Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

Az Mién épül fel az ország' 3 ©ÖO ©©O. lakása Minden második lakás faielemből készül Elkészült a különböző épí­tőipari szektorok múlt évi munkájának statisztikai ös­szesítése, amelyből kiderült, hogy a tavaly átadott 53 394 új otthonnal együtt most már 2 992 000 lakás van az országban. Az idén viszont csupán az Építésügyi Mi­nisztérium építőipara több mint 19 QOú lakást ad át, te­hát még ebben az évben fel­épül az ország 3 000 000. la kása. A felszabadulás alőtt, 1941-ben csak 2 397 625 la­kást tartottak nyilván az or­szágban. Az utóbbi húsz év­ben azonban jóval több új lakás épült, mint a lakásál­lomány különbözeiét jelentő mintegy 600 000 otthon. A régi düiedező épületeket, a lakhatatlanná vált lakásokat és a fejlesztés, valamint az új lakótelepek útjában álló épületeket el kellett távolí­tani. így a múlt évben több mint tízezer, az utóbbi más­fél évtizedben pedig általá­ban évente 6000—3000 lakást bontottak le az országban. Végeredményben a lakásállomány tényle­ges növekedésénél csak­nem 120 000 lakással l ________ i Ha valaki hiányzik a szalagról 0 Plusz öt és fél naponta Ipi „,Űjra alakítjuk a brigádot“ ^ Ez is a fegyelemhez tartozik szítenünk, s akkor nem leas baj. Ha nem lennének fegyelme­zetlenségek. Ez viszont akad. — Megfogadtam mór több­ször, hogy hallgatok, nem szó­lok, de nem tudom megállni. Bánt az is, ha kevesebb a ká­reset, meg szégyellem is ma­gam, ha nem teljesítjük a ter­vet... Tegnap Margitra voltara kissé bosszús. Nem nagy dolog, de bántja az embert. l4tom, hogy nem úgy végzi a munká­ját, mint ahogy azt, kellene. Nem szóltam, vártam. Hallom, hogy a társa szólítgatja: ..je­löld meg rendesen a zsebeket”. Nem csinálta. Rászóltam. Még neki állt feljebb. — Magának nincs beszólá­sa! — válaszolta. — Mit mondhattam? — né» rám Csujnáné. — Ha a neszoP- tos leül a gépéhez, először néz­ze meg, minden szükséges szer­szám ott van-e. Nem igaz? — így van —, helyesel Sala­mon elvtárs. — Ez is a tech­nológiai fegyelemhez tartozik. Reggel öttől — Most meg különöse» ügyelnünk kell, mert úgy ha­tároztunk, hogy újra megala­kítjuk a szocialista címért dol­gozó brigádot. Éppen az imént került a kezembe az üzemi új­ság, a Ruházati Munkás. Le húztak bennünket nem mon dóm. De mi is hibásak vjj gyünk, mert nem teljesítettük feltételeket, meg a régi brigá fel is oszlott. Most új brigád vezetőt választunk. Kunjcz Ga bira gondoltuk, ha elvállalja Én meg majd a naplót vest tem, ha más pem akad. L mennie kell! Csujna Pálnd nagyon szer a munkáját. Most lett tagiéit s őt választották meg műnk. ellátási felelősnek is. — Pedig van elég munkán» Még az a szerencsém, hogy otthon a férjem, s a két !á­yom segít. Mindenkinek meg­van a reszortja. Nem panasz­kodom, szépen keresek, átlago­san megvan havonta az 1500 forint. A férjem meg a vasút­nál dolgozik. Reggel ötkor kel mindennap s ő fekszik le a legkésőbben. De nem panaszkodik, s azt mondja, hogy még így i3 jut ideje tv-t nézni, a gyerekekkel foglalkozni. Bent az üzemben ledolgozza a 8 órát, s műnk» közben eldönti mit főz vacso­rára. de úgy, hogy másnap ebédre is maradjon a gyere­keknek. — A piaci bevásárlás a fér­jem feladata — mosolyog. — Most beteg feleszik, s miatta mulasztottam egy napot s munkából. De mit csináljak? Öt is el kell látnom. Munkásnő, édesanya, felesé» S mindben jeleskedik. Farkas Kálativ a.Tánszergyár“ a gimnáziumban Hárommilliós értékű felszerelés a politechnikai oktatáshoz Hétfőn a fiúk fáradtak vol­tak az üzemben. A vasárnap éjszakai szórakozás fáradal­mait pihenve, Kimentek leve­gőzni a munkateremből. Rá­gyújtottak, beszélgettek, s el­felejtettek visszamenni. A mun­ka meg állt. „Elég a eigizésböl 1* Csujna Pálné megsokallta a dolgot. Utánuk ment. — No elég v olt a cigizésből. Gyerünk dolgozni! Meg külön­ben is, aki éjszaka legény, le­gyen az nappal is! Bácskái Pistának még külön is meg­mosta a fejét, aki szeret sétál­gatni. s ha megunja, hajtja a népet. Kicsit húzta az orrát mind, de hallgattak Csujnáné- ra. Berregtek a varrógépek, ha­ladt a munka. Bácskái Pista ki akarta engesztelni CSujná- nét, s ezért az egyik nadrágra egy becsomagolt negró-cukrot akasztott cérnával, s úgy adta tovább. Szókimondó asszony Csujna Pálné. Fekete köpenye tele fe­hér cérnaszálakkal. A Vörös Október Férfiruhagyár nyír­egyházi üzemének gépésze. Régen, köznyelven varrólány­nak hívták őket. Ki voltak szol­gáltatva a főnökök és dámák Még meg sem száradt a fes­ték a Nyírbátori Báthori István Gimnázium új, közel félmillió forintból épült poli­technikai műhelyének falán, amikor birtokukba vették a diákok. A műhely jól felsze­relt és korszerű. Találkozunk Itt a híradástechnika mindén ágával. — Jelenleg kétszáz diák vesz részt az clekti'Otechr.ika és a lakatos szakma gyakor­lati elsajátításában — mondja Keresztesi Zoltán, a poli­technikai oktatás vezetője. — Legtöbben az elektronikus szerkezetek és a rádiók i"ánt ▼onzódnak... Az elmúlt évben tixennyol- ean érettségiztek és tettek si­keres szakminősitői vizsgát. Nyolcán a rádiószakmában helyezkedtek el, hatan ped g villamos és elektronikus sza­kon folytatják tovább tanul- mánya’kat az egyetemen. — Ma mar egyre több az olyan diák — magyarázza Ke­resztesi Zoltán —, aki néni tehernek, szükséges rossznak tekinti a politechnikai okta­tást. hanem jó alapnak egy szakmához, vagy további ta­nulmányaihoz. A műhely előtti folyosón a diákok várják a gyakorlati foglalkozás kezdetét. A gya­korlati műhelyben huszon­négy, mérőműszerekkel, kü­lönböző feszültségű vezeték­kel ellátott munkaasztal van Középen a vezérlőasztal, aho a gyakorlatot vezető oktat' A nyíregyházi áttörőház termében dicséretes Kiállítást rendeztek az Ipari tanulók mun­káiból. KÍukk Elemér, Hajdú Sándor és Piskó István az i pítőipari Vállalat vízvezeték­szerelői egy családi híz vízvezetékének kicsinyített működő modelljét készítette el. Hammel J. felv. Olyan közhangulatot kell teremtenünk, amely nem tűri a lazaságot, a fegyelmezetlensége! Beszélgetés Kom/ Károllyal, « HM megyei titkárával tfvát alakítunk a vízügyi igaz­gatóság segítségével s elkészít­jük 20—22 község tanulmány­tervét. Úgy véljük, nagy segít­séget jelent ez majd a közsé­gek más irányú községfejleszté­si tevékenységében is. Egyéb- : ként jelenleg is fogadjuk a 1 községek, termelőszövetkezetek igényeit arra vonatkozóan, hogy társadalmi munkával készít­sünk nekik műszaki terveket bekötő utakhoz és más létesít­ményekhez. 1 — Említette, hogy az ! idén több javaslatot tesznek majd a bizott­sági tagok a munka, az együttélés javításá­ra. Mi a sorsuk ezek­nek a javaslatoknak? — Ma már nem sikkadnak el az észrevételek. A legutóbbi népfrontválasztás felvetéseit például a tanácsok nyilvántar­tásba vették és beépítik ter­veikbe. Sok közülük már meg is valósult, a nagyobb összeget igénylő beruházásokra azonban várni kell. Igaz viszont, hogy a községi népfrontbizottságok- | nak a jövőben nagyobb segít­séget kell adnunk e tekintet­ben. Hasonló támogatásra szo­rulnak abban is. hogy megja­vuljon a kapcsolatuk a tsz-ak vezetőivel. Megfigyelhető ugyanis, hogy egyes tsz-ek ve­zetői nem támaszkodnak a népfront mozgósító erejére a munkák szervezésében. Ennek megszüntetését célozza például, hogy Kisvárdán hamarosan együttes ülést tart a járási népfrontbizottság a gyenge tsz-ek vezetőivel, ahol megálla­podnak a segítségadás módjá­ban. A tsz-ek belső viszonyá­nak javítására, a demokrácia érvényesítésére rendeznek ha­sonló közös tanácskozást Vásá- rosnaményban a nópfrontütká- rok és a tsz-vezetők. Jó lenne, i ha valamennyi községben sor kerülne hasonló közeledésre, hiszen a népírontbizottság a maga sajátos eszközeivel jól segítheti például a tsz-demok- rácia helyes értelmezését, amit az országos tanács így fogal­mazott meg: „Jobban érvénye­süljön a demokratizmus az el­határozásokban, de szigorú fe­gyelem valósuljon meg a vég­rehajtásban.” Bár közvetlen munkánk u termelés hatékonyabbá tételét célozza, nem feledkezünk meg a kulturális, művelődési fel­adatokról sem. Még a második negyedévben értékeljük a leg­utóbbi művelődési év falusi ta­pasztalatait, hogy újabb terv elkészítésénél egyeztetni tud­juk a kívánalmakat a helyi igényekkel olyan fontos kérdésekben, mint a szakmunkásképzés, a téli falu­si esték, a szakköri munka stb. A munkába szeretnénk bevon­ni a falun élő értelmiség szé­les rétegét. AS. télele, hogy a bizottsági tagok és az aktivisták nyitott szem­mel járjanak s számítsanak n tömeghangulat erejére a hibák ostprozásánál. Terveznek-e konkrét akciókat az említett feladatok megvalósítá­sára? — Párt- és állami szerveink­nek megvannak az intézkedé­si tervei, mi ezeket kívánjuk segíteni. A már említett bur­gonyaproblémával kapcsolat­ban például azokba a közte­sekbe, ahol a burgonya a fő termelvény, a TIT és a megyei könyviár közreműködésével színes, népszerű kiadványt jut­tatunk el hamarosan, amely szakelőadáson jól felhasznál­ható. A háztáji árutermelés fo­kozása végett a MESZÖV-vel közösen arra törekszünk, hogy a vetőmagot időben és lehető­leg helyi készletből biztosítsuk. A nyíregyházi, a nyírbátori és a mátészalkai járás néhány községében ezenkívül társa­dalmi munkával kívánjuk se­gíteni a málna, a íöldieper-te- lepítést. Egyik legjelentősebb tervünk, hogy jó szakemberek­ből létrehozunk egy akcióbi­zottságot a szórvúnygyümöl- csösök és a házikertek gazda­ságosabb felhasználásának vizs­gál ásar a. Ez a bizottság a fel­mérés után részletes javaslatot tesz majd a közel 10 ezer hol­dat kitevő terület intenzívebb hasznosításéval kapcsolatban. Ezek csak kiragadott példák idei tervünkből, úgy vélem azonban, jelzik, hogy a nép- trontmunka is közelebb kerül a közvetlen termeléshez. Korábban szép ered­ményeket értek el a népfront akclóbizottsá- sai * községteMesntési tervek segítésében. Lesz ennek folytatása? — Lesz. Megyénk községei­ben például még mindig hiá­nyos a belvizek elvezetése. 1965-ben a csatornák társadal­mi tervezésére műszaki kollek­Nehány nappal ezelőtt tette közzé felhívását a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, melyben az egész társadalom aktív részvételét kéri a terme­lés hatékonyságának javításá­ban. Koncz Károllyal, a Haza­fias Népfront Szabol cs-Szat- már megyei titkárával beszél­getett munkatársunk a felhí­vással kapcsolatos megyei ten­nivalókról. Milyen változást hoz a a megye népfront­mozgalmában az orszá­gos tanács határozata, felhívása? — Alapvető változásról nincs •só. Idei munkatervünket a párt Központi Bizottságának decemberi határozata és a me­gyei pártbizottság intézkedési terve alapján készítettük el. A felhívás azonban módosítást tesz szükségessé: jobban mun­kánk homlokterébe kell állíta­nunk a munkafegyelem meg- eailárdításával, a munkaer­kölccsel és a munkamorállal összefüggő tevékenységünket. Népfrontbizottságaink sokat lőhetnek azért, hogy olyan közhangulatot teremtsünk, amely nem tűri meg a lazasá­got, a fegyelmezetlenséget és a következetlenséget. Megyénk egyik legsürgősebb feladata például a burgonyatermelés fokozása. Különböző vitafóru­mokon a népfront elérheti, hogv ezzel a problémává] ki­emelten foglalkozzanak a ter­melőszövetkezeti parasztok. A közfzeilem formálása a szak­mai viták útján azonban csak az első lépcsőfok a gondok megszüntetésében. Vitából még nem terem több burgonya: to­vább kell lépnipk népfrontbi- nottságainknak. Jelenleg 11 ezer bizottsági tag van me­gyénkben, ennél jóval több az aktivisták száma: ha ők menet közben is felfigyelnek a hibák­ra, a visszásságokra s jelzik azokat az illetékeseknél, egé­szen bizonyos, hogy kevesebb fesz a probléma a termelés körül. Ennek viszont az a fel­Az ÉM vállalatai így mái minden második lakást fal« elemből szerelnek össze. A régi kézműves építőipar te­hát rövidesen gyárszerű, sze­relő jellegű építőiparrá ala­kul. Az 1949. évi államosítás óta már csaknem megnégy­szerezte termulését a hazai építőipar. A lakásépítés üte­me pedig a háború előttinek több mint kétszeresére emel­kedett. Az 1930. és 1938. közötti evekben átlagosan 23 000, a legutóbbi tíz évben pedig már évente több mint ötvenezer új lakás épült. Az építőiparra nagy fel­adatok hárulnak a követke­ző húsz évben is. A 20 éves távlati elgondolások alapján már kidolgozták a harmadik : ötéves terv időszakára az építőipar műszaki fejlesztésé, nek irányelveit. A* ideihez viszonyítva — nz irányelveknek meg­felelően — több mint 3» százalékkal kell növelni az ÉM építőipari válla­latainak termeiénél. Az előregyártás továbbfej­lesztésével a lakásoknak 31 százalékét blokkos, 3# száza- i lékát pedig paneles módszer­rel kell majd felépíteni. több, vagyis összesen 117 903 új otthon épült. Ezekben az adatokban azonban nem vették fi­gyelembe azt a sokezer házat, amelyet közvetle­nül a háború után kel­lett újjáépíteni. Az építőipar sokat fejlő­dött a felszabadulás után végzett nagy iramú munká­ban. Korábban rendkívül alacsony technika: színvona­lon állt, kézműves jellegű volt. A háború előtt 25 0Ó0 építési vállalkozóból csak alig százán rendelkeztek gépek­kel. Az építőipari berende­zések teljesítménye pedig 1938-ban mindössze 1200 ló­erő volt. A háború utáni el­ső évtizedben viszont több mint százszorosára, vagyis 130 000 lóerőre növekedett az építőgépek ereje, s jelenleg már csaknem 700 000 lóerős gépíeljcsít- mény áll az építkezések rendelkezésére. Az épí­tőipar munkájának támo­gatására az utóbbi más­fél évtizedben kialakult egy új nagy iparág, » betonelemgyártó ipar. A' Építésügyi Minisztérium már kiépítette a blokkgyártó üzemek országos hálózatát is. szeszélyeinek. Ez már a múlté. Csujna Pálné 1947-ben szaba­dult. Segédlevelében ez olvas­ható: fehérnemű varrónő. — Most export férfinadrá­gokat gyártunk a Szovjetunió részére. Naponta 139-ot kell elkészíteni 26 főnek. Nem sok, nem is kevés, ütemes munká­val túl lehet teljesíteni — ma­gyarázza. — Tegnap például 156-ot adtunk le. Akkor azon­ban felborul a rend, ha valaki hiányzik a szalagról. Ha nem is nagy dolog — Ha csak egy, még nem nagy baj — szól kil:be Sala­mon Mihály üzemvezető. — Ezt még az univerzális szak­munkás tudja helyettesíteni. De ha két-három munkás van távol, már nem biztos, hogy teljesíthető a terv. Csujnáné megjegyzi: Most is van két hiányzónk. Távol van Huri Istvánná és Kurucz Gábor. Ignácz Miklós a szalagvezető mondta is, hogy nagyon rá kell húznunk, mert ebben a hónapban 100 nadrággal el vagyunk marad­va, s ezt pótolni kell minden­képpen. Kiszámoltuk, hogy na­ponta a 139 nadrágon kívül még plusz, öt és felet kell elké­bármikor ellenőrizheti a dia- ; költ munkáját. Az egyik szakoktató tanár mondta el, hogy ugyancsak fel i kell készülniük, ha a diákok minden kérdésére válaszolni akarnak, mert nagyon érdekli őket a szakma. Esténként, az ötszáz kötetes szakkönyvtárai bújják és elolvassák a leg­újabb szaki oly ói raloicat is. Aztán az is serkenti őket, hogy munkájuk eredményét a gyakorlati életben hasznosít­ják. Márpedig egy diák sem akarja, hogy munkájáról rossz véleményt mondjanak a töb­bi iskolák... A gimnázium politechnika: oktatása ma már olyan fokot ért el. hogy tizenhat féle. a középiskolák fizikai okta'ásat segítő tanszer gyártását bízták rájuk, amely eljut az ország sok részébe. Olyan elektroni­kus keverőasztalokat is késíí- lenek, amelyek szintén az. is­kolai oktatást szolgálják. Ez különösen megnövelte a diá­kok felelősségét, ami nemcsak' : a munkára, hanem a szakma . szeretetére is neveli őket. Ar­ról nem is beszélve, hogy a 23- ezer forintos keverőasztalokat 3900 forint költségből állítják i elő. A gimnázium vezetői, ti- t párái nagy erőfeszítést teaz­- nek a magasabb színvonalú • politechnikai oktatásért. IIá_- rommillió forint értékben- szerszámok, felszerelések áll­nak a diákok rendelkezésére. i 3 B. L,

Next

/
Oldalképek
Tartalom