Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

Halast« sincs szálka nélkül Egy Síer^iifé® é& váratlan torgSulat — Melyik állítás as iff as — Milliós vessteség a húsa vénából Nem könnyű egy tsz-elnök munkája. Különösen akkor rtem, ha olyan tényező aka­dályozza a munkáját, amely milliókat vesz ki a szövet­kezet kasszájából. Figyel­met érdemlő történetet mondott el egy halastó építéséről Nagyiványi Mi­hály, a tiszavasvári Hala­dás Tsz elnöke. Yan szkréper — és nincs A termelőszövetkezet 1963. április 20-án szerződést kö­tött a Budapesti 1. számú Földmunkát Gépesítő Vál­lalattal, melyben megálla­podtak a 160 holdas halas­tó építési munkáiban. Az új létesítményre kétmillió 580 ezer forintot irányoztak elő. A halastó átadási ha­táridejét 1963 szeptembef 1- ben állapították meg. A szerződés rögziti, hogy a földmunkálatokat 2,5 köb­méteres szekrényű szkrépe- rekkel fogják végezni. Rövid idő eltelte után vá­ratlan fordulat történt a halastó építésében. Az ÉM. 1. számú Földmunkát Gé­pesítő Vállalat — a szerző­déstől eltérően — értesítette a beruházó termelőszövetke­zetet: ....Mivel vállalatunknak 2.5 köbméteres szkrépere nincs, a földmunkát csak kotrós, dózeres eljárással tudjuk elvégezni...’“ A mun­kálatok egymillió forint többletköltséget jelentenek. A szövetkezet viszont ra­gaszkodott a szerződésben kötött megállapodáshoz és közölte a vállalattal: „...A gépi földmunkára vonatko­A Kelet-Magyarország május 16. számának egyik cikke a nyári munkákra va­ló felkészüléssel foglalkoz­va szóvá tette a növényvé­delemben a rézgálic-, a gépeknél az akkumulátor- eülátás nehézségeit. Szer­kesztőségünk ezzel kap­csolatban az Országos Tervhivatal titkárságától a következő tájékoztatást kap­ta: ..Népgazdasági szinten az éves rézgálicszükséglet kielégítésének biztosítása a tervekben megtörtént. Az egyes megyékben időnként mutatkozó hiányok kielé­gítését az AGROTRÖSZT átcsoportosítással megoldja. A jelen esetben mutatkozó 60 tonnás terven felüli többletigény kielégítésére az AGROTRÖSZT már meg­tette a szükséges intézke­déseket. Amennyiben eset- ■ leg nagyobb mértékű gom­babetegség léone fel. úgy — ha ez szükséges — az Országos Tervhivatal meg­teszi a megfelelő intézkedé­seket a tartalék felszaba­dítására. Áz akkumulátorellátás is. kielégítő országos szinten, de problémák jelentkeznek az ütemezésben. Énnek, megfelelően az Országos- Tetvhivatal felhívta az AG­ROTRÖSZT figyelmét, hogy az első félévi ellátást kon­centráltabban biztosítsa, vagyis aratás előtt adja ki a többséget. Emellett az Intézkedés mellett természe­tesen az is szükséges, hogy az üzemek — a c'kk ja­vaslatának megfelelően időben gondoskodianak az akkumulátorok javíttatásá­ról. Dr. Kálmán György az OT titkárságának vezetője ★ A megyei növényvédelmi bizottság a napokban meg­tartott tanácskozáson fog­lalkozott a rézgálicellá- tással. Az OT titkárság válaszával egybehangzóan megállapították, hogy helyi raktárkészletek felszaba­dításával elegendő ' rézgá- lic áll a termelők rendel­zó technológia kialakításá­nál a tervező és a beruházó a gazdaságosságot és célsze­rűséget tartotta szem előtt. Így az építési technológia megváltoztatásához nem járul hozzá. A kotrós, dó­zeres földmunka drága. A tsz-nek nem áll módjában ilyen drága technológiát el­fogadni...” Egyoldalú változtatás Mivel véleményeltérés mutatkozott a kivitelező és a beruházó között, döntés végett a felügyeleti szervek­hez, az Építésügyi Miniszté­rium és a Földművelésügyi Minisztériumhoz folyamod­tak. A felügyeleti - szervek képviselői 1963 május 24-én egyeztető tárgyalásra ültek Össze. Az FM képviselője ragaszkodott az eredeti meg­állapodáshoz — a szkrépe- res munkálatok végzéséhez — szem előtt tartva a nép­gazdaság, a tsz érdekét és a halastó mielőbbi üzemel­tetését. A vita során az ÉM képviselője elismerte: a kivitelezőnek van szkréper kapacitása. Végül közös megegyezés alapján olyan határozat született, hogy a halastót a szerződésben le­fektetett elvek alapján, te­hát • szkréperrel fogják meg­építeni és gondoskodnak a munka azonnali megkezdé­séről. A tsz vezetői meg­nyugodtak. Ez a nyugalom sem tar­tott sokáig. Ugyanis, a két felügyeleti szerv — az ÉM és az FM — 1963. május 24-1 közös megállapodását és határozatát a Építés­kezéséré. Ugyanakkor hang­súlyozták: dacára- a nagy­arányú füzikládium-íertő- zésnek, a tsz-ek és más üzemek júniusban óva­kodjanak a rézgálic hasz­nálatától az almáskertek­ben, mert igen nagy a per­zselés veszélye: a szert csak végső esetben, legfeljebb fél százalékos töménységben al­kalmazzák. Helyette . Thio- vit-Zineb kombinációval, vagy más növényvédő szer­rel végezzék a permetezé­séket. A lényeg: valami­lyen réztartalmű permete­zőanyaggal állandóan fedve legyenek a gyümölcsfák. ügyi Minisztérium illetékes osztályán 1963 június 12. határozattal önkényesen .s egyoldalúan megváltoztat­tak és arról értesítették a beruházót, hogy a földmun­kákat kotrás, dömpere®, dó­zeres technológiával fogják elvégezni. Továbbá önhatal­múlag új határidőt szabtak a halasló megépítésere is: 1963 szeptember 1. helyett, 1964 július 31 határidőt je­löltek meg. Emellett meg­változtatták az 1—2-es tó és táplálócsatorna részha­táridejét is. A Földművelésügyi Mi­nisztérium — jogosan — nem értett egyet az 1963 május 24. tanácskozáson ho­zott határozat egyoldalú megváltoztatásával és 1963 június 21-én levélben keres­te meg az ÉM-ot és a tsz-szel közösen tiltakozott az egymillió forintos több­letköltség és a földmunka technológiájának megváltoz­tatása miatt, amely népgaz­dasági érdekből sem fogad­ható el. Csatolta az Orszá­gos Halászati Felügyelőség véleményét is: ......A kotrós, dózeres technológiai föld­munka nemcsak plusz költ­séget jelent a szövetkezet­nek, hanem a népgazdaság­nak is káros, mert a ha­lastó drágább. technológiá­val való építése már nem gazdaságos...” Akták kilószámra Erre a levélre az ÉM il­letékese 1963 július 5. le­velében válaszolt, amelyben elismeri, hogy az „...1. szá­mú Földmunkát Gépesítő Vállalat az Országos Víz­ügyi Főigazgatóságtól túl­terheltség miatt vállalta át a munkát annál is inkább, mivel szabad gépi kapaci­tással rendelkezett..,’“ To­vábbá arra hivatkozik, hogy a vállalat nem rendel­kezik szkr éperekkel, ezért kénytelen, új technológiát al­kalmazni... • A huzavona tovább foly­tatódik. Az akták kiló­számra gyűlemlenek. A halastó műszakilag még a mai napig sem lett átadva. Hogy milyen kár származott ebből? Nem nehéz kiszámí­tani. Közel egymillió több­letköltség és egymillió vesz­teség a szövetkezetnek a hal termelésben. Ez kétmillió. Ez már nemcsak tanulság. Ez a népgazdaság súlyos megkárosítása, ami nem történhet _ hisszük —, következmények nélkül. Bálint Lajos Miért szereti Ön a brigádját? Tíz éve, mióta együtt va­gyunk, még sohasem gondol­tam erre. Mint minden ér­zés, a szeretet is észrevétle­nül jön: • Ha én most végig­gondolnám, miért is kedvelem a mi kis tíztagú csapatunkat, betelne vele egy könyv is. Szeretem először is azért, mert mindnyájan egy falu­ból, Apagyról valók vagyunk. Négy Vakály, a többi meg sógor A , hajnallal kelünk, mindennap vonaton jövünk Nyíregyházára, többen a ko­csiban reggeliznek. Jó az, hogy senki sem alussza ei az indulást, az útbaesőknek bekopogunk. Nyolchetven a hetijegy, azt is együtt vált­juk meg. Hacsak a vonat nem, de mi sohasem késünk a munkából. Azután szeretem a brigá­domat a szorgalmáért. Nekik nem kell kétszer a szó, tud­ják. hogy az ember köteles­ségekkel él. Pedig néha el­fáradunk. Most például két embernek nyolc köbméter beton'a napi adagja. Ez száz­hatvan mázsát nyom, mim egy telerakott vagon. Aki ennyi súlyt a két karjával átlapátol, rászolgál a tenyér­nyi szalonnára. Na és a fog- csikorgató tél, vagy a pirító nyár. Mi még csak két télen voltunk tagyszabadságon. Az előregyártóknak mindig van munkájuk. Nekünk nem le­het a hideg elől a fűtött szabába, a forrósag elől az árnyékba menekülni. Látja, még el sem kezdődött a nyár, de máris lebarnultunk. Szeretem a munkatársai­mat az ügyességükért. Mert ne higyje hogy a betonké­szítés holmi tudománytalan szakma. Igaz, nincs olyan mutatós, mint teszem azt a kőművesség, de ez is megkö­veteli az ügyességet. Ahány munkahely, annyi féle elem. Ideadják a tervrajzokat, ha tudtok, boldoguljatok vele. Boldogulunk, de nem szé­gyelljük a kérdezősködést sem. Esetenként egy-egy centi különbség s máris fel­mondja a szolgálatot a tartó-, pillér. Nem lehet játszadoz­ni a drága anyaggal. Jól oda kell figyelni arra, amit az ember készít: Ott volt pél­dául az almatároló, Mi nyomtuk le először az ásót a ke' Hethél, s mi voltunk azok ;s. akik segítettünk az átadás előtti takarításnál. Olyan hatalmas vasbeton­elemeket formáltunk eköz­ben, hogy elég volt végig­nézni rajta. Hát látja, azért is szeretem A szaktársaimat, Az Országos Tervhivatal válasza Megoldódik ex rézgálic« és oz akkumulátor ellátás A decemberi párthatározat végrehajtásáról nyilatkozik dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter Felkerestük dr. Horgos Gyula kohp- és gépipari , mi­nisztert, s. választ kértünk néhány olyan kérdésre, amely e fontos népgazdasági ág fejlődésével, problémái­val kapcsolatos. . Az aláb; biakban közöljük a válasz megyénket is érintő pont­jait. — Hogyan halad a párt Központi Bizottsága de­cemberi határozatának megvalósítása a kohó- és gépipar területén és me­lyek az ezzel kapcsola­tos főbb tapasztalatok? — Az említett , nagy, jelen­tőségű határozat úgyszólván a kohó- és gépipar vala­mennyi területét érinti. . E. nyilatkozat keretében ter­mészetesen nem foglalkoz­hatom minden kérdéssel, csupán néhány fontosabb ta­pasztalatról. eredményről te­hetek említést. A gépipari termelés idei mérsékeltebb növelése mel­lett a szükségletek kielégí­tése mindenképpen elsőren­dű feladatunk; azonban csak a feltétlenül szükséges termékek gyártására, első­sorban a fizetési mérleg ja­vítására szabad a népgazda­ság által rendelkezésünkre bocsátott eszközöket és bel­ső tartalékainkat felhasznál­ni. A jelenlegi helyzetet ügy ítéljük meg, hogy ameny- nyiben a még hiányzó ex­portrendeléseket a külke­reskedelemmel közösen, idő­ben biztosítani tudjuk idei exporttervunk teljesíthető. Ebben fokozottabban kíván­juk érdekeltté tenni válla­latainkét,Ezért ,a , . gépipari vállalatok exportjának több mint 60 százalékára (a kohá­szati vállalatok teljes ex­portjára) a forintos export­terv, mellett — .kísérleti jel­leggel — kiadtuk a devrza- forintos terveket is. — Gyakran érkezik pa­nasz az üzemektől a nem kielégítő anyagellátásra. Milyen intézkedéseket tesz a minisztérium az anyagellátás megjavítá­sára, folyamatos biztosí­tására? — A termelő üzemek fo­lyamatos anyagellátása — 409—500 ezer gyártmányfé.- leség mellett — rendkívül bonyolult feladat. Ezért is ma még elég gyakran ta­pasztalható a termelésben anyaghiány. Á gépipar' egyik legfőbb anyagszállítója á kohászat. Ezért fontos, hogy a kohá­szat a felhasználó vállala­tok. rendéléseit határidőre, tételesen teljesítse. A jövő­ben még szigorúbb követel­ményt támasztunk kohászati vállalatainkkal szemben. A negyedéves programszerűsé- get havi teljesítésre kíván­juk változtatni, hogy még egyenletesebbé tegyük a szállítást. öntödéink kovácsüze­meink elmaradt fejlesztésük miatt ma sem mennyiség­ben, sem minőségben aem tudják a gépipar igényeit teljes mértékben kielégíteni. Tehát az öntvényekben és kovácsoltárukban jelentkező h'ányok megszüntetése érde­kében meggyorsítjuk a meg­kezdett kisgépesítési beruhá­zásokat, s az említett vál­lalatoknál , is szigorúbban megköveteljük a program- szerűséget. — Várható-e jelentő­sebb fejlődés a mezőgaz­dasági gépekhez szüksé­ges alkatrészek gyártá­sában, különös tekintet­tel a hazai gyártmányú traktorok alkatrészellá­tására? — A szükségletek pontos felmérése, az igények helyes tervezése és kellő időben történő bejelentése elősegíti a szükséges gyártó kapaci­tások biztosítását. Amennyi­ben mulasztás történik, a ka­pacitásbővítés csak késve, valósítható .meg és az ellá­tásban . feszültség jelentke­zik. Az idei ellátást ez a fe­szültség jellemzi. A tárca különböző intézkedéseket tesz az előző éveknél na­gyobb mértékű igények ki­elégítésére. Részben beruhá­zásokkal teremtünk további kapacitásokat, részben pe­dig- több érdekéit üzemben folyamatos műszakra térünk át. A harmadik ötéves terv­időszakban a mezőgazdasági gép- és traktorgyártás je­lentős fejlesztését tervezzük Fejlesztési terveinkben a pótalkatrészellátás megjaví­tására is fontos intézkedések szerepelnek. A bonyolultabb gépeknél, elsősorban a trak­toroknál az eml-'tett terv­időszakban áttérünk a szér- vízszerű alkatrészellátásra* Ezzel biztosíthatjuk majd a jelenleginél jobb. gazdasá­gosabb pótalkatrész-ellálápt. A vállalatokat addig is. jobban érdekeltté kívánjuk, tenni az alkatrészgyártásban.. Ezért a jelenlegi műszaki-’ gazdasági mutatóinkat, vala­mint korábbi rendelkezésein­ket felülvizsgáljuk és a szükséges módosításokkal ösztönzőbbé tesszük azokat. Ha tervezett intézkedéseink párosulnak a mezőgazdasági gépek gondosabb üzemelte­tésével és karbantartásával, akkor az alkatrészellátás' gondjai fokozatosan enyhül­hetnek. — KGM fejlesztési ter­veiben hogyan érvénye­sülnek a vidék lakosail közvetlenül érintő iparo­sítás szempontjai? — A minisztérium gyárts- 'építési és üzem fe vesztési tevékenységében jelenleg is. fontos szerepe van a vidéki ipartelepítésnek és ez lénve- ges szemDontia a készülő III, ötéves tervünknek • is. Tájékoztatásul közölhetem: hogy az idei gépipari beru­házások 43 százaléka, a ko­hászati beruházásoknak pe­dig több mint 70 'százaléka ; vidéki beruházás. Elhatáro-' zásunk realizá'ását lassítja, hogy- az ilyen jellegű beru­házások jelentős építkezése­ket igényelnek. Mivel pedig- az éoítőioar jelenleg és elő- • relátható! ag a következőben- is népgazdaságunk egyik . szűk keresztmetszete, azzal kell számolnunk hogy a vi­déki ipartelepítések nem va­lósíthatók meg a kívánatos ' ütemben Ebben a tekintet-- ben mindenesetre nagy se­gítséget nyújthatnak a he­lyi kezdeményezések, — mondotta befejezésül dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter. ... • .. r.-. mert nem ijednek meg a ké­nyesebb munkáktól. Ilyen­ben pedig gyakórta. van ré­szünk. Akad köztünk olyan- aki már a gépjavító gyár építéséne! is ott -volt. Ván­doroltunk mi kérem körbe- a városon. Kevertük a- maltert a Déli Alközpont bérházai- nál, á színháznál, meg a sza­badtéri színpadnál. Etettük a sablonokat a eipőnagyker- nél. a trafóállomásnál és a gumigyár udvarán, most meg itt vagyunk. , Szeretem még a társaimat' azért is, mert ha valamit el­határoznak. megcsinálják, ha vasvillák potyognak'is áz égből. Már megvan á szocia­lista címünk. jelvénnyel együtt. Nem dicsekvésből mondom ezt csak azért, hogy lássa, nem a levegő­ből beszélek. Pedig amikor anyaghiány adódik, vagy el­romlik egy gép, beüt az áramszünet,' akadozik a víz­ellátás, az lenne' a köny- nyebb, ha legyintenénk, meg káromkodnánk egyet á fo­gunk között, és hagy nánk az egész lelkesedést a fenébe. Mi a nehezebbet választjuk, és utánajárunk a bajnak, megyünk oda, ahol tehetünk, valamit. Szeretem azért is a Ä kérdezett: Vakály János betonozó A kérdező: Angyal Sándor újságíró fiúkat, mert ezt nemcsak af­féle kirakatból csinálják, hanem családjuk megélheté­séért. a nagyobb keresetért is. Egyedül az én Józsi öcsém nőtlen, a többi mind családos. Most jut eszembe, hogy miért, is szeretem én még a brigádomat. Azért, mert ná­lunk minden közös. A gond is. az öröm is. Nem lazsál senki. Ki is sülne a szeme, hiszen brigádeVszámo’ás van. Ha valaki rendkívüli jutal­mat kap, ezt még a főnök­ség sem tudja, megosztja a brigáddal. Itt egyedül senki sem csinálhat nagy sikert, s talán ígv is van ez jól. nincs irígvkedés köztünk, nem néz eevik a másikra ferde szem­mel. ' Vakály Mihálynak a csen­dességét szeretem. Tóth Im­rét meg a bőbeszédűségéért s azért, hogy tűzbe menne a Fradiért. Én egyébként Va­sas szurkoló vagyok. Bada­rász -László, a mi „Toldi Miklósünk”: kétembérre való erő vám a karjaiban. Bzekfü László aki most amott lapát­tól. a mi sajtófőnökünk. Úgy ismeri a világpolitikát akár egy diplomata, ha valami zavaros előttünk, ót- kérdez- - zük. A sok szorgalmas- em­ber között talán Bökönyi István a legszorgalmasabb“' Ilyen munkásokkal meg le­hetne rövidíteni a szocfa'iz- mus felépítését. Hegedűs Já­nos a brigád ..szaktanácsi adója ". Tudja, hogy van aar az ujjunk sem egyforma. Neki több érzéke van a be­tonos szakmához, mint az át­lagnak. Én is sűrűn kérem, hogy segítsen megoldani ezt, vagy azt a bonvolultabb ' feladatot. Sárosi Ferencbén ■' nemcsak a kort lehet tisz­telni. ö a ..korelnökünk'’, de ő az is aki tíz esztendőn át • vezette ezt a brigádot. Azzal adta át nekem, hogy fiata-, labbnak való az ilyen fele­lősség. Aztán szépen bei!-'“ 'eszkedett a kollektívába. — Aranyat ér az ő nagv fa-, pasztalata. Egyedül magam­mal nem vagyok elégedett. Az utóbbi időben egv kicsit türelmetlenebb vaevox El-- fog az idegesség, ha meg-, akad valamiért a munxa. Azt mond iák. a fiúk éopen ezért kedvelnek. Nem tu­dom. de az biztos, h* a fizetés a vártnál valami-. ve! vékonyabb, nekem sze­gezik először a kérdést: mi­ért van ez János? S az em­bernek mindenképpen vála­szolnia kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom