Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. ÁPRILIS II. SZLKDA Egy országos felmérés tanúságai szerint minden munkás idejéből évente legalább kél-három munkanap véss el olyan csellengések következtében, amelyek egyértelműen a munkaszervezés hibáiból adódnak. Az ilyen munkakiesések éppen a legnagyobb létszámhiánynyal küszködő építőiparban tapasztalhatók. Tavaly kétezer munkás teljesítménye esett ki az építőiparban, vezetési', szervezési problémák, rendszertelen anyag- ellátás miatt. Mindez természetesen visszahatott nemcsak az országosan mért teljesítményekre, hanem az egyes munkások jövedelmére is. Nem meglepő, hogy a munkaeröván- dorlás is itt öltött a legnagyobb méreteket. Más számítások szerint is legalább 10—30 százaléknyi tartalék található azoknak az üzemeknek a kapuin belül, amelyek a legszívesebben emlegetik a munkaerőgondokat. Ez együtt beszél a bajról és a baj okáról. A vállalati vezető emberek gyakran mégsem veszik eszre a nyilvánvaló összefüggést. Pedig a tenvek itt is cáfolhatatlanok: üzemek sorában, ahol mindig van anyag, energia, munka, tehát kereset' is, sokkal ritkábban emlegetik a fegyelmezetlenséget, mint abban * gyárban, ahol naponta jelentkeznek a vezetés gyengeségei. Hiszen az emberek szeretnek dolgozni, de látni is akarják munkájuk közvetlen értelmét. Sokat beszélünk ma — helyesen — a munkafegyelem iránti minden korábbinál nagyobb igényről. S okként többnyire a korlátozott munkaerőtartalékokat emlegetjük. Alapjában e?, természetesen igaz. Százezres arányok helyett — amit hosszú éveken át megszoktunk — az ipar az idén maximálisan mindösz- sze 40—50 000 új munkáskézre számíthat, ebből is mintegy tízezer az iskolából a tanév végén kikerülő fiatal. Ez nyilván minőségében más munkaerőhelyzetet jelent, mint. az előző években volt. Szükségszerű tehát, hogy az 1965-ös népgazdasági terv az idei tennivalók kulesíeladataként szabta meg a gazdasági munka hatékonyságának növelését, s ennek részeként alapvető feltételnek jelölte meg a munkafegyelem javítását. De nem lehet indoka egyedül a munkaerőhelyzet a fegyelmezettebb munka igényének. Ha volna elég munkáskéz, akkor is_ feltétlenül észre kellet volna venni — és ehhez különösebb közgazdasági felkészültség sem kell, — hogy a munkaidő kihasználtsága egyes helyeken nem a legtökéletesebb. A 10—30 százalékos belső tartalékok „rejtegetése’’ akkor is drága volna, ha munkaerő korlátlanul állna a népgazdaság rendelkezésére. Nemzeti jövedelmünk több mint harmada a külkereskedelemből származik. Versenyképességünk a nemzetközi piacon tehát kulcsa egész további fejlődésünknek _ az egyre növekvő hazai igények kielégítésének is — s alapja annak, hogy milyen mértékben tudunk helyt állni» a szocializmus és a kapitalizmus versenyében. Ebből a nézőpontból vizsgálódva 1 világos, hogy meny- nyiségben és minőségben egyaránt többet kell nyújtanunk. S ez a több csak ügy születik meg, ha tudatosan, ésszerűen és takarékosan, gazdasági mérlegelésekül és a tudomány módszereivel fogunk minden munkához. A gazdasági munka hatékonyságának növelése az élet által elénk' állított törvény. S ennek a törvénynek az ismeretében kell megfelelő helyre állítanunk a munka és a munkaidő becsületét is. A gazdálkodási hatásfok növelésének igénye az MSZMP Központi Bizottságának tavaly decemberi határozata. óta olyan hangsúlyt kapott, mint soha azelőtt. Közüggyé vált azon gondolkodni, miként dolgozhatunk még eredményesebben és közüggyé lett ennek részeként a munkafegyelem problémáinak megoldása is. Elsősorban nem a Munka Törvénykönyv különböző szigorító rendelkezéseinek alkalmazásával — bár ezek hasznosságát és szükségességét sem vitatja senki, aki felelősséget érez az ország közös ügyeiért — hanem a munkafegyelem lazaságait kiváltó belső okok felmérésével és fokozatos megszüntetésével. Az év első heteiben a vártnál is jobb gazdasági eredmények születtek, s a munkafegyelem is szilárdult. A munkafegyelem vo-' natkozásában is ott születtek a legnagyobb eredmé- nyék, ahol a gazdálkodás minden láncszemét megvizsgálták. Így vált világossá, hogy a fegyelmezed lenségek az esetek tekintélyes részében nem a munkások hibáiból származtak. Kellő körültekintéssel és határozottsággal megtett intézkedések nyomán sok helyen szinte egyik pillanatról a másikra szűntek meg a „fegyelmezetlenség! frontvonalak“', amikor az említett vállalati vezetők kellő önkritikával észrevették, hogy a fegyelmezetlenségek jócskán az ó munkájuk hibáiból íS szármáinak. Javult a munkaidő kihasználtsága és gyorsan növekedett a produktivitás ott. ahol hangoskodás helyett a munkafegyelem megjavítására a gazdasági irányítás. munkaszervezés, anyag- ellátás hibáit is az.elemzések 'mikroszkópja alá vették. A szocialista brigádok vezetőinek nemrég lezajlott országos tanácskozása a gazdasági élet szinte minden gondját megvitatta. Ennek a mérlegelésnek eredményeként fogalmazódott meg egyebek között az a természetes óbni. hc»v tanuljon meg minden ve- ■ zető szocialista módon vezetni. A felelősség a közösség érdekeit szolgáló elhatározások mellett a jó munkakörülmények biztosításának kötelességét is jelenti. A vezetés tudományának következetes alkalmazásit mindenütt, — ez a leghatékonyabb gyógyszer a fegyelmezetlenségekből származó betegségek ellen. Erre emlékeztet az idei esztendő sok új tapasztalata is. Gyorsítani kell a bureponya vetését Az ország déli megyéiből érkezett jelentések szerint legtöbb helyen végzik a kukorica vetéséh Megyénk mezőgazdasági űzőméiben is tudják: a kukorica magjának lehetőleg még áprilisban földbe kell kerülnie. A mút héten, még az esőzés előtt, a mátészalkai és a fehérgyarmati .járásban hozzá is kezdtek ehhez a fontos munkához. A tavaszi munkák üteme kedvezőbb mint a korábbi években volt, de amennyire az időjárás is megengedi, gyorsítani kell a munkát, hogy május 1-ig minden mag földbe kerüljön. A kozps gazdasagok lényegében befejezték az őszi kalászosok fejtrágyázását; öt járásban teljesen elkészüllek ezzel a munkával. a . baktat, nyírbátori, és naményi járásokban túl is teljesítették a tervet. A kisvárdal és tiszalöki járásban van számottevő elmaradás. Az őszi szántások vetéseiőkészítésében, a tavaszi' szántásokban 40—40 százalék körüli az eredmény. A borsót négy járásban — csengeti, kis- várdai,' tiszalöki, nyírbátori — elvetették, a megye többi részén félezer hoídnyi hiányzik a tervezett területből. Tavaszi árpát már csak néhány üzem- j ben veiegetnek; hat járásban eleget tettek az előirányzatnak. A napraforgó vetéstervének mintegy 30 százalékát teljesítették eddig. E munkában a bak’ai járás és Nyíregyháza gazdaságainak a kivételével jelentős lemaradás van. elsősorban a kötött talajú körzetekben. A vöröshere-vetés tervezett területének 80, a lucernából viszont alig negyven százalékán van földben a mag. A cukorrépa vetésében inkább a kötött talajú járások jeleskedtek; a megyei tervei összesen mintegy két harm a dara teljesítették. A burgonya ültetésében a nagykáilói járás közös és háztáji gazdaságaié az elsőség, területüknek több mint felere helyezték ki a gumókat. Ezután a tiszalöki és mátészalkai járások következnek. A megye 70 000 holdas tervéből mintegy 15—16 ezer holdat ültettek be. Itt is szükséges a munka gyorsítása, hogy a népgazdaság szempontjából is igen fontos burgonya Szabolcsban idejekorán, a tervezett terület minden holdján földbe kerüljön. Az üzemek megtették az előkészületeket a vegyszeres gyomirtásra, sót, a kisvárdai járás területén mintegy 300 holdon már el is végezték a. [díkonirtozást az • őszi kalászosokban. Fokozódik az érdeklődés a kukorica vegyszeres gyomirtása iránt is. Az elmúlt: őszön végzett hungazinozás után már az idei tavaszon közel másfél ezer holdon szórták ki a szuperszelektív vegyszert a leendő kukoricaföldekre. Ezt a munkát: nyolc járásban kezdték meg. s közülük a vá- sárosnaményi és nyírbátori járás közös gazdaságai mírathatnak fel ez idő szerint legjobb eredményeket. A baktai járásban — korábban nem is tervezték — szintén hungazi- n óztak mintegy másiéiszá* holdon. A megye gépállomásai — noha a traktorok átadása következtében sokkal kisebb kapacitással mint eddig — egyre nagyobb részt vállalnak a tavaszi munkákból. Idénytervüket közel egy harmada rá teljesítették április első 10 napjáig. A talajmunkák végzésében a I szasZalkai, mátészalkai tiszavasvári gépállomások értek cl legjobb eredményt. Április első harmadába* a vetési munkákba is bekapcsolódtak: tervük negyedének eleget :tettek. ,E munkában a Nyírmadai Gépállomás emelkedik ki. amelynek traktorosai 90 százalékban tettek' eleget. Samu Anclráf Kyíregyházán a stadion környékén új városrész épül. foto- Bammel i. Nemzetközi növényvédelmi kísérletek A KGST államok növényvédelmi bizottsága a Kállósem- jéni Növényvédelmi Gépállomást bízta meg a legújabb permetezőszerek gomba és rovarölő anyagok használatának, valamint hatásfokának kikísérletezésével. A növényvédő gépállomás a csehszlovák, bolgár, román, szovjet, lengyel, NDK és magyar gyártmányai növényvédelmi anyagokkal egy 15 holdas rendkívül elhanyagolt kertben kísérleteznek. Azért kerestek a szakemberek ilyen kertet, mert ebben minden gyümölcstermesztési kártevő megtalálható. Így megfigyelhetik, hogy a különböző élőlényekre milyen hatással vannak a szerek. A tudományos kutatók és gyakorlati szakemberek észrevételeikről, az alkalmazott módszerekről és a szerek használati módjáról, eredményeiről feljegyzéseket, készítenek. Az általuk javasolt eljárásokat előterjesztik megvitatás ' végett a KGST államok növényvédelmi bizottságának. A nemzetközi növényvédelmi kísérleteknek az a céljuk, hogy az újonnan forgalomba kerülő permetező anyagokhoz minden KGST-ben résztvevő állam nyelvén feltüntethessék a szerek alkalmazásának módját és összeállításának receptjét. Bog} áss* yümölcsök használják az esős A megye gyümölcstermesztő nagyüzemei a csapadékos időjárást a bogyósgyümölcs fajták meghonosítására használják fel. Elhatározták, hogy a Nyírség szélhordta homokjára — amely más mezőgazda- sági növény termesztésére kevésbé alkalmas — a nagyüzemi almáskertek szomszédságában ribizlit, köszmétét, málnát, földiepret ültetnek. Ezek a növények állandó jövedelmi forrássá változtatják a gyümölcstermesztés*, vagyis a téli- al ma-termesztés kiegészítője lesz. Hasznosnak tartják meghonosítását azért is, hogy munka pangások ide je* foglaikoamegbonosílására idői Szabolcsban tathatják majd a kertészeti brigádok tagjait a „bogyós- kertekben.” Szabolcs-Szatmár megye termelő nagyüzemei már eddig 1250 hold futóhomokol hasznosítottak bogyós gyümölcsöt adó csemetékkel, palántákkal. A nyíregyházi, baktalórántházi, nyírbátori és nagykáilói járások homoki gazdaságaiban a tagok jelenleg többnyire a bogyósgyümölcsfélék telepítésével foglalkoznak. Több mint félezer hold földet ültetnek be a napokban. A terv sze*int a télialma-termelésre hasznosított területnek mintegy húsz százaléka lesz bogyósgvümöl- osot adó kiegészítő üaemág. Megyénkben is megkezdték a kukorica vetését A munkafegyelem frontvonalai
