Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-09 / 57. szám

Mindenki ügye a munkavédelem Az SZMT felhívása A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége megtár­gyalta a megye 1964. évi mun­kavédelmi helyzetének alaku­lását. Az elnökségi ülés meg­állapította; az üzemi balesetek száma 1963-hoz viszonyítva csökkent. Az állami szektorok­ban az ezer főre eső balesetek száma 4,5 százalékkal, a kie­sett munkanapok száma 0,1 szá­zalékkal volt kevesebb az elő­ző évinél. Figyelemre méltó, hogy a textiliparban 97,7, a közlekedési és szállítóiparban 32,2, a vegyiparban 29,6 száza­lékos volt a csökkenés. Egyes szakmáknál azonban rosszabbo­dott a helyzet, így például az építőiparban 26,4, a vasút terü­letén 8,9, a helyiiparban 7,2 százalékkal emelkedett az ezer főre eső balesetek száma. Nagyobb gondot a munkavédelemre Az SZMT elnökségi ülése megállapította, hogy a szám­adatok megyei szinten javulást mutatnak ugyan, de a helyzet­tel mégsem lehet megelégedni. Idén még nagyobb gondot kell fordítani a munkavédelmi in­tézkedések és jogszabályok be­tartására, Illetve betartatására. Ezért a Szakszervezetek Me­gye' Tanácsának elnöksége fel­hívással fordul a megye üze­meinek vezetőihez és szakszerve zeti bizottságaihoz a munkavé­delem további javítása érdeké­ben. A felhívás a legfontosabb tennivalókat a következőkben jelöli meg: Felül kell vizsgálni az üze­mekben a munkaszervezettsé­get. a technológiai folyamato­kat és ennek alapján intézked­ni a biztonságos munka felté­tele megteremtésére. A munkaszervezés színvona­lának növelésével szükséges megszüntetni az üzemekben a felesleges anyagmozgatást, a rendetlenséget, mint a balese­tek legfőbb okait. Elő kell segí­teni a nehéz és munkaigényes termelési folyamatok fokozatos gépesítését; Alkalmazni kell a felelősségre vonást A balesetek házi kivizsgálá­sában vegyenek részt a szak- szervezeti bizottságok és töre­kedjenek arra, hogy ezek va­lódi okait kiderítsék, a felelős személyekkel szemben a fele­lősségre vonás megtörténjen. Emelni kell a dolgozók bal­esetelhárítási oktatásának színvonalát. Ennek érdekében alkalmazzák nagyobb mérték­ben a balesetelhárítási útmuta­tókon kívül a különböző szem­léltető eszközöket, filmeket, maketteket stb. A munka irányítóit, beosz­tott dolgozókat anyagilag is fo­kozottabban érdekeltté kell ten­ni a balesetek számának csök­kentésében. Következetesebben éljenek a vállalatok igazgatói a felelős­ségre vonás jogával, a bizton­sági előírásokat be nem tartó vezetőkkel és dolgozókkal szemben. Nagy súlyt kell he­lyezni a túlórarendelkezés be­tartására. Váljék tömeg- mozgalommá a balesetelhárítás A szakszervezeti bizottságok és; gazdasági vezetők hassanak oda, hogy üzemünkben a mun­kavédelem tömegmozgalommá fejlődjék. Szilárdítsák meg a munkavédelmi őrhálózatot. A munkavédelmi intézkedé­sek végrehajtását szb. ülésen, termelési és műszaki tanács­kozásokon tárgyalják meg. A szakszervezeti bizottságok éljenek egyre fokozottabban és határozottabban az új munka­védelmi törvény alapján meg­nőtt jogkörükkel, hatáskörük­kel. Az SZMT elnöksége március 1-én kelt felhívását megyénk valamennyi üzemében március 31-ig a szakszervezeti bizottsá­gok kibővített ülésen tárgyal­ják meg. Tarpai brigádok Csillagkerekes rendsodró, kombinált szekrény, ftjax-kalapács Pályaválasztói kiállítás nyílt a megyei útiöt »házban Pályaválasztói kiállítás nyílt március 7-én a Szamuely Ti­bor megyei Üttörőházban. A kiállításon a megyei KISZ- szervezet, valamint a MŰM 110-es iskola szervezésében megyénk közel ötezer ipari tanulója mutatja be a szakma szépségét, célszerűségét a lá­togatóknak. A kiállítás első napján több százan tekintet­ték meg, főleg iskolások az ipari tanulók által készített niintaremekeket. A kiállítás reggel tíz éra­kor nyitja ajtajait és jellem­ző az érdeklődésre, hogy hét­főn reggel már nyitás előtt sokan vártak arra, hogy a te­rembe léphessenek. Az érdek­lődésnek alapja van. Bár egyetlen helyiség csak, hol az ipari termékek megtekinthe­tők, mégis a helyes össze vá­logatás alapján 15 szakmával kerülhet közelebbi kapcsolatba a látogató. A bejárati résznél a MŰM 110-es iskola tanulói mező­gazdasági gépeket állítottak ki. Csillagkerekes rendsodró, RS-— 09-es és MTZ erőgép, ZK—3 répálazító és még számos munkagép kicsinyített mása bizonyítja, hogy ipari tanu­lóink mindazt elsajátították, amely a mezőgazdasági gépek gyártásához, megismeréséhez szükséges. A terem középső részét egyetlen vállalat, a mezőgaz­dasági gépjavító üzem ipari tanulóinak kiállítása foglalja el. Itt már nemcsak munka­gépekkel, hanem azokkal a szerszámokkal is jelentkeztek a tanulók, amelyekkel napon­ta dolgoznak. Látható Ajax- kalapács, esztergagép, prés­gép, és a kéziszerszámok tö­mege. A vasipari szakma mel­lett szép és tetszetős a külön­böző bútoripart szakmunkás- tanulók kiállítása. Nyirturai Géza ktsz ipari tanuló olyan sakkasztalt készített, amely már szakmunkások dicséreté­re is válhat. A Szalmárvidéki Bútor- és Faipari Vállalat ta­nulói viszont íróasztalokat hoztak a kiállításra. De talál­ható kombinált szekrényektől kezdve különböző célszerű lakberendezési tárgyakig min­den, ami azt bizonyítja, hogy az asztalostanulókat sokolda­lúan képezik. S. E. Esze Gábor, országgyűlési képviselő, a helybeli Győze­lem Tsz elnökhelyettese af­féle történelmi képet adott a napokban a tarpaiak rebellis- ségéről, arról, hogy történelmi korszakokban, az egymást követő évtizedekben Esze Ta­más unokái, az eszméit valló községbeliek miért álltak el­lene az osztrák uralomnak, majd a Horthy-rendszernek, és mi következett be az el­múlt húsz esztendő alatt. Mert rebellis volt a tarpai az ' utóbbi két évtizedben Ss. amikor a régvárt szabadság napjaiban keserű szájízzel, értetlenül állott az ötvenes évek sok jelensége előtt. Erre a néhány sorba sű­rített gondolatra azért van szükség, hogy arról a bi­zonyos régi talajról elindul­va, méginkább aláhúzzuk an­nak az eseménynek a jelen­tőségét, amely ezen a héten zajlott le: két brigádnak, a múlt évi eredmények alapján, a tsz párt- és gazdasági ve­zetői átadták a szocialista címmel járó okleveleket. Maradjunk még egy perc­re az átfogó, a lényeget mu­tató dolgoknál. Esze Gábor azt mondja: a régi „osztály­falak” mundinkább leomla­nak; munkában, megbecsü­lésben, megértésben egymás­ra találtak a termelőszövetke­zet tagjai. A szocialista bri­gádmozgalom kibontakozásá­nak alapja: az emberek kö­zösségi szellemének a fejlő­dése. Három brigádban — 9 te­henész, 13 sertés- és hízómar­ha gondozó együtt, és a kő­bányászok — határoztak ta­valy úgy, hogy elérik a szo­cialista címet. A kőbányá­szoknak nem sikerült. Az idén újrakezdik, A Konez Gusztáv által irányított kilenc tagú tehe­nészbrigád szűkösen fér meg az egyik épületben kialakí­tott pihenőhelyen. De látszik az arcukon, hogy nem is ez a fontos, hanem valami más. Az, hogy elérkezett a nyil­vános elismerés napja. Szűcs László, a pártitkár, a „szo­cialista módon dolgozni, él­ni, művelődni" hármas vál­lalás eredményeinek a rövid ismertetése után átadja az okleveleket a brigád tagjai­nak. No meg a jutalmakat. Sok szó nem kíséri az ese­ményt; a brigád tagjai in­dulnak munkahelyeikre. In­kább azt mondják el, hogy a vezetőség számítson rá: a brigád az idén folytatja. A másik brigádban büszke­séggel hallják Novak László főállattenyésztő _ egyetemi tanársegéd — értékelését: a sertéstenyésztésben érték el az egy dolgozóra jutó legma­gasabb munkatermelékenysé­gi mutatót: 240 ezer forintot. A sertéstenyésztő és hízó­marhatartó közös brigád tag­jainak többsége — ugyanígy a tehenészbrigádban is — a szakmunkásképző második évfolyamát nemrég végezte el. Akiknél ez gondot okozott, azok más oktatásban vettek részt. A két brigád vezető; Törös Sándor és Koncz Gábor ma­gasabb klasszisban vannak: befejezték a kihelyezett tech­nikum első évfolyamát. A sertéstenyésztő brigád­nál is. megtörtént a kis, rög­tönzött ünnepség — az ok­levél és a jutalom átadása —, amikor a párttitkár elmond­ta: a kertészek, noha náluk áprilisban kezdődik a mun­ka, már jelezték, hogy ők is elhatározták, megszerzik aZ idén a szocialista címet, és a baromfitenyésztők sem akarnak elmaradni. így nő, gyarapszik a (ár­pái Győzelem Tsz párt- és gazdasági vezetőinek az új­szerű feladata. De ezt az új gondot örömmel vállalják. Szűcs László párttltkár: .Jk brigádok munkáját mindé* Samu András hónapban értékeljük,” Pihenőben, A Varga-testvérek József és Mihály a reggeli munka, végért í vel olvasgatják a brigádn k járó újságokat» folyó iratokat. Bizalom tizenöt esztendőn keresztül Lónyáról érkezett a le­vél. R-övid. Csupán arra hívják íel figyelmünket, hogy mint 194* óta annyi­szor most is Mező Józseí- nét választották meg a nŐ- lanács titkárának. i\em alaptalan a kí­váncsiság. Ki ez az asszony? Minek köszönheti a bizal­mat? S ha jobban meggon­dolja az ember, nem is olyan egyszerű az, ha egy asszonyt immár tizenhatod­szor választanak meg veze­tőnek, amellyel csak köte­lesség, sok, sok munka jár. A Lónyai gróf volt inté­zői lakása boltíves. A kony­hában még ott a régi füs­tölő, s a deszkából készült polcokon edények ragyognak. A szoba piciny, földes. Az asztal mellett asszony ül. Csak pillanatnyi a meglepő­dése. A horgolást megszakít­ja, s koszorúba font haját megigazítja. ö Mező Jozsefné. Két lány édesanyja. Egyik lánya pedagógus, a másik harmadi­kos gimnazista. Itt nevelte őket, ebben a házban. 1949 tavaszán költöztek ide. — Akkor választottak meg az asszonyok engem vezető­jüknek — emlékezik. — Na­gyon régen volt. Hogyan tör­tént?... Már nem is emlék­szem. De arra igen, hogy az asszonyok akkor is helyt áll­tak. Mindenben segítettünk, amire kértek. — Ma talán furcsának tű­nik, de akkor természetes volt, hogy a szegény gye­rekek megajándékozására gyűjtést szerveztünk, gond­jainkba vettük az elhagyatot­takat _ folytatja. — Nem voltak ezek nagy dolgok, de a szükség így hozta. S ha valamihez Mezoné hozzáfogott, annak sikerül­ni kellett, ö volt az első mindenben. Míg a szövetkezet meg nem alakult ö sem ka­pált, de amikor példát kel- lett mutatni, ott volt az el­sők között. Nyeste Sándor tíz eszeten­deje vb-elnök Lónyán. Mint annyiszor, most is ő elnö­költ a nőtanács vezetőségé­nek az újraválasztásakor. Gondoltam, hogy Me­zónét választják újra az asszonyok. Ez már természe­tes. S nem múlik el egyet­len nőtanácskozás sem úgy, hogy valamire fel ne hívnák a figyelmét, hogy most eb­ben intézkedj Mezöné, most mosd meg a fejét a tsz ve­zetőinek. mert valamiről megfeledkeztek, — magyaráz­za a tanács vb. elnöke. — Igaz, sokszor nem ve­szik jó néven a tsz vezetői, ha szólok, tudom, hogy van elég gondjuk, de mit tegyünk. Az asszonyok problémáit is el kell intézni. Sok volt a fajuttatásra a panasz. Meg­kapták. Aztán meg szén és szalma kellett. Sok apró-csep­rő dolog van, amit el kell in­tézni, — sorolja. Nemrégiben egy asszony kereste fel. Nincs megesküd­ve a férjével, s emiatt nem kap a gyerekek után családi pótlékot. Most ezt intézi. S azt is, hogy házasságot kös­senek. Járja a falut, hogy babra szerződjenek az asz- szonyok. Eddig 15 mázsa pa- szujra sikerült szerződést köt­ni. Három esztendeje vezeti a kézimunkaszakkört, tanítja a fiatal lányokat Mutatja a kiállításról készült fényké­peket Szinte fáradhatatlan. 1950 óta tanácstag', s tíz évig volt a szülői munkaközösség elnöke, s esztendőről eszten­dőre szemezte a nőket, az iskola meszelésére, a tanter­mek tisztántartására. — Legnagyobb gond a hői szocialista brigád megszerve­zésével van. — Miért? Már a múlt eszten­dőben is próbálkoztunk, de a tsz vezetősége nem támo­gatta. De nem hagytuk ma­gunkat. Alaposan megmos­tam a fejét az elnöknek, s talán az idén sikerül, — ma­gyarázza. Nyeste Sándor mosolyog. S ebben derű, biztatás van. mintha azt mondaná: ha Me­zoné akarja, sikerül is, mint annyi minden a tizenöt esztendő alatt. r. it. A seriért enyésztő és sőrehízlaló közös br'gád tagjai figya* lemmel hallgatják, jegyzeteik a Sír!. kástanfolyame* a főáliaitenyesz tő előadását. Dr. Bakó Ferenc, a tsz főállatorvosa a tehenészekkel állat­egészségügyi megbeszélést tart. Hammel József (elvétótat

Next

/
Oldalképek
Tartalom