Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-25 / 97. szám

A mi tudományunk, a mi tudósaink Az Akadémia jubileumi üléséről cA. nitíj^ eleji mi tett reymauti figurák melés helyén Végzi a tudós bevonva ebbe a tevékenységbe a gyakorlati szakembereke is. A tudomány elméleti meg állapításait, a kutatók a gya­korlatban segítik realizálni mint ' torrent ez sikerrel pel dául a Nyírség őstenger, mély vízkészletének a leltára- sánál a geológiai kutatásod alapján. A tudomány nemzetközísé go az emberiség jobb jövő jóért folytatott küzdelem tár sadalmi, szellemi erőinek vív «lánya. Bizonyításra nem szó rdl — vagyis a szocialista rendszer már fényes bizonysa- gát adta -—, hogy a tudo­mány nem valami társadalom- iölötti ető. Még akkor sem, ha egyes nyugati társadalom­kutatók a tudomány társada- lom fölöttiségének eszméit igyekeznek terjeszteni, noha tudják, hogy ők maguk tőkés társadalmi alapon állnak. A tudomány nemzetközisége a tudósok nemzetközi felelőssé­gével jár együtt. Az emberiség jelene és jövője iránti felelős- seggel, azzal, hogy hozzájárul­janak olyan társadalmi-gazda­sági feltételek megteremtésé­hez, amelyek nyomán a Föld lakossága békében, egyre jobb emberi körülmények között élhet. Mint%ahogy az Akadé­mia agrár-, biológiai- és or­vostudományok osztályai kö­zösen vitatták meg a fehérje­kutatás kérdéseit a táplálko­zás javításának, más osztályok a kibernetika problémáit a biofizika, a társadalom- és a n y él v t u d cm á n y Összefüggései­ben, úgy kell összefogni a nemzetközi szellemi erőknek is a Föld népe élelmezési gondjainak megoldására, a nukleáris energia, a lézer-su­gár békés gyakorlati alkal­mazására. A MAGYAR TÜDŐSÖK túl­nyomó többsége vallja, érzi ezt a nemzetközi kötelességet. Éhnek szellemében végzi munkáját a magyar nemzet és a világ népeinek boldogulá­sára. De felemeli aggódó és tiltakozó szavát a szocialista országoknak és a nyugati né­pek tudósainak jelentős ré­szével együtt, amikor tőkés célokért, háborús tűzfészkeket szítva. Vietnamban vagy a vi­lág bármely részén veszélybe kerül a béke, az emberi hala­dás ügye. Samu András A budapesti Lengyel Kultú­rában magyar művész vállal­kozott arra. hogy az egyik legnagyobb lengyel írónak. Nó­bel-díjjal kitüntetett művét, a Parasztok-at illusztrálja. Szlo­vák György, a nagy tehetségű grafikus rajzaiban kitűnő len­gyel atmoszférát teremtett. A dráma minden fontos mozzana­tát életre keltette. Érdeme éppen az — írja a kiállítás katalógusának elősza­vában Pogány Ö. Gábor —, hogy a barázdált arcokban, a görcsös mozdulatokban, a vég­telenbe vesző siki tájon általá­nos társadalmi és történelmi tanulságokat láttat meg rajzai révén, Reymont koncepciójá­hoz, objektív világtükrözéséhez közelít ábrázolásaiban, illuszt- rációs sorozatának együttes je­lentésével... Látomásos parafrázis egy re­mekmű témájára, végül pedig vallomás. Vallomás egyik kép­zőművészünk. kitűnő képességű barátunk. Szlovák György te­hetségének természetéről, mely a nagy élmények befoga­dására, a nép ügyének kifejem zésére, a szabadság után vágyó­dó lélek megértésére mindig kész. Mihálvfi Ernő a kiállítást megnyitó beszédében méltán állapította meg: Szlovák a Pa­rasztok legkitűnőbb fordítását végezte el a rajz nyelvére. A tárlatot látogató lengyel képzőművészek egyöntetű vé­leménye, hogy Szlovák György jellegzetesen lengyel és rey- monti figurákat teremtett és rajzai leginkább a világhírű lengyel grafikussal, Kuüsio- wicz-csel tartanak rokonságot. A mintegy 100 illusztrációt tar­talmazó kiállítás máris jelentős visszhangot keltett itthon «& Lengyelországban. Hat ember a. lö. vágányon { Galambos-brigád adóssága — Nincs idő a tanulásra ? Vágányerdői A záhonyi át­rakó lö. vágányán hajlong a 3-as brigád. Deszkát rak­nak a széles szovjet vagonok­ból a magyarba. Vezetőjük Galambos Endre, együtt dol­gozik a többiekkel. Mellettük magasan gördül a nehéz daru, deszkaládába burkolt gépkocsikat emel át magyar vagonokba. A régi és az új találkozik itt. A gép és az ember ereje. A Galam­bos-brigád állja a versen­gést. Kézi erővel ugyan, de sokszor a régi közmondás szerint, többet ésszel, mint erővel ürítik a vagonokat. — A deszka mázsája het­vennyolc fillér. Ilyen fillé­rekből jön össze nekünk a forint — mondja a fiatal brigádvezető. — Ha hamar átrakjuk, foghatunk a másik vagonhoz. Rajtunk múlik, mennyit keresünk. Számokat sorol, amelyek pedig egyszerre kezdtük a többiekkel. Meglesz a ISO— 160 százalék. Pedig egy em­berünk, az ajaki Kocsis Fe­renc szabadságon van. Helyet­te is meg kell fogni a desz­kát valakinek... A 3-as záhonyi átrakó szo­cialista brigád egy családhoz hasonlít, ahol mindenki egy­ért van, s egy mindenkiért. Egyikük Dicső András elme­hetett volna könnyebb helyre, kocsifeltrónak, de maradt. Nem érezné jól magát má­Ú I KÖNYV: M. Mahoven ; Neotomizmus Kulturális hírek „A csodálatos mandarin“ Neve Yorkban Bartók Béla '„A csodálatos mandarin” című balettje óriá­si sikert aratott a New York-i Metropolitan operaház első gálaestjén, a marseillei opera balettmesterének. Joseph Loz- zininek koreográfiájával. „Imago“ Párizsban ezzel a furcsa névvel megalakult a festő­művészek egy csoportja, akik a humanizmust és a művésze­tek építő szellemi tartalmát ír iák zászlajukra. Programjuk­ban „humanisztikus és dia­lektikus irányzatú kísérleti művészetet” hirdetnek. Új japán színház A tokiói „Nissei” színház a legmodernebb színpadi felsze­relést kapja a világon. A te­lemben, 1350 nézőhely lesz. Fülhallgatóval felszerelve, hogy a nézők tetszés szerint angol, francia vagy német nyelvén hallhassák az elő­adást. A színpadon ötemeletes hidraulikus berendezés emeli és süllyeszti a színpadképeket, a világítást elektronikus gé­pekkel végzik. A nézőteret freskók, szőnyegek márvány- mozaikok kristály- és bronz­szobrok díszítik. A KATOLIKUS EGYHÁZ — hogy ellensúlyozza a modern tudományok materializmusra nevelő hatását. s befolyásolni igyekezzék a legújabb kor ér­telmiségét — a múlt század vége óta igen erősen terjeszti a XIII. században élt domini­kánus szerzetes, Aquinói Ta­más középkori skolasztikus val- lásfilo?.ófiai tanításait. Aquinói Tamás az egyházi hierarchia által „szentesített” dogmákat Arisztotelész logikai eredmé­nyeivel „erősítette meg.” Ez a „megerősítés” azért kívánko­zik idézőjelbe, mert a formá­lis logikában járatos, s azzal valóban mesterien bánó Aqui­nói Tamás alapjában tudo­mánytalan tételek — isten lé­te, mindenhatósága, a lélek örökkévalósága — „bizonyításá- sára” használta fel a formális logikát. Tudománytalan elkép­zelések tudományos köntösű „megíámogatása” — ez a régi és új tomizmus lényeges sajá­tossága. A CSEH SZERZŐ tömören is igen sokatmondó, a neoto­mizmus „klasszikus dogmatiz- mus"-a ellen meggyőző érve­léssel küzdő tanulmányában széles társadalmi áttekintéssel indokolja, miért oly különösen fontos ma. a szocializmus ha­talmas térhódításának korában az egyház számára az „észér­vekkel” hatni akaró neotomiz­mus. Megismerteti velünk az irányzat olyan — elsősorban jezsuita — képviselőit, akik akár el is hagyhatnák a „neo szócskát, hiszen Aquinói Ta­másnál sokkal sikerületlenebb módszerekkel hadakoznak nemcsak a marxizmus, hanem Voltaire és a pozitivizmus el­len is. Van viszont olyan nen- tomista, mint például Jacques Maritain, aki. nemcsak igen vá­lasztékos stílusban, hanem bi­zonyos (az egyházi hierarchiá­nak nem is tetsző) engedmé­nyeket téve harcol azért, hogy a katolikus dogmákat — ter­mészetesen csak látszat szerint — „összhangba hozza” a leg­újabb kór legújabb szükségle­teivel. A NEOTOMIZMUS még legtehetségesebb művelőinél is játék a szavakkal, a fogalmak­kal, és nem lehet komoly vita­partner a tudományosan meg­alapozott filozófia számára. Világosan kiderül ez Mahovec gondolatokban gazdag — és élvezetesen megírt — köny­vecskéjéből. Ugyanakkor azon­ban a szerző óva inti a mar­xista kutatókat és agitátorokat attól, hogy neoiomistákról és az egyház más áramlatairól fölényeskedően szóljanak. Ér­dekes és tanulságos a szerző­nek az a megállapítása, hogy „vannak olyan neotomisták is. akik szeretnének komolyan segíteni, az embereken, hisz­nek az istenben, mint igazsá­gos és jóságos lényben, maguk pedig nem akarnak vaskalapo- sok lenni. Sokan ezek közül -— folytatja a szerző — egy idő múlva merevekké, az absztrakt egyházi dogmatika sematikus képviselőivé válnak. De sokak­nak még meg lehetne magya­rázni, hogy embertársaik segí­tésére irányuló törekvésük tisz­teletre méltó, ám mindezt nem a katolicizmusban találják meg.” PÉLDÁKKAL BIZONYÍTJA a tanulmány, hogy emberek, akik sokáig éppen a neotomiz- musban vélték megtalálni nemcsak a polgári anarchikus életérzés stabil, „a harmónia teljességét és a teljesség har­móniáját nyújtó ellenpólusát, hanem a katolicizmuson belül jelentkező misztikus áramlatok ellen is itt kerestek menedé­ket. cégül hosszú, kínos. de győzelmes úton — eljutottak a marxizmushoz. Mottóként le­hetne idézni a tanulmány utol­só mondatát: „Mindig az a kritika a leghelyesebb, amelyik nemcsak a tévedéseket leplezi ie. hanem az embereket a téve­désektől az igazság felé veze­ti.” mindig pénzben fejeződnek ki. A pénz, vagy ahogy ő mondja, a forint drága jó­szág, meg kell dolgozni ér­te. Galambosék szépen ke­resnek. többet mint mások. Gyorsabban jár a kezük, job­ban kéz alá dolgoznak. Gyak­ran hívják őket oda, ahol lemaradtak. — Mi örömmel megyünk. Mert azért is külön forint jár. Nomeg szabad választás. Ami azt jelenti, hogy mi vá­laszthatjuk meg az árut. És ki olyan, hogy nem a jót vá­lasztja, mint például a rotá­ciós papírt, ami tiszta és jól lehet vele keresni. A 3-as átrakóbrigádot az évek során együtt végzett munka valósággal eggyé ko­vácsolta. Mint jól olajozott gép, dolgoznak. Mindegy mi­lyen árut kell átrakni, az ő vagonuk az elsők között ürül, nem kell várni rájuk. Jól fizetik... Ez a refrén, gyakran tér vissza beszélgetés során. A Galambos-brigád nem tagadja, hogy szereti tudni mennyiért pakolja a vagonokat, szeretnek jól ke­resni. Még akkor is, ha egy éve olyan címen munkálkod- ntSc, mint a Galambos-féle szocialista brigád. És most május elsején várják az újabb eredményhirdetést. — Szerintünk most is el­értük azt, amit kellett. A munkában nem lehet egy­könnyen lehagyni bennünket. Most is nézze, hogy a mi vagonunk fogy a legjobban, sutt. Együtt fognak a munká­hoz, s együtt fejezik be. A közösségi érzés sem hiány­zik náluk. Egy-egy nap szaJ badságot vettek ki mikor egyiküknek sürgős szüksége volt segítségre a házépítés­nél. Mégis, egy kicsit az jellem­ző valamennyiükre, ami a brigádvezetőre. Egyedüli .szenvedélyük a munka. Az itteni munkán kívül mi köti le még az érdeklődését? — Kőműves vagyok. Én építem a házam. És mindig akad valami otthon. Olvasni? — kérdez vissza. — Hopyne, a gyümölcsfatelepítésről ol­vastam legutóbb egy szak­könyvet, mivel nálunk Tu- zséron igen nekifogtak a törpe gyümölcsös telepítésének. Tanulni szoktak-e. — Nincs rá idő, sajnos. Meg eddig nem is szorítot­tak rá bennünket. A Galambos-brigádnak amennyire nincs törleszteni- valója munkában, annyira van a művelődésben, a ta­nulásban. Talán ez nehezebb, mint a több tonnás vagonok­kal bánni, de akik a kitün­tető cím tulajdonosai akar­nak lenni, ettől sem hátrál­hatnak meg. A nehéz testi munkát a záhonyi vágányerdőben is mindjobban felváltják a gé­pek. S a gépek is megköve­telik a nagyobb tudást, • szakértelmet. (PGI A MARXIZMUS SZÉLLÉ-sí ME, világnézete, dialektikája buzdító, alkotó erejévé vált az elmúlt két évtized alatt j a magyar tudománynak. Ez a/, eszenciává összesúriletl elvi és egyben gyakorlati mondani­valója a Magyar Tudományos Akadémia napokban megtar­tott, közel egyhetes jubileumi nagygyűlésének. Tudomány és társadalom. A tudomány alkotó ereje és az adott társadalmi viszonyok el­választhatatlanok egymástól. Ez nem egyszerű szimbiózis — együttélés —, hanem a kettő­nek bonyolult kölcsönhatása­ként jelentkezik. Az eleven, alkotó tudomány előmozdítja a társadalmi fejlődést, s ez visszahat az elméleti és gya­korlati tudományok — a tár­sadalomtudomány, a termé­szettudomány, a műszaki tudomány — előrehaladására. A társadalmi rendszer jelle­gének, a tudomány fejlődésé­nek az összefüggésére elegen­dő egy példát megemlíteni. Westsik Vilmos — aki ma akadémiai levelező tag, a me­zőgazdasági tudományok dok­tora — évtizedeken át. sok­szor a maga anyagi erejére tá­maszkodva kutatta, szinte munkatársak nélkül a nyírségi homok feltáratlan kincseit. Most, a „Homokkutató-ielep* helyett egy országos jelentősé­gű és a nemzetközi kutatás- ban is számottevő tudományos intézmény kutató gárdája te­vékenykedik. élvezve a szocia- lista társadalom anyagi segít­ségét, erkölcsi elismerését tá­mogatását. A MAGYAR EIJVIÉJUKTI és alkalmazott tudomány rangos helyet vívott ki magának a nemzetközi tudományos világ­ban. Az elmúlt két évtizedben . tovább szélesedett a kőre a/.olfnuk a tudományágaknak, amelyeknek hazai művelői . újabb és újabb nemzetközi él­űi mérést kaptak. S alkotó ré­szeseivé váltak annak a nagy ügynek, amely a természet és .műszaki tudományok elért és várható eredményeivel mind­inkább meghódítja a természe­tet az emberiség hasznára. AZ ELMÉLETI ÉS ALKAL­MAZOTT TUDOMÁNYOK eredményei mind szélesebb körben válnak az emberiség közklncsévé. A tudományos együttműködés, a tapasztala­tok, eredmények kicserélése serkentője lett hazai kutatá­ainknak, a biológiai-, orvosi-. kibernetikai-, fizikai-, agrár-, matematikai- és más tudomá­nyok fejlődésének. Magyar kuftö tatok tevékenykednek tudós- társaikkal Dubnában, az „álomvárosban”, hogy a nuk­leáris erőt az emberiség békés építő munkájának a szolgála- lába állítsák. A KGST-ben nemrég hoztak határozatot a műszaki és tudományos együtt­működés gyorsabb fejlesztésé­re, amely nagy távlatokat nyit a szocialista országokban a közős elméleti és gyakorlati programok megvalósítása előtt. Dé ha szűkebb hazánkban maradunk: a Tiszavasvári Al­kaloida Vegyészeti Gyár szo­ros kapcsolatban van a gya­korlati gyógyszer előállítási kutatásban a Szovjetunió és más országok hasonló intéz­ményeivel. E kapcsolat köl­csönösen hozzájárult már ed­dig is például a biológiai el­járások alkalmazásának töké­letesítéséhez. A kemizálás térhódítása a mezőgazdaságban úgy következhetett be olyan, spha nem látott ütemben vi­lágszerte, hogy közkinccsé váltak az e téren nyert isme­rétek. Megyénk növényvédő állomása is végez tudományos értékű munkát, összhangban a KGST-országok célfeladatai­val. A nemzetközi tudományos összefogás abban is segít — igen fontos ez a lyis országok­nak, mint hazánk is —, hogy ne aprózodjanak el a tudomá­nyos erők számtalan téma ku­tatására, hanem vészben a szellemi és anyagi energiákat a gyakorlat számára legfonto­sabb fő témákra koncentrál­ják, másrészt helyes kooperá­cióval megosztják a feladato­kat más országok tudományos erőivel. A SZOCIALISTA TÁRSA­DALOMBAN a tudományra, annak művelőire nem az „ele­ien í csőn Horonyba zárkózott” tudóstípus a jellemző. A tu­dósok, kutatók túlnyomó több­sége a társadalom, az élet álal felvetett igények kielégí­tésének a megoldásán fárado­zik. Ezt úgy teheti meg, hogy szoros kapcsolatot tart a gya­korlattal; segíti azt, s további erőt is nyer annak eredmé­nyeiből. Több ipari, mezőgaz­dasági üzemben található me­gyénkben is meg az, hogy a tudományos kutatómunka va­lamilyen részfeladatát a tér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom