Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-14 / 62. szám
Egy délelőtt a nyíregyházi zeneiskolába! Pwrulyaőrára kopogtattunk b e a nyíregj'liázi zeneiskolába. Csősz Sámlorné tanárnő zongorán kíséri kis ’.anitv anyait. Foto: Hammel József A halhatatlanság lapjai Szovjet (lokiiiiientumíiiui a polgárháborúról Bónis Sámuel emlékére ÍW5. maréin» M. Bakonyi történet . . . P. Horváth László színművének bemutatója Nyíregyházán Színházi jegyzet nálja, hogy feláldozza értül* Etát, az Eta és a saját becsületét. önzése, kényelemszeretete nagyobb erő, az győz. És ezen a ponton tűnik elő a figura alapvető hibája, ami hamissá teszi, hitelét lerontja: nem létezik olyan, hogy abban az emberben, aki az erkölcsiségnek eljutott már arra a legmagasabb fokára, hogy a közösségért állandó jelleggel többet tesz, mint annyi hivatalosan tőle elvárható (tehát életjelenségévé vált ez a tevékenység), — az nem lehet, hogy ilyen emberben ugyanakkor oly mértékű önzés, szűklátókörűség, egoizmus munkáljon, hogy azzal a szeretett nőt ezzel eltaszítsa magától, az nem lehet* hogy ez az ember alakoskodásra, megalkuvásra akarja rávenni, azt akit szeret. Vágy az egyik, vagy a másik ténykedése nem őszinte. Itt torzult el az ábrázolás, ez zavarja meg a nézőt, é* kényszeríti az írót is olyan megoldásokra, ami a mondanivaló világosságát zavarja. Az igazgató öccse, a joghallgató Péter az, aki a követendő helyes utat látja, aki a leghatározottabban elvárja a bátyjától, hogy az a helyes utat kövesse. De ő ennél többet nem tehet és ez is gyengesége a darabnak* hogy a pozitív eszmék hordozója, a helyes felfogás, az új erkölcsisóg erőteljes képviselője nem a saját sorsáért harcol, csak mások sorsának alakulását akarja helyes irányba befolyásolni. És végül: nem indokolt, hogy az író halálra szánja Etát. Azzal fejeződik be a darab, hogy az igazgató la- lakásába megérkezik a bujkálást, a megalkuvást vállalni nem akaró asszony halálának híre. Sem a saját, sem Somogyi Géza cselekedeteiből nem következik törvényszerűen ez a halál. Az iró is érezhette ezt, mert véletlen baleset áldozatává teszi Etát, aki nem akart öngyilkos lenni. % A történet drámaiságát azonban nem lehet indokolatlan, a szituációból nem logikusan következő eseménnyel növelni, vagy éppen megteremteni. Ilyen megoldással csak áldrámaiság jöhet létre. Mint ebben a darabban is. A szocialista esz- meiségű, szándékú színműben sem szükséges, hogy mindig és feltétlenül az igaz* a helyes felfogás, a jó kerekedjék felül. De a hősnek* vagy hősöknek bukásukkal is bizonyítaniuk kell a győzelem távlati lehetőségét. Ebben a darabban ezt nem találjuk, a jelenlegi megoldásban semmi nem utal erre. Világosabban, tisztázottabb jellemábrázolással és cselekménysorral, s ezenkívül gondolatokban gazdagabb, élettelibb dialógusokkal kellett volna fogalmaznia az írónak, mert így a mondanivaló hitelének nincs meg a kellő fedezete. összegezésül elmondhatjuk. hogy jószándékú darab a __ Bakonyi történet. A szerző valódi, társadalmilag hiteles problémákat boncolgat benne, de sajnos nem tud igazi megoldást találni. Ez utóbbi ellenére nem volt haszontalan vállalkozás a darab bemutatása. Csak dicsérni lehet a Déryné Színházat, hogy vállalkozott egy most induló szerző ilyen módon való támogatására. A nyíregyházi ősbemutatón egészében véve jó előadást láthattunk, bár a drámai mag- vú párbeszédek hangerejét csökkenteni kellett volna. So- Somgyi Gézát, az iskolaigazgatót Rajna Mihály, Jucit, a feleségét Várady Vali, Etát Losonczy Aryel, Pétert Hqrhy Gergely, az anyát Donáth Lilly játszotta. A díszleteket Cselényi József, a jelmezeket Rimanúczy Xvonne tervezte. Rendezte Sza- I lay Vilmos. Seregi István valósul meg ilyen világos megfogalmazásban. Tiszta képpel és tisztázottnak látszó jellemekkel indítja a darabot: A színen lévő Somogyi Géza és felesége délelőtti párbeszédéből az derül ki, hogy a bakonyi kis község iskolájának igazgatója közösségi szellemű ember, aki nemcsak az iskola, a gyerekek, hanem az egész község gondjával-bajával is törődik. Feleségét ellenben, aki szintén pedagógus, nem érdekli semmi, ami egyéni érdekeinek szűk határain, , a tanítólakás horizontján túl van. Férjét is állandóan szidja, hogy mások bajával is gondol. Kiderül az is. hogy az asszony nem jó tanító, nem szereti a munkáját sem. Az pedig már az első szavaiból nyilvánvaló, hogy jólelkű férje mellől ő igen kirí durvaságával, közönségességével. Nem csoda hát, hogy férje elhidegül tőle. Az sem különös ezek után, hogy a férj — mint később kiderül — egy olyan nőhöz pártol, aki, valóban társa a munkában. Már itt jelentkeznek az első hibák, melyeket a rendezés és a színészi alakítás hibái csak fokoznak. Nevezetesen: az író a feleséget túlságosan durvának, közönségesnek és butának ábrázolta mindebből következik cselekedeteinek minősége is. Nem nehéz tehát az ilyen asszonyt nem szeretni, eltávolodni tőle. A másik nőt viszont, Etát, aki ugyancsak pedagógus, és aki Somogyi Géza közösségért végzett munkájában örömmel vállal részt. — vázlatosan ábrázolta az író. Emiatt nem látjuk eléggé egyéniségének értékét, ezért mint embert nincs módunk megismerni, megszeretni. Ennek az a következménye, hogy nem rendülünk meg eléggé, amikor Eta kilép Somogyi életéből (sőt egy erőszakolt és dramaturgiailag hibás megoldással az író halálra szánja.). A hatástalansághoz az is hozzájárul, hogy az erőtlen vonásokkal ábrázol! figurával a színész sem tudott mit kezdeni. Az igazgató megszereti ezt az asszonyt, aki egy súlyosan csalódott házasságából menekült kisfiával együtt ebbe a kis hegyi faluba. Szereti és mégsem tudja megtartani, mert ő maga nem bátor, nem egyenes jellemű, mert megalkuvó. Megszerzett pozícióját, megteremtett egzisztenciáját, anyagi jólétét, felépítgetett kis világát annyira félti, sajA címben épp úgy nem szabad tendenciát látni, mint abban, hogy pedagógus környezetben játszódik a darab cselekménye. Egyaránt szólhatna a történet mérnökökről, agronómusokról, orvosokról, vagy akár geológusokról. Egyszóval történhetne a társadalomnak bármely más rétegében, amelynek tagjai házastársi kapcsolatban kevésbé tudják elviselni az egyenlőtlen szellemi fejlődést. S ahol ez utóbbinak hosszantartó különbsége megrontja a házasfelek közti jóviszonyt. Játszódhatna bármilyen foglalkozású emberek között, ahol a közösségi szellemű gondolkodás ütközik meg az egocentrikus, az önző élet- szemlélettel, ahol a nyílt, bátor emberi tartás kerül konfliktusba a megalkuvó elpu- hultsággal, gerinctelenséggel, amely utóbbi tulajdonságok mind az egyénre, mind környezetére károsak, sőt romboló hatással vannak. Ezzel tulajdonképpen elmondtuk a fiatal szerző szándékát, mellyel első darabjában e konfliktusokkal kapcsolatos véleményét akarja elmondani, összegezni. Azt, hogy vannak közöttünk megkocsonyásodott gerincű emberek. Sőt nemcsak a múlt időkből maradt itt, hanem korunk embere t is azzá válhat és válik is, ha nem elég szilárdak az elvei, ha nincs benne emberi tartás akkor, amikor vállalnia kellene újabb harcot, amitől már valójában elszokott. A bakonyi történet központi alakjának. Somogyi Gézának is újabb harcot kellene vállalnia: elsősorban önmagával, hogy legyőzze megromlott énjét, győzzön önző gyávaságán. Aztán harcolnia kellene környezetével, hogy azzal az emberrel köthesse össze életét,,.aki, igazán társa tudna lenni. Azonban ehhez előbb rombolnia kellene elromlott, mégjavíthatat- lan házasságát kellene felszámolnia. Rombolni és építeni, önmagában és környezetében. Hatalmas feladatok. Egyenes tartást, határozottságot tételeznek fel, és mert emberi viszonylatokról van szó: nyíltságot, őszinteségei, következetességet, bátorságot is. De mert mindezek a tulajdonságok kivesztek belőle, nem tud változtatni a sorsán, sőt gyávaságával, megalkuvásával a szeretett lényt I is elűzi magától. amiből jóvátehetetlen tragédia keletkezik. Mindez az írd dicséretes szándéka, amely sajnos nem egy ilyen esetet! A békepártiak hangoztatni kezdték ezen az ülésen is, ki kellene egyezni a Habsburgokkal és ezt a szándékot tudatni kellene a hadsereggel is, erre kitört a vihar, illetve majdnem kitört az. „László Imre barátom — írja Madarász József — aki... Bónis Samu mellett ült, alig bírta ezt karjánál fogva visszatartani, hogy meg ne tegye azt, amit mondott, ti.: „agyon vágom ezt az egyenletlenke- dést szítót, mint egy kutyát". Bónis az utolsó pillanatig hűségesen kitartott a szabadságharc ügye mellet. Azt is beszélik, ő kapott megbízatást Kossuthtal a magyar ko• róna elrejtésére, amikor már Görgey letette a fegy■ vert és Kossuth is menekült. Meg is kellett szenvednie a forradalomhoz való hűsége : miatt. Az ellenforradalom 10 évi várfogságra ítélte, s a börtönből 1858-ban szabadul ki, kegyelmet kapott. Tovább is folytatna a küzdelmet a Habsbui’gok ellen. 1861-^en a határozati párt egyik harcosa, akik mégnem adták fel az ország függet• lengégének elvét. E párt szét■ verése és szétzüllése után ■ visszavonul a politikától és mint bírósági tisztviselő mű. ködik 1879-ben bekövetkezett i haláláig. t Hársfalvi Péter rés és sok jeles csatában, az ellenség állandó zavarásában kitűnt szabolcsi száguldó lovas csapatot. 1849. január 18-án Bónis jelentette Kóssuthnak. hogy Intézkedést tett Nyíregyházán egy 300^ beteget • befogadó kórház felállítására is. Kossuth örömmel vette ezt a kezdeményezést és megbízta Bónist. a kórház orvosainak kijelölésével is. 1349. február 5-én Kossuth Bonis megbízatását a hajdú városokra is kiterjesztette, meri szükségesnek látta, hogy a szőlős szomszédságban lévő vidékek honvédelmi tekintetben azonos szempontú irányítást kapjanak. Egyik kortársa. Páltfy János azt írja emlékirataiban Rómáról, ..eszes ember és becsületes: egyetlen hibája, hogy néha leissza magát, s akkor goromba mint a pokróc”. De indulatba jött ő akkor is, amikor teljesen józan volt. 1919. tavaszán, leginkább a béke párt egyezkedő, a szabadságharcot elárulni készülő magatartása hozza többször is indulatba Madarász József az 1849 • február 2i-i ülésről emlil gét az 1848—49-es jobbágy taf- szabadítáSsal kapcsolatban méltóképpen mutassa be. Bónis nemcsak a politikai küzdelmekből vette ki a részét derekasan, • hanem a honvédő harcok szervezéséből is. Különösen a szabadságharc második szakaszában, 1849. januárjától kapcsolódott be a hadse- regszervezö munkába. Ekkor, január 16-án kap megbízatási kossulhlól. a honvédelmi bizottmány elnökétől, hogy Szabolcsban szervezzen szabadcsa- paiokat és a hadsereg élelmezéséhez szükséges raktárakat állítson fel. Kossuth rendelete felhatalmazza Bónist! hogy ..mindent, mit nemcsak a szabadcsapatok alakítására, ellátására, de általában a hon megvédéséhez megkívántaié szellemi és anyagi erő kifej té■ se Szabolcs megyében szükségesnek tart, mint az ország • kormányának teljhatalmú képi viselője és biztosa, megtegye és megtétesse...” Bónis rendeletei■ nek és parancsainak mindenki 1 engedelmeskedni tartozott a- vármegye területén. A reá bí- zott feladatot Bónis, nagy buzi galommal és ered mén.vasén ol- dotta meg. Megszervezte a bizonyára nagy szerepe volt ebben Bónis személyes politikai meggyőződésének is. Az országgyűlésen a közfigyelem akkor terelődött először Bónis személyére, amikor ő bátran hangoztatta, az altalános választójog törvénybe iktatásai. Pár nap múlva személyes fellépése pedig szinte vihart támasztott az országgyűlési tárgyalásokon. Bónis ugyanis a jobbágyfelszabadítás olyan radikális tervezetét terjesztette elő, melytől még a reformok hívei, az ellenzéki képviselők nagy része is megrémült. Nem részletezhetjük, itt és most Bónis jobbágyfelszabadítási javaslatát. de jelentőségét érzékelhetjük abból is, hogy az ő tervének megvalósítása milliókkal apasztotta volna a . nagybirtok földállományát és ezeket a milliókat parasztok kapták volna kezükhöz, a forradalom folyamán. Az ő tervezete tehát a magyar mezőgazdaság, a I magyar parasztság kapitaliz- I mus korabeli fejlődését és szo- I ciális Viszonyait gyökeresen I változtatta volna meg. A további tudományos kutatás fel- ! adata, hogy a mi megyénk és személyesen Bőn» tevékenyséA mi márciusaink gazdagon ontják a nevezetes történelmi évfordulókat. Emlékezetemben 1848 márciusa hősei között Bónis Sámuel neve is felidéződik. Nagyon keveset tudunk róla és ez nekünk, szabolcsiaknak kétszeres veszteséget is jelent. Bónis Sámuel ugyanis itt v született, itt kezdte politikát pályafutását, majd a forradalom idején Kossuth egyik legbizalmasabb embere lett, az Igazságügyi Minisztérium fontos beosztású főüsztviseiője, az országgyűlés tábori biztosa. Bónis mint Szabolcs megye követe, tagja volt annak az 1847—48. évi országgyűlésnek, mely a 48-as forradalmi tör- ■ vényeket kiharcolta. A megyei követek — az akkori szokás szerint — az országgyűlésben nem képviselhettek más álláspontot, nem pártolhattak más indítványt, csak azokat, me- . lyekre megyéjük írásban felhatalmazta őket. Szabolcs megye olyan utasítást adott az ország- gyűlésre induló köreteinek, hogy azok annak alapján a legradikálisabb, forradalmi követeléseket támogathatták. Birengette a világot) a magyar olvasóközönség is ismeri. A szovjet alkotoknak nagy segítséget jelentett az NDK, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország illetékeseinek közreműködése, francia és angol íúmarchivuntok megértő együttműködése. A szovjet városokban emellett nagyszámú fényképei: gyűjtöttek össze. Ezek lehetővé teszik öiy.'ii események dokumentálását is, arneiyék-1 ről annak idejcn nem készült filmíelvétel. Ezenkívül hat forgatócsoport egv '«jvon át járta az országot, fe! vételeket készített a polgárháború egykori frontjain, lefényképezte az emlékműveket, az események ma is élő részvevőit, szemtanúit, valamint fennmaradt tárgyi emlékeit. Az emlékek korabeli és ma is énekelt dalokban ugyancsak élnek, ezért a film alkotói felhasználták ezeket 1 a képek zenei . aláfestésbe. A filmhez L. Knipper Irt zenét. A filmben ismét láthatják í nézők a Vörös Hadsereg sok kiváló hadvezérének alakját: olyanokét is, akiknek nevét a Személyi kultusz éveiben elhallgatták. így például a legendás hírű Frunze, Csapa jev, Bugyonij. Vorosi- lov mellett megemlékezik a film BUiherről, Tuhacsevszkij- ről. Jakirról, Jegorovról, Ra- szolnyikovról és másokról. A film hossza 2100 méter, de elkészítéséhez mintegy 800 ezer méter filmkockát kellelt. átnézni, szovjet és külföldi archívumok anyagú:. Tízezer métereket kellett levetíteni ahhoz, hogy nénány méternyi érdekes anyagra te gyenek szert. így sikerült először kibányászni eredeti felvételeidet a Vili. pártkongresszusról, (külön érdekesség, hogy ezek a Kremlben készült felvételek sorún a legelsők közé tartoznak). L'j filmkockákat találni Csapa- jevröi és John Reed-röl, akinek a Nagy Októberi Szocialista Foí vadalomról szóló könyvét (Tíz nap, amely megA Volokalamszki országút szerzője, Aiekszandr Beck és llja Kopalin ismert szovjet dokumentumfilm rendező másfél évi munka után befejezte A halhatatlanság lapjai című filmjét, amely a polgár- háború éveinek, a szovjet nép hősi helytállásának állít emléket. Kopalin rendező érdekes részleteket ismertetett a filmről, amelynek magyar vonatkozása is van: A Vörös íladseteg oldalán küzdő külföldiek során magyar arcokat is felvillant, közlük Zníka Mátéét. Érdekessége Kopalir és Beck munkájának, hogy az eseményeket nem időrendben eleveníti fel, hanem elsősorban arra törekszik, bogy az akkori idők atmoszféráját próbálja visszaadni. — Azóta felnőtt a harmadik nemzedék •— mondja Kő- palin — és sok fiatal szimára már-már ■ múlt idők legendás ködébe vész a polgárháború, az Intervenció, a íebéi- lerror, a rombolás, az éhínség. Ezért elsősorban a fiataloknak ajánljuk filmünket.
