Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

Egy délelőtt a nyíregyházi zeneiskolába! Pwrulyaőrára kopogtattunk b e a nyíregj'liázi zeneiskolába. Csősz Sámlorné tanárnő zon­gorán kíséri kis ’.anitv anyait. Foto: Hammel József A halhatatlanság lapjai Szovjet (lokiiiiientumíiiui a polgárháborúról Bónis Sámuel emlékére ÍW5. maréin» M. Bakonyi történet . . . P. Horváth László színművének bemutatója Nyíregyházán Színházi jegyzet nálja, hogy feláldozza értül* Etát, az Eta és a saját be­csületét. önzése, kényelem­szeretete nagyobb erő, az győz. És ezen a ponton tű­nik elő a figura alapvető hi­bája, ami hamissá teszi, hi­telét lerontja: nem létezik olyan, hogy abban az ember­ben, aki az erkölcsiségnek eljutott már arra a leg­magasabb fokára, hogy a közösségért állandó jelleggel többet tesz, mint annyi hi­vatalosan tőle elvárható (te­hát életjelenségévé vált ez a tevékenység), — az nem lehet, hogy ilyen emberben ugyanakkor oly mértékű ön­zés, szűklátókörűség, egoiz­mus munkáljon, hogy azzal a szeretett nőt ezzel eltaszít­sa magától, az nem lehet* hogy ez az ember alakosko­dásra, megalkuvásra akarja rávenni, azt akit szeret. Vágy az egyik, vagy a másik ténykedése nem őszinte. Itt torzult el az ábrázolás, ez zavarja meg a nézőt, é* kényszeríti az írót is olyan megoldásokra, ami a monda­nivaló világosságát zavarja. Az igazgató öccse, a jog­hallgató Péter az, aki a kö­vetendő helyes utat látja, aki a leghatározottabban el­várja a bátyjától, hogy az a helyes utat kövesse. De ő ennél többet nem tehet és ez is gyengesége a darabnak* hogy a pozitív eszmék hordo­zója, a helyes felfogás, az új erkölcsisóg erőteljes kép­viselője nem a saját sorsáért harcol, csak mások sorsának alakulását akarja helyes irányba befolyásolni. És végül: nem indokolt, hogy az író halálra szánja Etát. Azzal fejeződik be a darab, hogy az igazgató la- lakásába megérkezik a buj­kálást, a megalkuvást vállal­ni nem akaró asszony halá­lának híre. Sem a saját, sem Somogyi Géza cselekedetei­ből nem következik törvény­szerűen ez a halál. Az iró is érezhette ezt, mert véletlen baleset áldozatává teszi Etát, aki nem akart öngyilkos len­ni. % A történet drámaiságát azonban nem lehet indoko­latlan, a szituációból nem logikusan következő ese­ménnyel növelni, vagy éppen megteremteni. Ilyen megol­dással csak áldrámaiság jö­het létre. Mint ebben a da­rabban is. A szocialista esz- meiségű, szándékú színmű­ben sem szükséges, hogy mindig és feltétlenül az igaz* a helyes felfogás, a jó kere­kedjék felül. De a hősnek* vagy hősöknek bukásukkal is bizonyítaniuk kell a győze­lem távlati lehetőségét. Eb­ben a darabban ezt nem találjuk, a jelenlegi megoldás­ban semmi nem utal erre. Világosabban, tisztázottabb jellemábrázolással és cselek­ménysorral, s ezenkívül gon­dolatokban gazdagabb, élet­telibb dialógusokkal kellett volna fogalmaznia az írónak, mert így a mondanivaló hi­telének nincs meg a kellő fe­dezete. összegezésül elmondhat­juk. hogy jószándékú darab a __ Bakonyi történet. A szer­ző valódi, társadalmilag hi­teles problémákat boncolgat benne, de sajnos nem tud igazi megoldást találni. Ez utóbbi ellenére nem volt haszontalan vállalkozás a da­rab bemutatása. Csak dicsér­ni lehet a Déryné Színházat, hogy vállalkozott egy most induló szerző ilyen módon való támogatására. A nyíregyházi ősbemutatón egészében véve jó előadást láthattunk, bár a drámai mag- vú párbeszédek hangerejét csökkenteni kellett volna. So- Somgyi Gézát, az iskolaigaz­gatót Rajna Mihály, Jucit, a feleségét Várady Vali, Etát Losonczy Aryel, Pétert Hqrhy Gergely, az anyát Donáth Lil­ly játszotta. A díszleteket Cselényi Jó­zsef, a jelmezeket Rimanúczy Xvonne tervezte. Rendezte Sza- I lay Vilmos. Seregi István valósul meg ilyen világos megfogalmazásban. Tiszta képpel és tisztázott­nak látszó jellemekkel indít­ja a darabot: A színen lévő Somogyi Géza és felesége délelőtti párbeszédéből az derül ki, hogy a bakonyi kis község iskolájának igazgatója közös­ségi szellemű ember, aki nemcsak az iskola, a gyere­kek, hanem az egész község gondjával-bajával is törődik. Feleségét ellenben, aki szin­tén pedagógus, nem érdekli semmi, ami egyéni érdekei­nek szűk határain, , a tanító­lakás horizontján túl van. Férjét is állandóan szidja, hogy mások bajával is gon­dol. Kiderül az is. hogy az asszony nem jó tanító, nem szereti a munkáját sem. Az pedig már az első sza­vaiból nyilvánvaló, hogy jó­lelkű férje mellől ő igen ki­rí durvaságával, közönséges­ségével. Nem csoda hát, hogy férje elhidegül tőle. Az sem kü­lönös ezek után, hogy a férj — mint később kiderül — egy olyan nőhöz pártol, aki, valóban társa a munkában. Már itt jelentkeznek az el­ső hibák, melyeket a rende­zés és a színészi alakítás hi­bái csak fokoznak. Nevezete­sen: az író a feleséget túlsá­gosan durvának, közönséges­nek és butának ábrázolta mindebből következik csele­kedeteinek minősége is. Nem nehéz tehát az ilyen asszonyt nem szeretni, eltávolodni tő­le. A másik nőt viszont, Etát, aki ugyancsak pedagógus, és aki Somogyi Géza közösség­ért végzett munkájában örömmel vállal részt. — vázlatosan ábrázolta az író. Emiatt nem látjuk eléggé egyéniségének értékét, ezért mint embert nincs módunk megismerni, megszeretni. En­nek az a következménye, hogy nem rendülünk meg eléggé, amikor Eta kilép So­mogyi életéből (sőt egy erő­szakolt és dramaturgiailag hibás megoldással az író ha­lálra szánja.). A hatástalan­sághoz az is hozzájárul, hogy az erőtlen vonásokkal ábrá­zol! figurával a színész sem tudott mit kezdeni. Az igazgató megszereti ezt az asszonyt, aki egy súlyosan csalódott házasságából mene­kült kisfiával együtt ebbe a kis hegyi faluba. Szereti és mégsem tudja megtartani, mert ő maga nem bátor, nem egyenes jellemű, mert megal­kuvó. Megszerzett pozícióját, megteremtett egzisztenciáját, anyagi jólétét, felépítgetett kis világát annyira félti, saj­A címben épp úgy nem szabad tendenciát látni, mint abban, hogy pedagógus kör­nyezetben játszódik a darab cselekménye. Egyaránt szól­hatna a történet mérnökök­ről, agronómusokról, orvosok­ról, vagy akár geológusokról. Egyszóval történhetne a tár­sadalomnak bármely más ré­tegében, amelynek tagjai há­zastársi kapcsolatban kevés­bé tudják elviselni az egyen­lőtlen szellemi fejlődést. S ahol ez utóbbinak hosszantar­tó különbsége megrontja a házasfelek közti jóviszonyt. Játszódhatna bármilyen fog­lalkozású emberek között, ahol a közösségi szellemű gondolkodás ütközik meg az egocentrikus, az önző élet- szemlélettel, ahol a nyílt, bá­tor emberi tartás kerül kon­fliktusba a megalkuvó elpu- hultsággal, gerinctelenséggel, amely utóbbi tulajdonságok mind az egyénre, mind kör­nyezetére károsak, sőt rom­boló hatással vannak. Ezzel tulajdonképpen el­mondtuk a fiatal szerző szán­dékát, mellyel első darabjá­ban e konfliktusokkal kap­csolatos véleményét akarja elmondani, összegezni. Azt, hogy vannak közöttünk meg­kocsonyásodott gerincű em­berek. Sőt nemcsak a múlt időkből maradt itt, hanem korunk embere t is azzá vál­hat és válik is, ha nem elég szilárdak az elvei, ha nincs benne emberi tartás akkor, amikor vállalnia kellene újabb harcot, amitől már va­lójában elszokott. A bakonyi történet közpon­ti alakjának. Somogyi Gé­zának is újabb harcot kelle­ne vállalnia: elsősorban ön­magával, hogy legyőzze meg­romlott énjét, győzzön önző gyávaságán. Aztán harcolnia kellene környezetével, hogy azzal az emberrel köthesse össze életét,,.aki, igazán tár­sa tudna lenni. Azonban eh­hez előbb rombolnia kelle­ne elromlott, mégjavíthatat- lan házasságát kellene fel­számolnia. Rombolni és épí­teni, önmagában és környeze­tében. Hatalmas feladatok. Egyenes tartást, határozottsá­got tételeznek fel, és mert emberi viszonylatokról van szó: nyíltságot, őszinteségei, következetességet, bátorságot is. De mert mindezek a tu­lajdonságok kivesztek belőle, nem tud változtatni a sor­sán, sőt gyávaságával, megal­kuvásával a szeretett lényt I is elűzi magától. amiből jóvátehetetlen tragédia kelet­kezik. Mindez az írd dicséretes szándéka, amely sajnos nem egy ilyen esetet! A békepár­tiak hangoztatni kezdték ezen az ülésen is, ki kellene egyezni a Habsburgokkal és ezt a szándékot tudatni kel­lene a hadsereggel is, erre kitört a vihar, illetve majd­nem kitört az. „László Imre barátom — írja Madarász József — aki... Bónis Samu mellett ült, alig bírta ezt karjánál fogva visszatartani, hogy meg ne tegye azt, amit mondott, ti.: „agyon vágom ezt az egyenletlenke- dést szítót, mint egy kutyát". Bónis az utolsó pillanatig hűségesen kitartott a szabad­ságharc ügye mellet. Azt is beszélik, ő kapott megbíza­tást Kossuthtal a magyar ko­• róna elrejtésére, amikor már Görgey letette a fegy­■ vert és Kossuth is menekült. Meg is kellett szenvednie a forradalomhoz való hűsége : miatt. Az ellenforradalom 10 évi várfogságra ítélte, s a börtönből 1858-ban szaba­dul ki, kegyelmet kapott. Tovább is folytatna a küz­delmet a Habsbui’gok ellen. 1861-^en a határozati párt egyik harcosa, akik mégnem adták fel az ország függet­• lengégének elvét. E párt szét­■ verése és szétzüllése után ■ visszavonul a politikától és mint bírósági tisztviselő mű­. ködik 1879-ben bekövetkezett i haláláig. t Hársfalvi Péter rés és sok jeles csatában, az ellenség állandó zavarásában kitűnt szabolcsi száguldó lovas csapatot. 1849. január 18-án Bónis je­lentette Kóssuthnak. hogy In­tézkedést tett Nyíregyházán egy 300^ beteget • befogadó kórház felállítására is. Kossuth öröm­mel vette ezt a kezdeményezést és megbízta Bónist. a kórház orvosainak kijelölésével is. 1349. február 5-én Kossuth Bonis megbízatását a hajdú vá­rosokra is kiterjesztette, meri szükségesnek látta, hogy a sző­lős szomszédságban lévő vi­dékek honvédelmi tekintetben azonos szempontú irányítást kapjanak. Egyik kortársa. Páltfy Já­nos azt írja emlékirataiban Rómáról, ..eszes ember és becsületes: egyetlen hibája, hogy néha leissza magát, s akkor goromba mint a pok­róc”. De indulatba jött ő akkor is, amikor teljesen jó­zan volt. 1919. tavaszán, leg­inkább a béke párt egyez­kedő, a szabadságharcot el­árulni készülő magatartása hozza többször is indulatba Madarász József az 1849 • február 2i-i ülésről emlil gét az 1848—49-es jobbágy taf- szabadítáSsal kapcsolatban mél­tóképpen mutassa be. Bónis nemcsak a politikai küzdelmekből vette ki a részét derekasan, • hanem a honvédő harcok szervezéséből is. Külö­nösen a szabadságharc máso­dik szakaszában, 1849. január­jától kapcsolódott be a hadse- regszervezö munkába. Ekkor, január 16-án kap megbízatási kossulhlól. a honvédelmi bi­zottmány elnökétől, hogy Sza­bolcsban szervezzen szabadcsa- paiokat és a hadsereg élelme­zéséhez szükséges raktárakat állítson fel. Kossuth rendelete felhatalmazza Bónist! hogy ..mindent, mit nemcsak a sza­badcsapatok alakítására, ellá­tására, de általában a hon megvédéséhez megkívántaié szellemi és anyagi erő kifej té­■ se Szabolcs megyében szüksé­gesnek tart, mint az ország • kormányának teljhatalmú kép­i viselője és biztosa, megtegye és megtétesse...” Bónis rendeletei­■ nek és parancsainak mindenki 1 engedelmeskedni tartozott a- vármegye területén. A reá bí­- zott feladatot Bónis, nagy buz­i galommal és ered mén.vasén ol­- dotta meg. Megszervezte a bi­zonyára nagy szerepe volt eb­ben Bónis személyes politikai meggyőződésének is. Az országgyűlésen a közfi­gyelem akkor terelődött először Bónis személyére, amikor ő bátran hangoztatta, az altalá­nos választójog törvénybe ikta­tásai. Pár nap múlva személyes fellépése pedig szinte vihart támasztott az országgyűlési tár­gyalásokon. Bónis ugyanis a jobbágyfelszabadítás olyan ra­dikális tervezetét terjesztette elő, melytől még a reformok hívei, az ellenzéki képviselők nagy része is megrémült. Nem részletezhetjük, itt és most Bó­nis jobbágyfelszabadítási javas­latát. de jelentőségét érzékel­hetjük abból is, hogy az ő ter­vének megvalósítása milliókkal apasztotta volna a . nagybirtok földállományát és ezeket a milliókat parasztok kapták vol­na kezükhöz, a forradalom folyamán. Az ő tervezete tehát a magyar mezőgazdaság, a I magyar parasztság kapitaliz- I mus korabeli fejlődését és szo- I ciális Viszonyait gyökeresen I változtatta volna meg. A to­vábbi tudományos kutatás fel- ! adata, hogy a mi megyénk és személyesen Bőn» tevékenysé­A mi márciusaink gazda­gon ontják a nevezetes tör­ténelmi évfordulókat. Emlé­kezetemben 1848 márciusa hősei között Bónis Sámuel neve is felidéződik. Nagyon keveset tudunk róla és ez nekünk, szabolcsiaknak két­szeres veszteséget is jelent. Bónis Sámuel ugyanis itt v született, itt kezdte politikát pályafutását, majd a forrada­lom idején Kossuth egyik leg­bizalmasabb embere lett, az Igazságügyi Minisztérium fon­tos beosztású főüsztviseiője, az országgyűlés tábori bizto­sa. Bónis mint Szabolcs megye követe, tagja volt annak az 1847—48. évi országgyűlésnek, mely a 48-as forradalmi tör- ■ vényeket kiharcolta. A megyei követek — az akkori szokás szerint — az országgyűlésben nem képviselhettek más állás­pontot, nem pártolhattak más indítványt, csak azokat, me- . lyekre megyéjük írásban felha­talmazta őket. Szabolcs megye olyan utasítást adott az ország- gyűlésre induló köreteinek, hogy azok annak alapján a legradikálisabb, forradalmi kö­veteléseket támogathatták. Bi­rengette a világot) a magyar olvasóközönség is ismeri. A szovjet alkotoknak nagy segítséget jelentett az NDK, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország illetékeseinek közreműködése, francia és angol íúmarchivuntok megér­tő együttműködése. A szovjet városokban emel­lett nagyszámú fényképei: gyűjtöttek össze. Ezek lehe­tővé teszik öiy.'ii események dokumentálását is, arneiyék-1 ről annak idejcn nem ké­szült filmíelvétel. Ezenkívül hat forgatócsoport egv '«jvon át járta az országot, fe! véte­leket készített a polgárháború egykori frontjain, lefényké­pezte az emlékműveket, az események ma is élő rész­vevőit, szemtanúit, valamint fennmaradt tárgyi emlékeit. Az emlékek korabeli és ma is énekelt dalokban ugyan­csak élnek, ezért a film al­kotói felhasználták ezeket 1 a képek zenei . aláfestésbe. A filmhez L. Knipper Irt ze­nét. A filmben ismét láthatják í nézők a Vörös Hadsereg sok kiváló hadvezérének alakját: olyanokét is, akiknek nevét a Személyi kultusz éveiben elhallgatták. így pél­dául a legendás hírű Frunze, Csapa jev, Bugyonij. Vorosi- lov mellett megemlékezik a film BUiherről, Tuhacsevszkij- ről. Jakirról, Jegorovról, Ra- szolnyikovról és másokról. A film hossza 2100 méter, de elkészítéséhez mintegy 800 ezer méter filmkockát kellelt. átnézni, szovjet és külföldi archívumok anyagú:. Tízezer métereket kellett le­vetíteni ahhoz, hogy nénány méternyi érdekes anyagra te gyenek szert. így sikerült először kibányászni eredeti felvételeidet a Vili. pártkong­resszusról, (külön érdekesség, hogy ezek a Kremlben ké­szült felvételek sorún a leg­elsők közé tartoznak). L'j filmkockákat találni Csapa- jevröi és John Reed-röl, aki­nek a Nagy Októberi Szocia­lista Foí vadalomról szóló könyvét (Tíz nap, amely meg­A Volokalamszki országút szerzője, Aiekszandr Beck és llja Kopalin ismert szovjet dokumentumfilm rendező másfél évi munka után befe­jezte A halhatatlanság lapjai című filmjét, amely a polgár- háború éveinek, a szovjet nép hősi helytállásának állít em­léket. Kopalin rendező érde­kes részleteket ismertetett a filmről, amelynek magyar vo­natkozása is van: A Vörös íladseteg oldalán küzdő kül­földiek során magyar arcokat is felvillant, közlük Zníka Mátéét. Érdekessége Kopalir és Beck munkájának, hogy az eseményeket nem időrend­ben eleveníti fel, hanem el­sősorban arra törekszik, bogy az akkori idők atmoszféráját próbálja visszaadni. — Azóta felnőtt a harma­dik nemzedék •— mondja Kő- palin — és sok fiatal szimá­ra már-már ■ múlt idők legen­dás ködébe vész a polgárhá­ború, az Intervenció, a íebéi- lerror, a rombolás, az éhínség. Ezért elsősorban a fiatalok­nak ajánljuk filmünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom