is. Jobban tisztelnék. Itt van a csemegebolt. Sok a fiatal. Segíthetnélek. Van Kun néninek egy kis kertje is. Itt kapálgat reggeltől estig. Palántákat ültet, zöldséget termel, s ápol. ja kedvencét, a földiepret. Ez a szemefénye. Sajnos az udvaron megforduló kocsik kerekei néha megnyomják Lehetne jobban vigyázni. — Ennyi van már nekem, miért bántanak. Kilencvenkét esztendő. Szép kor. S ilyen szellemi frissességgel. Csupa ajándéka az életnek. Becsüljük meg valamennyien. Egyre több magángépjármű, személygépkocsi, motorkerékpár vesz részt a közúti forgalomban. Sok tulajdonos keresi fel az adóügyi szerveket, a községi tanács vb-k pénzügyi csoportjait, a járási tanácsok pénzügyi Osztályának adócsoportjait, a városi tanács pénzügyi osztályát, valamint a megyei tanács vb. pénzügyi osztályának adócsoportját, s érdeklődnek a gépjárművek adóztatása iránt, illetve különböző beadványokat küldenek az említett szervekhez a gépjárművek adóztatásával kapcsolatban. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Mándi Gyulával, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB. Pénzügyi Osztálya adócsoportjának vezetőjével. — Mi a teendője a tulajdonosnak a gépjármű megvásárlása után? — A gépjérműtulajdonos — Kik kötelesek gépjárműadót fizetni? — A gépjárművek adóztatásáról az 1/1962 (I. 5.) P. M. számú rendelet intézkedik. Ezek szerint gépjárműadót köteles fizetni minden magán- és jogi személy, akinek 125 köbcentiméternél nagyobb gépjármű — motorkerékpár. személygépkocsi, teherkocsi, vontató, illetve pótkocsi — van tulajdonában. — E járművek után mennyi adót kötelesek fizetni a tulajdonosok? — Az adó összegét, nagyságát motorkerékpároknál és személygépkocsiknál a lökettérfogat, míg a tehergépkocsiknál vontatóknál, illetve a pótkocsiknál a gépjármű önsúlya határozza meg. Ezek szerint tehát a belföldi rendszámtáblával ellátott gépjárművek adótételei: a forgalmi engedély megszerzését követő 15 napon belül köteles bejelentést tenni a vásárlásról a községi, járási tanács végrehajtó bizottságainak adócsoportjainál, az e célra rendszeresített formanyomtalv_..iyon, az adó összegének megállapítása végett. A bejelentés elmulasztása pénzügyi szabálysértéssel jár, ami azt jelenti hogy a bejelentést elmulasztó gépjárműtulajdonos 5000 forintig terjedő pénzbírsággá! sújtható. — Milyen időközönként kötelesek a gépjárművek tulajdonosai a bejelentést eszközölni? — A bejelentési kötelezettséget csak egy esetben kell teljesíteniök a gépjárműtulajdonosoknak, akkor, amikor a gépjármű forgalmi engedélyét kiállították. íEzt követően 15 napon belül.) A továbbiakban gépjárműbevallást csak akkor kell eszközölni, ha a gépjárművet eladják, illetve ha megváltozik a tulajdonosa. De köteles akkor is a bevallásra, ha a tulajdonos gépjárművét az arra illetékes hatóság átminősíti, rendszáma megvá;t02ik. Ilyen esetekben új bevallást kötelesek tenni a gépjárműtulajdonosok a forgalmi engedélyen feltüntetett bejegyzések alapján 15 napon belül. — A rendelet értelmében azonban nemcsak a magán- személyek, hanem a jogi személyek, tehát a szövetkezetek is kötelezettek gépjárműadó fizetésére. Tehát a bejelentési kötelezettségről szóló rendelkezések rájuk is vonatkoznak. — A gépjárművek számának növekedésével szaporodnak a garázsok is. Kötelesek-e a gépjármű tulajdonosok a garázsok után adót fizetni? A gépkocsik elhelyezésére szolgáló garázsok magánszemélyek esetében a házadóról szóló 49 1962 (XII. 31.) kormány számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 6 1963. P. M. számú rendelet (IV. 5.) alapján házadó fizetési kötelezettség alá esik. Még abban az esetben ‘s ha a gépkocsi elhelyezésére szo'gáló épület idegen tulajdonos vagy az állam tulajdonát képező telken saját erőből lett énífve. Farkas Kálmán Margaréták között. Foto: Hammel József a) személygépkocsi és motorkerékpár után évenként 126—500 cm1 lökettérfogatig 120 Ft, 501—1000 cm’ lökettérfogatig 280 Ft, 1001—2000 cm~ lökettérfogatig 600, Ft 2001—3090 cm” lökett érfogadtig 1000 Ft. 3001—4000 cm’ lökettérfogatig 1200 Ft 4000 cm* lökettérfogaton felül 1800 Ft b) autóbusz, tehergépkocsi és a 4. § 1. pontjában fel nem sorolt minden egyéb gépjármű után évenként 500 kg önsúlyig 120 Ft 501—1000 kg önsúlyig 280 Ft, 10Ö1—2000 kg önsúlyig 600 Ft. 2001—3000 kg önsúlyig 1000 Ft. 3001—4000 kg önsúlyig 1440 Ft. 4001—5000 kg önsúlyig 1800 Ft. 5001—6000 kg önsúlyig 2280 Ft, 6000 kg önsúlyon felül 2800 Ft; d) a hat hónapig érvényes ideiglenes forgalmi engedéllyel és próbarendszámtáblával üzemben tartott motorkerékpár után 240 forint, egyéb gépjármű után — fajtára és nagyságra tekintet nélkül — 600 forint; e) a három napig érvényes ideiglenes forgalmi engedéllyel és próbarendszámtáblával üzemben tartott gépjármű után a gépjármű fajtájára és nagyságára tekintet nélkül 30 forint. Egy gyetek cikke: egy bírósági tárgy agásról Iskolánkban — a II. számú általános iskolában 10— 15 éve tanít dr. Várszegi Mihályné, Lenke néni. Ettöi az időtől fogva vált szinte hagyománnyá, hogy Lenke néni minden iskolai év vége felé elviszi a nyolcadikosokat egy bírósági tárgyalásra. Az idén is türelmetlenül vártuk a napot, a három végzős osztály, amikor mi is részt vehetünk egy ilyen — számunkra kissé szokatlan eseményen. A történelemórákon már belekóstolgattunk az alkotmánytanba. Megismerkedtünk az államhatalom és államigazgatás szerveivel, az állampolgárok jogaival és a kötelességeivel, a bíróságok feladatával, működésével, egyszóval alkotmányunk néhány főbb vonásával. 1965. június 6. A tárgyaláson, amelyen jelen voltunk fiatalkorú volt a vádlott, természetesen a fiatalkorúak bírósága ítélkezett, A megkezdés előtt dr. Török István, a tárgyalást vezető bíró néhány mondattal elénk tárta ezeknek a bíróságoknak a feladatát és ismertette az ügy hátterét. Pista bácsi már huszonöt éve elnöke a fiatalkorúak bíróságának, amelyek elsősorban nevelik a fiatalokat. Mint azt a tárgyalás folyamán tapasztaltuk végtelen szeretettel, türelemmel fáradozik ezeknek a rossz útra tévedt fiataloknak a nevelésében. Ebben az esetben a vádlott T. L. fiatal fiú volt, sajnos nem először áll már a bíróság előtt. Már nyolcéves korában javítóintézetbe került. Ezt fő- j leg akkori családi körülménye tette szükségessé. Több javítóintézetben igyekeztek gondozni, nevelni, embert faragni belőle, azonban ő ! tizenkét alkalommal szökött meg. Nem is gondolta, hogy mekkora lehetőséget, mekkora ajándékot dob el magától. A hetedik osztállyal egyidejűleg szakmát tanult, és mire elvégezte volna a nyolc osztályt szakma lett volna a kezében. De ő elutasította ezt a gondviselést, csavargó életmódot folytatott. Két alkalommal lopott már, s ezért a bíróság a mull évben szabadságvesztésre ítélte. A büntetés háromnegyedrészének letöltése uán a többi részt felfüggesztették. T. L. azonban a feltételes szabadság alatt ismét betöréses lopást tett. 200 forintot lopott el, és a súlyosbító körülményekkel — betöréses lopás, és a tettet feltételes szabadság alatt hajtotta végre — bűntettnek számit. De hát mi vezette őt idáig? Szüksége volt a pénzre? Nem volt miből élnie? Mire költötte el? A türelmes faggatásból, s az értelmes válaszokból mindenre feleletét kaptunk. Szó sincs róla, hogy a vádlottnak szüksége volt az összegre. Miután első büntetéséből szabadult, visszatért családjához. Szülei, testvérei szeretettel fogadták, hiányban nem volt része. Táplálkozására, öltözködésére megfelelő összeget fordítottak szülei, sőt mint az kiderült, szórakozásra is lehetősége volt. Óvták, őrizték, vigyáztak, hogy még csak alkalom se nyíljon a helytelen életmód folytatására. Azonban kevés a szülői szeretet, s a családi ragaszkodás. Felmerültek közben más akadályok is. A fiatal fiú nem kapott sehol sem munkát. A gyárban, ahol édesapja dolgozik — ígérték, hogy felveszik, azonban mire oda került a sor, visszautasították. Ekkor a gyámhatósághoz fordultak, de itt is elutasítás volt a válasz. — T. L. sehol nem kapott állást. Bizony, ez nagymértékben szerepet játszott a bűntény elkövetésében. A íiú elvesztette a munkakedvét, s az emberekbe vetett hitét, j Felkereste régi barátját, aki- j vei a börtönben ismerkedett j meg. A lopott pénzt együtt í költötték, azaz itták el. Es ; máris itt a másik hiba' Két i vendéglőben is kiszolgálták • őket annak ellenére, hogy j egyikük sem volt tizennyolc , éves. Hány italbolt, s ven- ■ déglő ajtaján olvassuk: ,,18 j éven aluliakat szeszes i Hal i nem szolgálunk ki!’1 És va- | jón hány helyen tartják is i be ezt a felhívást?! Ami történt, megtörtént, J és sajnos a tárgyalás során inkább a vád oldalára bil- j lent a mérleg. A védelem j csak igen kevés mentséget! tudott felhozni. Szomorú az I is. hogy a bűnös megbánó vallomást sem tett. Megbánta — „mert alkapták és megbüntetik1' — szavait idézve. Megtörtént az ítélethozatal. Nyolc hónap szabadság- vesztés, és le kell töltenie azt a büntetést is, amely alól a múlt alkalommal felfüggesztették. Figyelmesen, izgatottan hallgattuk mi is végig. Le-j szűrtük a tapasztalatot és: mélyen elítéltük tettéért ezt a felelőtlen fiatalt. Princzinger Márta VIII. a. — Szolgálati lakások esetében, ha az építtetők a kezelő szerv, ez esetben a felépített garázs állami tulajdont (szövetkezeti , tulajdont) képez, így ezen garázs után házadót megállapítani és fizetni nem kell, — A garázsok fogalmával kapcsolatban igen sok félreértés van a lakosság körében. Valójában milyen épület tekinthető garázsnak? —Ezt a problémát végső fokon a Legfelsőbb Bíróság tisztázta. Ezek szerint közömbös az, hogy a garázs milyen anyagból épült, lehet az egyszerű hullómlemez is, ha négy oldala határolt, úgy az épület garázsnak tekinthető, és adóköteles helyiség. — Ha a felépítendő garázsra a tulajdonos az építésügyi hatóságoktól építési engedélyt kér és a felépítés után arra ugyancsak az építésügyi hatóságtól használatba vételi engedélyt kap, úgy erre az épületre a» adókedvezmény megilleti — fejezte be nyilatkozatát Mándi Gyula, a megyei tanács vb. pénzügyi osztály» adócsoportjának vezetője. 500 kg önsúlyig 120 Ft, 501—2000 kg önsúlyig 280 Ft. 2000 kg önsúlyon felül 480 Ft; c) pótkocsi (utánfutó) után évenként