Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-09 / 57. szám

Erhard döntött: Felveszik o diplomácia! kapcsolatokat Izraellel és gazdasági szankciókat hoznak az EÄK ellen Arab tanácskozás Kairóban Öjabb amerikai támadás Saigon (MTI): lag nagyobb partizán tevékeny­séget, észleltek. Az AFP jelentése szerint B— Ugyancsak az AFP jelentet- 6< típusú sugárhajtású ameri- te, hogy a vasárnapra virradó kai bombázógépea a Bien Hoa-i éjszaka partizánok rajtaütöttek támaszpontról felszállva vasár- a dél-vietnami kormánycsapa- ftap reggel több támadást haj- tok egyik egységén, amelyet az tottak végre a Ham Tan és amerikaiak Da Nane : léeit-i- Blao közt, a fővárostól mint- amenKaiaK Da *Nang 1 Jeglta égj’ 120 kilométerre keletre el- maszpontjanak védelmére ren- terülő térség ellen, ahol állító- deltek ki. Bonnban vasárnap délután rendkívüli sajtóértekezleten bejelentették: Erhard kan­cellár döntést hozott az EAK. kai való kapcsolatok kérdésé­ről. A döntésről kiadott nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy Walter Ulbricht meghívása az EAK-ba és ottani fogadtatása ,,a legsúlyosabban megterhel­te a politikai kapcsolatokat az NSZK és az EAK között.” Ezért Erhadr kancellár elha­tározta, hogy beszünteti a gazdasági se­gélyt. ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az NSZK nem vesz részt az EAK második ötéves tervének támogatásában, nem nyújt az EAK számára több tőkesegélyt és a jövő­ben nem vállal állami kezes­séget az EAK-nak nyújtott magánhitelekért. A nyilatkozat továbbá héjé­ban, hétfőn lemondta látoga­tását. Ammanban Husszein jordá- niai király és miniszterelnöke egy órán át tárgyalt a nyu­gatnémet nagykövettel. A megbeszélés témája Izraelnek az NSZK által kezdeménye­zett elismerése volt. Tel-Avivból érkező jelen­tés szerint teljes titoktar­tás mellett Izraelbe érke­zett Kurt Birnbach. a szövetségi gyűlés tagja, Er­hard különmegbízottja, aki Bonn és Kairó kapcsolatainak időszerű kérdéseiről fog tár­gyalni az izraeli kormány ve­zetőivel. Kínai-pakisztáni közös közlemény Vita az osztrák pártok között az elnökválasztás kérdésben Alig temették el Adolf Schärf köztársasági elnököt, másnap már kirobban a vi­ta a koalíciós pártok, az Osztrák Néppárt és az Oszt­rák Szocialista Párt között az elnökválasztás időpontjának kérdésében. Pittermann alkan- cellár szombat esti rádióbe­szédben azért szállt síkra, hogy a választásokat a lehe­tő legkorábban rendezzék meg. Az első számba jöhető terminus május 9-e (a vá­lasztásnak munkaszüneti nap­ra kell esnie). Az Osztrák Néppárt Withalm főtitkár ál­tal tolmácsolt álláspontja sze­rint a választásokat csak május végén — június elején célszerű megrendezni. Az el­lentét egyik fő oka: az új elnök megválasztásáig a nép­párti Klaus kancellár tölti be az államfő tisztét, ugyan­ul romániai választások Bukarest (MTI): Tömeges részvétel jegyében folytak le a vasárnapi romániai parlamenti és tanácsválasztá­sok. A mintegy tizenhárom- millió szavazásra jogosult nagy része már a reggeli órákban az úrnákhoz járult. A szavazóhe­lyiségek éjfélig tartottak nyit­va. de este 18,00 órára a válasz­tások gyakorlatilag befejeződ­tek. Eddig az időpontig ugyanis országos átlagban a választók 99.39 százaléka élt szavazati jo­gával. A szavazatok összeszámlálása folyik, s a hivatalos végered­mény közzététele ma délután­ra várható. Előreláthatólag az újonnan megválasztott parla­ment még e hónap folyamán összeül. Hetvenöt francia városban együtt indulnak a kommunisták és a szocialisták a választásokon kiteös listát állítottak. A lakosság helyesléssel fogadta a munkáspártok szövetségét, mart ebben a demokratikus rendszerért folytatott harc si­kerének biztosítékát látja. Az FKP — hangoztatta Wal- deck Rochet — mindenütt világos és következetes vá­lasztási politikát folytat, ezért bizalommal tekint a szavazás elé. Párizs, (MTI): A vasárnapi községi vá­lasztások előtt éles harc fo­lyik a francia politikai pár­tok között. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára vasárnap egy Bve- tagneban tartott gyűlésen ki­jelentette: a kommunisták és szocialisták hetvenöt 30 000 lakosnál nagyobb városban Selma : Négerfüntetés — rendőrlerror Vasárnap Martin Luther King Nóbel-dijas lelkésznek, a négerek egyenjogosításáért küz­dő mozgalom vezetőjének felhí­vásárat több szág, néger indult útnak Selma városából Mont- gomerybe, Alabama állam székhelyére, hogy választójo­got követeljen a színesbőrű lakosságnak. Alig hagyták azonban el vá­rosuk határát, amikor megje­lent az állami rendőrség és ha­zatérésre szólította fel őket. A felvonulók letérdeltek az út mentén. A rendőrök gázálarcot húztak, majd könnyfakasztó gázbombákat dobtak a tömeg­be. A szétszóródó tüntetőkre gumibottal és husángokkal tá­madtak rá és kegyetlenül ütle­gelni kezdték a menekülőket. Jfzután lovasrendőrök érkez­tek és visszakényszerítették a négereket a városba, útközben állandóan bántalmazták őket. Wilson Bonnba érkezett Bonn, (MTI): Wilson angol miniszterelnök vasárnap este Nyugat-Berlinből megérkezett Bonnba, a nyugatnémet kor­mány székhelyére. Néhány órá­val később külügyminiszteré­nek Michael Stewart nak kísére­tében a Schaumburg palotában felkereste Erhard kancellárt és több órás megbeszélést tartott vele. A megbeszélésen jelent volt Schröder bonni külügymi­niszter is. A tanácskozás rész­letei nem' ismeretesek. Események sorokban Jozef Lenárt csehszlovák kormányfő, Vaclav David külügyminiszter és Jaroslav Kohout külkereskedelmi mi­niszterhelyettes kíséretében vasárnap este látogatást tett AU Szabri miniszterelnöknél. A csehszlovák kormányfőt és kíséretét később fogadta Nasszer elnök. Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök Eszéken beszédet mondott. Az elnök rámutatott, a mostani leg­fontosabb feladat a jugosz­láv gazdaság tnegsziVir -'ítása és a gazdasági összhan; meg­teremtése. Hangoztatta, a gazdasági problémák rendezé­se közben nem szabad meg­feledkezni az életszínvonal emelésének szükségességéről sem. Véget ért az oroszországi írók második kongresszusa. Az ötnapos kongresszus záró­ülésén megválasztották az oroszországi írószövetség új vezetőségét. A 130 tagú ve­zetőség között van NyikolaJ Gribacsov, Leonyid Leonov, Robert Rozsgyesztvenszkij, Leonyid Szobolev, Alekszandr Tvardovszkij, Konsztantyin Fegyin, Mihail Solohov. Leonyid Szobolev eddigi elnököt újra az oroszországi írószövetség elnökévé válasz­tották. Fennállásának 35. évfordu­lóját ünnepli a Daily Worker, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának lapja. Vasárnap a Royal Festival hallban a lap sok ezer olvasója gyűlt össze a jubileum megünneplésére. Az ünnepi gyűlésen John Gollan, Nagy-Britannia Kom­munista pártjának főtitkára megbélyegezte azt a tényt, hogy az angol kormány tá­mogatja az Egyesült Államok vietnami agresszióját. A New York-i nyomdá­szok, akik két évvel ezelőtt 114 napig sztrájkoltak, va­sárnap elhatározták: ha március 30-ig nem sikerül megállapodni a kiadókkal az új kollektív szerződésben, új­ból sztrájkba lépnek. Letette az esküt az új áde- ni kormány. A miniszterelnök Abdul Kave Mackave 4« éves üzletember lett. A kor­mány pénzügyminisztere Ab­dulla Khalifa, akit egy bombamerénylet elkövetésé­nek gyanújával tíz hónapig börtönben tartottak. Franciaország a következő három évben nagyobb meny- nyiségű búzát.szállít majd az Egyesül Arab Köztársaság­nak, s egyidejűleg növeli az egyiptomi mezőgazdasági ter­mények importját — jelentet­te ki a francia gazdasági küldöttség vezetője, aki tíz­napos látogatása után eluta­zott Kairóból. Gerő János: Kicsi Biri királysága Szatirikus kisregény 20. És sorolta a pártokat, azok vezetőivel együtt. Nem feledke­zett meg a pártvezetók érde­meiről sem. Viszont a bebör- tönzöttekről ügyesen hallga­tott, majd befejezésül nagy- hangon így szónokolt: — íme, így élünk itt, mi az ország keleti végvárában. A sors ezt mérte ki ránk, és mi elfogadtuk jajszó nélkül. Él­tünk, ahogy tudtunk. Mi talpra- álltunk már akkor, amikor a debreceni kormány még nem is létezett. Mi voltunk az úttö­rők. Verejtékkel és szenvedés­sel fizettünk ezért. Úgy látszik, az élet most mást parancsol, az onszág többi részében nem akarnak proletárdiktatúrát. 1885, március 9. Amit önök elmondtak, abból is ez derül fS. Mi tehát nem ra­gaszkodunk tovább az önálló köztársasághoz. Kicsi Biri mondta volna még tovább, de akkor Sipos kor­mánybiztos félbeszakította. — Mit is akarok kérdezni... Nem lesz ez sok feladat magá­nak? Kommunista párt titkára, Nemzeti Bizottság elnöke, rend­őrség főparancsnoka, most meg még a köztársaság elnöke is. Nem túlzás ez? Biri nem tudta hirtelen, mi­vel üsse el a kellemetlen kér­dést. Azok szerencsére nem is erőltették a választ, már sze- delőzködték. Az elnök örömében szemé­lyesen nyitotta ki előttük az ajtót és az előbbi kérdésre na­gyon csendesen válaszolt: i _ Lehet, talán igaza van... | — Valószínű — mondta Nagy Dániel, a kísérő és hirtelen Bi- rihez fordult: — mondja csak elnök úr, ismeri maga Mihályi Sándort? Kicsi Biri alig bírt meglepe­tésében megszólalni: — Ismerni ismerem.... ideva­lósi... Csinált egy pár disznósá- got a faluban, aztán megló­gott... Mlírt kérdezi? — Találkoztunk vele Debre­cenben. — Biztosan sokat hazudott. Olyan volt világéletében, izgá­ga egy alak. — Most szétnézünk a falu­ban, beszélgetünk egy kicsit az emberekkel — mondta felelet helyett a kormánybiztos, majd, behúzta az ajtót. — A nehézség álljon belétek — eresztett utánuk Biri egy csendes káromkodást és száz­fajta gondolat jutott eszébe. Rémülten gondolt arra, hogy Mihályi Debrecenben mindent elmondott ezeknek a kormány- biztoséknak. Bizony, el kellett volna tenni láb alól azt az át­kozott kovácsot, az hozott a fe­jére minden bajt. Nem elég, hogy telebeszélte a fejüket, biztosan megadta a megbízható cimborák címét is, és most en­nek alapján szaglásznak a fa­luban. Elfogultan érkeztek, va­lószínűleg elhisznek mindent, amit az emberek mondanak. Márpedig, ki tudja, mit össze nem fecsegnek, hiszen rengeteg irigye van! A rekvirálás, a be- börtönzöttek, na meg az elke­rülhetetlen erőszak alkalmazá­sa miatt sokan sírnak majd, még el is túlozzák az igazsá­got. Megint felvillant benne az a gondolat, ami először: el kell fogatni őket Kérészékkel. Áthívta az „ezredes”-t tanács­kozásra. Kun Ferit szalasztotta érte, a kisbírót, a Független Kisgazda Földmunkás és Pol­gári Párt elnökét. Az „ezredes” meg is jelent öt perc alatt. Kicsi Biri elmondott mindent és várta Kérész taná­csát. Az „ezredes” azonban egye­lőre a füle tövét vakargatta, nem tudott javasolni semmi okosat. Valami pocsék érzése támadt hirtelen, olyasmi mo­toszkált benne, hogy ennek nem lesz jó vége. A bizottság rájöhet sok mindenre. Mond­juk: a disznók, borjúk, nagy hordó borok elretcvirálására. A bebörtönzöttekről is tudomást szerezhetnek — egyiket éppen a napokban rakták meg a köz- biztonságiak, szerencsétlenből nem igen lesz ember ebben az életben — szóval, ebből csak baj származhat... Elfogni éppen elfoghatnák őket, egy szavuKba kerülne csupán, és már hoznák ts befelé őket a közbiztonsá­giak. Ez viszont nagy kockázat, hiszen akkor még jobban meg­gyűlne a bajuk a debreceni kormánnyal. Kicsi Biri türelmetlenül no­szogatta Kérészt: — Na, mit lehetne tenni? Máskor nagy szád van, de most mit javasolsz? Az „ezredes” sunyított. Gyűr­te a cigarettát, nagyokat szip­pantott, majd amikor látta, hogy nem térhet ki a válasz elől csendesen mondta: — A fene tudja?! — Elfogassuk őket?... Az „ezredes” tanácstalanul és bátortalanul széttárta a karját, de nem szólt egy szót sem. Kiesi Biri a fogát csikorgat­ta. Most lenne okos tanácsra szüksége, s ehelyett se hideg, se meleg választ kap. Ilyen bi­zonytalanságot nem várt leg­hűségesebb emberétől. Mi lesz itt, ha ilyen hamar gatyába szalad a bátorságuk a többiek­nek is? Magára hagyják, a leg­kritikusabb időben elpártolnak, megfutamodnak? A düh szétterjedt egész ideg- rendszerében. Markolászta az asztal sarkát, belesápadt. Előbb sipítva tört fel belőle a hang, azután ordított: — Minden épkézláb közbiz­tonsági ide jöjjön, a községhá­zára! Itt bevárjuk őket. A to­vábbi utasítást majd megka­pod. * Kérészt a régi parancsoló hang észhez térítette. Újra az utasításokhoz szokott, tisztes- ségtudó szolga volt. — Értettem — válaszolt alá­zatosan, majd sarkonfordult katonásan és elment. Kicsi Biri olyan ütemben szállt vissza a lélek, ahogyan a közbiztonságiak érkeztek. Egy órán belül ott volt min­den fegyveres emberük a köz­ségháza tanácstermében. Ké­rész négyet elugrasztott közü­lük azzal a paranccsal, hogy tartsák szemmel az idegeneket, jegyezzék meg, hová mennek, kivel beszélgetnek. Szigorúan a lelkűkre kötötte, kettő mindig a nyomukban legyen, kettő pe­dig felváltva hozza a hírt, hogy minden lépésükről tájékozva legyenek. Az elnök küldöncöt menesz­tett azokhoz is, akik földet kaptak a Liesthein-birtokból. Azt üzente az új földtulajdono­soknak, álljanak keményen a sarkukra, mert Debrecenből két ember érkezett, akik eí akarják venni a földet. Jöjje­nek hát családostól megvédeni a köztársaságot. Az elnök úg'J számított; ha az ötven háztő' néhány tucat ember megérke zik, az is jó lesz. (Folytatjuk) Rusk televízi6 nyilatkozata helyzetről Rusk eléggé ború­látóan nyilatkozott. Ezúttal nem jósolta a partizánok megsemmisítését, csupán azt a ' véleményét fejezte ki, hogy | a partizánok nem lesznek ké- i pesek a kormánycsapatok legyőzésére. A közel-keleti helyzetről ! szólva Rusk hangsúlyozta, ! hogy az Egyesült Államok j nagy fontosságot tulajdonit I Izrael biztonságának. Kifej- j tette azt a véleményét, hogy a terület népeinek meg kell j találniuk a módját, miként élhetnek békében egymással. Rusk azt állította, hogy az Egyesült Államok a fegyver­kezési verseny megszünteté­sét óhajtja a Közel-Keleten, erre azonban eddig „a poli­tikai feszültség elhúzódása miatt nem kerülhetet sor.” Washington, (MTI): Rusk amerikai külügymi­niszter vasárnap ismét a tele­vízió kamerái elé állott, hog'j néhány időszerű kérdésre vá­laszoljon. A vietnami prob­lémával kapcsolatban Rusk megismételte korábbi kijelen­téseit, amelyek szerint „az Egyesült Államok a békére törekszik, de pillanatnyilag nem látja értelmét a Viet­nammal kapcsolatos tárgya­lásoknak”. Az amerikai kül­ügyminiszter nyilatkozatában ezúttal Is a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságot vádol­ta meg agresszióval, de nem telt említést a VDK területe ellen végrehajtott amerikai és dél-vietnami bombatáma­dásokról. A dél-vietnami katonai lenti, hogy a kormány fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Az arab országokban óriási felháborodást keltett a bonni kormány döntése, hogy diplo­máciai kapcsolatokat létesít Izraellal és gazdasági szank­ciókat foganatosít az Egyesült Arab Köztársaság ellen. Az iraki kormány azonnal hazahívta tanácskozás vé­gett bonni nagykövetét és javasolta, hogy az egész arab világot sértő és meg­alázó nyugatnémet döntés megvitatására Kairóban üljenek össze az arab or­szágok államfőinek képvi­selői. Hétfőn Kairóban közölték, | hogy az államfők megbízottai kedden rendkívüli ülést tar- i tanak. Hasszán marokkói király,! aki március 16-tól hivatalos látogatást tett volna az NSZK­akkor az osztrák köztársasá- , gi elnök 1945 óta a szocialis­ta táborból került ki, s a párt most is választási győ­zelemre számít. Április—má- ; jusban, a felszabadulás és az : államszerződés évfordulóin a ■ pártok politikai presztízse • szempontjából nem közömbös , a legmagasabb tisztségek pil­■ lanatnyi megoszlása. Elkép­zelhető. hogy az osztrák kor­i mány keddi ülésén már kitű­■ zik a választás napját l brutális rendőrterrornak har- nincöt sebesültje van. Martin Luther King bejelen­tette, hogy ma ismét kísér­etet tesz egy tiltakozó menet negszervezésére. végül határozott támogatásá­ról biztosítja az imperializ­mus ellen a gyarmati rend­szer teljes felszámolásáért küzdő nemzeti függetlenségi mozgalmakat. A közlemény szerint Liu Sao-csi kinai elnök elfogadta Ajub Khan pakisztáni ál­lamelnök meghívását és al­kalmas időpontban hivatalos látogatást tesz Pakisztánban. Peking, (MTI): Csen Ji kínai és Bhutto pakisztáni külügyminiszter vasárnap Pekingben közös közleményt írt alá Ajub Khan pakisztáni államelnök­nek 3 kínai fővárosban tett látogatásáról. A közlemény szerint az egyrészről Liu Sao-csi és Csou En-laj, más­részt Ajub Khan közötti tár­gyalásokon megvitatták Kína és Pakisztán kapcsolatainak kérdését, valamint a két or­szágot érintő más kérdése­ket. A közös közlemény beje­lenti, hogy a két ország külügyminisztere a közeljö­vőben Pakisztánban jegyző­könyvet ír alá a kínai—pa­kisztáni határral kapcsolatos problémákról. Megállapodtak abban is, hogy a két ország mielőbb kulturális együttmű­ködési megállapodást köt. A bét fél szükségesnek tart­ja. hogy valamennyi ország éllam- és kormányfőinek részvételével értekezletet tart­sanak az atomfegyverek tel­jes betiltásának és megsem­misítésének céljából. A közle­ményben Kína és Pakisztán

Next

/
Oldalképek
Tartalom