Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

Döntöttem. Átdolgozom Pe­tőfi „János vitéz” című költe­ményét, mert úgy érzem, in­dokolatlan, sőt helytelen, hogy mindent, megújító és átalakító századunkban Kukorica Já­nost egy gazdag gazda kényé- re-kedvére kiszolgáltatott sze­génylegényeként ismerje meg felnövő ifjúságunk. Elgondolásom szerint Jancsi egy kitűnően megszervezett termelőszövetkezet juhászbri­gádjának vezetője lesz, akinek egyetlen hibája az, hogy sze­relmes. Ez a szerelem viszont a munkafegyelem, meglazulá- sához vezet Jancsinál. A tsz elnöké ugyanis több alkalom­mal; nem egyszer a legheve­sebb munkaidőben is tilinkó- záson éri, ahelyett, hogy a gondjára bízptt nyájat terel­getné. Ezért a lazaságért az elnök többször megbírálja, amire kiderül, Jancsi nem­csak szerelmes, hanem a kriti­kát sem bírja és javuló szán­dékának kinyilatkoztatása he­lyett kilép a tsz-ből és mint maszek vándorlegény elindul világgá. De előbb még elbú­csúzik szerelmétől, Juliskától, a tsz-ben működő gépesített mosoda és vegytisztító üzem dolgozójától. Juliska a búcsú­zásnál , megígéri Jancsiinak, hogy megvárja öt még ha évekig is kellene várnia rá. Juliska alakjában tehát ko­runk nemes leánytípusát sze­retném megmintázni. Ez lenne az első fejezet váz­lata. Bízom abban, hogy ilyen módon az egész művet közel tudom hozni napjainkhoz. Tervem, hogy nem állok meg és tovább fejlesztem áldásos átdolgozó tevékenységem és ugyanígy átírom majd a Tol­dit, á Zalán futását és talán Buda halálát is. Bevallom, az átdolgozás öt­lete, nem tőlem, származik, ha­nem az úgynevezett ..könnyű- zené” művelőitől. Pontosab­ban : *a‘ slágerszerzőktől köl­csönöztem ■ azt. Észrevettem ugyanis, hogy mostanában mind gyakrabban jelentkeznek a rá'diön és a különböző tánc­zenekarok előadásában a 25— 30 év előtti népszerű slágerek és új feldolgozásban válnak dalolni vágyó tömegeink köz. kincsévé. Az új feldolgozás által a mű olyan átalakuláson megy át, melyet röviden így jel­lemezhetünk: „Á dallam ugyanaz, csak egészen más!” Vagyis: ahol az eredetiben például egy „negyed” hang búsongott, az átdolgozásban ugyanaz a hang most „nyolca- dokra” vagy „tizenhatodokra” bontva kurjongat és ami az eredetiben — teszem — he­gedűre Íratott, azt az új fel­fogásban gitár pengeti, vagy harsona harsogja és valószí­nűleg ettől lesz az eredeti mű még eredetibb. Szakértők szerint ezek a változások az eredeti szerzőtől függetlenül az átdolgozó ihle­téből fakadnak és így igen tiszteletre méltó nagylelkűség az, amellyel az új feldolgozó szerény társszerzőül fogadja „művéhez” annak tényleges al­kotóját. Sajnos nem vagyok zeneértő és így nem vállaikozhatom ar­ra, hogy új feldolgozásban adjam például a Liszt „Szerel­mi álmok” című művéből ké­szült twist átiratot, vagy a Grál legendából kikerekített medisont, esetleg egy Mozart csia-csa-csát tehát meg kell elégednem a jelzett irodalmi felújításokkal. Arra mindenesetre vigyázok majd, hogy csak a jogdíj kö­telezettség határán túljutott szerzők művéhez nyúljak, mert ha hajlandó is vagyok megosztani az erkölcsi sikert Petőfivel, Arannyal, Vörös- martyval, ennél tovább nem mehetek. Elvégre örüljenek, hogy műveiket — a feledés homályából kiásva — nép­szerűsítem. Szinetár György Ionéi nent alszik (Az eset napjainkban tör­ténik, éjfélkor, a T—2 számú tömbházban, B. lépcső Ii emelet 27. sz. lakás, a P.eschi család hálószobájában, ame­lyet egy (előregyártott) fal választ el az én ágyamtól.) Ionéi: (az ifjabb Pleschi) Mama! (csend) Mama (csend) Maamaa! Az apa: Ionéi, ha nem fo­god be a szádat, elpáhollak. (Kínos csend). Ionéi: (félénken) Mama. Az apa: Nem hallottad, mit mondtam? (Újabb csend.) Ionéi: (suttogva) Mama. Az apa: (mennydörögve) [ Fogd be a szádat. Nem szé- ! gyelled magad, hogy felköl- í töd a szegény mamuskát! (Ordít) Engedd aludni! I Mama: Mi az? Mi történt? j Az apa: Ez a gyermek nem ! hagyja, hogy egy pillanatra | becsukd a szemed. Mama: De azért nem kell I ráordítani. Az apa: Nem tűrhetem, hogy az egész házat fellár­mázza. Mások is laknak itt. Ionéi: (A párnába nevet.) Az apa: Te rontod el a gye­reket. Még csak az hiányzik, hogy védelmedbe vedd. Ahogy egy szót szólok, azt mondod, hogy brutális va­gyok. Aludni sem tudok már. Ha ezt négy évvel ezelőtt sejtettem volna. Mama: (Sóhajt.) Az ,apa: Borzalmasan ne­veled. Ideje volna ha meg­tanítanád rá, hogy éjszaka aludni kell. (Idegesen.) Em­berek laknak itt, akik nap­pal dolgoznak. (Ordítva.) Még bepanaszolnak miatta. (Üvölt- ve.) Mondd meg neki, hogy éjszaka ne ordítson. Érted? És ne engem oktass, hogy kel! egy gyermeket nevelni. Mama: (Szelíden.) Ionéi jólnevelt gyermek. Mindenki szereti. A szomszéd hangja: (A (II. emeletről.) Vinné eJ az ördög azt a kölykök Az apa,: Nem így neveinek egy gyermeket. Az anya: De hát mit csi­nált? Ki tudja, mit akart ne­kem mondani Ki tudja, mit akart szegényke. Mit akarsz Ionéiként? Az apa: (Dühösen, de gú­nyosan.) Mit akarsz kicsikém drága kincsecském. nyulacs­kám, egyetlen kis szivecs­kém, aranyos Ionelem? Mit akarsz, mit kívánsz arany­virágom? Ionéi: (Nem felel). Az apa: Ionéi! (Csend.l Ionéi! (Csend.) Ioneeel! Ionéi: (Felébred.) Mi azl Miért nem hagytok aludni? (A függöny bánatosan le.» (Ford.: Hegedűs Nándori VlDÁM SOROK — Miért nem rendezel hm egy könyvtárat? Látom solo és szép könyved van. — Igen egyszerű. Egy könyvtárt sokkal nehezebb ki­kölcsönözni, mint egy köny« vet. ★ — Nem szégyeiled magad! Felhabzsoltad az egész süte­ményt anélkül, hogy a test- véredre gondoltál volna. — De hiszen folytonosan 4 reá gondoltam, apukám. Fél­tem, hogy betoppan, mielőtt a süteményt elfogyasztom.-A Tanfelügyelő: Mondd meg fiam, mi az a H3SO,? — Tudom, csak nem tudom kimondani, itt van a nyelve­men. — Akkor köpd ki gyorsan) Kénsavat ne tarts a szádban! Turista érkezik egy füstös, poros kis gyárvárosba. Beve­zetik szállodai szobájába. — Miért ilyen vékony ez a fal? — csodálkozik a turis­ta. — Hiszen majdnem át le­! hét látni rajta. — De kérem — világosit- ; ják fel — az nem fal, hanem ] az ablak. ~ir Rendőrfogalmazó: Nem szé- í gyelli magát, hogy ismét ide- j került? — De fogalmazó úr, maga gúnyolódik. Elfelejti hogy J ön hozott be engem? — Jeanne felajánlotta ne­kem a kezét és vagyonát. — És elfogadtad? — Nem. Az első túl nagy volt, a második túl kicsi. KERESZTREJTVENV A tavasz egyik várva várt évszak. Ez alkalommal Kis Fe­renc „Tavaszi ének” című ver­sének egyik- szakaszát idézzük- Hanyatt fekszem a földön, nézem a jó időt, a friss eget, mint. édesanyja szemekékjét. bölcsőjéből a kis gyerek. Folytatása a beküldendő: vizsz; 1. függ. 12. vizsz. 66. 26. és függ. 13. sorokban. Vízszintes: 12. Középkori arany, vagy ezüstpénz Magyarorttzágon, 13. Hl. 14. Fiatal legényke, 15. Ázsiai ország pénze, 16- Ke­resztapa elnevezése a gyermek szülőjéhez való kapcsolatában. 17. Szabolcs megyei községből való, 18. Állatlakás, 19. Nya­lánkság becézve, 21. A dalla­mot több egymás után induló szólamban megszólaltató for­ma, 22, Óvatosan figyeld. 23. Három oroszul, -25. KSLG, 28. Ki az. falusiasam 29. Repülő- géptípus, 30. Kémiai elem, 31. AI. 33i Azonos mássalhangzók, 34- Régi megszólítás levélcim- zésnél, 36. Magam előtt nyo­móik, 37. Táplálkozna, 38. „Vesztőhely” Budapest mellett, 39. JV. 40. Község Borsodban, 41. Igen oroszul, 42. Terület rövidítve. 43. Kicsinyitőkép- ző, 44. Tápláló ital névelővel, 45. Gyönyör, 46. AM. 47. Éhes disznó álmodik erről, 49. Gön­gyöleg, 51- Saját kezűleg, 52. Elképzelések, 54. ENIO, 56. Mint 31. vízszintes, 58. Fog­krémmárka, 61. Végtelen északi ország! 63. Hazánkon is átfolyó víz egyik szakaszának elnevezése, 65. Fürdő németül, Függőleges: 2. Téli sportot űz, 3. ÖRN. 4. Indulatszó, 5. Labdafajta, de régi tánc is, 6. OS. 7. Tv-ope- ratőr, 8. ÁHIK, 9. Japán tea­házi nők. (—’) 10. Lengyel vá­ros 11. Meteorkő, 16. Felvidéki várost, 19. FEEK, 20. Meny­asszonyom, 22. 450 római számmal, 23- Házi szárnyas, 24. Lám, 26. Elemózsia, 27. Kevert nívó, 32. Izmát csont­hoz kötő szövete, 35. Végtag, 37. Győr megyei község, 40. OTZ. 41. Erdélyi város, 43. Ra­gadozó madár (Ly.=J), 47, Mi­nőségi ellenőrzés, 48. Falusi megszólítás, 50. V égte! énül hangosan beszél, 53- KÁUK, 55. Kenő- és üzemanyag, 57. Körnek van, 59. LN. 60. Állat­lakás, 62. Vércsatorna, 64. Azo­nos magánhangzók. A megfejtéseket legkésőbb május 24-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Május l-i keresztrejtvény­pályázatunk helyes megfejtése: „Ragyogjon, mint a nap lobog, s a munka ne legyen robot csak, de himnusza a dolgozók­nak”! Nyertesek: Barkász László, Lőricz József és Székely Ele­mérné nyíregyházi, Szepesi Irén csegöldi, Farnas Béla csengeri, Kónya Sándor kán- torjánosi, Dula Magdolna má­tészalkai, Horváth Imréné nyírteleki, Papp Gyuláné pilá­cséi és Dienes Erzsébet sza- mosszegi kedves rejtvényfej- tőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük. KÉP SZÖVEG NKI.KÜL. Cjwsm add Ide a ketedí 1965, május 16. ÍO Ó idők, ő játékok A pedagógusok azt állítják, hogy a gyermekek játékai és a társadalom élete között ki­mutatható az összefüggés. Más szóval: mondd meg, hogy mit játszanak a gyermekeid s megmondom, hol élsz. Az Egyesült Államokban a legnépszerűbb játékok közé tartozik a „Monopolja”. E tár­sasjáték segítségével a gyer­mekeknek a következőket kel) elsajátitaniok: társaik félre­vezetése, játékzsetonjaik ala­csony áron való felvásárlása és felemelt áron való tovább^ adása, a partnerek nyomorba döntése és börtönbe ültetése. Ä legügyesebb fiú vágj; leány, társainak anyagi tönk­retétele után, megkapja m „monopolista” címet. Van egy másik játék: * „Diplomácia”, amely a gyér* mekekben az olyan szüksé­ges tulajdonságokat fejleszti ki, mint a hazudás, az álnok­ság, a zsarolás, stb. (A Krokodilból!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom