Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-22 / 94. szám
Események sótokban r A szovjet afro-ázsiai szolidaritási bizottság nyilatkozatot tett közzé a bandungi értekezlet 10. évfordulója alkalmából. Alekszandar Rankovics jugoszláv köztársasági alelnök szerdán délelőtt fogadta Michael Stewart brit külügyminisztert. A fogadáson jelen volt Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszter is. Rómában szerdán megnyílt az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes ülése. A plénu- mon Luigi Longo, az Olasz KP főtitkára tartott beszámolót. Az arab tájékoztatásügyi miniszterek április 19 és 21 között Ammanban tanácskoztak. Az értekezleten megalakították az arab hírügynökségek szövetségét. Szerdán Szudánban megkezdődtek az alko tmányozó nemzetgyűlési választások. A választások után összeülő nemzetgyűlés feladata lesz az ország új alkotmányának kidolgozása és az új • kormány megalakítása. A bonni hivatalos lap szerdán tette közzé a náci és háborús bűnök nyugat-német- prszági elévüléséről szóló törvényt, amely az elévülés kezdetének időpontjául 1969. december 3-át jelöli meg. A törvény csütörtökön lép hatályba. Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke kíséretével szerdán különrepülő- gépen hazaérkezett Indonéziából. Kim ír Szén, aki Sukarno elnök meghívására hivatalos látogatást tett az Indonéz Köztársaságban, részt vett a bandungi értekezlet 10. évfordulójának ünnepségein. Souvsnna Phouma, a laoszi Koalíciós kormány miniszterelnöke szerdán az indonéz kormány meghívására hivatalos látogatásra Djakartába érkezett. Ko Le tábornok elkísérte útjára a miniszterelnököt. Ivan Basev bolgár külügyminiszter meghívására szerdán feleségével hivatalos látogatásra Szófiába érkezett Ahti Karjalainen finn külügyminiszter. A vendégeket a bolgár repülőtéren Ivan Basev és számos más hivatalos személyiség fogadta. Vang Kuo-csuan, a Kínai Népköztársaság és John Cabot, az Egyesült Államok varsói nagykövete szerdán háromórás megbeszélést folytatott. A tárgyalás az amerikai—kínai nagyköveti szintű tanácskozások rendszeres sorozatába tartozott. Moszkvába érkezett az afgán miniszterelnök Moszkva, (TASZSZ): A szovjet kormány meghívására szerdán hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett dr. Mohammed Juszuf, az afgán királyi kormány miniszterelnöke. Mohammed Juszufot a vnu- kovói repülőtéren Alekszej Koszigin, Dmitrij Poljanszkij és más szovjet államférfiak fogadták. Dr. Mohammed Juszuf af- I gán miniszterelnök szerdán a Kremlben látogatási tett Ko- I szigin szovjet miniszterelnök-1 nél. A baráti beszélgetésben Gromiko szovjet külügyminiszter is részt vett. Az afgán miniszterelnök ugyancsak szerdán felkereste a Kremlben Anasztasz Mikojant, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét. A 14 milliós lakosságú Afgán Királyság hagyományos jóviszonyban van régóta a Szovjetunióval. Mohammed Juszuf több ízben volt már Moszkva vendége, legutóbb 1961 őszén, amikor a Szovjetunió nagy gazdasági és műszaki segítséget ajánlott fel a második afgán ötéves terv megvalósításához. Afganisztán külkereskedelmének fele északi szocialista szomszédjára esik, amellyel ezer kilométeres közös határa van. A Szovjetunió hosszú lejáratú hitelekkel segíti a hegyi ország természeti kincseinek kiaknázását, atomerőművet épit számára, gondoskodik szakemberek képzéséről. A szovjet repülőgépek nem egyszer hárították el Afganisztán felől a sáskajárás veszélyét. Fejlődnek a két ország kulturális kapcsolatai. Szovjet részről megelégedéssel beszélnek Afganisztán el nem kötelezettségi politikájáról, amely jelentős stabilizáló tényező egy korábban igen forrongó- nak ismert ázsiai térségben. Oilaííéhék az 1905. évi Lenin-díiakiat Moszkva, (TASZSZ): A Lenin-díj bizottság odaítélte az 1965. évi tudományos, technikai, művészeti és zsurnalisztikái Lenin-díjat. Kiváló tudományos művekért és technikai alkotásokért tudósoknak, mérnököknek, az ipar különböző területein dolgozó szakembereknek összesen 16 Lenin-díjat ítéltek oda. öt Lenin-díjat ítéltek oda kulturális eredményekért. Kitüntették Jurij Zavadszkij színpadi rendezőt, Grigorij Kozincev filmrendezőt, Nyi- kolaj Mordvinov és Innoken- tyij Szmoktunovszkij színészt, Leonyid Kogan hegedűművészt, Szergej Szmirnov írót, és a három „kukrinyikszi” művészt:.Mihail Kuprijanovot, Porfirij Krilovot és Nyikolaj Szokolovot. A Lenin-díjakat minden évben április 22-én Lenin születésnapján ítélik oda. Vallanak a tanúk... Szerdán délelőtt dr. Sen, a lengyel igazságügyminisztérium képviselője sajtókonferencián jelentette be: megkezdődött Varsóban a frankfurti Auschwitz-per lengyel tanúinak kihallgatása. Ezen az NSZK kérésére részt vesznek a frankfurti per ügyészei és védői. Sajnos — állapította meg dr. Sen —, a nyolc védő közül mindössze kettő jött el Varsóba, dr. Gerhard Göllner, Klehr és Kaduk védője és dr. Eugen Gerhardt, Baretzki védője. A lengyel igazságügyi szervek — mondotta dr. Sen —, mindent megtesznek, hogy az NSZK-ból érkezett ügyészek és védők minél tisztább képet kapjanak a per összes részleteiről. A tanúk kihallgatása — jelentette be — lengyel törvények szerint lengyel nyelven történik, s a nyugatnémet ügyészek és védők részére tolmácsok állnak rendelkezésre. Eddig körülbelül húsz tanú jelentkezett Katowicéből, Lodzból és Krakkóból, főként olyan tanúkról van szó, akik egészségi állapotuk miatt nem mehetnek el Frankfurtba. A kihallgatások már szerdán délelőtt megkezdődtek és előreláthatólag több napig tartanak. A világ if júsága a gyarmatosítók ellen és a békéért Április 24-én szerte a vilá gon tüntetnek a fiatalok a neokoIonializnj,us ellen, és a világ békéjéért, mint a Tan zániához tartozó Zanzibár fiataljai. (MTI—Külföldi Képszolgálat) Gyarmat! Hogy mit jelent ez a szó, igazán csak azok tudják, akik szenvedői voltak az indiai éhínségeknek, a szenegáli rabszolgapiacoknak, a gambiai lepratelepeknek, akiknek holttestei szolgáltatták a franciák építette Kongó-vasút talpfáit... „A néger ingyen motor, amelyet" banánnal fűterek” — irta egy Kongóból visszatért francia író, megdöbbentő képet festve három évtizeddel ezelőtt az ottani gyarmati állapotokról. A kínai kulit, az indonéz parasztot, a kubai cukornádvágó munkást sem vették emberszámba. A második világháború után a forradalmi erők számára bekövetkezett kedvező helyzetben másfél milliárd ember döngette a gyarmati rendszert, harcolt új erővel az embertelen kolonializmus ellen, s köztük mindenütt az első sorokban a fiatalok. Kezdetben világszerte február 21-én a Bombayben horgonyzó Talvar angol hadihajó indiai matrózainak 1946- os lázadásának napja emlékére rendezték esztendőről-esz- tendgfe a gyarmati ifjúság harci napját. Huszonkilenc független ázsiai és afrikai ország vezetőinek 1955-ben Bandungban megtartott értekezlete után karolta fel a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség azt a javaslatot, hogy a világ fiataljai a „bandungi napon”, április 24-én tüntessenek a gyarmatosítás és az imperializmus ellen, a békés egymás mellett élés elveinek diadalra juttatásáért. Április 24. azóta a kolonializmus ellen, a békés egymás mellett élésért küzdő fiatalok harca napja. Az idén is nagy megmozdulásokra kerül az imperializmus távozzék sor. Egymilliárd ember már péi-Vietnamból, Malaysiából* bebizonyította, hogy a még Kongóból, hogy a még mindig gyarmati sorban élők leráz- gyarmati elnyomás alatt hatják magukról az elnyomó- sínylődő 30 millió ember, ónkat, s a nemzetközi szolidan- golaiak és brit-guayanaiak, tásnak ezen a napján a fia- adeniek és mocambiqueiak talok azért tüntetnek, hogy megszabaduljanak láncaiktól. Szöul, (MTI): A japán—dél-koreai egyezmény ellen, amellyel a szöuli kormány kiárusította az ország érdekeit, a szerdai napon is heves tüntetések folytak. A dél-koreai fővárostól délre fekvő Puszanban többszáz diák vonult az utcákra, hogy tiltakozzék az egyezmény ellen. A rendőrség szétkergette a tüntetőket. Az ország ugyancsak déli felében levő Taeguban a rohamrendőrség 70 tüntető diákot terelt vissza az egyetemi épület udvarára. A dél-koreai parlament szerdai ülésén az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, mert az engedélyezte, hogy a rendőrség brutális terrorral verje szét a diáktüntetéseket. A bizalmatlansági indítványt 68:63 arányban elvetették. Mindez azonban nem akadályozta meg azt, hogy japán és Dél-Kprea új tárgyalásokba ne bocsátkozzék, a megbeszélések egy újabb kereskedelmi és fizetési egyezményről szólnak. Kicserélték a szovjet—ieugyel szerződés ratifikációs okmányait Moszkva, (TASZSZ): 'Gromiko szovjet külügyminiszter és Naszkowski lengyel külügyminiszter-helyettes szerdán Moszkvában kicserélte az új szovjet—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikációs okmányait. A ratifikációs okmányok kicserélése után Naszkowski aa Újságírók előtt kijelentette, hogy a szerződés a lengyel és a szovjet nép, az egész szocialista közösség érdekeit szolgálja. Biztosítja az Odera— Neisse határt. Ez a körülmény kétségtelenül elősegíti Európa és az egész világ békéjének és biztonságának fenntartását. Sipos Gyula: A nagy éjszaka 9. Bontunk > ütünk is — nevet a ómus, — és mutat' : .o aljában az új tehén L o , a hozzátartozó épületekkel, éppen ennek a gépesítéséről lenne szó, a teljes gépesítéséről, — a csibenevelőt nagy ablakaival, facsemetékkel beültetett kifutójával, odébb a megkezdett nagy irodaépületet, melyben étkezde is lesz, konyha meg klubterem. A szakosítással a termelés két fő ága koncentrálódik itt, Ujmajor- ban: a tehenészet és a baromfitenyésztés. Meg persze, ami szorosan vele jár. — Lassan megszokjuk már, hogy kicsit előre gondolkodjunk. Mennek egyenesen az új csirkéólhoz. Újra együtt a társaság, a nagy darab minisztériumi ember tréfálkozva nyújtózkodik, mintha gúzsból szabadult volna. Fátyolos az idő, olyan halovány a napsütés, hogy éppen csak sejthető árnyéka van az embernek. Az egyik asszony szégyenkezve nyújt kezet a vendégeknek, éppen saalonnázott a ta- karmányelőkészítöben, zavarában még a kést se tette le kezéből, csak úgy nyújtja oda csuklóját és pirulva mond valamit. De a másik, a fiatalabb kezet fog férfiasán, határozottan s rögtön azt kérdezi, ho»v a lábukat rendesen megtöröl- ték-e a fertőtlenítőben. Csekő vissza is lép, hogy példát mutasson, alaposan megtörli a lábát. — Különben nem merném [megkérdezni: ez hogyan kerül I ide — mutat az ablakpárkány- ■a. ahol egy friss tollú fehér is csibe lógatja le a fejét élettelenül. Most már a fiata- 1 labbik asszony is elvörösödik, de hamar föltalálja magát: — Nézze meg igazgató elvtárs a százalékot. Pedig hála istennek, a veszedelmes heteken már túl vagyunk. Ez a hálaistennek még egy árnyalatot hozzáad korábbi pirulásához, mert mit lehet tudni, kik ezek a vendégek, külföldi is van köztük, talán orosz vagy német, vagy valami más nemzet és nem azt tanulták ők se a szemináriumon, se a baromfinevelő tanfolyamon, hogy a gondozónak hála- istenkednie kell. A francia megnézi a fűtést, kemencével fútenek. végigfektetett kéményen megy a meleg a csibék közé, aztán fölvesz egy csutkadarabot is, azt használják alomnak, a száraz kukoricacsutka minden más alomnál jobb, tisztán marad rajta a kiscsibe és még csipegetni is tud, — Bon bon _ mondja a francia, de nyilván csak udvariasságból, őt mindez nem érdekli, ő a gépek embere. A lámpák nem égnek, hiszen a nagy ablakokon át, ha sápadtan is, bevilágít a nap. Csekő most fölkattintja a kapcsolót és a sok szaladgáló kiscsibe rögtön irányt változtat, ahogy az infravörös lámpák melegíteni kezdenek. — Bon, bon — mondja a francia. — Dehogyis bon — nevet rá Csekő — és magyarázni kezdi, hogy rövidesen kidobálják ezeket a vályúba ágyazott lámpákat, kis területre szórnak, sokat fogyasztanak, a gazdaság műhelye sokkal jobb konstrukciót szerkesztett, majd megmutatjuk azt is. A francia kérdez, vitatkozik, végre elemükben vannak. Itaráli kérelem János alig várja, hogy Cse- kővel szót válthasson. Már bánja az egész kirándulást, látott ő csirkeólat eleget, ennél modernebbet is, ott a központban kellett volna Csekőt félre- hivni egy percre, csak egy percre, hiszen nincs mit sokat magyarázni, ismerik egymást is, a helyzetet is. De most a szellőzőberendezést vizsgálják. Mert a kiscsi- bének egyik legnagyobb ellensége a rossz levegő, ha sok a széndioxid, az ammónia, a páratartalom, rögtön beüt a veszedelem. — És hogyan állapítják meg, mikor kell szellőztetni? — kérdezi a francia. — Érzi azt az ember gyereke — mondja a fiatalabbik gondozónő. Csekő meg az orrát mutatja és szippant nagyokat. — Bon, bon, — mondja újra a francia. És akkor Csekő mond egy szót, valami idegen szót, amit János meg se ért hirtelené- ben, mire a francia elkezd nevetni és átöleli, veregeti Csekő vállát. És már az automatáról vitatkoznak, mely pára- tartalomra és széndioxidra érzékeny és mindig kellő időben megindítja a szellőztetést. Mert az ember tökéletlen. Ha bent van a jószágok között, hozzászokik a szagukhoz, néhány óa múlva ziem is érez semmit A gép tökéletes. Nincsenek elfogultságai, szokásai, addig szellőztet, míg újra tiszta nem lesz a levegő. ★ Közben telik az idő és Já nos már szabadulni szeretne Miért kellett ennek a franciásak éppen most idejönni? Miért is nem egyezett meg már előbb Qsekővel! Ez nem bújdosás, nem menekülés, itt lehet alkotni. Aki ért valamihez, itt megmutathatja, mit tud. Százezer kacsa! És ahogy gépekről, teljes gépesítésről beszélnek! S mi gond van itt már az emberekkel is? Megveszik az abesszin-telep fényképét és tudják, hogy jövőre meglesz az új ház, a klub, a járda, most szabadulnak ki a sárból, kivirágzanak, a lányok lev#, tik az örökös gumicsizmát, a vastag nadrágot. Itt lehet dolgozni. De mi várna őrá amott, abban a fölbolygatott faluban? Otthagyta a vitatkozókat, kijött az épület végéhez és rágyújtott. Egy pillanatra fölmerült benne, mi lenne, ha itthagyna mindent, elmenne úgy ahogy van, akárhová, a világ végére, egyedül Játszott a gondolattal, mint a csillag- szóró csillagjaival a gyerek, meg nem égetheti, megfogni sem lehett, fölvillanó és eltűnő semmi az egész. Mi len- ne akkor? (Folytatjuk? 1965. április 22. 2
